ARCHAEOLOGICAL MUSEUM OF IOANNINA-EPIRUS

2020

The Árpádian Age cemetery at Mesteri-Intapuszta comprised 318 (excavated) graves. Beads were documented in 16 graves. This study is centred on the study of geochemical investigation of some of these beads. The find circumstances of beads, strings of beads is presented in situ on the basis of excavation documentation; moreover, the other grave goods for some of these graves. On the basis of the map of the cemetery we think that the use of glass beads was common during the whole period of the usage of the cemetery, i.e. the early phase of the Árpádian Age, besides silver jewellery that served as the other typical find in the graves of the wealthy deceased. Strings of beads were typically given to children (Inf. I, i.e. between 0-7 years) till mature adult age (<39 years). Archaeometrical studies were induced by the frequency and variability of the beads, performed in several steps. The paper presents the electron microprobe results on 10 glass beads with a historical interpretation of the data

2015

Egészen gyöngyökbôl és drágakövekbôl összeállított harangalakú miseruha. Melynek elôrészén az angyali üdvözlet ábrázoltatik és drágakövekbôl minusculákból készült eme felirat borítja: "Magnificus Dominus" (sic! A szerk.). Hátrészén a feltámadó Üdvözítônek alakja van amint a sírból kiemelkedik, gyönyörû kivitellel drágakövekbôl készítve. A sír körül az ôrök között térdel a donátor ezüst páncélban, aki hiteles adat szerint Ujlaki Miklós erdélyi vajda, zalavári fôispán vala. A mellette lévô mondatszalagnak hímzett betûi ugyan már nem olvashatók, de az évszám minusculái az MCCCCL (1450)-et még tisztán feltüntették. A bô ruha szegélye nagyobb drágakövekkel van megrakva. Ez volt kétségkívül a miseruhák között a legbecsesebb. Illetve: Miseruha arannyal átszôtt vörös bársony szövetbôl a bold. Szûznek ülô alakjával, ölében a kisded Jézussal, mellén zafírkôvel, feje felett aranyozott ezüst koronával, melyben öt ametiszt és egy türkiz van, továbbá sz. Katalin, Borbála, Dorottya és Margit vértanú szüzek alakjaival, gyöngyökbôl készült gótstílusú oltárkán brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

2009

Információs Társadalom, 2017

A tanulmány amellett érvel, hogy eredményes város- és településfejlesztés, csak úgy képzelhető el, ha azt a mai szükségletek felmérésén túl az épített és természeti környezet komplex ismeretére alapozzák. A legtöbb nyugat-európai országban a hosszú távú és folyamatos műemléki topográfiai kutatómunka biztosítja az ehhez szükséges tudás és ismeretek szilárd alapját. A magyar műemlékvédelem másfél százados története során szintén voltak figyelemre méltó erőfeszítések annak érdekében, hogy az ország műemlékeinek, illetve tágabban műemléki értékeinek kor-szerű és többé-kevésbé naprakész kataszterét megalkossák, de ezzel a szükséges szakmai mélységben sohasem sikerült a teljes ország teljes területét lefedni és az 1950 és az 1980-as évek vége közötti periódustól eltekintve, a vállalkozás mindig csak részlegesen, gyakori megszakításokkal és hosszú szünetekkel valósulhatott meg. Az 1990-ben bekövetkezett politikai rendszerváltozás után minden szakmai érv amellett szólt, hogy újrainduljon a ...

2015

2012

Témavezető: Szarvas Zsuzsanna A kutatási program elsődleges célja az volt, hogy-a módosított munkaterv alapjánmeghatározott múzeumi tárgykatalógusok (összesen 8)-a lehető legnagyobb mértékben egységessé formált-elméleti és módszertani keretek között elkészüljenek, illetőleg részben meg is jelenjenek. Ezt a vállalást a kutatási program maradéktalanul teljesítette is. A kutatási időszakban megjelentettünk 5 tárgykatalógust, illetve másik háromnak megtörténtek az előmunkálatai, részben nyomdakész, részben pedig megszerkesztett változataik elkészültek.

Magyar Régészet, 2020

dombvidéket, értve ezalatt nem csak az utak kanyarulatait, de a hegyek hajlását és az emberek esze járását is. 4 Rómer Flóris, 1873. www.magyarregeszet.hu 1. kép. Piliny közigazgatási területe és geomorfológiai környezete (rajz: Guba Sz.

Építés - Építészettudomány

A sorozat előző két része az építészdinasztia nagyváradi ágáról, illetve a Budapesten megtelepedett hadmérnök, Rimanóczy Árpád fiáról, idősebb Rimanóczy Gyuláról szólt. Gyula mindkét fia építész lett, pályájukat apjuk egyengette, és egy sor tervpályázaton közösen is indultak. Egyikük sem került azonban az apa műtermébe, sőt a Középülettervező Vállalatot is elkerülték. Ifjabb Gyula a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, Jenő pedig az Ipartervben dolgozott hosszú időn át, majd az Általános Épülettervező Vállalat főmérnöke lett. A tanulmány célja a két építész életpályájának rövid felvázolása és munkáik lehető legteljesebb bemutatása, beleértve a meg nem valósult tervek és pályázati tervek egyébként nehezen feltárható hosszú sorát. Ezzel egyben szeretnénk a hatvanas-hetvenes évek talán kevésbé ismert, vagy feledésbe merült alkotásaira is felhívni a figyelmet.

Archaeologiai Értesítő, 2021

A régészeti örökség megmentése és feltárása, eredményes feldolgozása, gondos megőrzése és hatékony továbbadása érdekében 2019 őszén Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke, egy középtávú Régészeti Stratégia elkészítését kezdeményezte. Az ELTE BTK Régészettudományi Intézetében született jelen javaslat az elméleti keretek rövid felvázolásával kísérli meg összefoglalni a magyar régészet előtt álló lehetőségeket és legfontosabb feladatokat. A magyar régészetet az elmúlt évtizedekben az ellentmondásos és kapkodó törvényalkotás, a változó és mindinkább romló feltételekkel működő intézményi háttér határozta meg, amely a régészet jelentős presztízsvesztéséhez vezetett. A múlt történetileg hiteles rekonstrukciója érdekében a jelen írás a magyar régészeti örökség gondozásának feladatait a nemzetközi kutatás kihívásainak figyelembevételével határozza meg mind a feltáró és feldolgozó munka, mind a múzeumi megőrzés és bemutatás, az állami feladatvállalás, mind pedig az egyetemi o...