Metafora, relevancia, jelentés

Literatura, 2020

2016

2002

Hermeneutika és tradíció "Küldjön reád Zeusz atya minden áldást, még ha nem is kérnéd, és védjen meg téged minden rossztól, még ha imádkoznál is érte!"idézi több alakalommal is Alfred Schütz Aron Gurwitschoz írott leveleiben Platónt. Miért ragadták meg a szociálfenomenológust Platón szavai? Mekkora a relevanciája az ókori bölcs gondolatának korunk társadalomtudományára? Alább megkísérlem megvilágítani azt, hogy igen nagy.

2011

Jenőnek és such Dávidnak, valamint a Magyar Filozófiai szemle anonim bírálójának a tanulmány korábbi változatához fűzött fontos észrevételeikért.

2014

T a r t a l o m j e g y z é k Előszó (Kovács Attila) .

Magyar nyelvőr (Nyomtatott), 2023

Czine ágnes az áldozat fogalmának változása és jelentéstartalmának sokszínűsége Kivonat az áldozatfogalom a társadalom változásával a vallási áldozat fogalmából kiindulva óriási változásokon ment keresztül. A történelmi körülmények, a jogágak fejlődése és a társadalmi, gazdasági haladás folyamatosan formálták és jelenleg is formálják az áldozat szónak a különböző tudományágakban kialakuló jelentéstartalmát. A vallási áldozatfogalomból eredő jelentéstartalom azonban mindvégig megmaradt, és annak ma ismert esszenciája, valamint egyes elemei fellelhetők voltak már az újkori áldozatfogalomban is.

Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 2007

Az "ôszülô társadalmakban", így Magyarországon is a lakosság öregedésével párhuzamosan egyre nagyobb kihívást jelent az idôskorú emberek jólétének biztosítása, szomatikus, pszichés és szociális szempontból egyaránt. Az idôskor az elmúlás és a bejárt életúttal való szembenézés, "az elszámolás" idôszaka. Ezekre az évekre esik az eriksoni értelemben vett utolsó pszichoszociális stádium, melynek központi feladata személyes életutunk saját vállainkon nyugvó "értelmének" fellelése. Ennek a folyamatnak Erik H. Erikson szerint kétféle kimenetele lehet: egyrészt a személyes felelôsség és a halandóság elfogadását tükrözô, az élettel való megelégedettségben gyökerezô én-integritás, másrészt pedig ennek a felhalmozott én-teljességnek a hiányáról illetve elvesztésérôl tanúskodó kétségbeesés. Az élet végességének elfogadásában a teljes életutunkat átívelôen biztonságot nyújtó kötôdéseink tükrözôdnek. Öregedésünk-és a modern, nyugati társadalmakban ezzel szinte kötelezôen együtt járó szerepvesztés/váltás elfogadása-nagyrészt az életnek jelentést és tartalmat adó értelemteljes cél fellelésének, a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélésének, továbbá az egyéni életúttal, a személyes múlt meghatározó eseményeivel kapcsolatos érzéseink függvénye. Vizsgálatunkban gerontológiai korú (65 éven felüli) személyek három csoportját vizsgáltuk: belgyógyászati osztályon kezelt idôs embereket, szociális intézményben, Idôsek Házában élô idôseket, illetve otthonukban-egyedül vagy családtagjaival-élô, szociálisan aktív, Idôsek Klubját rendszeresen látogató embereket (összesen 75 idôs embert). Vizsgálati módszerek: az Élet értelmébe vetett hit skála, ennek kiegészítéseként a mindennapi szociális környezetben betöltött szerep szubjektív megélését vizsgáló kérdés, és egy általunk összeállított kérdéssor (vizsgálat helyszíne, demográfiai adatok: nem, kor, családi kapcsolatok, személyes élethelyzet szubjektív megítélése, társas aktivitás, szociális veszteségek és az egészségi állapot szubjektív megítélése). A kérdéssorban központi helyet kapott egy, az egyéni életúttal és a múlttal kapcsolatos meg

2005

Mobile phone using habits in the Great Hungarian Plain In 2004 we a query was conducted in two secondary schools of Békéscsaba to investigate the major characteristics of mobile phone using within the age group between 14–18 years. By then the possession of mobile phones had almost reached saturation: a mere 3 of the 440 students total did not have this equipment. Only one of them stated that she would have none, for health reasons. The majority of the investigated group had used the phones for at least 3–5 years, but compared to their younger brothers or sisters, the latter as a rule obtained first mobile as early as at the age of 8–12 years. The group of secondary school pupils had a wide range of use of phones in mobile services (though only calling and sending SMS are general) and expenditures (there was a certain group who spent more than 10–15 thousand HUF per month), but most of them were familiar with the most sophisticated options offered by their equipment. This particular...

Studia litteraria, 2015

Belvedere meridionale, 2013

Collective action and collective identity are constructed in the dynamics of community life. Community links the individual to a system of meaning by means of collective identity. But community as a system and as a semantic structure can only exist in an updated form through certain means of communication whose meanings-either a protest, a commemoration or a narrative-refer to a sense of community. Th e self-referential communication of the community, its routines and norms ensure that this type of verbal expression could be utilized whenever is needed. Th e concepts of the present paper are based on the results of the research project Community relationships, according to which public action, civic culture and solidarity emerge from community life.