PERLEKEDŐ ROKONOK? Analitikus filozófia és fenomenológia

2016

2017

2016. szeptember 16-án szobrot állítottak Tokajban a német filozófusnak, Philippus Theophrastus Aureolus Bombastus von Hohenheim (1493 k. 1541), rövidebb, és is­ mertebb nevén, Paracelsusnak.1 A szobrot azzal érdemelte ki, hogy tekintélyével, személyes befolyásával népszerűsítette a tokaji bort, terjesztve jó hírét. Számos honlapon megtalálha­ tó az állítás, miszerint „Paracelsus, a bázeli egyetem gyógyászati professzora 1524-ben járt Magyarországon, ahol felkereste Tokajt, hogy a helyszínen tanulmányozza a nevezetes bor vesszejét, amely az alkimisták hite szerint aranyszemcséket termelt a varázserejű tokaji lóid­ ból: A vegetáliák a mineráliákkal társulván, folyékony arannyá válnak’.”2 Természetesen nem zárható ki, hogy Paracelsus járt Tokajban, azt valószínűsíteni lehet, hogy szerette a bort, tény, hogy a Magyar Királyságban és Erdélyben két alkalommal is utazgatott. Kíváncsi lettem azonban, hogy melyik művében népszerűsítette a kiváló nedűt, és arra is, hogy pontosan mit írt a to...

Kalligram , 2023

B orbély Szilárd Kafka fia című töredékes regényének posztumusz kiadása először 2017-ben jelent meg, németül a Suhrkamp kiadónál, Heike Flemming és Lacy Kornitzer fordításában. A magyar eredeti kiadása (Jelenkor, 2021), ahogy Nagy Boglárka kiadói jegyzetéből kiderül, ugyanazon a szövegfájlon alapul, amelyet a szerző özvegye a kiadó rendelkezésére bocsájtott-hasonlóan a német kiadáshoz. (Borbély 2021: 221) Ebbe az ultima manus-nak tartott fájlba rendezte a szerző a különálló dokumentumokban tárolt, többé vagy kevésbé kidolgozott regényfejezeteket, majd utoljára 2013. december 9-én mentette. A szóban forgó "Kafka_fia_01" nevű szövegfájl tulajdonságaiban azonban további adatok is hozzáférhetőek. Az is kiderül, hogy a tartalmat 2012. június 14-én délután hozta létre a költő, minden bizonnyal a munkahelyi gépén, amelyen az egyetem előfizette a Word programot. A fájl szerzőjeként (itt értsd: a program felhasználója) "Borbély Szilárd" szerepel, míg a digitális hagyaték más fájljai esetében leggyakrabban a "BorbelySz", amely minden bizonnyal a saját gépe word programját jelöli. Perdöntőnek az számít, hogy a cég jelzésénél a "KLTE, Debrecen" szerepel. Az is kiderül, hogy 161 előzetes verziója (tehát mentése) volt a fájlnak, a teljes szerkesztési idő pedig 19 órát és 25 percet vett igénybe.

Jogtörténeti Szemle, 2023

2019

2012

2014

2010

Talán első pillantásra különösnek tűnhet föl, hogy ez a három téma együtt jelenik meg e dolgozat címében; a kora újkor nagy hatású, gondolkodást, világnézetet befolyásoló kiadványtípusaiban, a csillagjóslásokat közlő prognosztikonokban és kalendáriumokban mégis szorosan összetartoznak. E műfajok létének, fejlődésének alapvető feltétele ugyanis az asztronómiai és asztrológiai tudás, kiegészítve a medicina, a história, a teológia ismeretanyagával is-mikor milyen tudományos képzettséggel rendelkező szerző munkájával találkozunk. A szabad akarat témája legalább kétszáz éven át újra és újra visszatér a kalendáriumi prognosztikonokhoz írt magyarázkodásokban, a 16. század első felétől a 18. század elejéig, s a szerzők mindig Szent Ágoston írásait idézik, de más egyházi tekintélyekre is hivatkoznak. A boldog élet témája ennél köznapibb szinten jelenik meg, közvetetten vagy közvetlen tanításokkal: proverbiumok, istenfélelemre, bölcsességre intő szavak, példabeszédek verses és prózai formában hirdetik, hogy nem a csillagokban kell bíznia az embernek, sem tőlük félnie, hanem a Gondviselésre hagyatkoznia és erkölcsösen élnie, mert egyedül ez a boldog élet igazi útja. Négyszáz év távlatából visszatekintve érdekes elgondolni: a kor ún. népszerű irodalmához tartozó kiadványok színvonalasabb példányai, főleg már a 17. században, mennyire tudatosan foglalkoznak bölcseleti kérdésekkel, mégpedig nevelő, tanító célzattal. Néhány jellemző mozzanatot szeretnék bemutatni ebből a nagyon szerteágazó, érdekes kalendáriumi anyagból. A szóban forgó kiadványok: Johannes Lichtenberger prognosztikonja, Paul Eber és követői Calendarium Historicumai a 16. század derekáról, valamint az 1659-es nagyszombati magyar, és az 1680-as latin nyelvű kalendárium.

Magyar psychologiai szemle (Nyomtatott), 2018