Neolithic of the Carpathian Basin

A II. világháborút követő évtizedek a vasfüggönyön belül rekedt országok számára nem kedveztek a nemzetközi szervezésben folytatott ásatásoknak . Magyarországon az őskort illetően a berlini fal leomlásáig mindössze kettőre nyílt lehetőség: Berettyóújfalu-Herpály telljén 1977 és 1982 között szovjet-magyar (KALICZ − RACZKY 1986), illetve Dévaványa és Gyoma térségében 1979-1981 között angol-magyar terepkutatások folytak. Az oxfordi Ashmolean Museum és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete közös programját a békési Sárrét területén angol részről Andrew Sherratt, magyar oldalról Torma István vezette, a helyet adó békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumból pedig szerzők vettek részt a munkálatokban. Kiterjedt területeken módszeres felszíni leletgyűjtések mellett nem roncsoló magnetométeres vizsgálatokat folytattunk, majd az akkor még ritkaságszámba menő, felszínen nyert eredményeket több kisebb szondázó ásatással igazoltuk, hitelesítettük. A közös kutatások legfontosabb részeredményeit A. Sherratt több alapos, azóta is sokat idézett tanulmányban tette közzé (SHERRATT 1982. Közös publikációban még a szovjet-magyar projektek sem végződtek, az ásatók nem emlékezhetnek arra, hogy szovjet kollégáik nézetei befolyásolták volna a magyar régészeti kutatásokat (BÁNFFY 2013, 625) ám az első angol-magyar expedíció eddig sem jutott, nem csupán a részletes feldolgozás nem készülhetett el, már a terepmunka is sajnálatosan torzó maradt. Az 1981. évi szezon befejeztével ugyanis A. Sherrattal elemezve az addigi eredményeket, megterveztük a következő év programját, amely feladatok ellátáshoz szükséges munkaeszközeiket is Magyarországon hagyták, az 1982. évben viszont már csak az együttműködés leállításáról értesül-hettünk. Úgy tűnik, az akkoriban elfogadott és megkívánt neolitikus fejlődésmodellt nem pontosan igazoló eredmények, az éppen aktuális hazai történelemszemléletet "fellazító" brit hatás nem volt kívánatos, így tehát a terepen gyűjtött leletek restaurálatlanul Békéscsabán, egy városszéli raktárban porosodnak, múzeumi feldolgozásukra azóta sem kerülhetett sor. Egyedüli nemzetközi együttműködésként még 2003-ban is kimaradt a magyar őskorkutatás egyébként igen alapos összefoglalójából , annak ellenére, hogy szerző később bőségesen elemzi azt egy műfajától idegen módon alaptalan vádaskodásokkal terhelt nekrológban , ami A. Sherratt tragikusan korai halálakor éppen a Békés megyei múzeumok közleményeiben jelent meg . A damnatio memoriae a feltárt leletekre azóta is vonatkozik, így az első angol-magyar régészeti kutatóprogram alapadatai, eredményei máig sem válhattak a tudományos vérkeringés részévé, holott a régészettudomány alapvető érdeke, és mint minden tudományos fejlődésnek motorja a történeti források publicitása lenne, hogy azok az újabb és újabb kutatási eredmények szűrőjén átjutva újabb gondolatokat, újabb elméleteket gerjesszenek. Közös feltárásaink egyikére 1980-ban a Dévaványa-Réhely dűlő, 3/26 sz. lelőhelyen került sor. A neolitikus település a községhatár északi szélén, az ecsegfalvi műút nyugati oldalán, egy régi ér keleti magas partján közel egy km hosszan, széles sávban nyúlik el (ECSEDY et al. 1982, 42). A lelőhelyet északi végének közelében két helyen is talajjavítási céllal ásott nagy gödrökkel bolygatták meg. Kelet-nyugati irányban 2x1 m-es kis szelvényeket nyitottunk az előző évben végzett nem roncsoló vizsgálatok eredményeinek megerősítésére az egyes teleprészleteket ille-

The radiocarbon dating of pottery corrects traditional views on a periodization of the Bug-Dniester culture and its synchronization with some neighboring cultures. It eliminates a part of contradictions between series of the dates made earlier on bone and antler samples.
Published in: A. Mazurkevich, M. Polkovnikova,  E. Dolbunova (eds.), Archaeology of lake settlements IV–II mill. BC: Chronology of cultures, environment and palaeoclimatic rhythms. - Saint-Petersburg, 2014. - P. 50-54.

Based on the Zsóa von Torma’s private collection, the early cultural stage, named Vinca-Turdas, of Vinca culture
(phases A and B) was defined. Later, was proved that the Turdas site provide only elements contemporary to Vinca
C phase and Turdas culture is a different cultural and chronological entity from Vinca A and B phases. The use of
correspondence analysis and the increased number of 14C dates available enables a much better overview on the
Late Neolithic chronology from Transylvania. Thus, it can be established that the Turdas culture is contemporary
to Vinca C2 until beginning of D phases and Turdas II phase = Iclod II phase.

A Kárpát-medencében az újkőkor kezdetét a Balkán felől bevándorló új népcsoportok megjelenéséhez köthetjük, ők honosították meg itt az első növénytermelésen és állattartáson alapuló, komplex élelemtermelő gazdálkodást. A korábbi halászó-vadászó-gyűjtögető életmódhoz képest az élelemtermelés magasabb hatékonysága talán azzal jellemezhető a legvilágosabban, hogy ugyanazon terület népességeltartó kapacitása közel százszorosára növekedett. Ennek nyomán a neolitikum kezdeti időszakában egy négyzetkilométeren átlagosan 2-5 fő népsűrűségre következtethetünk.

In addition to settlement patterns and cultural traits, the distribution and exchange systems of various raw materials also offers valuable insights into the Late Neolithic cultural and trade networks of the Carpathian Basin. The exchange systems of various commodities should be studied together because these were rarely traded individually; the simultaneous exchange of different commodities was much more frequent. Two separate exchange networks could be reconstructed from the distribution of lithic raw materials. The comparison of these two networks indicated that they complemented each other regionally. One supplied the inner regions of the Carpathian Basin, with the River Tisza as its main artery, the other provided a link to the settlements beyond the Carpathian Basin. The current record indicates that the networks used for the exchange of other commodities apparently fitted into one of these two networks. The distribution of marine shells roughly coincides with the inner exchange network of the Carpathian Basin. Although a specific exchange network could not be reconstructed for copper, the location of sites where various copper artefacts have been found does shed some light on possible trade routes. The sites in question are roughly identical with the ones forming part of the outer network, suggesting that copper was exchanged as part of this network. A comprehensive study of settlement patterns and pottery wares in the two regions participating in the exchange systems will undoubtedly contribute to the identification of possible similarities and dissimilarities between these two regions. Preliminary studies suggest that contact between the two regions was more dynamic than indicated by the exchanged commodities themselves.

This book discusses both ancient and modern shamanism, demonstrating its longevity and spatial distribution, and is divided into eleven thought-provoking chapters that are organised into three sections: mind-body, nature, and culture. It discusses the clear associations with this sometimes little-understood ritualised practice, and asks
what shamanism is and if tangible evidence can be extracted from a largely fragmentary archaeological record. The book offers a novel portrayal of the material culture of shamanism by collating carefully selected studies by specialists from three different continents, promoting a series of new perspectives on this idiosyncratic and sometimes intangible phenomenon.

The current BAR catalogue with details of all titles in print, prices and means of payment is available free from Hadrian Books or may be downloaded from www.archaeopress.com A. In for ma tion on ex ca vated sites 1. Name(s) of re searcher(s) re spon si ble for the ex ca va tion 2. Date of ex ca va tion (years) 3. Bounded re search area: ex ca vated and sur veyed 4. Type and num ber of fea tures 5. Rel a tive chro nol ogy based on ar chae o log i cal seria-tion and ab so lute chro nol ogy; num ber of set tle ment phases B. In for ma tion on sites rec og nized on the ba sis of sur face finds 1. Area of oc cur rence of por ta ble finds 2. Tax o nomic at tri bu tion and -when pos si ble -chro no log ical frame work of sites

One of the rapid climate change (RCC) events, which had lesser impact on the environmental conditions of the Northern Hemisphere but had stronger impact on the micro regional scale, is 7.1 ka BP event. Cooler and wetter conditions at its onset seem to have accompanied initial dispersal of the central European LBK from its core area to the regions, among other, of western Transdanubia and beyond, populating the area south of the Drava River. In the local chronology, this change in the material culture is marked by the appearance of the Middle Neolithic around 5400 BC. The end of this climate event is, however, marked by initial stage of dry and warmer conditions around 5000 BC which enabled settlement formation in the lowlands of the Eastern Slavonia. after this initial phase and the formation of the Late Neolithic tell settlements, over a period of about 500 years change in humidity and temperature occurred, eventually leading to the abandonment of most of the tell sites. Human adaptation to the changes in environmental conditions in both micro regions and archaeological contexts is discussed in this paper.

The prehistory of the Aegean, Balkans, and Carpathian Basin has changed dramatically in the last two decades. This review covers five aspects of these changes: (a) the development of theoretical approaches, in which diversification from cultural archaeology has seen the spread of processual, postpro-cessual and later approaches; (b) the acquisition of data, with the key major development being the proliferation of large-scale infrastructure projects; (c) the synthesis of data, the most significant challenge being to make sense of the massive increase in paleo-environmental research, materials science, regional surveys, and site monographs; (d) thematic questions, whose very diversity underscores the discipline's growth in these regions; and (e) emergent trends, such as the creation of new forms of synthesis at the local, regional , and interregional scales, the theorizing and differentiation of new ways of relating people, places, plants, and animals and objects, and continuing diversification in the application of scientific techniques. 123 Annu. Rev. Anthropol. 2020.49:123-140. Downloaded from www.annualreviews.org by [email protected] on 11/16/20. For personal use only.

The archaeological research carried out in the last
20 years brought to the identification of numerous cremation
and inhumation graves assigned to the Neo-Eneolithic period,
graves that were presented over the past years in the specialized
literature. In 2018, a part of these graves were analyzed from an
anthropologic perspective, the results being briefly valorized in
the present study. Even if not all the graves couldn’t be studied
due to their poor skeletal conservation, those which who could be
studied shows with no doubt that within the Suplac communities
the cremations was practiced in parallel with the inhumations,
the lack of discoveries from other sites being most probably only
a state of research. Also, on the base of three cremation graves
from Suplacu de Barcău/Porț “Corău” were identified certain
elements of the funerary ritual and were highlighted two types
of depositions (pit and cinerary urn), slightly different in terms
of chronology. Even if we have a single grave of a female, even in
this case it could be observed small differences of the funerary
ritual: urn deposition without inventory or red ochre.

This contribution traces the development of tells, or settlement mounds, in south-east Europe. Owing to their surviving height, these habitation monuments became the foci of regional research traditions, but more recently the balance has shifted to include horizontal or 'flat' sites. This has allowed to integrate tells into their social context, to systematically investigate off-tell activity, the different notions of time and community played out in both types of settlement, and the relations to other kinds of site, such as cemeteries. This chapter offers a chronological overview from the earliest tells in the southern Balkans in the mid 7th millennium, when households engaged in a variety of mobility strategies, to their expansion north-westwards into the Hungarian Plain, during which the significance of tells also altered. While tells continue to be built until around 3700 BC, the increasing social stratification may be a factor in their ultimately rapid abandonment.

Studie byla publikována v knize ,,Ivan Pavlů ed.: Památky archeologické - Supplementum 13 – In Memoriam Jan Rulf " vydané v Praze roku 2000. ISBN: 80-86124-27-4 / The study was published in the book "Ivan Pavlů ed .: Archaeological Monuments - Supplementum 13 - In Memoriam Jan Rulf" published in Prague in 2000. ISBN: 80-86124-27-4

In 3400-2800 BC the Carpathian zone and the adjacent part of western
Lesser Poland, and the northern and south-eastern part of Slovakia were
the north-easternmost territory of the Eneolithic Baden Circle. Recently
the role of the Carpathians in the cultural relations of this period has
been the subject of the research project DEC-2013/09/B/HS3/03401
sponsored by National Science Centre Poland and conducted jointly by
an international team from the Archaeological Museum in Kraków and
the Institute of Archaeology at the Slovak Academy of Sciences in Nitra.

Die zwischen dem 18. und dem 22. April 2016 in Iași gemeinsam von der Eurasien-Abteilung des DAI und vom archäologischen Institut der rumänischen Akademie (Filiale Iași) organisierte internationale Tagung sollte im nicht nur aus symbolischen Gründen gewählten geographischen Zentrum der Cucuteni-Kultur mehrere Aspekte behandeln. Zunächst einmal ist gerade in Rumänien in den letzten zwanzig Jahren enorm viel neues Material entdeckt worden (etwa die Kultfigurinen aus dem Dorf Isaiah, Lk Iași). Zudem haben neue Methoden der noninvasiven Archäologie – oftmals im Rahmen von Partnerschaften mit deutschen Universitäten und dem DAI zur Anwendung gebracht – haben bedeutende Erkenntnisse über komplexe Siedlungsstrukturen gebracht, die bislang meist nur in Sondagegrabungen erforscht worden waren. Vor diesem Hintergrund konnte die Tagung auch neue Erkenntnisse über den Forschungsstand an wichtigen Fundplätzen bieten. Besonders wichtig war jedoch die Beleuchtung der frühen Kontakte und Verbindungen der Stufen Präcucuteni und Cucuteni A zu den südlichen kupferzeitlichen Nachbarkulturen.

"According to our present knowledge, the LBK longhouse evolved in the Western Carpathian Basin. The chapter presents new evidence from recently investigated Transdanubian Early Neolithic sites on the emergence and spread of LBK longhouses. In the meantime it gives account on the possible local Mesolithic and South East European antecedents, and also argues for a rather different cultural development of the East Hungarian Alföld LBK, giving the reasons why it seems to have had little direct impact on the spread of the LBK into central Europe. In discussing these processes, environmental, chronological and social issues are involved in order to outline the beginnings of sedentary life in the Mid-6th millennium BC Central Europe.

Keywords: Neolithic of the Western Carpathian Basin, formation period of LBK, evolving of longhouses
"

Appendix I: Methods Applied and Outline of the Interpretation of Eneolithic/Copper Age and Bronze Age Microstructures 219 $SSHQGL[ ,, &DWDORJXH DQG 7DEOHV 241 iii )UDQNIXUW ± %RFKXP -XQH 1 )LJ 7KH IRUPDWLRQ DQG G\QDPLFV RI WKH VHFRQGDU\ HQULFKPHQW ]RQH LQ FRSSHU RUH GHSRVLWV QRWH LQ SDUWLFXODU WKH GHSHQGHQF\ RI WKH SURFHVVHV LQYROYHG RQ FOLPDWH FRQGLWLRQV DIWHU 6WUDKP+DXSWPDQQ ¿J