HEVESI ANDRÁS EMLÉKEZETE [The memory of András Hevesi]

2013

A svájci származású, debreceni születésű Heinrich Hentzi von Arthurm vezérőrnagy 1848-1849-es magyarországi pályafutása-ha hihetünk a szakirodalomnak-alapvetően kudarc volt: a gondjára bízott egyik erődöt, Péterváradot sikertelenül próbálta a szerb felkelők kezére játszani; a másikat, az erődnek csak nagy jóindulattal nevezhető Buda várát pedig minden kitartása és hősiessége ellenére sem tudta megvédeni Görgei hadseregével szemben. Svájci származás, debreceni születés 1 Heinrich Hentzi von Arthurm egy svájci eredetű család saljaként 1785. október 24-én született Debrecenben. Nagyapja, Samuel Hentzi Bernben 1740-ben összeesküvést szőtt a városi tanács ellen, amiért száműzték, de rövidesen visszatérhetett. Miután azonban újabb összeesküvésbe keveredett, 1749-ben halálra ítélték és kivégezték, családját pedig száműzték. Özvegye, Josephine Korbisch bárónő és gyermekei ezek után a Habsburg Birodalom területén telepedtek le. Apja, Ludwig Hentzi cs. kir. szolgálatba lépett, s az 1. dragonyos ezred ezredeseként fejezte be katonai pályáját. Házasságából két fiú született. Ludwig a császári-királyi hadseregben szolgált, majd nyugállományú századosként az erdélyi Tordán telepedett le. Ő is magyar nőt vett feleségül, Torda város egykori híres főhadnagyának, Osztrovich Józsefnek a lányát, s Orbán Balázs szerint "Tordára telepedvén, testestől-lelkestől derék magyar emberré vált". 1848 novemberétől a város térparancsnoka volt, s személyes fellépésével több ízben is megmentette a várost a román felkelőcsapatok pusztításaitól. Orbán szerint "Tordán még most is áldva említik mint Torda egyik legnagyobb jóltevőj ének nevét". 2 Heinrich 1804-ben került hadapródként a cs. kir. mérnökkarba. 1804. szeptember 1jétől 1805. augusztus 31-ig a bécsi mérnökkari akadémián tanult Bourgois tábornok parancsnoksága alatt. 1805. szeptember l-jén nevezték ki főhadnaggyá, s 1806. július 31-éig a morvaországi Olmützben szolgált Ocrini tábornok alatt. Itt az erőd franciák általi körülzárolása alkalmával visszaszerzett egy a franciák által elfoglalt élelmiszerszállítmányt. Innen

Építés - Építészettudomány, 2020

A Műegyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének vezetőjeként megrendülten búcsúzom professzor emeritusunktól, Vámossy Ferenctől egész közösségünk nevében. Kilencven esztendőn átívelő és sikerekben gazdag, kerek életpályájára tekintve az építészet széles spektrumát egységében és egyetemességében átlátó, egyes elméleti és módszertani területeit elmélyülten kutató, kortárs kérdésfelvetéseire adekvát válaszokat adó, iskolateremtő professzor eredményeit vehetjük számba és mondunk érte köszönetet. A BME, a MÉSZ, az MTA és a MOME voltak ennek a gazdag életműnek a legfontosabb munkahelyei, intézményei. Munkásságát alapvetően meghatározta ez az egyetemes szemlélet, amely az építészet filozófiai kérdésfelvetéseitől a mérnöki alkotás elvi-esztétikai és gyakorlati szempontjain át az építészeti kritika területéig bővült. Ha csak személyes kötődésem okán-az általa hat évtizeden át szerkesztett 1 2020. június 24-én a Farkasréti temetőben Krähling János, a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszékének tanszékvezetője a tanszék nevében, Alföldi György, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának dékánja a Kar nevében, Krizsán András, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke a MÉSZ nevében, Kovács Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetének igazgatója a MOME nevében, Becker Gábor, az MTA Műszaki Tudományok Osztálya Építészeti Tudományos Bizottságának elnöke az MTA nevében búcsúztatta folyóiratunk egykori szerkesztőjét, akitől ezúton búcsúzik a Szerkesztőség is.

AETAS-Történettudományi folyóirat, 2010

Magyar Tudomány

Magyar Tudomány

Írásom fő célja, hogy a néhai Hankiss Elemér számára helyet találjak valamiféle diszciplináris térben. A vaskos köteteiben (Az emberi kaland, A befejezetlen ember) alkalmazott módszer, mindennapi életünk rejtélyeinek a boncolgatása és a kompozíciós jellemzők a Stephen Greenblatt műveiben megjelenő "új historizmus" felé vitték. Kitérőkkel tarkított magyarázatom, amelynek során egy fogpiszkálótartó kalandos történetét ecsetelem, épp ezt a Hankiss-módszert igyekszik megvilágítani: végy egy apró tárgyat (például egy sótartót), és mutasd meg, milyen mély értelmű üzenetek hordozója. Igyekszem megmutatni, hogy egyenes út vezet az irodalmi művek komplexitás-problémáin és hatásán töprengő ifjú Hankisstól a civilizációelméletét a szabadság labirintusa köré építő idős Hankisshoz.

2014

A belföldi turizmus élénkítése az elmúlt években stratégiai feladatta nőtte ki magát, rámutatva az ágazatban rejlő lehetőségekre. Fontos hangsúlyozni, hogy a fővaros mellett kiemelt szerepet kell biztosítani a vidéki települések értekeinek megőrzésére és bemutatásara is. A helyi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása adhat kitörési lehetőséget a hátrányos helyzetű, de kiemelkedő természeti értékekkel rendelkező térségek szamara. Olyan megoldásokat kell keresni, melyek a látogatókat hosszabb időre tudják a térségben tartani, ezzel tartósabb fogyasztást, szolgáltatás-igénybevételt jelentenek a település gazdasága számára. Jelen tanulmányunkban a hevesi kistérség helyzetet vizsgáljuk, külön kiemelve a természeti adottságokban bővelkedő Kisköre települést. Ebben a térben, mint követendő jó példát mutatjuk be a turizmus fellendítésének egy lehetséges módját. Az itt megvalósuló beruházások szempontjából vizsgáljuk a helyi vállalkozások helyzetét.

1992

1998

2008

A program a Magyar Néprajz I. Táj, nép, történelem c. kötet első felének megalkotását tűzte célul és négy fő témakörre fókuszált: A cél megvalósult, a tervezett kéziratok elkészültek cca 30 ív terjedelemben. Az egyes fejezetek enciklopédikus jelleggel és tömörséggel foglalják össze tárgyukat. Az őshazáktól napjainkig követi a magyar nép kulturális adaptációját a mindenkori természeti tájhoz, figyelemmel annak tükröződésére a kulturális tradíciókban és a szókészletben. Az ökológiai potenciál kihasználását, a kultúrtáj formálását, a tájépítés eredményeit a tájformálás történeti menetét követve, elemző módon írja le. A történeti Magyarország etnikumainak és etnikai tereinek történeti alakulását, azon belül a magyar népességszám és népterület változásait követi korszakról-korszakra. Elemzi az etnodemográfia tényszámait és térképeken rögzíti az egyes népek, etnikumok időben változó térfoglalását és térvesztését. A magyar nép történeti-táji tagolódását a földrajzi és a kulturális régiók, történeti tartományok viszonyrendszerében, új osztályozási szempontok szerint, s a vizsgált régió, vagy népcsoport jellemzésére alkalmas néprajzi jelenségeket is megemlítve tekinti át. Fogalomhasználatában helyet kapnak a szak terminológiájában kevésbé használt kategóriák is, pl. népterület, néptömb, népsziget, enklávé, diaszpóra, reliktum, zóna, kistérség stb.-Az etnográfia és a folklorisztika történetét Magyarországon, külön-külön elsőként leíró tanulmányok a periodizáció, az eszmetörténet, az intézménytörténet, sőt az irányadó tudósok tekintetében is számos új megállapítással szolgálnak (pl. a nemzetiségek néprajzi felfedezéséről, az evolucionizmus eszmei hatásáról, az európai etnológia kezdeteiről) Zárójelentés a Magyar Néprajz I. (Táj, nép, történelem) 1. félkötet (T 042 789-es) OTKA-programról, 2003-2006. Célkitűzés A program a Magyar Néprajz nyolc kötetben c. kézikönyv első, Táj.nép, történelem c. kötete egyik felének előkészítését-megírását és képanyagának összegyűjtését-tűzte célul. Ez a kb. 30 ívnyi szöveget és 10 ívnyi illusztrációt tartalmazó félkötet négy fő témakörre fókuszált: 1/ A magyar nép természeti környezete, 2/ A magyar népesség történeti demográfiája, 3/ A kulturális

Párbeszéd, 2022

Tanszékének professzor emeritusa, nyugalmazott oktatója, a hazai szociálismunkás-képzés és kutatás egyik meghatározó alakja 2022. október 5én, 78 éves korában elhunyt. Baráth Árpád Zentán született, a Vajdaságban. A Zágrábi Egyetemen szerzett pszichológus diplomát, ezt követően több éven át Ann Arborban, az Egyesült Államokban folytatott posztgraduális tanulmányokat. Ez a közép-kelet-európai régióban akkoriban kivételesnek tekinthető lehetőség segítette őt abban, hogy a társadalomtudományokat uraló korabeli ideológiák helyett fejlett, a nemzetközi színtéren is versenyképes alkalmazott társadalomtudományi ismereteket honosítson meg Jugoszláviában, majd később Magyarországon. Szinte azonnal felismerte a súlyos társadalmi problémákat, amelyek a rendszerváltás környékén itt, Magyarországon még olyan távolinak látszottak, mára azonban meghatározzák mindennapjainkat. Elsőként foglalkozott a nemzetközi háborús konfliktusok miatt menekülni kényszerülők helyzetével, a migráció egészségügyi vonatkozásaival és pszichoszociális következményeivel. Vajdasági magyar társadalomtudósként kutatta a háborús traumák következményeit, és az e problémák eredeténél jelen lévő előítéletességet, kirekesztést.