Landgraf Ádám gondolatai a magyarországi utak javításáról

1992

Magyar Tudomány

Tér és Társadalom

Az 1980-as évek végétől a határok kutatása mind a magyar, mind a nyugati (nyugat-európai és észak-amerikai) területi kutatások jelentős vizsgálati területe lett. Ugyanakkor magyar szempontból számos térségi sajátosság emelhető ki, amely megkülönbözteti az itteni tudományos termést az angolszász dominanciájú nyugati szakirodalomtól. A tanulmány célja annak feltárása, milyen sajátosságok jellemezték a határkutatások magyar nyelvű szakirodalmát a 19. század végétől napjainkig, különös tekintettel a rendszerváltozás utáni időszakra. Ennek keretében bemutatom, hogyan vált az országhatár a társadalomföldrajz, illetve más rokon diszciplínák számára releváns kutatási problémává. A határt olyan társadalmi konstrukcióként azonosítom, ahol a külső, földrajzi térbeli közelség a belső, társadalmi térben bizonyos mértékű eltávolodottsággal párosul. Ezen alapproblémán túlmenően más, aktuális szempontok is meghatározók voltak a határkutatás egyes korszakaiban. A tanulmány áttekinti a határkutatás k...

Információs Társadalom

Recenzió Martin Burckhardt és Dirk Höfer: Minden és semmi. A digitális világpusztítás feltárulása (Budapest, Atlantisz, 2018, 104 oldal, ISBN 9789639777514) című művéről. --- On the meaning of joyous stumbling leading to side-roads Book review on Martin Burckhardt and Dirk Hofer: All and Nothing. A Digital Apocalypse (Budapest, Atlantisz, 2018, 104 oldal, ISBN 9789639777514).

BEVET Kft, 2006

Gondolataim a magyar külpolitikai stratégia kapcsán A Külügyminisztérium új külpolitikai stratégiájának kialakítása apropóján kibontakozott szakértõi párbeszéd és értelmiségi vita jó alkalmat kínál arra, hogy az érintettek mind Magyarországon, mind pedig-az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete felkérései révén-a határokon túl átgondolják és megfogalmazzák, mire koncentráljon a Magyar Köztársaság az Európai Unió-Magyarország-kisebbségi magyar nemzetrészek-többségi államok és társadalmak relációban a hatékony külpolitika területén és érdekében. A Külügyminisztérium megbízása alapján készülõ tanulmányok elméleti (pl. a nemzetfogalom értelmezése, átalakulása) és gyakorlati (pl. intézményfejlesztés, kisebbségi sajtó-és oktatáspolitika) kérdéseket egyaránt felvetnek, s-nagyon helyesen-végre nem általánosságban, hanem számos (nemzetpolitikai, külpolitikai, gazdaságpolitikai, kultúrpolitikai, biztonságpolitikai, népesedéspo litikai stb.) megközelítésekben, régiónként és közösségenként differenciáltan elemzik a kérdést, és nem hagyják (mert jellegébõl adódóan nem is hagyhatják) figyelmen kívül a probléma érzelmi és szimbolikus vonatkozásait, valamint kül-, bel-, aktuál-és pártpolitikai vetületeit sem. Véleményem szerint a Magyar Köztársaság új alapokra helyezett külpolitikai stratégiájának vitája elõtt azonban abban kell(ene/kellett volna) széleskörû konszenzusra jutni, hogy ezt a most formálódó külpolitikát milyen célok mentén és érdekében kell kifejteni. Mert jó esetben nincs általában vett, öncélú, csak a politizálás érdekében kialakított politikai stratégia. A politika normális esetben valamilyen kidolgozott, reálisan megfogalmazott rövid, közép-és hosszú távú célok és érdekek elérésére kidolgozott, összehangolt cselekvési program. Ahhoz tehát, hogy valóban legyen magyar külpolitikai stratégia, azokban a központi elvekben, nemzeti érdekekben és elérendõ célokban volna szükséges széleskörû konszenzusra jutnia a magyar elit(ek)nek, amelyeket a témához készített több elemzés is "nemzeti minimum"-ként említ. Azt is megjegyzik azonban az elemzõk, hogy számos objektív és szubjektív ok miatt, illetve elsõsorban a magyarországi és szinte valamennyi határon túli magyar közösség mély belsõ politikai törésvonalai következtében, a mai körülmények között nem sok esély mutatkozik ennek a nemzeti minimumnak a megalkotására.

Tér és Társadalom, 2015

Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete, 2020

Tudományos Irattár MOB-iratok, 1872/85. -Több MOB, OMF és ÁMRK irat ismeretét Bardoly Istvánnak köszönhetem. 3 Schulek Frigyes jelentése a Nagyboldogasszony templom kutatásáról. l874. Kézirat. Tudományos Irattár MOB-iratok, 1874/73. -közölve: Schulek Frigyes: Jelentés a boldogságos szűz-höz czimzett budavári plébániánál eszközölt kutatásokról.

Socio.hu, 2016

Jelen tanulmány részben a megelőző empirikus adatok kontextusában az Integrációs és dezintegrációs folyamatok a magyar társadalomban című OTKA kutatás 2015. évi adatfelvételére támaszkodva részletesen bemutatja a magyar lakosság egocentrikus kapcsolathálózatát. A vizsgált dimenziók: a párkapcsolatok, bizalmas kapcsolathálók, barátságok, gyenge kötések. A tanulmány alapvetően leíró jellegű, az időbeli változásokra inkább csak utalunk, oksági magyarázatukat más publikációkban kíséreljük majd meg. Egy kapcsolati tipológiát is kialakítunk, és ennek az alapvető szocio-demográfiai változók mentén való leírása mellett az integráció és életminőség más dimenzióval való összefüggéseit is bemutatjuk. Kulcsszavak: kapcsolathálózat, barátság, gyenge kötések, bizalmas beszélgetési hálózatok Characteristics of Hungarian personal network structures in 2015

2020