Urban Social Geography

Molnár Gabriella - Zuti Bence

Egyetemi kontextusú globális-lokális paradoxon a tanuló régiók keretfeltételei között: a „negyedik generációs” egyetemek irányába

Napjainkban felértékelődött a tudás szerepe, felgyorsultak az innovációk, a tudásalapú gazdaság és társadalom korszakában élünk. Az egyetemek is jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban, a fejlett országokban nemzetközi sikereket érnek el, nemzetközi hallgatói körrel és kutatási eredményekkel rendelkeznek, emellett szorosan beágyazódtak a helyi gazdaságba is. Napi kapcsolatot ápolnak az ipari szférával és a kormányzattal, tartós versenyelőnyeik a lokális térségben gyökereznek. Ezzel szemben Magyarországon még nem tapasztalható ez a kettősség, számos esetben ugyanis ezek az egyetemek a helyi gazdaságtól, társadalomtól, munkaerőpiactól elhatárolva tevékenykednek, ugyanakkor nemzetközi sikerekre törekednek. Ebből a problémakörből kiindulva jelen dolgozat elsődleges célja, hogy megvizsgálja, megadhatóak-e egy nemzetközileg sikeres, ugyanakkor a helyi gazdaság és társadalom igényeit a lehető legnagyobb mértékben kielégítő egyetem ismérvei. E kérdés megválaszolásához három fő fejezeten át vezet az út. A dolgozat leíró jellegű módszertant alkalmaz, a témához szorosan kapcsolódó szakirodalom bemutatása után felvázolja az egyetemek sikerességi faktorait egyetemi rangsorok és nemzetközi benchmark példák alapján, mindezeket felhasználva végül kísérletet tesz arra, hogy megadja egy sikeres „negyedik generációs” egyetem keretfeltételeit. Modellek felállítására kerül sor, melyek megmutatják, hogyan is kellene kinéznie egy „negyedik generációs” egyetemnek, hogyan értelmezhető a globális-lokális paradoxon egyetemi kontextusban, illetve milyen mértékű szerepet tölt be egy „negyedik generációs” egyetem egy újraértelmezett Triple Helix modellben. Mindezek vizsgálata a tanuló régiók keretfeltételei között történik. Kutatásunk egyik legfontosabb megállapítása, hogy az egyetemek esetében is definiálható a globális-lokális paradoxon, hasonlóan a vállalatokhoz, az egyetemek nemzetközi törekvései mellett tartós sikereik forrásai a lokális térségben gyökereznek. Vizsgálódásunk további következtetése, hogy a vállalatok iparági versenyelőnyei forrásainak kategorizálása párhuzamba állítható az egyetemek versenyelőnyei forrásainak osztályozásával, definiálhatók a Porter-féle rombusz modell tényezői egyetemi dimenzióban, valamint a Triple Helix újraértelmezésével egy olyan modellt kapunk, melyben az egyetem kapja a leghangsúlyosabb szerepet, és az egész modell a helyi gazdaság és társadalom keretein belül értelmezhető.


Gabriella Molnár - Bence Zuti

Global-local Paradox in the Context of Universities within the Framework of Learning Regions: Towards the “Fourth Generation” Universities

Nowadays the role of knowledge is revalued, innovations are created even more swiftly, and we live in the era of knowledge-based economy and society. The universities play a notable role in this process as they achieve international success in developed countries, possess a number of foreign students and internationally acknowledged research results; meanwhile they integrate themselves into the local economy. They have day-to-day relations with the industrial sector and the government as their permanent competitive edge resides in the local area. Contrarily, this duality cannot be recognized in Hungary, namely the local universities function separately from the local economy, society and labor market, at the same time they aim to achieve international success. Based on this the primary goal of the paper is to examine if there are describable criteria of a university that is both internationally successful and completely satisfactory regarding the demands of local economy and society. To answer this, we compiled three main chapters. In the paper we applied descriptive methodology, after the introduction of related literature; we outline the success factors of universities with the help of university rankings and international good practices. By using these, we make an attempt to establish the framework conditions of a successful “fourth generation” university. We generate models that reveal how the “fourth generation” university should function, how can the global-local paradox be interpreted into a university context and what role does a “fourth generation” university play in a redefined Triple Helix model. All of these examinations are done within the framework of learning regions. One of the most important statements of our research is that, the global-local paradox can be interpreted in the context of universities and similarly to enterprises the permanent resources of success reside in local areas aside from international endeavors of universities. Another conclusion of our research is that the categorization of industrial competitiveness of enterprises can be parallel to the classification of competitiveness of universities, so the factors of Porter’s diamond model can be defined within the dimensions of universities. Furthermore with the reconsideration of the Triple Helix we obtain a model in which the university has the most emphasized role within the framework of local economy and society.

This paper examines the process of formation of two north-western neighborhoods of Piraeus, those of Maniatika and Kokkinia, from the end of 19th century - and the arrival of internally displaced populations of Mani Peninsula - until Interwar and the arrival of Asia Minor refugees. We are exploring the elaboration of these two neighborhoods through a complex of social, spatial and cultural processes, taking into consideration the constellation of different identities that were imprinted in the urban space.
Attempting to cast new light on the multidimensional geography of the city, we are trying to recognize the personal and collective social stereotypical ethics, the identities that interact in space, the collective memories of the place of origin, from Mani and Minor Asia. Furthermore, we are trying to identify how these memories are shown in the new place. In the same time, we are approaching the interaction of social relations and practices transferred from place of origin in the modern context of Piraeus, and how they create a new cultural, social and ethical founding ground. This statement brings together interview excerpts and documented testimonies of its residents, in order to point out the multiple readings of these neighborhoods.

This special issue of EAP celebrates 25 years of publication and includes 19 invited essays organized in terms of four themes:
1. Place—lived emplacement, place attachment, and environmental design as place making;
2. Nature—the lived constitution of the natural environment and natural world;
3. Real-world applications of phenomenological principles (transit design; virtual reality; environmental education);
4. Broader conceptual issues (the subjectivity-objectivity duality; phenomenology vs. analytic science; phenomenology as practiced by non-phenomenologists; phenomenological understanding vs. practical applications; parallels between real-world and phenomenological pathways).

Contributors and essay titles are as follows:
David Seamon, “Human-Immersion-in-World: Twenty-Five Years of EAP”;
Robert Mugerauer, “It’s about People”;
Jeff Malpas, “Human Being as Placed Being”;
Eva-Maria Simms, “Going Deep into Place”;
Sue Michaels, “Viewing Two Sides”;
Dennis Skocz, “Giving Space to Thoughts on Place”;
Bruce Janz, “Place, Philosophy, and Non-Philosophy”;
Janet Donohoe, “Can there be a Phenomenology of Nature”;
Tim Ingold, A Phenomenology with the Natural World”;
Mark Riegner, “A Phenomenology of Betweenness”;
Bryan E. Bannon, “Evolving Conceptions of Environmental Phenomenology”;
John Cameron, “Place Making, Phenomenology, and Lived Sustainability”;
Lena Hopsch, Social Space and Daily Commuting: Phenomenological Implications”;
Matthew S. Bower, “Topologies of Illumination”;
Paul Krafel, “Navigating by the Light”;
Yi-Fu Tuan, “Points of View and Objectivity: The Phenomenologist’s Challenge”;
Julio Bermudez, “Considering the Relationship between Phenomenology and Science”;
Edward Relph, “Varieties of Phenomenological Description”;
Ingrid Leman Stefanovic, “Phenomenology, Philosophy, and Praxis”;
Elizabeth A. Behnke, “In Celebration of a Conversation of Pathways.”