Mi az Európai Unió?

2017

Az Európai Unió idén ünnepli a Római Szerződés 60. évfordulóját. Még akkor is, ha az 1957-es aktussal nem a mai Uniót alapították meg, hanem csak annak elődjét, az Európai Gazdasági Közösséget, az integráció e hat évtizede valóban egy történeti korszaknak tekinthető. Az olasz kormány ez alkalomból Rómába invitálta az Európai Unió vezetőit, hogy együtt tekintsenek vissza a megtett útra, és gondolkozzanak az integráció jövőjéről. Az európai integráció helyzetének, lehetőségeinek és feladatainak áttekintése azonban nem egyszeri aktus, hanem időről időre visszatérő folyamat, amelynek új fejezete kezdődött a múlt év derekán. Az EU-ból való kilépés felé mutató brit népszavazás (2016. június 23.) nyomán egész Európában-a 2016. október 2-diki magyar népszavazásnak köszönhetően pedig hazánkban is-megélénkült a gondolkodás arról: milyen Európai Unió kell nekünk? Milyen EU felelne meg leginkább a társadalmi elvárásoknak, és az integrációhoz hozzátapadt történelmi feladatoknak? Szeptember közepén az Európai Tanács (vagyis az EU-tagországok állam-és kormányfőiből álló politikai testület) Pozsonyban, rendkívüli értekezleten próbálta meg kijelölni a főbb irányokat. A brit kormányfő nélkül megtartott, dunai hajókázással fűszerezett eseményen minden vezető hitet tett az EU-ban maradás mellett. Ezzel együtt is azonban a brit kilépés (Brexit) új helyzetet teremt, megbontva az eddig fennállt kényes politikai egyensúlyokat. A helyzet felmérése és a lehetséges továbblépési irányok felvázolása ezúttal is az Európai Bizottság feladata lett. A Fehér Könyv tartalma Az Európai Bizottság 2017. március 1-én mutatta be azt a Fehér Könyvet, amelyben öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az integráció jövőjét illetően. Jean-Claude Juncker elnök már a 2016. évi, az Unió helyzetét értékelő beszédében jelezte: az Európai Bizottság elő fog terjeszteni egy ilyen dokumentumot, amellyel a Bizottság a 2017. március 25-i római csúcstalálkozóhoz kíván hozzájárulni. Mielőtt a dokumentum a jövőbe tekintene, számot vet a múlttal és felhívja a figyelmet az eredményekre. Megerősíti azt a narratívát, miszerint földrészünk békéje és prosperitása szempontjából nélkülözhetetlen a gazdasági integráció. ("Ma, az EU hatvanadik évfordulójának küszöbén hét évtizeden át tartó békés időszakra és egy kibővült Unióra tekinthetünk vissza, amelynek 500 millió polgára szabadságban él a világ egyik legvirágzóbb gazdaságában. " [Európai Bizottság 2017]) Ugyanakkor őszintén beszél az elmúlt évtized pénzügyi és gazdasági válságairól is.

2017

Európai Tükör, 2021

Amikor 2019-ben az új Bizottság elnökeként Ursula von der Leyen kihirdette az európai életmódunk előmozdítása című programot, mind elgondolkoztunk egy pillanatra: voltaképpen mit is értünk európai életmód alatt? Tanulmányunkban több kérdésre is választ keresünk. Megvizsgáljuk, vajon az európai életmód azonosítható-e az európai identitással és milyen tényezők befolyásolják az európai identitás létrejöttét. Fontosnak tartjuk az európai integráció történeti aspektusainak hangsúlyozását, hiszen az európai béke megteremtése iránti igény nagyban hatott az európaiság fejlődésére. Szakmai véleményünk szerint a közös európai életmód fogalma az uniós polgársághoz (mint közös jogálláshoz) kapcsolódó jogok megélésében teljesedhet ki, tekintettel arra, hogy az uniós polgárságnak nem célja a tagállami állampolgárság helyettesítése vagy felülírása. Ezzel együtt kitekintünk a közvetlen demokrácia eszközeire, különösen az uniós polgári kezdeményezés instrumentumára (mint az uniós polgári jogállásból...

2014

Marján Attila 1 -Buda Lorina 2 Jelen tanulmány célja az EU eddigi válságkezelésének értékelése. A tanulmány egyrészt közgazdasági lehetetlenségi tételeken keresztül mutatja be az eddig meghozott intézményi reformok befejezetlenségét, majd rátér a "trojka" működésének problémáira.

2015

A török gazdaság az elmúlt évtizedben jelentős növekedésen ment keresztül. Jelenleg a világ 18. legnagyobb gazdasága. Gazdasági versenyképességének növelése érdekében a kutatásfejlesztést a következő évtized kiemelt prioritási területévé tették, amit a 2023-ra kitűzött ambiciózus 3 százalékos K+F/GDP szint is tükröz. Az európai uniós csatlakozás nehézségei és ellentmondásai dacára Törökország az Európai Kutatási Térség aktív tagja. 2002 óta a K+F keretprogramok társult tagja, számos tudományos projekt, tudománypolitikai akció, mobilitási program koordinátora, illetve résztvevője, kiváló kutatói ösztöndíjak nyertese. A 2011-2016-os török Nemzeti Tudományos, Technológiai és Innovációs Stratégia három vertikális és hat horizontális célkitűzése számos olyan területet -IKT, energetika, védelempolitika, vízgazdálkodás, élelmiszer-biztonság stb. -határoz meg, amelyek az európai uniós Horizont 2020 (H 2020) programnak is fontos prioritásai. A szerzők cikkükben a prioritási területek közötti szinergiákat, a kis-és középvállalatok innovációs rendszerben betöltött szerepét vizsgálják, amelyek mind a Horizont 2020, mind a török nemzeti tudományos és technológiapolitika kiemelt területei.

2010

2017

IgenA mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében jelenik meg.Bibliogr.: p. 107-114. és a lábjegyzetekben.NemKÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0000

Debreceni Jogi Műhely, 2013

2020