2017, Magyar Addiktológiai Társaság - EMMI
Szerhasználati mintázatok vidéki szegegátumokban. A dé-dunantúli és az észak-magyarországi régió szegregátumainak vizsgálata. Az előadás a kutatás kvalitatív eredményeit foglalja össze, a feldolgozás jelen állása szerint. Következtetések • A pszichoaktív szerhasználatban az alkohol, illetve az alkohol és gyógyszer (szedatívum) vezet. • Az ÚPSZ-ek beépültek a szerhasználók életébe. Ezt támasztják alá a szerhasználattal összefüggő attitűdök is: kilátástalanság, „része az életünknek”, „már úgysem lehet visszaszorítani”. • A kockázatészlelés (ÚPSZ-eknél a rövid távú kockázatok súlyosak) és az ellátórendszer igénybevétele (pontosabban: ennek hiánya), illetve utóbbiból a mentő hívása az akut problémákra, következményekre irányítják a figyelmünk. • Az adatok alapján csak óvatosan lehet következtetni arra, hogy régebben a „hagyományos” kábítószerek gyakoribbak voltak (interjúk), az új szerek felváltották a régieket, illetve egy szélesebb körben is elterjedtek, olyanok is használni kezdték őket, akik hagyományos kábítószereket nem használtak. • Az ÚPSZ-ek alkalmasak a „menekülésre” a problémák rövid távú kioldására, eltolására, így használatuk a megkérdezettek túlélési stratégiájának részévé válik. • Az ÚPSZ használat „kompatibilis” az alkohollal, az alkohol gyógyszerrel. Az utóbbiak a mindennapi élet elviselését teszik lehetővé, így bizonyos mértékben „produktív” hatásuk van: a szerek hatása alatt is vihető a mindennapi élet. • Az ÚPSZ-ek esetében ez kevésbé lehetséges, így itt a „menekülés” jelenik meg, ami azonban szintén a túlélést szolgálja, csak egy „passzívabb”, inkább maladaptív formában. • Az ÚPSZ-oknak a vizsgált szegregátumbeli megjelenésének okait és folyamatát csak valószínűsíteni tudjuk. Az alacsony ár miatt már kevésbé vásárlóképes körben is megéri terjeszteni ezeket. Az alacsony ár, a többnyire rövid, de intenzív hatás miatt elég kis mennyiségeket venni: ezt azonban gyakran kell. Ez a vásárlási mintázat (sokszor, keveset, olcsón) illeszkedik a szegregátumbeli vásárlási szokásokhoz. • A kiszámíthatatlanság, ami az ÚPSZ-ek jellemzője (összetétel, tisztaság, hatás tartama, összetevői) ebben a közegben inkább előnyös tulajdonságnak tűnik: mivel a használó „idézi elő” a kiszámíthatatlan hatást, így az a kontroll érzését nyújthatja – ha egyáltalán szükség van erre az érzésre. A kiszámíthatatlanság inkább egy újabb illeszkedés a szegregátumbeli élet kaotikusságához. • Ami a szegregátumban élők számára elfogadható és átélhető, azok az intervenciók, amelyek illeszkednek a szegregátumbeli élet jellemzőihez. Ilyen az utcai munka, az ártalomcsökkentés (adni valami kézzelfoghatót és nem az absztinenciát vagy az egészséget célnak kitűzni), a peer-eket (sorstársakat, tapasztalati szakértőket) bevonó megkereső munka, a krízismenedzselés. • A nagyobb ívű célok csak komplex beavatkozásokkal, a teljes szegregátumbeli élet megváltoztatását kitűző beavatkozásoktól várható: társadalompolitika, telepfelszámolás.