Más elmék

Elpis. Filozófiatudományi Folyóirat, 2023

2015

Alternatív szociológia A szociológia önálló tudománnyá válásának kezdete óta hordozza a társadalom megismerésének igénye mellett a társadalomjobbító szándékot. A kétfajta irányultság nem feltétlenül békíthető ki egymással, a tiszta tudományosság, az elemzés, értelmezés, modellalkotás önmagáért való művelése mellett lándzsát törők akár értetlenül is állhatnak a társadalom aktuális problémáinak megoldására való törekvés motiválta kutatási témaválasztások előtt. Koronként, szociológiai iskolánként eltérő a két megközelítés jelenléte, érvényessége. A legutóbbi nagyobb, aktivista jellegű, egyenlőtlenségek megszüntetésére irányuló és a korábban hallgatásban maradó társadalmi csoportoknak hangot adni kívánó szociológia a legendás hatvanas és hetvenes évek zajos amerikai campusainak és a nyugati egyetemek forrongó hangulatának lecsendesedésével a '90-es évekre újra

Külgazdaság, 2019

Mottó: "A látható is csak fényes derengés Az égi tér Tenger alatti rengés Lenni se készül ott a soha nem kész"

Művészettörténeti Értesítő, 2018

2022

Regio, 2018

szrevételeimet azzal kezdem, amivel Egry Gábor a bírálóinak adott válaszát zárta: "lehet, hogy a paradigmát kellene a hátunk mögött hagynunk, és visszatérnünk a történetíráshoz". A tárgyalt munka előzetes kéziratvitáin -igaz, nem túl sok haszonnal -elmondtam a kritikai megjegyzéseimet, amikor szükséges volt, írásban véleményeztem, a könyv kiadásához ajánlást adtam. Szakmailag jelentős és fontos munkának tartom, a többszöri elolvasás során sokat tanultam belőle. A következőkben nem véleményezni szeretném, hanem -az Egryénél sokkal szerényebb szakirodalmi háttérrel -a számomra fontos tanulságokat szeretném megosztani a bírálati munkát figyelőkkel. Keretezésről, fogalmakról és módszertanról lesz szó. A magyar történetírás utóbbi másfél évtizedében Trianon és következményeinek értelmezésében egy új kutatói nemzedék jelent meg. Tagjainak egy része a probléma szerkezetére, a döntési folyamatok technológiájára helyezve a hangsúlyt, végső soron a működést és a működtetők világát állítja a középpontba. Ide sorolom Zeidler Miklós, Ablonczy Balázs és Hatos Pál munkáit. Mások korunk aktuális társadalomtudományi fogalmait, módszereit, modelljeit adaptálják az egymással összefonódó történeti folyamatok földolgozására. Ebbe a körbe sorolom Trencsényi Balázs A nép lelke,

Építés - Építészettudomány

Egy adott területen hagyományos népi építészet nemcsak egy adott korszak társadalmi viszonyaitól, igényeitől és technológiai fejlettségétől, hanem a helyben fellelhető környezeti és természeti adottságoktól és az azok nyújtotta lehetőségek megfelelő felismerésétől és hasznosításától is nagymértékben függ. A Magyarország nyugati határvidékén található Őrség aprófalvas települései a tájjal szoros kapcsolatban fejlődtek. Az itt élők tájalakító tevékenységüket a helyi erőforrásokra építve, ahhoz alkalmazkodva vitték végbe, így épületeiket is a helyi adottságok használatával és figyelembevételével alakították ki. Ezek nyomán elsősorban két építőanyag vált általánossá és a terültre jellemzővé, a fa és az égetett agyagtégla, melyek használata eltérő építészeti formákat, szerkezeteket vont magával.Jelen kutatás célja a történeti, hagyományos anyagok és formák tájhasználati összefüggéseinek feltárása az Őrségben jellemző, épülettipológiát is befolyásoló anyaghasználati sajátosságok elemzésén...

2016

A Deuteronomium előírta, hogy a termés zsengéjét áldozatként bemutató júdai paraszt milyen imát mondjon az Örökkévaló színe előtt, miközben áldozatát az oltárra helyezi. Az ima szövegében a tudós redaktorok egy valóságos történeti hitvallást rejtettek el, amelynek szövegéből engem most csak a legelső elem érdekel (az újonnan revideált Károli-fordítás szövege szerint): "Bolyongó 1 arámi 2 volt az ősöm, 3 aki lement 4 Egyiptomba…" (5Móz 26,5) Az alábbiakban, e rövid esszé során érdemes néhány alaposabb pillantást vetni a szöveg nyelvi, illetve a nyelviből adódó egyéb problémáira, hogy eljussunk az adekvát történeti kérdésekig. A bolyongó A bolyongó mint fordítás alapvetően nem rossz. A gyök jelentése, amely a magyar fordítás alapjául szolgál, a releváns szótárak szerint: umherirren, azaz ide-oda menni, nem találva a keresett utat. A gyök qal aktív participiuma előfordul a Zsolt 119,176ban, ahol a zsoltáros úgy bolyong, 5 mint az eltévedt juh. Itt a szónak kifejezetten negatív felhangja van, az Istentől való eltávolodottság állapotát jelzi, amelyből a zsoltáros szabadulni szeretne. A Jer 50,6 Izraelt hasonlítja eltévedt nyájhoz-az áttekintett 1 A szöveg az 'bd gyök qal aktív participiumát tartalmazza, lásd G 2013, 2. o. A gyök alapjelentései: umherirren, verlieren, verirren. 2 Az 'rmmy kifejezéshez lásd G 2013, 101. o. 3 Szó szerint apám, de a fordítás jól adja vissza, mire gondolhatott a szöveg írója. Hogy azután ez a fordulat konkrét utalás Jákobra (így: B 2012, 111. o.), az véleményem szerint valószínű ugyan, de teljes bizonyossággal nem merném állítani. Főként azért, mert az is elképzelhető, hogy a szöveg szándékosan nem említ személynevet, mert így egyetlen szóval utalhat valamennyi valaha élt ősre. 4 A yrd-gyök lehetséges jelentésárnyalataihoz lásd G 2013, 492-494. o. 5 Az itt szereplő t'h gyök az 'bd szinonimája, ám jelentéstartománya attól valamelyest eltér: umherirren, taumeln-vö. G 2013, 1449-1450. o.

2006

A komplex tanulási zavarok olyan speciális tanulási nehézségek, teljesítményzavarok, amik az alapkultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek: ezek a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia. A diszlexia olvasási zavar, melynek karakterisztikus jegye, hogy diszkrepancia tapasztalható az intelligenciakor és az olvasási kor között. Az egyébként normál képességű gyermekek olyan mértékben maradnak el olvasás-írás területén társaiktól, hogy az nehezíti iskolai beválásukat, negatívan befolyásolja életiítjukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi beilleszkedésre. A klinikai diagnosztikai kritériumok az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) által összeállított Diagnostical and Statistical Manuel of Mental Disorders negyedik (DSM-IV) változata szerint a következők: a) az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. b) az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. c) ha érzékelési deficit van jelen, az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. A diszlexiával kapcsolatos elméleti megközelítések egyrészt a pedagógiai aspektust hangsúlyozzák, azaz a diszlexia fogalmához azokat az olvasási zavarokat sorolják, amelyekkel az iskolai oktatás során találkozunk: 1. Az olvasás és írás terén tapasztalható tünetek (hibás olvasás, lassú tempó, betűtévesztés, szótagtévesztés, göcsörtös vonalvezetésű írás, kialakulatlan konstanciák stb.). 2. A beszéd terén tapasztalható tünetek (rossz hallási és vizuális emlékezet, szegényes és megbízhatatlan szókincs). 3. A magatartás terén megnyilvánuló tünetek (énkép-és motivációs zavarok). (Meixner, 1995). A pszichológiai (lényegesen szűkebb) értelmezés: a diszlexia specifikus és szelektív olvasási zavar. Gervain Judit (2002) kritériumlistája összefoglalja az irodalomban leggyakrabban említett fogalomjegyeket: 1. Átlagos vagy átlagnál magasabb intelligencia. 2. Olvasási nehézség, mely jelenti egyrészt a normálisan olvasó és a diszlexiás gyermekek olvasási szintje közötti különbséget, és/vagy a valós olvasási szint és az általános értelmi képességek alapján kiszámított várható olvasási szint közötti különbséget. 3. Hiányoznak ugyanakkor a jelentős észlelési, illetőleg érzelmi zavarok.

2012