A nők helyzete a magyar tudományos életben

2016

2021

A disszertációban különböző tematikájú és műfajú sorozatokban vizsgálom meg azt, hogy milyen női szerepmodelleket mutatnak be, ezáltal milyen nőiség fogalmakat reprezentálnak. Az egyes fejezetek különböző zsánerű televíziós sorozatokkal foglalkoznak – szituációs komédia és női sorozat, procedurális krimi, boszorkányokat felvonultató szériák, szuperhőssorozatok és queer sorozatok. Tézisem, hogy az első látásra feministának tűnő célkitűzések – amelyek a második hullámos feminizmusból származnak – nem érvényesülnek, mert azokat folytonosan aláássa egy szinte észrevétlenül működő posztfeminista logika.

Magyar tudomány, 2022

Kaleidoscope history, 2018

The actual free radical research in the Institutes of Applied Chemistry and the Department of Genetics and Plant Breeding of Horticultural Sciences of the Faculty of Food Sciences at the Szent István University dates back to 1996. Initially, the research was limited biotic and abiotic stress effects, in order to determin activity changes of endogenous compounds and stress enzymes in specific horticultural plants. Afterwards, through a wide variety of horticultural plants we explored the differences between species and varieties by their valuable endogenous compounds, antioxidant capacity and health protection effect.

2022

E tanulmány a munkásosztályok történetének egyik fontos, bár továbbra is keveset kutatott témáját tárgyalja: a nők aktivizmusát a munka világában. Történelmileg ez az aktivizmus a munka világának számos-mind férfiak, mind nők által uralt-szférájában megjelent: a munkásmozgalmon belül, illetve számos más, férfiak dominálta szervezetben és intézményben, valamint a nők által uralt aktivista hálózatokban és nőszervezetekben is. A dolgozó nők aktivizmusának és önszerveződésének legfőbb céljai között szerepelt a fizetett és fizetetlen tevékenységek feltételeinek javítása, illetve a munkásosztálybeli nők, családjaik és közösségeik életkörülményeinek jobbá tétele. A munkára összpontosító női aktivizmus sokrétű történelemmel rendelkezik. Ez az írás a nőtörténetírás, illetve gendertörténet-írás és a globális munkástörténet-írás kölcsönhatásait tekinti át. A nőtörténészek, valamint a társadalmi nemek kutatói három fontos téren vezették be a társadalmi nemek szempontrendszerét a globális

Ifjúsági korszakváltás

Magyarországon is bekövetkezett az ifjúsági korszakváltás - állítják a szociológusok, akik konferenciát rendeztek, hogy áttekintsék a fiatalok társadalmi helyzetét. Az Ifjúsági korszakváltás - Az ifjúság az új évezredben című tanácskozáson a Magyar Szociológiai Társaság, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet és az Oktatáskutató Intézet szakemberei vettek részt. Gábor Kálmánt, az Oktatáskutató Intézet munkatársát a konferencia eredményeiről kérdeztük.

Szociologiai Szemle, 2018

A konferenciát 1 Kovács Éva nyitotta meg, aki a KDK-t (az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő Kutatási Dokumentációs Központot) 2 és az attól elválaszthatatlan 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelyt, az egész -most születésnapját ünneplő -projektet "megálmodta" és vezeti. Szemléletes képpel írta le, milyen is a társadalomkutató számára, ha a régi interjúkazettáit, kérdőíveit, jegyzetlapjait oda kell adnia az Archívum számára: "Egy interjút nyersen odaadni kicsit olyan, mintha a fehérneműjét adná oda az ember". És tényleg: az Archívum funkciója kettős: feltárul, illetve feltárhatóvá válik a magyar szociológia múltja és kitárulkoznak maguk a szociológusok: ez vagyok én, ezek vagyunk mi. A konferenciának is azok voltak a nagy pillanatai, amikor ezekre az "intim részletekre" fény derült, amikor Csanádi Gábor mesélt élőben a közel 40 évvel ezelőtti iskolaiszegregáció-kutatásról (Ladányi-Csanádi 1983), vagy a közönség sorai közt "rejtőző" Kovács Katalin demográfus állt fel és mesélt a Dialógus békemozgalomról, melynek maga is részese volt. A magyar szociológia aranykorát a 70-es, 80-as évek jelentik, ez az időszak adja a gyűjtemény gerincét. A főbb témák, mint azt Kovács Éva kiemelte: életmód, cigányság, fogyasztás. Volt ezekben a kutatásokban, ahogy a bevezetőben is írja Kovács Éva, egy eredendő spontaneitás, amit ma grounded theory-nak nevezünk. És volt sok-sok beszélgetés a kutatók közt, az autóban, a Volán-buszon, melyek elillantak (verba volant…), s melyeket legfeljebb csak az életútinterjúk alapján rekonstruálhatunk, ha mozaikosan és részlegesen, az emlékezés sűrű szövetű szűrőjén átszűrve is. Ültek a kutatók együtt és hosszan-hosszan beszélgettek -de sajnos ezt nem dokumentálták. Ami jellemezte őket -a csodálkozás, a kíváncsiság, a termékeny bizonytalanság -, az szemben áll a

Per Aspera ad Astra, 2021

A tanulmány bemutatja, hogyan kapcsolódott össze a születésszabályozás és születéskorlátozás a tömeges nemi erőszakkal az első és a második világháborúban, továbbá hogyan erősítette fel a korábban is meglevő vitákat a nemi erőszak jelensége, illetve ennek milyen törvényi és a nők életdöntéseit befolyásoló gyakorlati következményei voltak. Az első világháború során elkövetett nemierőszak-esetek indították el a nyilvános szakpolitikai vitákat, amelyek nyomán fokozatosan egyre nagyobb teret engedtek a terhesség legális megszakításának. Az 1945-ös tömeges katonai erőszak pedig precedensértékű legalizációt hozott magával, ami után a magyar szabályozás a váltakozó szovjet családpolitikát követte. A cikk bemutatja, hogy a szülész–nőgyógyász lobbi hogyan vett részt a vitákban, illetve hogyan volt képes szakmai és anyagi érdekeit az éppen aktuális szakpolitikai döntések során is képviselni, például az 1952-es népesedéspolitikai kampány során. Az abortuszbizottságok és társadalmi szerepük meg...

Acta Humana

A Magyarságkutató Intézet évkönyve. (Yearbook of Istitute for Hungarian Studies) , 2020

A Júlia szép leány balladacím, moldvai forrásokban leggyakrabban Márton szép Ilona, a keleti magyar nyelvjárásterületen igen népszerű és elterjedt Mennybe vitt leány balladatípusára utal. E típusnak archaikus, székely és moldvai csángó nyelvjárásból gyűjtött változatai kitűnő példákat mutatnak a szájhagyomány nyelvtörténeti jelentőségére. Tanulmányom első, bevezető része szájhagyomány és írásbeliség viszonyát elemzi, éppen abból a szempontból, hogy milyen távlatot nyithat az oralitás vizsgálata a nyelvtörténet korai írott szakaszaiban, sőt azon túl is, az ősmagyar kor irányába bővítve a nyelvtörténeti kutatások időhatárait. Ennek nyelvtörténeti jelentősége felbecsülhetetlen, mert elenyésző az esélye annak, hogy az ősmagyar nyelv időszakából bárhol jelentősebb írott emlék lappangana, így valójában a lejegyzett szájhagyomány nyithat újabb vizsgálati lehetőségeket. A második részben a Júlia szép leány néhány balladaváltozatából gyakorlati példákon mutatom be a folklórlingvisztikai elemzések lehetséges térbeli és időbeli kereteit. Az említett szövegeken túl régi stílusú népdalokból és archaikus (apokrif) népi imádságokból is bemutatok hangtani, alaktani és mondattani érdekességeket, melyekhez tipológiai párhuzamokat is rendelek az Uráli átjáró környékéről, a Volga–Káma–Belaja–Urál folyók menti nyelvi areából.