Vuonnamárkanat ja Ijahis idja -musihkkafestivála čogget moadde duhát olbmo ovtta sadjái. Dalle leage buorre dilli geahčadit makkár gávttit ja eará sámičiŋat leat dál anus olbmuin.
Báršši Sámmol Hanna, Hanna Guttorm lei mannan vahkuloahpas coggalan Vuonnamárkaniidda liidnegávtti. Erenomášvuohta su čiŋain leat guokte sisttis duddjojun ”soljju”.
– Mun lean oastán dáid ovtta Guovdageainnu nissonduojáris, gii geavaha eará dujiin báhcán ávdnasiid dákkár soljjuide, muitala Guttorm.
Peđar Piera Tormod, Tormod Varsis lei fas badjelis ruoná láđđis gorron njunnesuorrángákti. Son lea hálidan čiŋahit iežas náhkkebuvssaid láđđestuhkaiguin, amas leat menddo dábálaš.
Bonggu Ándde Máret Ellen Ánne, Marit Ellen Anne Bongo Dikkanen lea eret Guovdageainnus, muhto náitalan jo máŋgalot jagi dassái Unjárgii. Su bearrašis leat anus sihke Guovdageainnu ja Unjárgga gávttit. Son fuomášii, ahte máŋgasat ledje nahkkehan gávtti badjelii Vuonnamárkaniidda.
– Dáppe leat hui olu hearvás gávttit ja oainnán, ahte leat ollu girjjátgávttit. Hui somá oaidnit ahte nuorat leat gorron alcceseaset gávtti, illuda Bongo Dikkanen.
Bongo Dikkanen lea oahpahallan duddjot maid Unjárgga gávtti ja leige gorron alcces gávtti, masa lei bidjalan silbabátti gáktehealmmi ja holbbi gaskii.
Duojár Katrine Trane lea duddjostan alcces ládjogahpira. Son hálidii coggat dan oaivái go vulggii márkaniidda vuovdit iežas dujiid. Trane jáhkká, ahte eambosat cokkašedje ládjogahpiriid jus daid fidnešii gos nu.
– Jus beare muhtun livčče duddjot daid, de jáhkán ahte olbmot oasttášedje daid. Muhto eai buohkat hálit coggat dákkáriid, go dathan eai leamaš anus máŋgga čuohte jahkái, árvala Trane.
Unárgga gávttis lea hui dávjá ainge iešduddjojuvvon holberavda iige fabrihkas dahkkon. Dan sáhttá jogo čuoldit dahje njuikkuhit.
Ulpu Mattus-Kumpunen lei duddjon gávtti boares gollefiskes ivdnásaš lássaliinnis, go dollii Ijahis idja -musihkkafestiválii. Go lei arvebeaivi, de gákti heivii bures movttiidahttit.
– De mun lean odne dat beaivváš.
Sus lei gahpirnállu, man su ustit lea duddjon sutnje su sávaldaga mielde.
– Dás lea dakkár beaivelottit ja dat heive maiddá beaivvi temán oktii.
Ville Ásllat Bikká Ibbá, Ibbá Lauhamaa plánii iežas oanehissoaját gávtti jo badjedásis. Son goittot lea eahpesihkkar sáhttágo dan gohčodit gáktin.
– Mus lea dakkár bivttas, mas leat oanehis soajat ja dasa inspirašuvdna lea boahtán gávttis.
Kristine Ragnhild Eira badjelis lei Ijahis idja -festiválas hearvás rássegákti, plomstargákti nugo son ieš gohčoda. Su gávtti holbbis dihtto, ahte son lea Guovdageainnus. Son rámida iežas soljju.
– Dat mii lea erenomáš das, dat lea dat geađgi mii lea gasku. Dat lea albma ametista. Mun oahpásmuvven muhtin olbmáide doppe Amerihkás ja dat sáddejedje munnje albma ametista nu ahte dakkár risku ii gávdno eambbo go mus.
Lásse Máret Ristena Elle Máret, Elli Maaret Helander lei duddjon visot mii oidnui su badjelis festiválas ja juoba vuoktačikŋage. Su gákti lea das erenomáš, ahte dan sáhttá bassat.
– Dat lea dakkár collegegákti.
Gábe Jon Ovllá Niillas Joavnna Ánte, Ante Aiko čáhppesrukses gávtti lea gorron su eadni Juliaana Näkkäläjärvi jahki dassá su sávaldaga mielde.
– Mun vehá dego adden jurdagiid sutnje, muhto gal dat dasto ieš hutkkai, ahte mo dat galggašii leat.
