Mítoszaink lerombolásától a természetjogállam megalapozásáig

2008

Cluj-Napoca : Cluj University Press, 2012

1998

A tiltott fa avagy "Mi közünk nekünk, "Isten nem teremthetett tökéletes világot, hiszen akkor a világ maga volna Isten. 0 azonban nem kettőzheti meg önmagát, viszont képes az önkorlátozásra."'

A tanulmány témája egy több színtéren-az akadémiai világban és az emberi jogi aktiviz-mus területén-zajló, tágabb vitához kapcsolódik, amely a "szabadság kontra méltóság" címkével azonosítható. A szerző elsősorban az emberi méltóság és a médiaszabadság-mely utóbbi általában a véleményszabadság egy speciális válfajaként konceptualizálódik-közötti konfliktusra összpontosítva vizsgálja a problémát; a tágabb nemzetközi kontex-tus felől halad-az európai fejleményeknél részletesebben időzve-, végül a magyaror-szági helyzet tanulmányozására helyezi a fókuszt. Ez utóbbi mozzanat mögött az indíté-kot egy jelentős hazai társadalmi probléma jelenti: nevezetesen a legnagyobb lélekszámú etnika kisebbségi csoport, a roma közösség társadalmi kirekesztése, amiben a feltételezé-sek szerint nem elhanyagolható szerepet játszik a romák szembeszökően negatív média-reprezentációja. A szerző álláspontja szerint ez a probléma-tekintettel a kirekesztés magas társadalmi költségeire-kétségkívül orvo...

2018

2016

Természetvédelmi Közlemények, 2023

Igyekeztünk minél teljesebben összegyűjteni az állatfaj-visszatelepítési programok nemzetközi szakirodalmát; a magyar programokat közelebbről is megvizsgáltuk. Adatbázisunkba 8508, 1891 és 2015 közötti anyag bibliográfiai adatait gyűjtöttük össze. Az irodalom mennyisége exponenciális növekedést, majd telítődés utáni fluktuációt mutat. 27 megvalósult magyarországi visszatelepítési programról van tudomásunk. Kimutattuk, hogy az IUCN-útmutató ajánlásainak követése szignifikánsan növeli a program sikerének esélyét. Nemzetközi szinten a projektek éves költségei az elhanyagolható összegtől a 2 millió USA dollárig terjednek. Szignifikáns rendszertani torzulást tapasztaltunk: mind a nemzetközi szakirodalomban, mind a hazai programok között a gerinctelenek kisebb, a madarak és emlősök nagyobb súllyal vannak jelen, mint azt a biodiverzitásban megfigyelhető arányaik indokolnák.

Literatura, 2023

The paper approaches the last forty-fifty years of Hungarian prose from a politico-historical and narratological point of view, combining (1) readings of individual pieces of fiction, (2) interpretations of long-term processes in literary production and (3) computerized readings using methods of Digital Humanities on a corpus of 46 volumes. As a starting point the authors identify the so-called ’Pannonian prose’ of Miklós Mészöly in a context of intellectual history regarding the discourse on the notion of Central (or Eastern) Europe in the 1980–90s. The paper then follows the trace of this highly influential Mészöly corpus first in the most canonised works of fiction between the 1980s and 2010, then in the most acclaimed novels and short story collections between 2010 and 2020. Style changes convey shifts in social, political and historical notions of the works, which are thus also interpreted as a slow process: from Central (Eastern) European regional thought to questions of national history and identity, then to family history and identity, later to the life and problems of individual persons. After showing how this process went on in recent Hungarian literature, the paper tries to answer why it happened, drawing some cautious conclusions on the dialectics of inclusiveness—closedness and Western cultural and political influences on Hungarian culture.

2021

Magyar Tudomány