Az interkulturális kompetencia fejlesztésének csapdái

Porta lingua, 2022

A felismerés, mely szerint a külgazdasági kapcsolatok eredményes működését a gazdasági szaktudás, a gazdasági szaknyelvi ismeretek mellett a kultúraspecifikus ismeretek is jelentősen befolyásolják, már az 1920-30-as évek Németországában megfogalmazódott. Mégis hosszú időszak telt el a gazdasági szaknyelv kizárólag nyelvészetinyelvimmanens vizsgálatával, míg 1989/90-ben az interkulturális gazdasági kommunikáció fogalma is megjelent és meghonosodott a tudományban. Az interkulturális gazdasági kommunikáció innovatív kérdésfelvetéseivel multiés interdiszciplináris kapcsolódásokat is életre keltett: a kommunikációtudomány, a pszichológia, az etnológia, a médiatudomány mellett értelemszerűen a gazdaságtudomány is felfedezte a maga számára. A globalizált gazdaság szereplőinek olyan területeken van lehetőségük hasznosítani az interkulturális gazdasági kommunikáció vívmányait, mint a marketing, a vezetés és szervezés, az emberi erőforrás fejlesztése és egyéb vállalati területek. A multi-és interkulturalitás kérdésköre mellett a gazdasági globalizáció másik szembetűnő jellegzetessége az információs és kommunikációs technológiák fejlődése. A 21. századi digitális kommunikációs eszközök használata tovább árnyalja a kultúrák közötti kommunikációról alkotott képet. A tanulmány rövid történeti áttekintés után a téma időszerű kérdéseit vizsgálja.

AETAS-Történettudományi folyóirat, 2002

Magyar Pszichológiai Szemle

Háttér és célkitűzésekAz egyre növekvő kulturális diverzitás következtében az utóbbi évek nemzetközi és hazai tudományos irodalma egyre több figyelmet fordít az interkulturális kompetencia mérési és fejlesztési feladataira a gyógyításban. Jelen vizsgálatban célunk az Interkulturális Érzékenység Skála magyar változatának pszichometriai vizsgálata orvostan- és pszichológushallgatók körében, feltárva emellett az empátiával való konvergens validitását és a skálán különböző demográfiai változók mentén megjelenő különbségeket és együtt járásokat.MódszerA kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatban 396 magyar, gyógyító szakmára készülő hallgató demográfiai és Interkulturális Érzékenység Skála, valamint Interperszonális Reaktivitás Index adatait elemeztük. Az eredeti 5 faktoros kérdőívstruktúra érvényességi és megbízhatósági vizsgálatai mellett korreláció, független mintás t-próba, egyutas ANOVA teszteket és lineáris regressziót alkalmaztunk.EredményekAz eredeti skála nem mutatott megfelelő é...

2009

Különleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, 2016

Tanulmányunkban áttekintjük azokat a nemzetközi folyamatokat, melyek a közoktatás szerepét és hatékonyságát meghatározzák nemzetközi és magyarországi vonatkozásában. Igyekszünk rávilágítani, milyen globalizációs folyamatokhoz illeszkedik az iskola teljesítménye, továbbá a beavatkozások milyen pozitív vagy negatív megerősítéseket jelentenek a rendszer számára. A magyarországi helyzetkép áttekintésekor vázoljuk az oktatási rendszer szelektivitását, szólunk a szegregációról és integrációról. Bemutatjuk a magyar közoktatásban létrejött paradigmaváltást, és az inklúzív, befogadó iskola szerepét a magyarországi integrációs törekvések keretében. Végezetül beszámolunk egy megvalósult integrációs programról, amely bemutatásakor a szakemberek erőfeszítéseit helyezzük középpontba.

2011

Jogelméleti Szemle

2007

Gazdaság és Pénzügy, 2022

Tanulmányunk aktualitását az új típusú koronavírus-járvány hatására megváltozott környezet és a páneurópai Money Week idei programja adja. A Money Week magyarországi programsorozata, a PÉNZ7 2015. évi indulása óta mára közprogrammá vált, hiszen az iskolák és diákok többségéhez eljutott. Az elmúlt hét évben a bankszektor, a kormányzati szervek, az oktatási intézmények és civil szervezetek összefogásának hatására a rendezvény európai szinten is átütő sikere bizonyíték arra, hogy közösségi alapon is lehet sikeres pénzügyikultúra-oktatást, -fejlesztést indítani. A megváltozott környezet szükségesség teszi a pénzügyi kultúrát érintő képzés aktualizálását, új súlypontok kijelölését, aminek egyik lényeges eleme a pénzügyi digitalizációs folyamat eredményességét nagyban segítő technológiai háttér megismerése lehet.