2009, Műemlékvédelem
A rómaiak magas szintű fürdőkultúrája Eu rópában a birodalom bukásával csaknem teljesen elenyészett. Keleten azonban Bizánc megőrizte az antik fürdőkultúrát, és azok a barbár fejedelmek, akik a bizánci császárt tekintették példaképüknek, a hatalom és fényűzés jeleként maguk is a római-bizánci fürdők mintájára fürdőket építettek palotá ikhoz. így épültek fürdőépületek a VIII. században Nagy Károly ingelheimi, a bol gár cárok pliszkai vagy az Omájjád kalifák szíriai palotái mellé. A következő évszáza dokban Közel-Keleten a bizánci tartományo kat meghódító arabok között a klasszikus kultúra számos eleme közül a fürdőkultúra is gyökeret vert, és továbbfejlődött. Nyuga ton ellenben lassan eltűntek még azok a kis uralkodói fürdőépületek is, amelyek a IX-X. században a szász dinasztia által felélesz tett Nyugat-római Birodalom uralkodóinak pfalzaiban (Werla), a vizigót (Naranco) és lengyel fejedelmek (Ostrów Lednicki) palo táiban még szinte kötelező jelleggel meg épültek. A római típusú magánfürdőkkel csak akkor találkoztak újra az európaiak, amikor a nyugati lovagok megismerték az arab fürdőket, és szentföldi váraikban ma guk is építettek ilyeneket. A korábban csak írott források említéseiből ismert szentföldi keresztes palotafürdők első régészeti emlé keit a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió tár ta fel 2007-2009-ben a johannita lovagok margati várában. A várban több XIII. száza di lakosztályhoz is tartozott fürdő. A leg egyszerűbb egy beépített víztároló edénnyel és vízlefolyóval ellátott mosdóhelyiség volt, de két nagyobb, kéthelyiséges fürdő is fenn maradt. Mindkettőben volt egy kőburkolatos, lefolyócsatomával ellátott mosdókam ra. A vár keleti szárnyának emeletén feltárt fürdő második helyiségében egy falazott kád nyomai kerültek elő. A belső vár kapu-A visegrádi királyi palota helyreállított fürdője (A szerző felvétele) 2 8 5