Referátumkészítés: egy elfelejtett készségegyüttes?

1999

Milyen is volt a magyar vallalatok versenykepessege az elmult tiz evben? Lehet-e egyertelmű, jo vagy rossz bizonyitvanyt kiallitani? Erre keres valaszt a szerző, ugy, hogy a vallalati versenykepesseget a szervezeti tanulassal osszefuggesben vizsgalja.

Studia litteraria, 2015

Információs Társadalom

A közelmúltban az intelligens robotokban rejlő egyre növekvő veszélyek a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló irodalom központi témájává váltak. Ez az általam „alarmistának” nevezett nézőpont logikus következménye (és erős szövetségese) az „erős MI” korosodó paradigmájának, illetve ezen paradigma legújabb változatainak. A veszélydiskurzus főbb argumentumainak és az ezekkel kapcsolatos problémák ismertetése után felvázolok egy új értelmezési keretet, melyben minden MI-rendszer elválaszthatatlan egységet, hibridet alkot humán komponensével, a funkcióval és környezetével. Véleményem szerint az igazán fontos kutatási, tervezési és fejlesztési kérdések a humán összetevővel, valamint a humán és a mesterséges komponens interakciójával kapcsolatosak. Ez a megközelítés három további diskurzus számára is teret nyit: az automatizáció következő szintje és a foglalkoztatás jövője, az emberi összetevő kiterjesztése és az ehhez kapcsolódó jogi és etikai kérdések, melyeket az MI és a robotika le...

Elpis. Filozófiatudományi Folyóirat, 2023

Mentálhigiéné és pszichoszomatika, 2022

Theatron

The paper presents the process of rewriting a real story of 1960ies state surveillance tied to the Budapest Academy of Theatre and Film Arts, the transformation of a real story into a fictional play, and the resulting insights into the relationship between the Academy and state surveillance. One of the key theses of the text is that certain similarities appear between the practices of the surveillance agent’s handler and the traditions of socialist realist theatre, as it often happened that state surveillance, despite its intention to reveal reality, shaped its practice alongside the project of constructing a reality.

Opus et Educatio, 2017

Opus et Educatio 4. évfolyam 1. szám 135 Időszerű alkotás kerül a hazai fejlesztésekben érdekeltek kezébe. A hazai emberierőforrás szakirodalomban Poór József egyetemi tanár személye innovációs tényező: évtizedek óta szervezője olyan menedzsment kiadványoknak, amelyekben mint alkotó szerző, széleskörű elméleti és gyakorlati szakértői kört foglalkoztatva dolgozza fel a kiterjedt ismeretköröket. A Menedzsment-tanácsadási kézikönyv 2016 kötet létrejötte Poór József egyetemi tanár többévtizedes szervező és tudományos tevékenységének újabb eredménye. Főszerkesztőként alapos válogatással igyekezett a tanácsadással összefüggő szerteágazó ismereteket, tapasztalatokat rendszerbe foglalva újra közreadni.

2014

Az 1990-es evektől egyre erőteljesebben jelentkeznek Magyarorszagon a műemleki vedelem alatt allo varromok historizalo kiepiteset erőltető torekvesek. Ez osszefugg a tortenelemhez valo populista es igencsak feluletes viszonyulas politikai szempontbol is tamogatott erősodesevel. A tendencia sok szempontbol hasonlo a 19. szazadi elkepzelesekhez, azonban azok erős szellemi hattere (a romantika es a pozitivizmus) nelkul. A cikk vazolja Pierrefonds, Wartburg, Neuschwanstein, valamint magyarorszagi parhuzamaik – Vajdahunyad (ma Hunedoara, Romania), Visegrad, Diosgyőr – sorsanak alakulasat, a 19. es 20. szazadi helyreallitasaikhoz kapcsolodo vitakat. A 19. szazad helyreallitasi terveinek legkozvetlenebb 20. szazadi es 21. szazad eleji rokonai a vidamparkokhoz es a filmgyartashoz kapcsolodnak. Az elvarazsolt kastelyok, Disneyland vara, Harry Potter Roxfortja jelenti azt az „intellektualis” hatteret, amelyben Magyarorszagon Nyirbator, Diosgyőr, Fuzer mostani epitkezesei valojaban ertelmezhet...

2015

Kutatásunk fő tárgya a visszailleszkedés esélyeinek vizsgálata annak alapján, ahogy azt a viszonylag jobb helyzetű, azaz fiatal, első, rövidebb börtönbüntetésüket töltő fogvatartottak látják, megélik. Maga a visszailleszkedés fogalmi meghatározása sem egyértelmű, nem beszélve a "siker" kritériumairól. A visszailleszkedés többek szerint a börtön elhagyásának és a társadalomba való visszatérésnek a folyamata :12, Bobbit-Nelson 2004. szerint a visszailleszkedés a lakhatási és jövedelemszerzési lehetőségek megtalálásának, a régi kapcsolatok felelevenítésének és újak kialakításának a menete. Maruna et al. ( ) meghatározásában a reintegráció folyamat és egyszeri esemény is, amely mindenképp együtt kell, hogy járjon a szabaduló fogvatartott valamilyen szintű közösségi elfogadásával, valójában még a szabadulás előtt megkezdődik, és utána még jó ideig eltart. A reintegráció kifejezés azonban eleve feltételezi a börtönbüntetést megelőző integráltságot, ami azonban némiképp inadekvátnak tűnik, tudván, hogy a börtönpopuláció milyen nagy hányadát érinti a társadalmi kirekesztődés, marginalizálódás, jellemzik különféle gazdasági, társadalmi és kulturális hátrányok , és ezt a rossz helyzetet a börtön csak tovább mélyíti , mivel a szabadulás után még a börtönviseltség stigmája is nehezíti életüket. Ezért az angolszász szakirodalomban nem is a "reintegration", hanem a "re-entry", azaz visszatérés kifejezés használatosabb. A reintegráció sikerét gyakran a visszaesési arányok tekintetében értelmezik, ugyanakkor Petersilia rámutat, hogy a sikeres reintegráció nem csak annyi, hogy a fogvatartottak egy meghatározott időn belül nem kerülnek vissza a börtönbe (Petersilia 2004:7). Ugyanakkor a büntetés-végrehajtási intézményekből való szabadulás után rendelkezésre álló, a viszszailleszkedést, lakhatást, munkalehetőséget, támogató emberi kapcsolatok megszerzését segítő szolgáltatások hozzáférhetősége meglehetősen korlátozott Magyarországon. A témával foglalkozó magyar nyelvű tanulmányok sorában érdemes megemlíteni Szabó Judit (2012) a bűnelkövetők rehabilitációjával foglalkozó, a vonatkozó nemzetközi szak-brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk