" A szépség szeretői " -George Santayana és kortársai

2015

2014-ben számos híradás jelent meg a napi sajtóban, illetve a különféle szakmai fórumokon Dohnányi Ernő amerikai hagyatékának-illetve egy hagyatékrészének-hazatéréséről. 1 A dokumentumokat a Magyar Tudományos Akadémia vásárolta meg, s a Zenetudományi Intézet egykori Dohnányi Archívumának utódjaként működő, "Lendület" 20−21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport gyűjteményében helyezte el. Az adományozás kulturális és tudománypolitikai jelentőségéről tehát több szó esett már, ahogy a hagyaték Magyarországra kerülésének előkészítő munkálatairól is olvashat az érdeklődő. Jelen tanulmányban így nem elsősorban ezekről a kérdésekről, hanem az amerikai hagyaték felépítéséről, a 2002-ben, 2006-ban, majd 2014-ben, illetve a Vázsonyihagyaték részeként hazaért hagyatékrészek összefonódásairól, a dokumentumok típusairól, valamint a kutatásban való lehetséges hasznosításukról esik szó. (Az illusztrációként közölt fényképek és dokumentumok a hagyaték különböző egységeihez tartoznak.) Fontos hangsúlyozni, hogy az itt következő összefoglalás a 2015 eleji állapotokra reflektál, hiszen e sorok írásakor már előkészületek történtek egy újabb hagyatéki egység megvásárlására, mely nemcsak mennyiségében, de jelentőségében is rendkívüli hozzájárulás lesz a Zenetudományi Intézet Dohnányi-gyűjteményéhez. Dohnányi az emigrációban Dohnányi Ernő 1949. október 17-én érkezett Tallahassee-be, Florida álmos fővárosába, ahol utolsó évtizedét leélte mint a Florida State University zongora-és zeneszerzés-professzora. 2 Dohnányi 1949-es zsebnaptára "Este érk. Tallah." bejegyzéssel Szinte minden szempontból szokatlan körülményekkel szembesült itt, ami az utókor számára persze elsősorban azért izgalmas, mert a drámai változás zeneszerzői tevékenységére is hatással volt. Elég egymás mellé állítani az életmű legelső és legutolsó opuszát, hogy megtapasztaljuk, milyen sokat

Szociologiai Szemle, 2018

A konferenciát 1 Kovács Éva nyitotta meg, aki a KDK-t (az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő Kutatási Dokumentációs Központot) 2 és az attól elválaszthatatlan 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelyt, az egész -most születésnapját ünneplő -projektet "megálmodta" és vezeti. Szemléletes képpel írta le, milyen is a társadalomkutató számára, ha a régi interjúkazettáit, kérdőíveit, jegyzetlapjait oda kell adnia az Archívum számára: "Egy interjút nyersen odaadni kicsit olyan, mintha a fehérneműjét adná oda az ember". És tényleg: az Archívum funkciója kettős: feltárul, illetve feltárhatóvá válik a magyar szociológia múltja és kitárulkoznak maguk a szociológusok: ez vagyok én, ezek vagyunk mi. A konferenciának is azok voltak a nagy pillanatai, amikor ezekre az "intim részletekre" fény derült, amikor Csanádi Gábor mesélt élőben a közel 40 évvel ezelőtti iskolaiszegregáció-kutatásról (Ladányi-Csanádi 1983), vagy a közönség sorai közt "rejtőző" Kovács Katalin demográfus állt fel és mesélt a Dialógus békemozgalomról, melynek maga is részese volt. A magyar szociológia aranykorát a 70-es, 80-as évek jelentik, ez az időszak adja a gyűjtemény gerincét. A főbb témák, mint azt Kovács Éva kiemelte: életmód, cigányság, fogyasztás. Volt ezekben a kutatásokban, ahogy a bevezetőben is írja Kovács Éva, egy eredendő spontaneitás, amit ma grounded theory-nak nevezünk. És volt sok-sok beszélgetés a kutatók közt, az autóban, a Volán-buszon, melyek elillantak (verba volant…), s melyeket legfeljebb csak az életútinterjúk alapján rekonstruálhatunk, ha mozaikosan és részlegesen, az emlékezés sűrű szövetű szűrőjén átszűrve is. Ültek a kutatók együtt és hosszan-hosszan beszélgettek -de sajnos ezt nem dokumentálták. Ami jellemezte őket -a csodálkozás, a kíváncsiság, a termékeny bizonytalanság -, az szemben áll a

2017

Összefoglalás. Tanulmányunkban a kép szerzői jogi védelmének vetületeiről kívánunk rövid áttekintést nyújtani a magyar jogi szabályozás fejlődésének tükrében. Ennek megfelelően először a magyar szabályozás kialakulását tekintjük át, s ezt követően térünk rá a kép szerzői jogi védelmének egyes kérdéseire, elsősorban történeti aspektusból, nevezetesen az 1884-ben, az 1921-ben és az 1969-ben született törvények tükrében. Kulcsszavak: szerzői jog, magyar jogtörténet, a kép szerzői jogi védelme Abstract. Considerations on the protection of pictures in the history of the Hungarian copyright law This paper intends to give an overview of the copyright protection of pictures (i.e. also photographs and motion pictures) from the historical point of view. According to this aim, after having overlooked the history of the Hungarian regulation of copyright, some issues of the copyright protection of pictures, paintings, photographs and motion pictures in the codes passed in 1884, 1921 and 1969.

2010

Talán első pillantásra különösnek tűnhet föl, hogy ez a három téma együtt jelenik meg e dolgozat címében; a kora újkor nagy hatású, gondolkodást, világnézetet befolyásoló kiadványtípusaiban, a csillagjóslásokat közlő prognosztikonokban és kalendáriumokban mégis szorosan összetartoznak. E műfajok létének, fejlődésének alapvető feltétele ugyanis az asztronómiai és asztrológiai tudás, kiegészítve a medicina, a história, a teológia ismeretanyagával is-mikor milyen tudományos képzettséggel rendelkező szerző munkájával találkozunk. A szabad akarat témája legalább kétszáz éven át újra és újra visszatér a kalendáriumi prognosztikonokhoz írt magyarázkodásokban, a 16. század első felétől a 18. század elejéig, s a szerzők mindig Szent Ágoston írásait idézik, de más egyházi tekintélyekre is hivatkoznak. A boldog élet témája ennél köznapibb szinten jelenik meg, közvetetten vagy közvetlen tanításokkal: proverbiumok, istenfélelemre, bölcsességre intő szavak, példabeszédek verses és prózai formában hirdetik, hogy nem a csillagokban kell bíznia az embernek, sem tőlük félnie, hanem a Gondviselésre hagyatkoznia és erkölcsösen élnie, mert egyedül ez a boldog élet igazi útja. Négyszáz év távlatából visszatekintve érdekes elgondolni: a kor ún. népszerű irodalmához tartozó kiadványok színvonalasabb példányai, főleg már a 17. században, mennyire tudatosan foglalkoznak bölcseleti kérdésekkel, mégpedig nevelő, tanító célzattal. Néhány jellemző mozzanatot szeretnék bemutatni ebből a nagyon szerteágazó, érdekes kalendáriumi anyagból. A szóban forgó kiadványok: Johannes Lichtenberger prognosztikonja, Paul Eber és követői Calendarium Historicumai a 16. század derekáról, valamint az 1659-es nagyszombati magyar, és az 1680-as latin nyelvű kalendárium.

2015

Petrarcával való találkozásáig az általam csak címszavakban vázolt eseményeken kívül egy dolgot emelnék még ki: ez pedig Boccaccio stílusának egyik jellemzője. Battaglia Ricci hívja fel a figyelmet arra, hogy Boccaccio írásaira, elsősorban persze a Decameron novelláira nagy hatással vannak a korai nápolyi évek. Ezek igen gazdagnak mondhatóak mind érzelmi, emberi, mind pedig kulturális szempontból, mivel Boccaccio kereskedői tevékenysége folytán sokféle emberrel találkozott (kereskedőkkel, tengerészekkel, kalandorokkal, nemes és egyszerű emberekkel), és így különböző emberi és társadalmi vonásokat, jellemeket, viselkedési módokat volt alkalma megismerni. Hasonlóképpen hatással voltak ezek az évek stílusára is, a kereskedelem ugyanis nagy figyelmet, pontosságot és aprólékosságot igényel. Az előző megállapítások nyilván inkább a novellaíró Boccaccióra vonatkoztathatóak, az utóbbi viszont (aprólékosság), mint később látni fogjuk, akár a Genealogia hasznára is lehetett. (Storia della letteratura p. 737.) 7 Ikerpárja ("opera gemella") Petrarca De viris illustribus című művének. (a továbbiakra is l. többek között Cesare Segre-Clelia Martignoni:

Szociologiai Szemle, 2019

Összefoglaló: Hans Joasnak a Die Sakralität der Person című műve szerint az emberi jogi normák kialakulásának történeti okai nem elsősorban a vallásellenes szekularizmusra, hanem egy sajátos szakralizálódási folyamatra vezethetők vissza, amelynek során a modern társadalmak a tagjaik körül a "szentség auráját" teremtik meg. Ezt a tézist sokan pusztán történeti-szociológiai elméletként interpretálták. Én viszont amellett érvelek, hogy Joas művének kiemelt célja az emberi jogok legitimációjára vonatkozó új módszertan megalapozása volt. Feltevésem, hogy két szerző (Cesare Beccaria és Michel Foucault) kritikája adott Joasnak alkalmat egy olyan nézőpont körvonalazására, amely szerint a modern egyén adekvát történetének elmesélése és a vele szemben megfogalmazható normatív elvárások feltérképezése komplementer módon kiegészítik egymást. Azt is bemutatom, hogy elsősorban Joas Durkheim-elemzéseinek tanulmányozásával jelölhetjük ki egy új típusú normatív elmélet viszonyítási pontjait. Tanulmányom végén az így rekonstruált elméletet szembesítem az érvényességet a nyilvános helyesléshez kapcsoló észjogi koncepció elvárásaival, így igyekszem felmérni e normatív koncepció erősségeit és korlátait.

AETAS-Történettudományi folyóirat, 2010

Magyar tudomány, 2022

1988

Sárvár, 1540. szeptem ber 2 1. előtt Szerelmes Uram, szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes uramnak. Továbbá én egészségben vagyok, kit K e gyelmednek felől is kívánnám hallanom. Továbbá azmit K e gyelmed hagyott, megszerzettem. Megérti Kegyelmed az OstfFy László leveléből. Továbbá megszolgálom Kegyelmednek, hogy Kegyelmed ír énnekem, és kérém Kegyelmedet, hogy ír jon Kegyelmed, és megszolgálom Kegyelmednek. Isten tartsa meg Kegyelmedet! K ölt az kegyelmed várában, Sárvárban, Szent Máté nap előtt 1540. A z Kegyelmed Orsikája 2 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak Sárvár, 154 1. m ájus 20. Szerelmes Uram. Szolgálatomat írom Kegyelmednek mint szerelmes Uramnak. Továbbá tudja K d , hogy mi békével és jó egészségbe vagyunk, kit K d felől is kívánnám hallanom. Továbbá, hol az két láda felől ír K d énnekem, és K d bekívánná az gelet levelet, nincs oly bízott emberem, kitííl bekűdeném Kdnek. D e azt nem csodálom, hogy K d ilyen kevélyen ír én nekem, mert K d más országba vagyon, de hozza meg Isten K dét békével és egészséggel, hiszem, hogy Kdnek az én szol 5 gálatom leszen kellyemetes, hogy nem m int az kötél levél, kit K d éntűlem kívánna. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, Szent Zsófia asszony nap után való pénteken. 1541. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá, hol azt írja K d , hogy midőn éntűlem element K d , azúta minden éjjel hideg lölt volna, és megírta véna Kdnek, ed bizony nem jó kéme volt Kdnek, megbocsássa K d. Továbbá, hol K d az én levelemnek nem hiszen, jűjjön haza K d , hiszem meglátja, ha békével va gyok azvagy nem. Ha Isten ezen egíszségbe tart, kit adjon Isten Kdnek is minden jó egészséget. És nem várnám K dtől, hogy K d kémet tart rajtam, ed megtudna az Kegyelmed kémét, ki csoda, hamar találnom, és miképpen írta K d , hogy mikor Isten meghozza Kdét, többet szóljunk rúla, bátor többet szó lunk, valamennyit K d akar, csak Isten hozza meg Kdét. Isten tartsa meg Kdét. K ölt az K d várába, Sárvárba, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 3 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1541. A z Kegyelmed Orsikája 6 halál sem Kanizsa tartományban, sem Zalavár tartományban, és mind ott környül igen halnak. Továbbá kérem Tekegyelmedet, hogy írjon Tekegyelmed énnekem, ha valamit hall uram felől. Megszolgálom Tekegyelmednek. Továbbá Isten tartsa meg Tekegyelmedet minden javával. E z a levél költ Sárvárban, Szent Kereszt nap után való pénteken 1542. Kanizsay Orsolya 7 Kanizsay Orsolya Nádasdy Tamásnak S árvár, 1542. decem ber 19. Szerelmes Uram. Szolgálatomat stb. Továbbá megértettem az K d levelét, kibe írja K d , hogy ez innepre haza nem jűne K d. Tudja-e K d , hogy megholt szegény öregbik uram, és én magam maradtam, mint egy mezőbe egy szál fa, azért ké rem K dét, hogy adjon K d nekem tanúságot, miképpen múlas sam el ez innepet ilyen egyedel. Továbbá küldtem Kdnek tizen két kappant, négy ludat, pávát nem küldhettem, mert még meg nem híztak. A z kappanok sem igen jók, mert nem hízhattanak még jól meg. A z Szent Tamás bélesét megküldtem Kdnek, perecet is küldtem, vadat is hagytam, hogy vigyenek Kdnek, ha találnak Czenken, mert itt nincsen. Isten tartsa meg Kdét nagy sok Szent Tamás napjáiglan. Költ az K d várában, Sárvárba, december 19. 1542 A z Kegyelmed Orsikája Továbbá kérem K dét mint szerelmes Uramat, hogy küldjö meg az én szoknyámnak való posztót és az gereznát. Megszol gálom Kdnek. És ne késlelje K d Kapornakit.

2001