Osztály- és rétegződéskutatási dilemmák a magyar társadalomban

Névtani Értesítő

Surnames and ethnic categorization. The category of “Hungarian surname” in Hungary and in minority status The study investigates how lay ethnic categorization based on one’s surname works from theperspective of the prototype theory. The analysis is based on a questionnaire survey, in which 854Hungarian students took part from 21 universities in Hungary, Slovakia and Romania. Focus wasplaced on the evaluation of a list of surnames compiled based on several criteria. According toprevious results, the typical conditions for the category of HUNGARIAN SURNAME are the following:1. transparency, 2. spelling adjusted to Hungarian spelling standards, 3. typical Hungarianmorphological structure, 4. well-known Hungarian name bearers. In our present paper, weexamine several further aspects and types of surnames, such as name frequency, surnames of artificialor ethnonimic origin as well as surnames considered to be of Roma, German or Jewish origin.There are a number of substantial similarities i...

Tér és Társadalom, 2020

A koronavírus-járvány társadalmi-területi aspektusai Magyarországon Socio-spatial aspects of the Covid-19 pandemic in Hungary KOÓS BÁLINT

2012

2018

2017

A kisebbségi helyzetben lévő romániai magyar közösség intézménye- sülési folyamatai időről időre a figyelem előterébe kerülnek, legyen szó kifejezetten sajátnak tekintett szerkezetek létrehozásáról, a romániai vagy a magyarországi intézményi szerkezetbe való -változó mértékű és módozatú -betagolódásokról. Minden bizonnyal az erdélyi magyar tudományosság jelentős hagyományainak tudható be, hogy a romániai magyar intézményesülési folyamatok körében a tudományműveléshez köthető intézményi formák szerveződése és működési módja 1989-től máig jelentős súlyt képvisel, és nagy hangsúlyt kap. Mindez azt is jelenti, hogy a tudományos intézmények szerveződési és működési módja nem csupán a szakmai teljesítmények mennyisége és minősége szemszögéből érdemel figyelmet, hanem abból a szempontból is, hogy milyen szerepe van a romániai magyar társadalmi szerkezet alakulásában/alakításában. Az "alakulás" kifejezés használata nem véletlen, hiszen a kisebbségi közösség esetében a részben vagy egészében "sajátnak" tudott intézményi szerkezetek a kialakulás, megszerveződés, a működési mód, a nagyobb rendszerekbe való integrálódás mértéke és módja tekintetében sok esetben bottom-up-típusú "termékek". A kisebbségi társadalom tagjai hozzák létre, mégpedig nem egy felettük álló rend, modell vagy norma szerint (lásd például az országos hatósugarú állami intézményeket), hanem saját elképzeléseik vagy akár érdekeik alapján. Ez pedig azzal is jár, hogy az intézmények formája, működési módja mögött saját mozgástér van (többféleképpen szerveződhetnek, működhetnek, vagy meg is szűnhetnek). Bár a fenntartás és működtetés anyagi, illetve humánerőforrás-gondjai eltakarják ezt a saját mozgásteret,

Gyermeknevelés

A munkám célja rávilágítani a családokban lezajló nyelvi szocializációs folyamatokra, az azokat irányító, azokat befolyásoló tényezőkre, illetve magára a család (szülők) (nyelvi) szocializációs „terveire” a tannyelvválasztás tekintetében. A vizsgálatban 25 olyan kárpátaljai család vett részt, amelynek egyik tagja magyar, illetve másik tagja ukrán vagy orosz nemzetiségűnek és/vagy anyanyelvűnek vallotta magát, illetve a gyermek már betöltötte a 3. életévét, de még nem töltötte be a hatodik életévét. A vizsgálatban résztvevő családoknál a látogatás során irányított beszélgetést végeztem a gyerekekkel, ahol a kiindulási alap egy-egy mese, a gyermek hétköznapi tevékenysége, az óvodához és a játékhoz kapcsolódó élményei, a barátokkal és gyerektársakkal élmények, tevékenységek stb. voltak. A szülőkkel kérdőívet töltettem ki, amely alapját a családban zajló nyelvi kommunikáció, a szülők nyelvi háttere és nyelvismerete, identitása alkotta.

Orvosi Hetilap

Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók egymás közti kommunikációja, konfliktuskezelése, a megfelelő együttműködés kiemelkedően fontos a betegellátás sikerességében. Célkitűzés: A bemutatott kutatás egy nemzetközi összehasonlító felmérés része. A vizsgálat célja, hogy feltérképezze az egészségügyi dolgozók körében felmerülő konfliktusokat. Módszer: A magyar felmérésben 73 egészségügyi dolgozóval vettünk fel félig strukturált interjúkat a nemzetközi interjúprotokoll szerint, amely során munkahelyi konfliktushelyzetek elmesélésére kértük a résztvevőket. 30 interjút (15 orvos és 15 nővér) Atlas.ti 7 kvalitatív szoftverelemző programmal elemeztünk. A konfliktustörténeteket négy fő kategória mentén vizsgáltuk, ezek a következők: a konfliktusok forrásai, típusai, hatásai és a használt konfliktuskezelési stratégiák. Eredmények: Az interjúkból megismerhető az egészségügyben részt vevők munkahelyi konfliktusokkal kapcsolatos személyes tapasztalata. Kiemelendő a hierarchia és az implicit munkaszervezés jelentős befolyása, főleg az orvosok körében. Az elkerülő konfliktuskezelés miatt a konfliktusok egy része megoldatlan marad, ami negatív hatással jár az egyénre és a csoportra nézve is. Következtetések: Eredményeink segítségével a későbbiekben kialakítható egy egészségügyre specifikus konfliktuskezelési intervenció.

2020

This publication deals with the quantitative and qualitative demarcation and classifi cation of Hungarian settlement areas in the neighbouring countries of Hungary (in the Carpathian Basin), and the analysis of their socio-economic positions. A total of 39 Hungarian settlement areas could be identified which are mostly groups of settlements organized around urban centres. Four main types can be identified: areas with an eth nic Hungarian majority; areas with ethnic Hungarian-dominated urban settlement; ar eas with non-Hungarian majority; and diaspora areas. Some social and economic in dicators can be analysed in these areas comparing them also to the average values of Hungary and the encompassing surrounding state. For instance unemployment rate decreased in most of these ethnic Hungarian areas between 2011 and 2016, proportion of the registered unemployed in the vast majority of ethnic Hungarian areas is less favourable than in Hungary and in the neighbouring countries. Aging affects more the ethnic Hungarian areas which are in an economically more favourable situation.

Állam-és Jogtudomány

A tanulmány kiindulópontját a csoportos igényérvényesítésnek a kutatás korábbi szakaszában azonosított előnyei jelentik a kisebbségi jogérvényesítésben. A jelen írásban az emberi jogi ítélkezés részét képező magyar és európai eseteken keresztül vizsgáljuk, hogyan kapcsolható ez az eljárási megoldás a gyakorlatban megjelenő dilemmákhoz. A tanulmány a fogalmi tisztázást követően először a jogvédelem hatékonyságát vizsgálja a kisebbségi jogok és a csoportos igényérvényesítés kapcsán, majd tágítva az elemzés fókuszát, a stratégiai és a politikai többség akaratával ellentétes jogérvényesítéssel szembeni gyakori kritikát tárgyalja, a jog politikai eszközzé válását. Ennek kapcsán külön fejezet foglalkozik azzal a veszéllyel, hogy a kisebbség védelmére szánt eszközök a többségi részrehajlás közegében hogyan válhatnak az eredetivel ellentétes cél szolgáivá, és ez milyen tanulságokat rejt. Végül a képviselet és a finanszírozás kapcsán teszünk a kisebbségeket és a csoportos igényérvényesítést ...

2017

2008

2014

2015

The measurement of well-being came more and more into the foreground in the last years, even the politics take interest in this issue. Beyond the best known GDP per capita indicator, other alternative indicators have been developed to measure and compare the Economic Performance and Social Progress. The aim of this publication is to provide information on an objective well-being indicator adapted to the Hungarian social and economic conditions. The main goal of the development of this indicator is to measure the territorial disparities in well-being.

2015

Ez a részfejezet a nagyváros-térségek, illetve a hátrányos helyzetű vidéki kistérségek társadalmi jól-léti problémakörének elemzésére, részben összegzésére az eddigiektől eltérő módon vállalkozik. A két, egymástól alapjaiban különböző morfológiai, társadalmi, gazdasági, kapcsolati jellegzetességekkel rendelkező térségtípus magas, közepes és alacsony státuscsoportba tartozó lakosságát hasonlítja össze változatos területi és strukturális szempontok alapján. A részfejezet fontos célja annak az alapkérdésnek a megválaszolása, hogy milyen különbségek és hasonlóságok szerveződnek a nagyvárosi, illetve vidéki térben élő, de azonos társadalmi pozíciójú egyének, csoportok jól-léti viszonyai között? Emellett két előítélettel kapcsolatos kérdés tisztázására is törekszik: a nagyváros-térségekben élőket vajon egyöntetűen a társadalmi jóllét, míg a hátrányos helyzetű vidéki kistérségek lakosságát pedig kizárólag a jól-lét hiánya jellemzi? A kérdés megválaszolását a kilenc nagyváros-térségben felvett 5000, illetve a hátrányos helyzetű vidéki kistérségekben lekérde-A nagyváros-térségi "társadalmi jól-lét" (?) és a vidéki "jól-lét deficit"(?) 375 161 A publikáció az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Készült a "Társadalmi konfliktusok-Társadalmi jól-lét és biztonság-Versenyképesség és társadalmi fejlődés" című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 azonosító számú projekt keretében. brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk provided by Repository of the Academy's Library A nagyváros-térségi "társadalmi jól-lét" (?) és a vidéki "jól-lét deficit"(?) 377 163 Okostelefon, tablet, riasztó, 300-nál több könyv, légkondicionáló, számítógép, internet, plazma-vagy LCD-TV, mosogatógép, személyautó. 164 Jelzálog alapú lakás-vagy szabad felhasználású hitel; diákhitel; kisösszegű, rövid lejáratú, fedezet nélküli hitel; áruhitel; folyószámla-hitel; egyéb hitel. 165 Készpénz-megtakarítás; lakossági folyószámlán lévő megtakarítás; lekötött bankbetét; értékpapír; befektetési alap; műtárgy, értéktárgy; egyéb megtakarítás, befektetés.