Szerkesztették

Jelentés és Nyelvhasználat

Montague-grammatikát egy magyar nyelvű fragmentumra, majd tudományos érdeklődése a magyar főnevek és igék referenciális tulajdonságainak és ezek interakciójának modell-elméleti vizsgálata és más, a formális szemantika számára érdekes kérdése felé fordult. Eredményei a témát kutatók számára megkerülhetetlen hivatkozási ponttá váltak.

Pedagógusképzés, 2020

Korábbi számunk Eszmecsere rovatában a mentorálás közoktatási alkalmazásának különböző lehetőségeivel foglalkoztunk. Szerzőink bemutatt ák iskolájuk innovatív 7akorlatát nem csak a kezdő, hanem a már hosszabb ideje pályán lévő pedagógusok mentori támogatásával kapcsolatban. A mentorálás témaköréhez kapcsolódunk most is, ezútt al azonban felsőoktatásban tanítókat támogató kezdeményezéseket ajánlunk Olvasóink fir7elmébe. Témánk öszszefűzi az Eszmecsere és a Műhely rovatban megjelenő írásokat, amelyek feltárják a mentorálás felsőoktatási adaptációjának lehetőségeit és indokait. Ezek közt legfontosabbként említik az oktatói gárda folyamatos pedagógus-szakmai fejlesztését, az oktatói pálya vonzóbbá tételét és az utánpótlás-nevelést, valamint a színvonalas oktatói munka iránti, e7re artikuláltabb hallgatói igényeket. Cikkeink a felmerülő nehézségekre is rávilágítanak: milyen a fogadtatása a mentorálásnak az oktatók körében, és bevonhatók-e a tanári szereppel küszködő, szakterületükön kiváló oktatók, kutatók? Ho7an lehet az e7etem működésébe beá7azni e7 komplex mentorálási rendszert? Miként hat az intézmény vezetésének szemlélete, hosszú távú koncepciója a kezdeményezések kibontakozására? Várjuk Olvasóink véleményét, refleexióit az írásokra és a felvetett kérdésekre! Kulcsszavak: felsőoktatási mentorálás, tapasztalt és kezdő oktatók mentorálása

Iskolakultúra (Budapest. 1991. Nyomtatott), 2021

Megkoronázott sebezhetőségekavagy a fiatalság új típusú megélése A COVID-19 járvány-immáron nem kétséges-tartós hatást gyakorol a társadalom minden szegmensére a 2020 tavaszi kijárási korlátozások kezdetétől. A vírus kollektív, globális tapasztalat, mely korszakjelölő funkcióval bír. Strauss és Howie (2007) szerint vannak olyan történelmi jelentőségű események, amelyek minden ember tudatába beleégnek, lehetetlenné téve a felejtést. Ilyennek tartják Pearl Harbort, a John Fitzgerald Kennedy elleni merényletet, de említhetjük 9/11-et vagy az Arab tavaszt. Ezeknek az eseményeknek az összessége tesz minket azzá, akik vagyunk. Az, hogy hogyan hat ránk, kapcsolatban áll azzal, hogy milyen életkorban, életfázisban voltunk akkor, amikor megtörtént. A fentebb említett történelmi események regionálisak voltak, nem egyforma mértékben hatottak a Föld valamennyi lakójára. Azonban a COVID-19 közös, globális tapasztalat, melyet közel egyformán élünk meg a világ minden részén. A járvány által generált drasztikus változások aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a fiatalokra, akik a pandémiát a legsérülékenyebb életszakaszukban élik meg. Fiatalok újabb korszakváltásban? A jelenkor újabb fordulatot hozott az ifjúsági szintér számára: életmódjukat, életesélyeiketapolitikai,gazdaságidöntésekéskörülményekmellettegyreinkább globálistényezőkisformálják,melyekúj,mindenkorábbinálszélsőségesebben jelentkezősebezhetőségeketjelenteneka15-29évesekszámára.NohamárazXgenerációtól 1 kezdveafiatalokglobálistérbenléteznek,globálisproblémákkalszembesülnek, globális helyzetekhez viszonyulnak, amolyan "homo globalisok", akik-de közülük legalábbis a fejlettnek mondott országok "middle class" fiataljai-, éljenek bárhol a világban, hasonló trendek, technológiák és események által formálódnak (Fekete és Nagy, 2020a).Azonban míg azY generáció nem találkozott olyan kihívással, amelyik valódiglobálisproblémalettvolna,addigaZgenerációmeghatározóélményeaklímakríziskihívása.Aközelmúltbantöbbnemzetköziempirikuskutatásisvizsgáltaafiatalok problémaészlelését: miként látják a világot, miként akarnak cselekedni a problémák megoldása érdekében?A megkérdezett fiatalok szerint a klímaváltozás és a környezet pusztulásajelentialegnagyobbproblémát,amelyetaháborúk,amunkanélküliségésa jövedelemi egyenlőtlenségek követnek. 2 Ezekhez a globális kihívásokhoz csatlakozott 2020elejénakoronavírus-járvány,mondhatni"berúgvaavilágajtaját".ADeloitte2020.

2021

The paper presents the Great Hungarian-Slovenian Online Dictionary, which was published in 2019 as a result of the cooperation of the Department of Slovenian Studies of the Eötvös Loránd University and the Akadémiai Kiadó Publishing House. It gives a detailed insight into the dictionary, the structure of each article, examines the user aspects taken into consideration during the editing, the richness of the articles, the working methods and the used materials and the help of the informants. The dictionary available on the website of Akadémiai Kiadó (www.szotar.net) containing almost 80,000 articles is intended for learners of Slovenian and Hungarian languages, students, translators, literary translators and it can be a useful resource for researching the vocabulary of the two languages.

2017

A Kinai Nepkoztarsasag 2013-ban bejelentett „Uj Selyemut” kezdemenyezese, mas neven „Egy Ovezet Egy Ut”, uj korszakot nyit a geopolitikaban es a geookonomiaban. A kezdemenyezes Eurazsiara es bizonyos vonatkozasaiban Afrikara, igy a teljes Ovilagra kiterjedő fejleszteseket es kapcsolatepitest fogalmaz meg, kulonos tekintettel a szarazfoldi es a tengeri kozlekedesi folyosok kiepitesere.

2016

Az üzleti kapcsolatok erkölcsi újjáépítése-Menedzsment szemlélet keresztény nézőpontból TÓTH ESZTER 1-DR. CSAPÓNÉ DR. RISKÓ TÜNDE 2 ABSZTRAKT A globalizáció történelmi időkön átívelő, igen összetett folyamat. A nagy földrajzi felfedezések hez köthető a kezdete, a világkereskedelem és a világpiac kialakulásával folytatódott és jutott el jelenkori állapotáig. A globalizációnak pozitív és negatív hozadékai egyaránt vannak. A pozitív hozadékok között ki kell emelnünk, hogy a világ egyre nagyobb területein élvezik a tudomány és a technika vívmányait, egyre több ember jut tanulási lehetőséghez, alapvető szükségleteket ki elégítő javakhoz. A vállalkozások hatékonyságát növeli, új lehetőségeket kínál, hiszen gyakorla tilag határok nélküli hozzáférést biztosít nyersanyagokhoz, munkaerőhöz és tudáshoz. A negatív hatások között meg kell említeni a bioszféra pusztulását, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlen ségek fokozódását, különösképpen a fejlődő országokban. Számos vállalat az egész világra kiter jesztette működését és olyan hatalmas gazdasági erővel, befolyással rendelkezik, hogy felettük korlátozott a kormányok szabályozó képessége. A profitért folytatott küzdelemnek magas ára van, amit a vállalatok gyakran a társadalmi-természeti környezetre hárítanak. Tanulmányunk célja áttekinteni, hogyan lehetne ember-, illetve környezetbarátabbá tenni napjaink üzleti kap csolatait-a keresztény filozófia szellemében. Meg kell jegyezni, hogy habár tanulmányunk a keresztény alapú nézőpontra fókuszál, természetesen globalizált világunk üzleti kapcsolatainak vizsgálatakor nem szabad kihagyni az egyéb világvallások meghatározó szerepét sem.

Kitaibelia, 2016

2018

AETAS-Történettudományi folyóirat, 2009

Elöljáróban Szemernyi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bor az Ószövetség világában semmivel sem játszott kevésbé jelentős szerepet, mint manapság. Sőt, tekintve, hogy drága csemege volt, a társadalmi presztízs jeleként talán még fontosabb is lehetett, mint ma. Amikor Huizinga a gazdagság élvezetének talán még a mainál is sokkal erősebb kontúijairól beszél a 14-15. századi Németalföldön, alighanem olyasmire lel rá, ami az Ószövetség világára nézve ugyanúgy igaz lehet: "Ma már alig értjük azt a gyönyörűséget, amelyet egy prémmel szegélyezett díszruha, a vidáman lobogó tűzhely, a puha ágy, vagy egy pohár bor szerezhetett." 2 Alábbi írásomban arra szeretnék vállalkozni, hogy egy konkrét szőlőtelepítési ügylet kapcsán minél több irányból szemléljem a szőlőt és a tőle (az ókorban még?) elválaszthatatlan bort. Mindkettőt a szó tágabb értelmében vett kultúra fontos elemének tekintem, ugyanakkor szilárd meggyőződésem, hogy éppen a kultúrában betöltött fontos helyük miatt mindkettőnek voltak társadalmi, belpolitikai, sőt alkalomadtán akár külpolitikai vonatkozásai is. Szöveges forrásként Ézsaiás könyvének ötödik fejezetét választottam, amely a bor előállításának technikai részleteibe is bepillantás enged, miközben alkalmas arra, hogy a szőlőtelepítés társadalmi és gazdasági problémáit is szemügyre vehessük a Kr. e. 8. század végén Júdában. Ez a szöveg ugyanis egy olyan szőlőtelepítési akcióval kapcsolatban született, amellyel Hizqiyya, Júda királya igyekezett enyhíteni országa súlyos és szerteágazó bajain. Egy politikai okokra visszavezethető gazdasági válságban a király a szőlőtelepítésben látta a megoldás egyik alternatíváját. Nagyon nehéz megmondani, miért nem sikerült elérnie a célját. írásunk kezdetén csak annyi bizonyos, hogy nem a szőlő és nem is a bor volt a hibás. Forrásunk 1. Hadd énekeljek barátomnak 3 , 11 4 barátom 5 szőlőskertjének énekét! Szőlőskertje volt barátomnak 11 termékeny földű 6 hegyoldalon.

Belügyi Szemle

Cél: A tanulmányban rendhagyó megközelítéssel igyekszik a szerző a fiatal rendészettudomány elméleti megalapozásához hozzájárulni. Jelen tanulmány célja annak az előfeltevésnek a kibontása, miszerint a rendészet fogalmi meghatározásai és a rendészettudomány aktuális megközelítései hátterében a tudományterület művelőinek jól meghatározható, történelmi (tapasztalati) és evolúciós meghatározottságú rendképzetekre (rend-előképekre) épülő prekoncepciói állnak.Módszertan: A tanulmányban a rendészettudomány egyes mértékadó fogalmi meghatározásain, e tudományági kutatás egyes aspektusai bemutatásán keresztül jut el a szerző az előfeltevés kibontásához, amelyhez a rendészettudomány normatív és kritikai megközelítése teremti meg az elméleti keretet.Megállapítások: A rend-előképekre támaszkodó rendszerű gondolkodás meghatározottsága mögött egy történelmi korokon átívelő a priori szükségszerűség által inspirált evolúciós igény húzódik, amelyet a rend eszméjének nevezett el a szerző. Ennek egyre...