Download the Full Ebook and Access More Features - ebooknice.

com

(Ebook) Understanding Psychology by Robert Feldman

ISBN 9781260194524, 1260194523

https://ebooknice.com/product/understanding-
psychology-11872534

OR CLICK HERE

DOWLOAD EBOOK

Download more ebook instantly today at https://ebooknice.com

 Instant digital products (PDF, ePub, MOBI) ready for you
Download now and discover formats that fit your needs...

Start reading on any device today!

(Ebook) Understanding Psychology, 14e by Robert S. Feldman ISBN 9781260194524,

9781260194630, 1260194523, 1260194639

https://ebooknice.com/product/understanding-psychology-14e-49455682

ebooknice.com

(Ebook) Understanding Psychology by Robert Feldman ISBN 9781259737367, 1259737365

https://ebooknice.com/product/understanding-psychology-10125034

ebooknice.com

(Ebook) Understanding Psychology, 8 edition by Robert Feldman ISBN 0073531936

https://ebooknice.com/product/understanding-psychology-8-edition-2452870

ebooknice.com

(Ebook) Essentials of Understanding Psychology by Robert S. Feldman ISBN

9781259253423, 1259253422

https://ebooknice.com/product/essentials-of-understanding-psychology-10017976

ebooknice.com
(Ebook) Essentials of Understanding Psychology by Robert S. Feldman ISBN
9781260092073, 1260092070

https://ebooknice.com/product/essentials-of-understanding-psychology-10020668

ebooknice.com

(Ebook) Creative Concepts in Psychology: Case Studies and Activities by Andrea

Goldstein, Robert Feldman ISBN 0073524654

https://ebooknice.com/product/creative-concepts-in-psychology-case-studies-and-
activities-2382482

ebooknice.com

(Ebook) She: Understanding Feminine Psychology by Robert A. Johnson ISBN

9780060963972, 0060963972

https://ebooknice.com/product/she-understanding-feminine-psychology-46076294

ebooknice.com

(Ebook) Biota Grow 2C gather 2C cook by Loucas, Jason; Viles, James ISBN
9781459699816, 9781743365571, 9781925268492, 1459699815, 1743365578, 1925268497

https://ebooknice.com/product/biota-grow-2c-gather-2c-cook-6661374

ebooknice.com

(Ebook) Discovering the lifespan by Feldman, Robert Stephen ISBN 9781292057774,

1292057777

https://ebooknice.com/product/discovering-the-lifespan-7043398

ebooknice.com
Page i
Understanding Psychology
FOURTEENTH EDITION

Robert S. Feldman
University of Massachusetts Amherst
 Page ii

UNDERSTANDING PSYCHOLOGY, FOURTEENTH EDITION

Published by McGraw-Hill Education, 2 Penn Plaza, New York, NY 10121. Copyright © 2019 by McGraw-Hill Education. All rights reserved.
Printed in the United States of America. Previous editions © 2017, 2015, and 2013. No part of this publication may be reproduced or
distributed in any form or by any means, or stored in a database or retrieval system, without the prior written consent of McGraw-Hill
Education, including, but not limited to, in any network or other electronic storage or transmission, or broadcast for distance learning.

Some ancillaries, including electronic and print components, may not be available to customers outside the United States.

This book is printed on acid-free paper.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 LWI 21 20 19 18

Bound:
ISBN 978-1-260-19452-4
MHID 1-260-19452-3

Loose Leaf:
ISBN 978-1-260-19463-0
MHID 1-260-19463-9

Portfolio Manager: Nancy Welcher

Product Development Manager: Dawn Groundwater
Product Developer: Cara Labell
Marketing Manager: Augustine Laferrera and Olivia Kaiser
Content Project Managers: Mary E. Powers (Core), Jodi Banowetz (Assessment)
Buyer: Sandy Ludovissy
Design: David W. Hash
Content Licensing Specialist: Melisa Seegmiller
Cover Image: ©Cookie Studio/Shutterstock, ©Indypendenz/Shutterstock
Compositor: Aptara®, Inc.

All credits appearing on page or at the end of the book are considered to be an extension of the copyright page.

Library of Congress Cataloging-in-Publication Data

Names: Feldman, Robert S. (Robert Stephen), 1947- author.

Title: Understanding psychology / Robert S. Feldman, University of
Massachusetts Amherst.
Description: Fourteenth Edition. | Dubuque : McGraw-Hill Education, [2018] |
Revised edition of the author’s Understanding psychology, [2017]
Identifiers: LCCN 2018015406| ISBN 9781260194524 (hard cover : alk. paper) |
ISBN 1260194523 (hard cover : alk. paper)
Subjects: LCSH: Psychology.
Classification: LCC BF121 .F34 2018 | DDC 150—dc23 LC record available at
https://lccn.loc.gov/2018015406

The Internet addresses listed in the text were accurate at the time of publication. The inclusion of a website does not indicate an
endorsement by the authors or McGraw-Hill Education, and McGraw-Hill Education does not guarantee the accuracy of the information
presented at these sites.

www.mhhe.com
Page iii

Dedication
To
Jon, Leigh, Alex, Miles, Josh, Julie, Naomi,
Sarah, Jeff, Lilia, and Kathy
Page v
About the Author

©Robert S. Feldman

ROBERT S. FELDMAN is Professor of Psychological and Brain Sciences and Senior Advisor to the
Chancellor of the University of Massachusetts Amherst. A recipient of the College Distinguished Teacher
Award, he teaches psychology classes ranging in size from 15 to nearly 500 students. During the course
of more than three decades as a college instructor, he has taught undergraduate and graduate courses
at Mount Holyoke College, Wesleyan University, and Virginia Commonwealth University in addition to the
University of Massachusetts.
Professor Feldman, who initiated the Minority Mentoring Program at the University of
Massachusetts, also has served as a Hewlett Teaching Fellow and Senior Online Teaching Fellow. He
initiated distance-learning courses in psychology at the University of Massachusetts.
A Fellow of the American Psychological Association, the Association for Psychological Science, and
the American Association for the Advancement of Science, Professor Feldman received a BA with High
Honors from Wesleyan University and an MS and PhD from the University of Wisconsin-Madison. He is a
winner of a Fulbright Senior Research Scholar and Lecturer Award and the Distinguished Alumnus
Award from Wesleyan. He is past President of the Federation of Associations in Behavioral and Brain
Sciences (FABBS) Foundation, which advocates for the field of psychology, and is on the board of the
Social Psychology Network (SPN).
He has written and edited more than 250 books, book chapters, and scientific articles. He has
edited Development of Nonverbal Behavior in Children, Applications of Nonverbal Behavioral Theory and
Research, and Improving the First Year of College: Research and Practice, and co-edited Fundamentals
of Nonverbal Behavior. He is also author of P.O.W.E.R. Learning: Strategies for Success in College and
Life. His textbooks, which have been used by more than 2 million students around the world, have been
translated into Spanish, French, Portuguese, Dutch, German, Italian, Chinese, Korean, and Japanese.
His research interests include deception and honesty in everyday life, work that he described in The Liar
in Your Life, a trade book published in 2009. His research has been supported by grants from the
National Institute of Mental Health and the National Institute on Disabilities and Rehabilitation Research.
Professor Feldman loves music, is an enthusiastic pianist, and enjoys cooking and traveling. He
serves on the Executive Committee and Board of New England Public Radio. He and his wife, also a
psychologist, live in western Massachusetts in a home overlooking the Holyoke mountain range.
Page vii
Brief Contents

Preface xxvi

CHAPTER 1 Introduction to Psychology 1

MODULE 1 Psychologists at Work 3
MODULE 2 A Science Evolves: The Past, the Present,
and the Future 12
MODULE 3 Psychology’s Key Issues and Controversies
20

CHAPTER 2 Psychological Research 28

MODULE 4 The Scientific Method 30
MODULE 5 Conducting Psychological Research 33
MODULE 6 Critical Research Issues 44

CHAPTER 3 Neuroscience and Behavior 52

MODULE 7 Neurons: The Basic Elements of Behavior
54
MODULE 8 The Nervous System and the Endocrine
System: Communicating Within the Body 62
MODULE 9 The Brain 70

CHAPTER 4 Sensation and Perception 87

MODULE 10 Sensing the World Around Us 89
MODULE 11 Vision: Shedding Light on the Eye 94
MODULE 12 Hearing and the Other Senses 103
MODULE 13 Perceptual Organization: Constructing
Our View of the World 117

CHAPTER 5 States of Consciousness 129

MODULE 14 Sleep and Dreams 131
MODULE 15 Hypnosis and Meditation 146
MODULE 16 Drug Use: The Highs and Lows of
Consciousness 152

CHAPTER 6 Learning 167

MODULE 17 Classical Conditioning 169
MODULE 18 Operant Conditioning 177
MODULE 19 Cognitive Approaches to Learning 191
Page viii

CHAPTER 7 Memory 200

MODULE 20 The Foundations of Memory 202
MODULE 21 Recalling Long-Term Memories 214
MODULE 22 Forgetting: When Memory Fails 225

CHAPTER 8 Cognition and Language 233

MODULE 23 Thinking and Reasoning 235
MODULE 24 Problem Solving 243
 MODULE 25 Language 256

CHAPTER 9 Intelligence 267

MODULE 26 What Is Intelligence? 269
MODULE 27 Variations in Intellectual Ability 284
MODULE 28 Group Differences in Intelligence: Genetic
and Environmental Determinants 289

CHAPTER 10 Motivation and Emotion 296

MODULE 29 Explaining Motivation 298
MODULE 30 Human Needs and Motivation: Eat, Drink,
and Be Daring 307
MODULE 31 Understanding Emotional Experiences
318

CHAPTER 11 Sexuality and Gender 330

MODULE 32 Gender and Sex 332
MODULE 33 Understanding Human Sexual Response:
The Facts of Life 344
MODULE 34 The Diversity of Sexual Behavior 350

CHAPTER 12 Development 367

MODULE 35 Nature and Nurture: The Enduring
Developmental Issue 369
MODULE 36 Prenatal Development: Conception to
Birth 374
MODULE 37 Infancy and Childhood 381
MODULE 38 Adolescence: Becoming an Adult 398
MODULE 39 Adulthood 408

CHAPTER 13 Personality 422

MODULE 40 Psychodynamic Approaches to Personality
424
MODULE 41 Trait, Learning, Biological and
Evolutionary, and Humanistic Approaches to
Personality 434
MODULE 42 Assessing Personality: Determining What
Makes Us Distinctive 447
Page ix

CHAPTER 14 Health Psychology: Stress, Coping, and

Well-Being 456
MODULE 43 Stress and Coping 458
MODULE 44 Psychological Aspects of Illness and Well-
Being 472
MODULE 45 Promoting Health and Wellness 478

CHAPTER 15 Psychological Disorders 486

MODULE 46 Normal Versus Abnormal: Making the
Distinction 488
MODULE 47 The Major Psychological Disorders 497
MODULE 48 Psychological Disorders in Perspective
516

CHAPTER 16 Treatment of Psychological Disorders 524

 MODULE 49 Psychotherapy: Psychodynamic,
Behavioral, and Cognitive Approaches to Treatment
526
MODULE 50 Psychotherapy: Humanistic,
Interpersonal, and Group Approaches to Treatment
537
MODULE 51 Biomedical Therapy: Biological
Approaches to Treatment 546

CHAPTER 17 Social Psychology 556

MODULE 52 Attitudes and Social Cognition 558
MODULE 53 Social Influence and Groups 567
MODULE 54 Prejudice and Discrimination 575
MODULE 55 Positive and Negative Social Behavior 582

EPILOGUE Diversity, Culture, Conflict, and Cooperation

E-1
Diversity and Culture E-3
Conflict and Cooperation: Striving for a Just and
Peaceful World E-12

Glossary G1-G12
References R1-R68
Name Index NI1-NI35
Subject Index SI1-SI16
McGraw-Hill Education Psychology APA Documentation Style Guide
Page xi
Contents

Preface xxvi
Making the Grade xxxvi

©Andrey_Popov/Shutterstock

CHAPTER 1
Introduction to Psychology 1

MODULE 1 Psychologists at Work 3

The Subfields of Psychology: Psychology’s Family Tree
4
Working at Psychology 7

MODULE 2 A Science Evolves: The Past,

the Present, and the Future 12
The Roots of Psychology 13
Today’s Five Major Perspectives 14
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Psychology Matters 18

MODULE 3 Psychology’s Key Issues and

Controversies 20
EXPLORING DIVERSITY: Understanding How
Culture, Ethnicity, and Race Influence Behavior 22
Psychology’s Future 23
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Enhancing Your
Mind 24
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Thinking Critically About Psychology:
Distinguishing Legitimate Psychology from Pseudo-
Psychology 25
©Philippe Psaila/Science Source

CHAPTER 2
Psychological Research 28

MODULE 4 The Scientific Method 30

Theories: Specifying Broad Explanations 30
Hypotheses: Crafting Testable Predictions 31

MODULE 5 Conducting Psychological

Research 33
Archival Research 33
Naturalistic Observation 33
Page xii
Survey Research 34
The Case Study 35
Correlational Research 35
Experimental Research 37

MODULE 6 Critical Research Issues 44

The Ethics of Research 44
EXPLORING DIVERSITY: Choosing Participants
Who Represent the Scope of Human Behavior 45
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: The Importance
of Using Representative Participants 46
Should Animals Be Used in Research? 46
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Finding Research Participants on
Facebook 47
Threats to Experimental Validity: Avoiding
Experimental Bias 47
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Thinking Critically About Research 48

©DGLimages/Shutterstock

CHAPTER 3
Neuroscience and Behavior 52

MODULE 7 Neurons: The Basic Elements

of Behavior 54
The Structure of the Neuron 54
How Neurons Fire 55
 Where Neurons Meet: Bridging the Gap 57
Neurotransmitters: Multitalented Chemical Couriers 59

MODULE 8 The Nervous System and the

Endocrine System: Communicating Within
the Body 62
The Nervous System: Linking Neurons 62
The Evolutionary Foundations of the Nervous System
65
The Endocrine System: Of Chemicals and Glands 66

MODULE 9 The Brain 70

Studying the Brain’s Structure and Functions: Spying
on the Brain 70
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Bypassing Broken Neural Pathways with a
Chip in the Brain 72
The Central Core: Our “Old Brain” 73
The Limbic System: Beyond the Central Core 74
The Cerebral Cortex: Our “New Brain” 75
Page xiii
Neuroplasticity and the Brain 78
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: The Plastic Brain
79
The Specialization of the Hemispheres: Two Brains or
One? 79
EXPLORING DIVERSITY: Human Diversity and the
Brain 81
The Split Brain: Exploring the Two Hemispheres 81
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Learning to Control Your Heart—and
Mind—Through Biofeedback 83

©Uppercut/SuperStock

CHAPTER 4
Sensation and Perception 87

MODULE 10 Sensing the World Around Us

89
Absolute Thresholds: Detecting What’s Out There 89
 Difference Thresholds: Noticing Distinctions Between
Stimuli 91
Sensory Adaptation: Turning Down Our Responses 92

MODULE 11 Vision: Shedding Light on the

Eye 94
Illuminating the Structure of the Eye 94
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Recognizing Faces
99
Color Vision and Color Blindness: The 7-Million-Color
Spectrum 100

MODULE 12 Hearing and the Other

Senses 103
Sensing Sound 103
Smell and Taste 107
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Sniffing out Flash Drives 109
The Skin Senses: Touch, Pressure, Temperature, and
Pain 110
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Managing Pain 113
How Our Senses Interact 114

MODULE 13 Perceptual Organization:

Constructing Our View of the World 117
The Gestalt Laws of Organization 117
Top-Down and Bottom-Up Processing 118
Depth Perception: Translating 2-D to 3-D 119
Perceptual Constancy 121
Motion Perception: As the World Turns 122
Perceptual Illusions: The Deceptions of Perceptions
122
EXPLORING DIVERSITY: Culture and Perception
124
Page xiv

©Eugenio Marongiu/Shutterstock

CHAPTER 5

States of Consciousness 129

 MODULE 14 Sleep and Dreams 131
The Stages of Sleep 132
REM Sleep: The Paradox of Sleep 133
Why Do We Sleep, and How Much Sleep Is Necessary?
134
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Sleeping to Forget 135
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Why Are We So
Emotional When We Don’t Get Enough Sleep? 136
The Function and Meaning of Dreaming 137
Sleep Disturbances: Slumbering Problems 140
Circadian Rhythms: Life Cycles 141
Daydreams: Dreams Without Sleep 142
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Sleeping Better 143

MODULE 15 Hypnosis and Meditation 146

Hypnosis: A Trance-Forming Experience? 146
Meditation: Regulating Our Own State of
Consciousness 148
EXPLORING DIVERSITY: Cross-Cultural Routes to
Altered States of Consciousness 150

MODULE 16 Drug Use: The Highs and

Lows of Consciousness 152
Stimulants: Drug Highs 154
Depressants: Drug Lows 157
Narcotics, Opiates, and Opioids: Relieving Pain and
Anxiety 160
Hallucinogens: Psychedelic Drugs 161
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Identifying Drug and Alcohol
Problems 163

©MJTH/Shutterstock

CHAPTER 6
Learning 167

MODULE 17 Classical Conditioning 169

The Basics of Classical Conditioning 169
Applying Conditioning Principles to Human Behavior
172
 Extinction 173
Generalization and Discrimination 174
Beyond Traditional Classical Conditioning: Challenging
Basic Assumptions 175
Page xv

MODULE 18 Operant Conditioning 177

Thorndike’s Law of Effect 177
The Basics of Operant Conditioning 178
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: How Uber and Lyft Put Themselves in the
Driver’s Seat 186
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Using Behavior Analysis and Behavior
Modification 188

MODULE 19 Cognitive Approaches to

Learning 191
Latent Learning 191
Observational Learning: Learning Through Imitation
193
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Learning Through
Imitation 194
EXPLORING DIVERSITY: Does Culture Influence
How We Learn? 196

©Eugenio Marongiu/Shutterstock

CHAPTER 7
Memory 200

MODULE 20 The Foundations of Memory

202
Sensory Memory 203
Short-Term Memory 204
Working Memory 206
Long-Term Memory 207
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Superior Memory
212
 MODULE 21 Recalling Long-Term
Memories 214
Retrieval Cues 214
Levels of Processing 215
Explicit and Implicit Memory 216
Flashbulb Memories 217
Constructive Processes in Memory: Rebuilding the
Past 218
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Memories Are Made to Be Meaningful 221
EXPLORING DIVERSITY: Are There Cross-Cultural
Differences in Memory? 222

MODULE 22 Forgetting: When Memory

Fails 225
Why We Forget 226
Proactive and Retroactive Interference: The Before
and After of Forgetting 227
Memory Dysfunctions: Afflictions of Forgetting 228
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Improving Your Memory 230
Page xvi

©Chris Robbins/Moodboard/Glow Images

CHAPTER 8

Cognition and Language 233

MODULE 23 Thinking and Reasoning 235

Mental Images: Examining the Mind’s Eye 235
Concepts: Categorizing the World 237
Reasoning: Making Up Your Mind 238
Computers and Problem Solving: Searching for
Artificial Intelligence 240
Does Playing Video Games Improve Your Thinking?
240
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Are Our Attention Spans Becoming
Shorter? 241

MODULE 24 Problem Solving 243

Preparation: Understanding and Diagnosing Problems
243
 Production: Generating Solutions 247
Judgment: Evaluating Solutions 249
Impediments to Solutions: Why Is Problem Solving
Such a Problem? 249
Creativity and Problem Solving 251
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Thinking Critically and Creatively 253

MODULE 25 Language 256

Grammar: Language’s Language 256
Language Development: Developing a Way with
Words 257
The Influence of Language on Thinking: Do Eskimos
Have More Words for Snow Than Texans Do? 260
Do Animals Use Language? 261
EXPLORING DIVERSITY: Teaching with Linguistic
Variety: Bilingual Education 262
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Being Bilingual
Affects the Brain 263

©Digital Vision

CHAPTER 9
Intelligence 267

MODULE 26 What Is Intelligence? 269

Theories of Intelligence: Are There Different Kinds of
Intelligence? 270
The Biological Basis of Intelligence 271
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: What Makes
Someone Intelligent? 273
Practical and Emotional Intelligence: Toward a More
Intelligent View of Intelligence 274
Page xvii
Assessing Intelligence 276
Contemporary IQ Tests: Gauging Intelligence 277
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Scoring Better on Standardized Tests
282

MODULE 27 Variations in Intellectual

Ability 284
 Intellectual Disabilities 284
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Does a Hidden Genius Lie Within Us? 286
The Intellectually Gifted 287

MODULE 28 Group Differences in

Intelligence: Genetic and Environmental
Determinants 289
EXPLORING DIVERSITY: Can We Develop Culture-
Fair IQ Tests? 289
IQ and Heritability: The Relative Influence of Genetics
and Environment 290

©Yasuyoshi Chiba/AFP/Getty Images

CHAPTER 10
Motivation and Emotion 296

MODULE 29 Explaining Motivation 298

Instinct Approaches: Born to Be Motivated 299
Drive-Reduction Approaches: Satisfying Our Needs
299
Arousal Approaches: Beyond Drive Reduction 300
Incentive Approaches: Motivation’s Pull 302
Cognitive Approaches: The Thoughts Behind
Motivation 302
Maslow’s Hierarchy: Ordering Motivational Needs 303
Applying the Different Approaches to Motivation 304

MODULE 30 Human Needs and

Motivation: Eat, Drink, and Be Daring 307
The Motivation Behind Hunger and Eating 307
Eating Disorders 311
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: A Losing Battle for The Biggest Losers
312
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Dieting and Losing Weight
Successfully 313
The Need for Achievement: Striving for Success 315
The Need for Affiliation: Striving for Friendship 315
The Need for Power: Striving for Impact on Others
316
 Page xviii

MODULE 31 Understanding Emotional

Experiences 318
The Functions of Emotions 319
Determining the Range of Emotions: Labeling Our
Feelings 319
The Roots of Emotions 320
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Emotion and the
Brain 324
EXPLORING DIVERSITY: Do People in All Cultures
Express Emotion Similarly? 325

©Jade/Getty Images

CHAPTER 11

Sexuality and Gender 330

MODULE 32 Gender and Sex 332

Gender Roles: Society’s Expectations for Women and
Men 332
Sexism on the Job 333
Gender Differences: More Similar Than Dissimilar 337
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Do Women’s
Brains Differ from Men’s? 339
Sources of Gender Differences: Where Biology and
Society Meet 340

MODULE 33 Understanding Human Sexual

Response: The Facts of Life 344
The Basic Biology of Sexual Behavior 344
Physiological Aspects of Sexual Excitement: What
Turns People On? 345
The Phases of Sexual Response: The Ups and Downs
of Sex 346
EXPLORING DIVERSITY: Female Circumcision: A
Celebration of Culture—or Genital Mutilation? 347

MODULE 34 The Diversity of Sexual

Behavior 350
Approaches to Sexual Normality 351
 Surveying Sexual Behavior: What’s Happening Behind
Closed Doors? 352
Heterosexuality 353
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Teen Sexting 355
Homosexuality and Bisexuality 356
Transgenderism 358
Sexual Difficulties and Issues 358
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Lowering the Risks of Date Rape 363

©Nancy Mao Smith/Shutterstock

CHAPTER 12
Development 367

MODULE 35 Nature and Nurture: The

Enduring Developmental Issue 369
Determining the Relative Influence of Nature and
Nurture 371
Developmental Research Techniques 371
Page xix

MODULE 36 Prenatal Development:

Conception to Birth 374
The Basics of Genetics 374
The Earliest Development 376

MODULE 37 Infancy and Childhood 381

The Extraordinary Newborn 381
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Emotional
Responses in Infancy 384
Infancy Through Childhood 384

MODULE 38 Adolescence: Becoming an

Adult 398
Physical Development: The Changing Adolescent 398
Moral and Cognitive Development: Distinguishing
Right from Wrong 400
Social Development: Finding One’s Self in a Social
World 402
 EXPLORING DIVERSITY: Rites of Passage: Coming
of Age Around the World 406

MODULE 39 Adulthood 408

Physical Development: The Peak of Health 409
Social Development: Working at Life 410
Marriage, Children, and Divorce: Family Ties 411
Changing Roles of Men and Women 411
Later Years of Life: Growing Old 412
Physical Changes in Late Adulthood: The Aging Body
412
Cognitive Changes: Thinking About—and During—Late
Adulthood 413
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: How Do Cognitive Abilities Rise and Fall
as We Age? 416
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Adjusting to Death 418

©santypan/Shutterstock

CHAPTER 13

Personality 422

MODULE 40 Psychodynamic Approaches

to Personality 424
Freud’s Psychoanalytic Theory: Mapping the
Unconscious Mind 424
The Neo-Freudian Psychoanalysts: Building on Freud
430

MODULE 41 Trait, Learning, Biological and

Evolutionary, and Humanistic Approaches
to Personality 434
Trait Approaches: Placing Labels on Personality 434
Learning Approaches: We Are What We’ve Learned
437
Page xx
Biological and Evolutionary Approaches: Are We Born
with Personality? 440
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: The Neurological
Underpinnings of Personality 441
 APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Does Personality Shift from Generation to
Generation? 442
Humanistic Approaches: The Uniqueness of You 444
Comparing Approaches to Personality 445

MODULE 42 Assessing Personality:

Determining What Makes Us Distinctive
447
EXPLORING DIVERSITY: Should Race and Ethnicity
Be Used to Establish Test Norms? 448
Self-Report Measures of Personality 449
Projective Methods 451
Behavioral Assessment 452
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Assessing Personality Assessments
453

©Fancy Collection/SuperStock

CHAPTER 14

Health Psychology: Stress, Coping, and Well-Being 456

MODULE 43 Stress and Coping 458

Stress: Reacting to Threat and Challenge 458
The High Cost of Stress 461
Coping with Stress 465
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: The Neuroscience
of Resilience 467
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Does Using Facebook Make You Feel Bad?
469
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Effective Coping Strategies 469

MODULE 44 Psychological Aspects of

Illness and Well-Being 472
The As, Bs, and Ds of Coronary Heart Disease 472
Psychological Aspects of Cancer 473
Smoking 474
EXPLORING DIVERSITY: Hucksters of Death:
Promoting Smoking Throughout the World 476
 MODULE 45 Promoting Health and
Wellness 478
Following Medical Advice 478
Well-Being and Happiness 481
Page xxi

©Andrey_Popov/Shutterstock

CHAPTER 15
Psychological Disorders 486

MODULE 46 Normal Versus Abnormal:

Making the Distinction 488
Defining Abnormality 488
Perspectives on Abnormality: From Superstition to
Science 490
Classifying Abnormal Behavior: The ABCs of DSM 493

MODULE 47 The Major Psychological

Disorders 497
Anxiety Disorders 497
Obsessive-Compulsive Disorder 499
Somatic Symptom Disorders 501
Dissociative Disorders 502
Mood Disorders 503
Schizophrenia 507
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: Brain Networks
Related to Memory Deficits in Schizophrenia 510
Personality Disorders 511
Disorders That Impact Childhood 513
Other Disorders 513

MODULE 48 Psychological Disorders in

Perspective 516
The Social and Cultural Context of Psychological
Disorders 517
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Is the Newest Generation of College
Students More Psychologically Disordered Than Their
Predecessors? 518
 EXPLORING DIVERSITY: DSM and Culture—and
the Culture of DSM 519
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Deciding When You Need Help 520

©urbancow/Getty Images

CHAPTER 16

Treatment of Psychological Disorders 524

MODULE 49 Psychotherapy:
Psychodynamic, Behavioral, and Cognitive
Approaches to Treatment 526
Psychodynamic Approaches to Therapy 527
Behavioral Approaches to Therapy 529
Cognitive Approaches to Therapy 533
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: How Cognitive
Behavioral Therapy Changes Your Brain 535
Page xxii

MODULE 50 Psychotherapy: Humanistic,

Interpersonal, and Group Approaches to
Treatment 537
Humanistic Therapy 537
Interpersonal Therapy 538
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Click Here for Therapy 539
Group Therapies 539
Evaluating Psychotherapy: Does Therapy Work? 541
EXPLORING DIVERSITY: Racial and Ethnic Factors
in Treatment: Should Therapists Be Color-Blind? 543

MODULE 51 Biomedical Therapy:

Biological Approaches to Treatment 546
Drug Therapy 546
Electroconvulsive Therapy (ECT) 549
Psychosurgery 550
Biomedical Therapies in Perspective 551
Community Psychology: Focus on Prevention 551
BECOMING AN INFORMED CONSUMER OF
PSYCHOLOGY: Choosing the Right Therapist 553
©Ingram Publishing/SuperStock

CHAPTER 17
Social Psychology 556

MODULE 52 Attitudes and Social

Cognition 558
Persuasion: Changing Attitudes 558
Social Cognition: Understanding Others 561
EXPLORING DIVERSITY: Attribution Biases in a
Cultural Context: How Fundamental Is the
Fundamental Attribution Error? 565

MODULE 53 Social Influence and Groups

567
Conformity: Following What Others Do 567
Compliance: Submitting to Direct Social Pressure 570
Obedience: Following Direct Orders 572

MODULE 54 Prejudice and Discrimination

575
The Foundations of Prejudice 575
NEUROSCIENCE IN YOUR LIFE: The Prejudiced
Brain 577
Measuring Prejudice and Discrimination: The Implicit
Association Test 578
Reducing the Consequences of Prejudice and
Discrimination 578
APPLYING PSYCHOLOGY IN THE 21ST
CENTURY: Helping More Women Succeed as
Engineers 580
Page xxiii

MODULE 55 Positive and Negative Social

Behavior 582
Liking and Loving: Interpersonal Attraction and the
Development of Relationships 582
Aggression and Prosocial Behavior: Hurting and
Helping Others 586
Helping Others: The Brighter Side of Human Nature
589
Discovering Diverse Content Through
Random Scribd Documents
 A mellény belső zsebébe nyul, kihuzza a kaszát, abból kivesz egy
sokrétbe hajtott ötöst, s leteszi az asztal sarkára. Most azután készen
is van a dolgával egészen. Elbucsuzik és megy kifelé. De a mint az
ereszet-kerítés kis ajtaját megnyitná, visszafordul.
– Már csak szólok még egy szót – mondja.
– No?
– Csak az iránt, hogy ölég-é az az öt forint?
– Mondtam már, öcsém, – felel a gazda – hogy én erre nem
szólhatok. Te tudod, mit loptál.
Az ember erre se szól, se beszél, csak visszamegy ujra az
asztalhoz, előveszi a kaszát megint s az ötös mellé tesz még egy
ezüstforintot.
Most meg van teljesen nyugodva, áldást, békességet kiván s
halad tovább az ő becsületre vált útján az újhitű.
*
A másik eset szintén Domaszéken történt, most a szüret alatt
Csikos István birtokosnál. A szüret alatt a must forrt, a leányok
szedték a szőlőt, csöbörhordók pedig vitték a sutuba. Egy forduló
alatt a tanya-udvarban egyik leteszi a rudat a válláról s oda áll a
gazda elé.
– Oda adta-e már a kapás a négy hatost?
– Micsoda négy hatost?
– Tegnap adtam neki négy hatost, hogy adja oda az úrnak.
– Hát hiszen nem tartozol te nekem négy hatossal – mondja
Csikos.
– Nem ám – felel a napszámos – hanem hogy most áttértem az
új hitre, mán csak mögadom az almák árát… Mert én szödtem mög a
kis almafát ott a sarkon tavaly nyáron.
Elmondta azután, hogy a bátyjával lopták le a fáról a termést, a
ki abban az időben éppen csősze volt annak a tájéknak – s el is
adták nyolcz hatosért az almát.
Az előhívott kapás konstatálta, hogy csakugyan adott neki
negyven krajczárt az az ember.
Az újhitű ezzel nyugodtan vette föl a vállára újra a szőlőhordó
rudat s a mint ment, még visszaszólt:
– A másik négy hatost a gyűvő hétön elhozza a bátyám… mert ü
is most gyün át az új hitre.
A gazda pedig nézett utána, a mint a nazarénus ment a szőlő
homokos útjain s azt mondta önkénytelen:
– De jó volna, ha mindenki nazarénus volna a világon.
Mint látnivaló, ez a szekta nem más, mint maga az ős
kereszténység, a Krisztus által tanítottak egyszerü, világos és üde
formájában. Alapelvek: szeretet, becsület, mértékletesség,
megalázkodás és kerülése minden világi hivalkodásnak.
A nazarénus nem üt vissza, ha megütöd, nem lop meg, nem
káromol senkit és semmit. Ha valaki kér tőle valamit s bizonyos,
hogy ennek a valakinek arra a segedelemre, a mit kér, szüksége van,
a nazarénus hite szerint ezt nem tagadhatja s nem is tagadja meg
tőle.
Mindezekhez nem kell nekik czifraság. Ez a tan, a mit az ország
legegyszerűbb emberei, pusztai földművesek készítettek maguknak,
nem óhajt magas templomot, faragott szobrokat és skófiumos
palástot. A mint Péter, a halász, apostol volt, bár mezitlábbal taposta
a Genezáreth fövenyét – kaszálás után este, mikor a nap veres
fényével elönti a semjéket s a sarju friss illata nehéz köd gyanánt
úszik a távol tanyák fölé, akként prédikál a Jézus-társaságbelinek,
gereblyével a vállán, egy vén nazarénus ember.
 Novella.
Juczi szerelme Gergő irányában még onnan datálódik, hogy
Gergő mint siheder fiú náluk őrizte a falkát. Nem nagy falka volt,
néhány száz rossz, hitványas bürge, a mikkel nem sok baj volt, mert
soha sem voltak csavargó hajlamuak szegények. Ime itt van mindjárt
a különbség az ember és a birka között, mert lám az utóbbi éppen
akkor nem csavarog, ha nincsen semmije. Hát ezeknek nem is igen
volt. Urasági mustra jószág gyanánt vétettek, olyanok is voltak az
istenadták s nem híába mondta róluk özvegy Baráczius Mihály uram,
a ki (innen is láthatják) ama nagy jegenyés tanyából fizeti az adót s
az urakat, – mondom, nem hiába integetett egy alkalommal,
elmenvén mellettük, a pipaszárral ki a kocsiderékból:
– Úrnak való étel ez valamennyi…
A mint hogy igaz is. E sovány, ócska jószágok oly bámulatosan
keszegek voltak mind egytől-egyig, hogy az valóságos szégyen az
egész tájékra. Nagy, csontos fejük a vékony nyakon, puffadt derekuk
a sovány lábszárakon: akár csak mint mikor kenyérbélből
gyufaszálakkal állatot komplikálnak a gyerekek.
Gergely ezeket őrizte, pedig igazán kár volt, hiszen úgy sem
lopott volna el abból egyet sem becsületes ember, mert csak kiverte
volna vele a tanyából a felesége. Az asszonynak nem sok szava van
ugyan, de már ez egy irányban engedéssel kell lenni, mert szégyen
az ilyen sovány bürge a háztájékon s nem becsület, akármely
oldaláról keressük is a dolgot.
Hatalmas István ugyan nem a dolgot, hanem a birkák oldalát
kereste mindig s végíg markolta soványas csontjaikat. Mert úgy kell
venni az egész birka-gazdálkodást, hogy Hatalmas István uram husra
szándékozott nevelni e csomó juhot, de nem ment az sehogy sem.
Volt ugyan itt némi ok, a mit szinte röstelkedve mond el az ember: a
nincsetlenség. Szóval a nincs volt az ok, a mi elképzelhetetlen, de
mégis úgy van. A birka-létszámhoz legelő kellett volna, igen, kellett
volna s ha van, akkor nem kellene most az egész históriával untatni
az embereket, mert birkával és legelővel minden szamár tud
gazdálkodni. Az virtus, hogy legelő legyen s lopassék hozzá birka,
vagy birka legyen s lopassék legelő.
Gergely azonban érthetetlenül becsületes ember volt s mert nem
tudott lopni legelőt, elcsapatott.
*
Hogy az igazat mondjam, nem volt jó helyzet ez, mert hire megy
az ilyen kegyvesztett állapotnak a tanyákon. Szomorú sors, az
embert csak félvállról köszöntik s a ki abban volt, hogy juhok után
való életben éljen, letehet erről. Kinek kell az ilyen? De eltekintve az
anyagiaktól, Gergely szeretett, bár szokás szerint nem mondta ezt
meg Juczinak soha. Való tény, hogy Juczi sem szólt erről, de ez –
elmondom, mert úgy van – szintén nem szokás. A hosszú
körmondatok csak a népszinművekben járják s a novellákban
beszélnek csak a pesti művelt társalgó szerint a mezőség fiai. Igen
csunya az, mikor sokszavú valaki a közönséges életben is, s hát a
szerelemhez kellett-e valaha sok szóbeszéd?
Dehogy. Juczi, ha ételt vitt, a kötényét simogatta s úgy ült le a
földre, hogy ne látszanak ki a bokái. Kell ennél több? Ellenben
Gergely új mellényt vett s az ünneplő kabátban hajszolta a juhokat,
a mi jelent valamit mindig, sőt sokat is jelent az ahhoz értő előtt.
Apró dolgokból támadnak a nagyok, ők szivesen beszéltek
egymással, ha volt miről, de nem mindig van az. Juczi néha bizonyos
duhaj férfias szenvedélylyel viselkedett, aztán megint félős lett és
szelid. Gergely nem ment a csárdába vasárnap, ha ráért volna
esetleg, feküdt a tanyaház mögött a földön, pipázott s nézte a
föllegeket.
 Bizonyára nevetségesnek találhatja egy és más ember ezt, de ez
így van, így készül a szerelem odakint s ott nem mondanak oh-ot a
legények, sem áh-ot a leányok.
Idővel persze melegebb lesz az érintkezés, a mi meglátszik azon
is, hogy Gergely többet fésülködik, mint kellene. Juczinak nem kell
ilyesfélét tenni, ő csinos és takaros volt mindig. Gergelynek egészen
szive szerint való, s Juczi nem vágyott többre.
Azonban mindennek meg van a maga átka s a mi egynek jó,
másnak rossz s mivel a birka rossz volt, Gergelyt jó volt elküldeni.
Szomoru ez, a nap feketébben süt s a jegenyefák gunyosan
hajtogatták a fejöket a távolból s a mezők megszokott virágai
egyszerre oly ismeretlenekké válnak. El kell innen most már menni.
Ők ketten, mikor napáldozat után a tanya közelében a kiszáradt
tarlón hevert a birka és fektéből bégetett, sokat beszéltek erről a
kazal mögött, a hold árnyékában. E sok beszéd nem volt más, mint
Gergely kijelenté, hogy itt marad valahol a közelben és Juczi sirt és
azt mondta neki, hogy áldja meg érte az Isten.
Ámde mindez nem úgy történt. Gergely nem maradt a közelben s
az Isten áldása, a mit Juczi kivánt, nem mutatkozott. Voltak egyesek
– besúgó akad mindig – a kik tudták, hogy Gergely nem ment
sorozásra, azon egyszerű okból, hogy csúfság magyar embernek a
német alatt szolgálni. Ezek a Galeottók szót ejtettek erről a
városban, Gergelyért pecsét ment a tanyára, behívták s bent maradt.
Kell az ilyen szálas ember nagyon, mert oly igen széles vállúra
vannak szabva a katona-blúzok, hogy azokba lehetetlenség
mindenféle esetre népet bújtatni.
Gergelynek a kaszárnyában a nyakára kötözték a hajszbindlit s ez
ünnepélyes fölszerelési részlet, a mely csak a fülek tekintetéből
érthető, tudniillik, hogy a fülek ne engedjék fölcsúszni a nyakból a
fej tetejére – mondom, ezen ünnepélyes mondurstück az ország
fegyveres harczosává tette Gergőt Isten és emberek előtt.
*
 A második után a harmadik fejezet következik az egészen
közönséges novellákban is, itt is következik egy három esztendős
fejezet, mely alatt Gergely hasznos oszlopává fejlődőtt a katona-
társadalomnak, részt vett a csillaghullásban, egyet-kettőt elkapott,
azt fölvarrták nyakára, tekintélylyel viselkedett alantasai irányában, s
abriktolta a regrutákat méltóságteljesen. Kissé rövid volt az esze az
elvontabb tudományokhoz, ámde szép sugár legényként viselkedett,
nyalka bajusza megnőtt és soha sem dőlt ki a gyakorlat alatt.
Mindezért igen kedvelték. Egyszer valami császár jött idegenből
látogatóba, a díszszázaddal Gergely is kivonult a vasúthoz parádéban
és kapott érte a többivel együtt valami idegen pitykét a mellére.
Gergő eleinte nem akarta elfogadni, mondván, hogy nem tett ő ezért
semmit, de fölvilágosították s Gergely azóta a generálisok csillogó
mellét látván, elgondolkodott, hogy de sokszor mehettek ezek a
vasútra idegen császár elébe.
Az idő eltelt, úgy volt, hogy Gergely otthagyta a fegyveres életet,
mert olykor még mindig Juczi kóválygott a fejében. De ugyanekkor
igen kecsegtető fölhivásokat publikáltak az ezrednél, hogy a ki az
idejét kiszolgálta, az menjen a csendőrökhöz. Le volt irva, hogy kinek
mi jár ott, lakás, ruha, fizetés, dijak és Gergely belátta, hogy neki
odakint a pusztán épp egy évben adnak annyi pénzt, mint itt egy
hónapban. Gondolkozott. Néha vágyakat érzett, vágyakat, a miknek
nem tudott irányt adni, de elfojtotta valamennyit. Határozott s
azután jelentkezett. Örömmel fogadták, fölütötték csendőrnek s a
Manlichert fölcserélte Kropacsekkel.
*
A kinek elég széles a válla, elég jók a lábizmai, van hangulat
benne ahhoz, hogy örökösen parancsokat fogadjon, s csatangolva
járja a pusztákat, elég jó dolog ez, s Gergely nem panaszkodott.
Néha eszébe jutott Juczi, de az emlékek halványodnak egyre, olyan
az mindig, mint a régi arczkép, melyből minden nap eltünik egy-egy
jellegző vonás. Csinálta a szolgálatot jóakarattal, bizonyos foku
ambiczióval, s sokért nem adta volna, ha kideríthet valamely
rejtélyes bűnesetet.
 Váratott pedig ez magára, s beletelt egy pár év, míg gyilkossági
ügye akadt Gergelynek. Épp a régi tájékon jártak, a hol egykor az
urnak való juhokat legeltette, a midőn hirül veszik, hogy Baráczius
Mihály uram agyon van ütve. Fölbuzdult. No végre egy szép eset.
Sietve mentek arra. Szinte látta képzeletében az eseményi jelentést,
melyben bent foglaltatik, hogy a Nagy Gergely csendőr (járőrvezető)
vezetése alatt álló portyázó járőr folyó hó 9-én az átokházi határból
bevonulva jelentette, hogy… satöbbi, satöbbi. Sok satöbbi, a miknek
végén ott fityeg egy hivatalos elismerő levél bizonyos Nagy Gergely
részére a parancsnokságtól.
Bemennek a tanyába, a háznál egy sápadt, sovány, összetört
arczú asszony fogadja, csupa szánalom az egész teremtés. Gergely
megütődve nézi, ni… nini, ki ez? Kié volt egykoron az a két szem,
aranyos kétségben égő, csillogó valamikor? Ez a száj, melynek a
szélei most lefelé húzódva vannak, kire nevetett vidáman? Nem sok
idő telt bele, s Gergely fölismerte Juczit, most már özvegy Baráczius
Mihálynét. Ismét sok bajt érzett egy pillanatra belül, de a szolgálat
szent, az első. Gergely levéve a válláról a szuronyos puskát, a
tanyába lépett. Megtörtént a szemle: bizony Baráczius Mihály uram
agyon van ütve fejszével egészen. Egy nagy ütéssel tisztelték főbe,
mikor aludt, föl sem ébredt a boldogtalan, a szomszédasszony
sápítva említi is rögtön, hogy hiszen olyan jó alvó természete volt
neki mindig. A nyomozás megkezdődik, a kamrában asszonyi
ruhákra akadnak, véres valamennyi, alattuk a fejsze, mind azon
véres, véres viz a tálban, véres kendő a falon, a melybe valaki a
kezét törülte… megvan a gyilkos.
– Özvegy Baráczius Mihályné – szól Gergő – vallja be…
Lehet, ha Gergely egymaga teszi e fölfedezést, elhallgat vele,
Baráczius Mihály uramat eltemetik, s Gergely, letévén az egyenruhát,
kimegy a tanyára, hogy idők multán nőül vegyen egy özvegy
asszonyt, a ki már nem a régi Juczi ugyan, de a vagyonra is kell
nézni néha.

Á
 Ámde ez nem történhetett meg, a másik csendőr is látta. Igy
aztán az asszony reszketve vallotta be a tragédiát, a régi indító
okokat: a fiatal asszony, öreg férj, iszákos, durva ember, s így
tovább, a hogy ez az ujságok törvényszéki rovatában minden héten
le van irva. Lánczot tettek a kezére, bekisérték, katonásan lépdelve a
háta mögött.
Az asszonyt aztán becsukták. Gergely elgondolkozva néha ezen
az első dolgon, sóhajtozik, ha egymaga van a szobában. Egyébként
nagy dicsérő levelet kapott, arra nagyon büszke, gyakran puczolgatja
az idegen császár érdemrendjét, kemény csendőr gyerek, a mire
igen sokat adnak a fölebbvalói, s megengedik neki, hogy ünnepnap
extra mondurban járjon.
 Beszélgetés.
A konda meg a falka rendes időben igen távol vannak egymástól,
oly messzire, hogy akármennyire sík a legelő, egymást nem is látják.
Ez, egyéb okok mellett, leginkább azért van így, mert az állat nem
állja egymást. Az egyik terített asztalán ne járkáljon a másik. Nem is
közelednek; a mig csak van mit enni a nagy darab téren, mindig a
két szélében járnak. A fü azonban nem olyan, mint az ember körme,
hogy akármennyire pusztítják, újra csak kinő; bizony az ősz felé már
a föld alatt marad és nem igyekszik kibujni. Igy történik aztán, hogy
ez időtájban a két sereg állat, keresve a füvet, lassan húzódik
egymás felé a a mezőségen. Minden nap kisebb a terített asztal,
minden nap jobban közelednek a közepéhez, mignem egyszer már
ott is vannak. Ugyan ekkor sem egészen tőszomszédok, de mégis
vannak akkora közelségben, hogy az Imre juhász meg a Sándor
kondás átbeszélhetnek egymáshoz, állván a barmok között.
A dolgot úgy kell venni, hogy két major között fekszik a legelő s
az egyikhez tartozik a falka, másikhoz a konda. (Mert az
állattenyésztésben el vannak egymástól választva a nevelési ágak.)
Igy Imre juhász és Sándor kondás bizonyára régen találkozhattak s
az utóbbi időkben nehezen volt arra alkalmuk, hogy kicserélhették
volna nézeteiket.
Most persze egészen más. Im a juhok és sertések egymáshoz
jutottak a levegőn, a mely olyan széles, hogy egyik végéről nem látni
a másikat. Azelőtt csak tudták, de nem látták, hogy a másik is
ugyanazon földmezőben jár s ez innen, az onnan nézi a fölszálló
vagy áldozó napot. Ilyenkor nem lehet diskurálni. Ha van is mellette
valamely gyerek, azzal a komoly férfi nem beszél, a komoly férfinak
az a tulajdonsága, hogy botvégre tegye két kezefejét, arra az állát
támassza és így, mint mondani szokás: «kinézze magát a világból».
Ám most délelőttre, mikor bejutott a lassu járásu állatsereg a
pusztaközepére: egészen szomszédságba értek. Imre juhász a midőn
látja, hogy a sertések közül Sándor feléje tekint, lassu mozdulattal
föl is nyúlt a kalap széléhez. Sándor is kis idő mulva ugyanezt teszi.
Későn hajnalodó, korán alkonyodó idő van, a jószág alig hogy
kimegy, már jóformán halad is visszafelé.
Egyszer azt kiálltja amaz felé Imre:
– Hát kend…?
Sándornak jól esik a szó s kivárván, mig Imre felé fordult a szél,
hogy jól oda vigye a hangot, visszafelel:
– Hát csak…
A comment-vous portez-vous s a wie steht das werthe Befinden
sablonjának ezzel most már elég is van téve s a két ember
hallgatagon szemlélődik a jószágai körül. Van ezekkel sok gond,
lehetne arról beszélni eleget, de hát minek. Ugyis elég mindenkinek
a maga baja. A nap megy fölfelé az égen, elég magasan jár, Sándor
már épp a tarisznyát szedi elő, a mikor látja, hogy ugyancsak neki
ereszkedett az Imre falkájából egy birka. Az néha szokása a játszibb
lelkületű birkának, hogy vágtatni kezd s ilyenkor, ha elibe nem küldik
a kutyákat, kimegy a határból. Imre nem látja, háttal áll, mert a táj
szélén bólingó jegenyéket nézi már vagy egy óra hossza óta, Sándor
hát úgy gondolja, hogy által kell kiáltani:
– Ahun a!
Imre e szóra lassan visszafordul, látja a birkát, a mint szalad s
füttyent a puliknak, kinyujtott karral mutatva a szökevény felé. Azok
aztán vágtatnak utána, de már Imre oda sem tekint, hanem megint
a jegenyéket nézi. A három-négy fa köze máskor kék eget mutat,
most pedig ólmos szürkeség látszik ott. Lassan terjed, bontakozik, de
mielőtt följebb haladna, elönti a szemhatár alsó részét.
 Imre példáját Sándor is látja csakhamar és nem telik bele egy
óra, szintén arra fordul. Most egyszer azt kiáltja át Imre:
– Eső lössz!
Sándor komolyan veszi szemügyre a határt. Ezuttal már nemcsak
a jegenyék felé eső tájékot tekinti, hanem köröskörül, az egész ég
alját. Tanulmányozza a szél miként való járását. Nem ad hamarosan
feleletet, a mit Imre olybá vesz, mintha Sándor kétkednék az ő
időmondó tudományában. Lehet, hogy joggal, s nehogy az időjárás
mást hozzon, mint a mit ő mond, az előbbi mondathoz még
hozzákiáltja (vagy egy fél óra mulva):
– Vagy hó…
E vélemény ujból csak arra ösztökéli Sándort, hogy behatóbb
megfigyelés alá vegye az eget. Azonban határozottat szólni nem
lehet, mert a föllegek most vannak még csak a fölvonulás kezdetén
és a szinük, miből tartalmukra következtetni szokás, még nem
tökéletes. – Továbbá az állat viselkedése is tanulmányozandó.
Ilyenkor az állatnak is van mutatkozása, a mi szintén a formájához
képest ezt vagy azt jelenti. Más, ha szétszórva marad az állat, más,
ha összebujik, más, ha hangos, más, ha hallgat. Ezeket mind külön
kell sorra venni, akár csak a meteorologus, mikor hozzákészül
csalhatatlan jövendöléseihez, mely szerint helyenkint némi csapadék
várható. Ezeket veti latba, egyenkint és összesen, közben a haladó
föllegeket is nézi, mérvén a szél erejét a határszéli fák
hajlongásából, néhány madár röptéből. Megbizonyosodván mindenek
felől, most már átkiált Imrének:
– Löhet dara is…
Imrén a sor, hogy véleményt adjon. A határt őszintén szemügyre
veszi s tekintete végigsiklik a felhőkön, melyek magasodnak s a
hegyük olyképp szalad a nap felé, mintha föl akarná nyársalni.
Valamint birkáira is tekint. Az egészen fiatal bürge még nem ért az
időjósláshoz, de már az anyabirkában több a tapasztalat. Az szintén
jelez ezt vagy azt a viselkedésével, s mind e nyilvánulások sokat
nyomnak a latban a hozzáértők előtt. Imre ezeket figyeli, de mire
odáig jutna, hogy észleleteiről számot adjon, látja, hogy Sándor
megindult kondájával a maga majorja felé s már messze jár. Füttyent
hát ő is a kutyáknak, az ebek ugatva megrohanják a falkát, a juh
megindul, Imre lépeget utánuk s úgy lehet sajnálja is, hogy nem
fejezték be egészen teljesen a beszélgetést.
 A csempész.
Nem sok idő már a husvét. Jegenye Jánossal az a mindennapi
eset történt, hogy elfogyott a tanyában a pénz. (Biz az máson is
megesik, nem csak azon, a ki a pusztai világot lakja.)
Ámde más baj is van.
Mert, ha csak a pénz fogyott volna el a tanyában, azért még meg
lehetne lenni anélkül, mert étel és ital csak akad, mag is van a
tavaszi vetéshez, – ellenben a husvét husvét s ekkora ünnepet
pénztelenségben elszenvedni nem lehet. Ilyformán, bár János úgy
gondolkozott, hogy jobb utak idejéig nem mozdul eladni való
holmival sehova (különösen, hogy még az adóért sem hajkurásszák
ilyen tavaszidőtájban az embert), most mégis gondolt valamit.
Bárány van már, elég szép, elég rendes. A bizon’, egyet be
lehetne a városba vinni eladni. Mivelhogy a dohány is nagyon rossz
mostanában s annyi rágyujtást igényel egy pipára való tömet, hogy
tisztára kifogyott a masina a házból.
Miután a városba eszerint mindenképp be kell menni, János
nagyhamar belegyőződik a dologba s a kamarába megy, ahonnan
zsákot szed elő. Most a zsákkal a juhok közé vonul s a
leghitványabbat ki is választja azok közül. (Bolond ember az, a ki a
jószága szebbjeit adja el.) A bárány a zsákba kerül, János mindkettőt
a vállára veti s megindul a tanyából csak úgy gyalogosan. Nem lakik
a várostól messze, másfél óra alatt odaér s ekkora utért nem
érdemes a lovakat befogni.
Ámbátor hogy ehhez az aktushoz nem ló kell, hanem kutya.
 Mondja is János a kuvasznak, mikor az asszonytól elköszön s
halad ki a tanyából:
– Gyere no, Puli.
Ez annak fölöttébb hízeleg. Ugrik azonnal s megy vidáman előre
az uton. Igy haladnak. János néha egy vállról a más vállra teszi a
zsákot. A bárány ilyenkor azt mondja:
– Bé…
– Ne bégess, szamár, – mondja neki nyugodtan János – hiszen a
gazdád visz.
Evvel a város széleig érnek, a hol a vámvonal kezdődik s János
most már letér az ut közepéről a szélre, hogy szemlélődjön.
A vámvonalon kivül van a töltés s a töltés előtt a kubikgödrök.
Azok közül kinéz egy igen alkalmatosat.
– Ez éppen jó lösz, – mondja magában s bodor füstöket ereszt a
pipájából.
Le is megy abba a gödörbe, ott leteszi a zsákot s hivja pulit.
– Puli ne, – szól neki.
A puli nincs ilyen szives hiváshoz szokva s szerfölött meglepődik a
hangon. Csak sunyi módon oldalog előre-hátra, a farkával igen
mutatja a bizalmas szó fölött való örvendezését, de a füleit hátra
csapja s a derekát meggörbiti, a mint ott jár-kel s mindenféleképpen
azt igyekszik látszatra hozni, hogy közeleg a gazdájához, pedig
voltaképpen egy szikra kedve sincs hozzá. Elég a tanyai kutya
bizalmával kétszer-háromszor visszaélni olyformán, hogy hivó szóval
magához csalja az ember s azután elrugja: akkor aztán ilyen lesz –
elvesz a hite a gazdában. Jegenyének többször s egyre hizelkedőbb
hangon kell beszélnie hozzá, hogy magához csalja.
– Gyere ide, Puli, kis Puli, – szólt neki lágyan.
 A Puli egyre közelebb oldalog, mignem egyszer aztán János
elkapja a fülét.
– Au! – mondja a Puli.
– Ne vonyíts, majom, – felel neki János – hiszen semmi bajod
sem lesz.
Míg a Puli fülét fogja, a másik kezével kirázza a zsákból a
bárányt. A kubikgödörből széttekint figyelmesen, hogy látja-e valaki?
Mikor látja, hogy, senki sem látja, nyugodtan fog a a munkához. A
Pulit belevezeti a zsákba, ennek a végét gondosan összecsomózza,
beköti: a bárányt pedig a földbe ásott bánya sarkába helyezi. Az ott
megmarad, mert sással egymáshoz van bogozva a lába.
Most ujra mondja Jancsi: – Gyere no, Puli, – de ezuttal a Puli
nem megy, hanem viszi a János. Kissé ténfereg a zsákban a kutya,
mert szokatlan a helyzet, meg vinnyog is, de a gazda ilyenkor
megrázza a hátán s arra elcsöndesül. Ilyen harczok közben haladnak
a vámig, a hol János kiegyenesedik s végtelen méltósággal vonul el
a kardos emberek előtt.
– Ohó! Hát kend? – kiáltják rá amazok.
János nem hall semmit, csak megy odább.
– Ember, hé, hé! – kiabálják megint utána.
De egy vámőr még felé is szalad.
Jegenye nyugodtan fordul meg:
– Mi kő? – kérdezi.
Amazok visszakérdik:
– Mi van a zsákban?
János éktelen nyugalommal felel:
– Kutya!
 No erre nagyot nevetnek. Micsoda szamárbeszéd.
– Nem igaz, – mondják. – Csak nyissa kend ki azt a zsákot.
Minket ugyan be nem csap.
– De mikor mondom, hogy kutya, – szól János érzékenyen.
A vámost elfutja a méreg.
– Hallja, – kiabál most már, – hát velem ne komédiázzon, mert
rosszul jár.
– Ugyan?
– Ugyan ám.
– No, no, – véli János – ismeröm én a törvényt.
– Ejha! – kiált a vámos, a kit ez a kötözködés nagyon boszant –
nem tudom, kitől tanulta volna kend?
– No, – adja a szót tovább emez – tanulni nem tanultam senkitől,
hanem csak úgy hallottam.
– Nem tudnám kitől? – feleli a vámos.
– Hát azt már nem tudom megmondani, hogy kitől hallottam.
Gondolom, maga is tuggya, hogy ki a mostani kiráj az országon, de
nem tudná mögmondani, kitől hallotta?
A vámos le van fegyverezve a disputában s most már csak arra
szorítkozik, hogy a zsákot általvizitálja.
– Bontsa ki, – parancsolja.
– De elugrik, – védekezik János. – Nem bontom én ki.
Hanem hát muszáj. Ez az óhajtott szó a legnagyobb hatalom a
világon, a muszáj. János leveszi a válláról a zsákot, az alját a földre
helyezi s mikor a tetejét megbontja, lent rug egyet titokban az
ebhez. Az azután vonyítva ugrik ki a zsák száján, szinte repül s úgy
fut, hogy lehetetlenség utólérni.
Jegenye János káromkodva lohol utána s a mig a töltésen tul
nem ér, folyton szitkozódik. A mint azonban a vámosok elől födve
van, nyugodtabb a lépte. Látja, hogy a Puli nyilegyenest száguld
haza felé.
– Szögény, – mondja, – de mög van ijedve.
Azzal a kubikgödörbe megy, beteszi a zsákba a bárányt s halad
ujra a vámosok felé. Mikor elibük ér, haragosan integet s megfenyíti
a vámost az ujjával.
– Köszönjék az Istennek, – mondja – hogy elfogtam.
A vámos érzi, hogy hibás s nem felel, inkább lehajtja a fejét.
János pedig méltósággal halad befelé s az uton a komával találkozik.
– Hát kend – kérdi a koma.
– Ehuné – felel János.
– Ilyen későn halad kend befelé?
– Az ám, – mondja János, – késésbe vagyok. Egy kis sorom volt.
Ezöket a népeket oktattam ki itt a kaliczkás házba, hogy a fületlen
csizmát is föl löhet huzni.
– No, no, – válaszol menőben erre meggyőződéssel a koma.
 Iskola a pusztán.
Fehér út van a magas fák között. Hol homokos, akkor csak úgy
magától való, hol pedig szikes. Ez esetben csinálva van. A szik a
tanyák aszfaltja s egyéb haszna nincsen neki, mert az elhagyott,
kopár földeken csak elvétve söprik a szódát. A gyár leverte itt is a
természetet, ma a szódát nem söprik, hanem csinálják. Hanem azért
a sziknek meg van a maga haszna: aszfalt az, meg kövezet.
Ráterítgetik az útra s mikor az eső megveri, összeáll keményre s úgy
gurul rajta a kocsi, hogy azt öröm nézni.
Az iskola udvara is ezzel van kitapasztva, száraz időben kemény
és egyenletes, esőben csuszós. Az udvar körül van a tanító
gazdasága: a méhes, az ól, a virágos kert, továbbá a földecske, a
mely kukoriczácskát és buzácskát terem, valamint a czirokot is, a
mely seprőnek igen alkalmatos. A tetőn gólya lakik, rendszerint a
kéményen, a melyhez fészkét dróttal szokás odakötni, hogy a
szélvihar le ne verje. Az útra forduló részen a harangláb áll, benne a
fiókharanggal, melynek a szava libegve száll szét a tanyaházak barna
tetői fölött s a jegenyefák, akáczok meghajlítják előtte koronájukat.
Nagy darab földek központja az iskola. Ott tanulja a tudományt a
sok apró pusztai ember, lábolván télen át a havak tetején a tanító úr
elébe. A széles buzavetések, a végeláthatlan kukoriczások, zöld
legelők között a czivilizáczió első, kezdetleges pontja: az iskola a
mezők növényei fölött.
*
Nem az, a mi a városi, sem nem az, a mi a falusi, hanem az egy
egészen elütő valami. Építenek a táj közepén egy házat, abba jön a
tanító s utána következnek a puszták kicsinyei. A Jancsik, Pisták,
Miskák, Klárák, Viktorok, Pannik. A tanítás nem úgy megy, mint
máshol. Nyáron a földből kell a tudományt szerezni itt, nem
könyvből. A nagyobbacska a ház körül segít, vizet hord a dolgozó
szülőknek, az apróbb libát őriz és malaczot. Azután a kis kezek
részére is akad tavasztól őszig a tanyákban mindig foglalatosság:
iskola ott csak akkor van, mikor a dolgok megszűnnek, mikor megjön
borongós idejével az ősz és csatakos lesz az avar. Tart azután télen
át késő tavaszig, mikor ujra rügyet vet a faág, a gólyák hazatérnek
külföldi útjaikból és az ő kelepelésük lefuj az iskolának.
Egy terem van csak, a melyikben tanítanak, mert minden osztály
az egyetlen tanító alatt áll. Mikor a harmadik osztályt tanítják, az
első hallgatja mindazt, de meg a harmadik is az elsőt. Ezzel ők igen
meg vannak elégedve s az iskolában jól is igyekeznek. Kora reggel
indul meg már a tanyából az apró gyermek, vászonzacskóval a
vállán, a miben könyve, a táblája, irkája, meg az étele van. A
kezében pedig nagy bot az ebek ellen, mert sok utat kell tenni az
iskoláig és télen a mezőségnek kutyái mérgesebbek.
A kicsike, csizmás magyaroknak minden lépése, a mit az iskoláig
tesznek, harcz a kulturáért. A miként a szüleik egész élete harcz az
életért, harcz a földdel, az időjárással, rossz emberekkel, a kik meg
akarják rontani az Isten adományát. Néztem az apraját eleget, a
mint a nekik térdig érő hóban, a téli reggel szürkeségében, kezükben
a bottal ballagtak a távol iskola felé, hogy megismerkednének az
ábéczé alapelemeivel. Az őszi szélvihar csatakjában, vizes tarlókon,
ugarokon keresztül mennek, kiki olyan ruhában, a milyen éppen van.
Bizony ott a tanítás nem mindjárt azzal kezdődik reggel, hogy no
most következik Béla királyunk története, hanem előbb nedves
lábbeliket kell szárítgatni, a fagyot engesztelni a kis testekből és
sütögetni az apróknak a hozott szalonnát, mert az így igen melegít, a
kenyér pedig a forró zsírjába mártva, ha só is van hozzá, valami
pompás eledel.
A ruhák sem valami hiresek, a mikben a gyerekek jönnek. Nem
mindenkinek telik odakint ilyesmiben a drágára, hanem a téli kabátot
valamely kendő képviseli, a mit átkötnek otthon a Jancsi derekán
furfangosan, hogy az eltakarja a kis mellét, a hátát, de még a nyakát
is meg tudja óvni a belehulló darától. Azt persze az iskolában le kell
oldani, mert ott meleg van, délután pedig, mikor a gyerek újra indul
hazafelé, a tanító köti föl neki, vagy a felesége. Akkor aztán nekivág
az alkonyuló délutánban a gyermek a hómezőknek s megy, megy
mígnem hazaér, hogy holnap megint jőjjön. Már hiába, ott ez így
van, mert nem lehet másként. A városi modern gyerek belehalna az
ilyen utazásokba, a mit ezek az apróságok naponta azért tesznek,
hogy a puszta iskolájában tanulhassanak. A tanulás nem olyan, mint
másutt, mert innen nem szaladnak délben haza a mamához, hanem
kiki előveszi a maga tarisznyáját, kis bicskáját s abból falatoz, a mit
hozott. A kivel olyasmit adott anyja, hogy azt meg lehet melegíteni,
meg is melegítik a tanító tűzhelyén, a többi pedig kolbászszal s
egyéb disznóból való étellel él, ha van neki. Nem mindenkinek jut ez.
Nem egy csak egy karaj kenyeret hoz ebédre, de azért az is jól esik
nagyon s a hogy meg volt az ebéd, folytatják a tanulást ott, a hol
abban maradt.
Nem kell gondolni, hogy valami elhagyatott helyek ezek az
iskolák, bár a pusztákon sokfelé van ilyen is. Itt a határban már
harminczon jóval fölül van a számuk, rendes és példás valamennyi. A
dolgozatokon, a miket büszkén mutogat föl az arrajáróknak a tanító,
elcsodálkozik, a ki látja. A nagyobbacska fiuk, a kik az év nagyobb
részében a vasvillával, fejszével dolgoznak, a kik már hozzá tudnak
nyúlni minden dologhoz, micsoda szép rajzokat csinálnak és milyen
szépen van az alá odaírva, hogy az tanulmányfej! Hát az írkák! Hát a
himzések! A Jutkák, Pannik és Teczák a tanító feleségétől tanulják a
varrás tudományát s a kis barna kezek öltögetése nyomán czifránál
czifrább virágok fakadnak a vásznon.
A tágas nagy mezők végtelen csöndjében a művelődés legelső
lépcsője az ilyen ház. Letett már régen a pusztalakó arról, hogy a
fiából csak az legyen, a mi az apja. Az előtt azt tartották, csak annyit
kell tudnia, hogy ha vesz vagy elád, a vásárban be ne csaphassák.
Ma jó nevű ügyvédek, mérnökök, orvosok vannak, a kik így a hóban
másztak az iskolába odakint az alapvető tudományokért. Az meg
nem régi történet, hogy egy városi hivatalnok valamely hivatalos
ügyben járván a tanyák között, az útfélen egy gyereket talál, a ki
birkát őriz. Ugyan nem nagyon őrizte, hanem hasonfekve valami
papiron babrált. A hivatalnok látja, hogy kajczáros föstékkel,
lósörényből csinált ecsettel a papirra nyulakat föstöget, a kik a
salátát eszik s egy piros ruhás irgalmatlan nagy katona a papiros
szélén ezen boszankokodik, de nem mehet a nyulak után, mert az
egyik lába lemaradt a papirról.
– Hát te mit csinálsz?
– Hát ezt e.
– Hát hol tanultál te festeni?
– Hát – mondta a gyerek – arra messze, a hol az a három
jegenyefa van, az iskolában.
A gyerek ma Münchenben végzi a festőművészeti iskolát, szép
tehetségű és sok reményre jogosító fiatal ember. Igy haladnak előre,
a kik onnan kikerülnek. Persze nem mind. A nagyobbrész kint marad
a tanyák között s emberré növekedvén, maga helyett a fiát küldi a
tanító úr elébe. Minden változik, formálódik, halad, csak éppen az
öreg tanító marad, a a mi annakelőtte volt. A haja megőszül, az
arcza piros, de ránczokat vet, a szeme fénye is fogyatkozik, azonban
a kedve és vidámsága a régi maradt. A fizetés bármilyen kicsiny, egy
hosszú élet alatt olyan helyen, a hol nem lehet pénzt elkölteni,
valamicske mégis csak maradt belőle s gond nem látogatja a házat,
a melynek a tetején a gólyák, az ereszek aljában fecskék laknak s
nyáron dönögve röpködik körül a méhek. A kevéssel megelégedő
boldogok élete ez: nyugalom, csend és egyszerűség a tanyák barna
népe között, a mely mind az ő kezei alól került ki s környezi
tisztelettel jártában-keltében és invitálja a disznótorokra télen, vagy
pedig szalonnával, sonkával tiszteli meg, a mit maga a gyerek hoz
nagy czipekedve, mondván:
– Ezt mög magának küldték a szülémék e.
 – No azt okosan tették – gondolja a mester s a táblához állván,
számokat huzgál arra a fehér krétával. A puszta jövendő emberei
szótalan hallgatják, a mint beszéli:
– Következik pedig a negyedik művelet: az összeadás…
Odakint teljes csendben van minden, hó fekszik a határon, a
nagy némaságban a határ aludni látszik. Olyan, mintha semmi más
nem volna a kerek világon, mint éppen csak a negyedik művelet,
vagyis az összeadás, a melynek megismerésével hatvan gyerek agya
foglalkozik a havas puszta közepén.
 Tiszai legenda.
Valamiképp a mindenféle néven nevezendő emberek külső
mivoltukban változandóságot mutatnak és különbnél különbfélék
testi formáikban, azonképpen a hajó is a maga formátumában
különböző és kiki olyan, a milyen vizhez épült.
A hajók oldalán ugyan egyazon szekerczék dolgoznak, egyazon
emberek kezében, de a hajó azért más-más az avatott ember szeme
előtt, mert egyik merész külsejű, a másik nehézkes, a harmadik se
ide, se oda, a negyedik pedig délczeg és vidám hatást tesz arra, a ki
ért az ilyen dolgokhoz, a miként a ki nem ért hozzá, ide se
hallgasson, mert úgy sem tud meg ebből a történetből semmit.
Mert a mi a nagy hajókat illeti, azok valamennyien egyformán
feküsznek a lomha nagy vizen, a melynek sárga, homokos tetejéből
apró halak ütögetik ki a fejüket a napra. A hajók széles aljukkal
ráfekszenek a Tiszára, mind végtől-végig: a «László király», a «Szent
Péter», a «Mihály arkangyal», a vastag «Borbála», a hosszú
«Hunyadi János», – de mindezek között elsőnek említendő a «Szent
István király», ha végtől-végig egybevetjük az ezeken kívül valókkal
is. A «Szent István király»-nak olyan szabatos állása van, olyan
vakmerő szép feje, remek kormánya és előkelő állású domentátumja,
hogy azt valóságos gyönyörűség nézni és ez bizonyos, határozott
fokú tekintély a vizen járó embernek, ha az «István»-nal jár hol
Bosznia felé, hol Győr alá, hol meg Galaczba.
Nem mai hajó, nem; ezt már, akárhogy is dicsérjük, lehetetlen
ráfogni. De hiszen éppen ebben van neki a rangja, mert a «Szent
István király», nem hiába, hogy a mi legelsőbb való szent királyunk
nevét viseli, fehér betükkel kiirva fekete kátrányos oldalán, még soha
bajba nem is járt, soha hosszú útjaiból rossz hirt nem küldött haza
és azt a buzát, kősót, kukoriczát vagy bármi egyéb terhet, a mit ez a
hajó vitt Oláhországba, nem a biztosító társaságok, hanem maga a
jóságos király-apostol őrizte, a ki nem is engedte égi kegyelmével
sohasem, hogy sziklára, porondra, dunai fatönkre jusson a hajó. Ne
is adja azt senkinek az Isten, Amen.
Tudnivaló, hogy e valóságos égi kegyelem mellé meg éppen
Baráczius Mihály uram volt állandóan, harminczöt esztendőkig a
kormányos ezen a hajón. Baráczius, a kit eleven ember úton aludni
nem látott, talán nem is aludt soha, hanem vigyázta a víz folyását,
az utat és csak ment, ment; mindegy volt neki: esőben,
szélviharban, csöndben: ő ment mindig a «Szent István király»-lyal
előre-hátra, tavasztól késő őszig, a míg csak valahol be nem fagyott.
Igy őrizték ketten tétova útjain a hajót: István szent királyunk és
Baráczius Mihály. Utóbb Baráczius Mihály uram beleunt a dicsőségbe,
szárazra kivánkozott, hogy majd más ember életéhez hasonló életet
él tulajdon maga is, eltesz-vesz a kertecskéjében a Tiszaparton,
rózsát szemez, őszi baraczkfát oltogat, más öregek szokása szerint s
időnkint kinéz a vizre, fölfelé meg lefelé, ameddig ellát s nézi, melyik
hajó jött meg, melyik megy. Igy volt a kivánsága, ott is hagyta
«István király»-t, de «István király» is ott hagyta azon minutumban
Baráczius Mihály uramat, ki is midőn házába érne, először életében e
szókra fakadt:
– Alhatnám nagyon.
El is aludt még aznap mindörökre, a mint az föl van jegyezve
okulás végett a hajó könyvébe, az akkori első hajóslegény, Vér
András betüivel.
Ez a följegyzés természetes, mert Vér András igen
szorgalmatosan illegette magát e napokban, első lévén sor szerint a
többi ember között arra, hogy most már az ő vezetése alatt járja a
«Szent István király» a vizeket.
Másképp végezték azonban. Részint azért, mert Vér András
kegyetlenül szerette az italt, részint pedig azért, mert hazajött a
Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade

Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.

Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and

personal growth!

ebooknice.com