A nők helyzete a magyar tudományos életben
Judit Lannert
Beata Nagy2019, Szociológiai Szemle
Összefoglaló: Bár a magyar felsőoktatás 2012-ig erőteljesen bővült és ezzel együtt nagymértékben feminizálódott, ennek ellenére nem csökkent a diszciplínák közti nagyarányú horizontális nemi szegregá-ció és nem vált egyszerűbbé a nők előrejutása a tudományos pályán. Ráadásul számos tényező gyengíti a nők jelenlétét és akadályozza a nemi szegregáció csökkenését. Jelen tanulmány a legfrissebb adatok alapján (Felvi, KSH, MTA) bemutatja a horizontális és vertikális szegregáció mintázatait a nők körében a tudomá-nyos pályán. A tanulmány az elérhető nemzetközi és hazai szakirodalmak alapján arra keresi a választ, hogy a nők kezdeti létszámbeli előnye a felsőoktatásban miért tűnik el a tudományos pálya magasabb fokain. Ezek alapján azonosítottuk a nemek közötti egyenlőséget akadályozó intézményi és politikai tényezőket a felsőoktatás területén. Mindezek eredményeképpen kialakult egy olyan felsőoktatási politika és gyakorlat, amely megerősíti a nők hátrányait és elnyomja a témával kapcsolatos alternatív diskurzusokat. A tanul-mány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a tudományos életben a női tehetségek folyamatos elvesz-tegetése zajlik, ami egyben a hazai innovációs potenciált is csökkenti. Kulcsszavak: nők a tudományban, oktatás, nemek egyenlősége, STEM, egyetemi felvételi Bevezetés Magyarországon göröngyösebb a nők útja a tudományos karrier területén, mint a férfi-aké. Jellemző, hogy míg a gimnáziumokban és a felsőoktatásban a létszámokat tekintve női fölény tapasztalható, addig a tudományos ranglétrán már elfogynak a nők, és a leg-magasabb tudományos szinten, az akadémikusok közt az arányuk mindössze 6% (MTA 2019). A tanulmány elsősorban arra keres választ, hogy a felsőoktatásban tapasztalható kezdeti női előny miért is tűnik el a tudományos pálya különböző fokozatain. A tanulmány első része a Felvi, a KSH és az MTA adatbázisainak segítségével azt mutatja be, hogyan alakul a nők aránya az egyetemi képzés kezdetétől az akadémi-kus pálya csúcsáig a különböző tudományterületeken. A tanulmány második felében arra teszünk kísérletet, hogy a legfrissebb hazai és nemzetközi kutatások alapján vá-laszt adjunk arra, vajon mi okozza a nők kezdeti előnyének eltűnését a tudományos pályákon. Különös figyelmet fordítunk az ún. STEM (science, technology, engineering and mathematics) pályákra, amelyek mind nemzetközileg, mind itthon különösen reflektorfényben vannak. Nemzetközileg nagy erőfeszítések történnek azért, hogy 1 A Felvi adatbázis feldolgozásában közreműködött Holb Éva is, akinek segítségét ezúton is köszönjük.
