Sápmelaččat leat háliidan dan guhká, ja dutkitge dihtet bures dan dáhtu. Dál Luondduriggodatguovddáža dutkanprofessor Jaakko Erkinaro jođiha RecoSal-dutkamuša, mas háliidit ovttastahttit sápmelaččaid árbedieđu dutkiid dieđuide.
– Dássážii mis dutkiin leat váilon vuogit, máhttu ja áddejupmi das, mo daid geavadis sáhtášii ovttastahttit. Áibba jo dieđalaš geahččanguovllu rájes, makkár dieđalaš metodain daid basttášii ovttastahttit, čilge Erkinaro.
Njuorggánlaš guolásteaddji Áslat Holmberg dadjá dán ovdánupmin.
– Dat lea juoidá maid mii leat báibman oalle máŋggaid jagiid jo. Bivdiid árbedieđu galggašii oažžut buorebut mielde dan diehtovuđđui, man vuođul dalle dahket mearrádusaid, čilge Holmberg duogáža ja mearkkašumi.
Holmberg: ”Dávjá biologalaš dutkamušat leat áiggi dáfus oalle gáržži”
DEATNU-prošeavttas dutkiin lea ulbmil buoridit luossanáliid dili meroštallama vai ožžot viiddit áddejumi luossanáli dilis. Dakkárat leat ovdamearkka dihte guhkes áiggis čoggojuvvon dieđut birrasa rievdamis.
Guhkit áiggi árbediehtu justa gávdnoge sápmelaččain, dadjá Holmberg.
– Dávjá dat biologalaš dutkamušat leat áiggi dáfus oalle gáržži. Jus mii smiehttat man olu áiggi bivdi golaha dihto čázádagas, ja man olu biologa go dat fitná oktii geasis mihtideamen ja lohkamin bohtosiid, čilge Holmberg.
Árbedieđu hálddašeaddjiid mielas ovdamearkka dihte bátneguolit váikkuhit luossanállái
Okta masa dutkit hálidedje sápmelaččaid dieđuid ledje gođđubáikkit.
Holmberg mielas lei miellagiddevaš, go muhtun áššiin árbediehtu lea váikkuhan dasa mo dutkit dulkojit áššiid.
– Erkinaro logai, ahte sii ledje rievdadan daid kárttaid vehá, ahte dáppe maid gusto leat gođđusajit ja duoppe fas eai, dat lea eambbo láirábodni, čilge Holmberg árbedieđu váikkuhusa dutkiid dieđuide.
Nubbi gažaldat árbediehttiide lei dat, mat leat sivat luossanáli rašes dillái, muitala Erkinaro.
– Árbediehtu ja dieđalaš dutkamuš čujuhit dálkkádatrievdamii. Luosa eallinbiras lea oktageardánit nu rievdan, sihke jogas ja mearas, dadjá Erkinaro.
Árbediehttit čujuhedje birrasa rievdama mearkkašumi ja garrasit maiddái daid guvlui mat borret luossaveajehiid.
– Árbedieđu hálddašeaddjit bukte ovdan bátneguliid, dego hávggaid jogas. Go vuodjagohtet merrii, doppe leat vuordimen goalssit ja njurjot. Mearas dieđusge leat vel earáge bátneguolit, dadjá Erkinaro.
Dutkit čuvvot eanaš namalassii luosa, sápmelaččain diehtu olles ekosystemas
Dutkit dárbbašit sápmelaččain maiddái dieđuid, maid vehkiin bastet meroštallat luossanáliid. Dál dasa geavahit eandaliige matematihkalaš vugiid ja daid vuođul čohkkejit málle das, man stuoris guollenálli lea, man ahkásaš guolit doppe leat ja mo dat láhttejit gođu áigge.
Luossanáli meroštallanbarggu sii álggahit Ohcejogas, go doppe lea jo olu čoggojuvvon diehtu.
Vaikko dutkiin lea jo olu diehtu, de lihkká háliidit gullat árbediehttiin lasi.
– Dutkit čuvvot luosaid ja mo daid nálli rievdá. Dasa lassin dárbbašuvvo diehtu olles ekosystemas, olles dan luosa eallingierddus. Dalle mii bastit viiddidit dieđuid ja áddejumi das, mii dáhpáhuvvá luosaide, čilge Erkinaro.
Dieđut birrasa rievdamis beroštahttet
Árbedieđu hálddašeaddjiid diehtu sáhttá leat vaikko makkár dulvegiđđa leamašan goasge, ledjego goikkádagat ja goas jieŋat vulge.
– Nappo dakkár birasdieđuid guhkes áiggis, makkár jahkeáiggit ja dálkkádat leamašan, mat leat dat rievdamat maid dál oidnet, logahallá Erkinaro diehtodárbbuid.
Dutki lohpida guldalit oaiviliid ja árvalusaid, muhto dárbbaša gal ovttaskas árvalussii lasi nannejumi.
– Mii jearrat dasto maiddái earáid oaiviliid, dasto ovttastahttit dan dieđalaš dihtui. Mis leat dieđut máŋggalogi jagi ovddas jieŋaid vuolgimis ja das, mo dat lea váikkuhan luossanállái dan ja čuovvovaš gesiid áigge.
Dáid dutkanprošeavttain beassá ságastallat dárkilabbot Ohcejoga gielddadálus gaskavahku 20.5.2026.
Erkinaro muitala, ahte sii leat jo ohcan ruđa čuovvovaš, seammasullasaš fidnuide.
Divvojuvvon 12.5. diibmu 9.15. Álggos muitaleimmet, ahte dutkanprošeavttas sáhttá ságastallat Ohcejogas maŋŋebárgga 19.5. Rivttes beaivi lea gaskavahku 20.5. Maŋŋebárgga 19.5. ságastallandilálašvuohta lea Kárášjogas.
