Szakrális témák a hazai bélyegkiadás történetében 2020.

Párbeszéd: Szociális munka folyóirat

Külgazdaság, 2017

A cikk az úgynevezett folytonos wavelet-elemzés módszerét használja bizonyos európai uniós országok kereskedelmi idősorainak elemzésére. A wavelet-analízis egy viszonylag új eljárás, amelynek segítségével – többek között – felismerhetők a hagyományos módszerek által nem azonosítható összefüggések. Használata rohamosan terjed a közgazdaságtanban és a pénzügyekben, de – tudomásunk szerint – a külkereskedelmi adatok vizsgálatára eddig még nem használták. A tanulmányban 10 EU-tagország és az EU-28 kereskedelmi adatait elemezzük. Eredményeink egyfelől a kereskedelem előrejelzéséhez nyújtanak információkat: a 2008-as válság csak ideiglenesen, rövid távon növelte az egyes országok külkereskedelmének együtt mozgását, és szoros kapcsolatokat inkább hároméves vagy még hosszabb időtávon várhatunk. Másfelől egy újfajta csoportosítását kapjuk az európai kis gazdaságoknak kereskedelmi integráltság szempontjából, amely érdekes további kérdésekhez vezet.

Szociologiai Szemle, 2018

A konferenciát 1 Kovács Éva nyitotta meg, aki a KDK-t (az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában működő Kutatási Dokumentációs Központot) 2 és az attól elválaszthatatlan 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhelyt, az egész -most születésnapját ünneplő -projektet "megálmodta" és vezeti. Szemléletes képpel írta le, milyen is a társadalomkutató számára, ha a régi interjúkazettáit, kérdőíveit, jegyzetlapjait oda kell adnia az Archívum számára: "Egy interjút nyersen odaadni kicsit olyan, mintha a fehérneműjét adná oda az ember". És tényleg: az Archívum funkciója kettős: feltárul, illetve feltárhatóvá válik a magyar szociológia múltja és kitárulkoznak maguk a szociológusok: ez vagyok én, ezek vagyunk mi. A konferenciának is azok voltak a nagy pillanatai, amikor ezekre az "intim részletekre" fény derült, amikor Csanádi Gábor mesélt élőben a közel 40 évvel ezelőtti iskolaiszegregáció-kutatásról (Ladányi-Csanádi 1983), vagy a közönség sorai közt "rejtőző" Kovács Katalin demográfus állt fel és mesélt a Dialógus békemozgalomról, melynek maga is részese volt. A magyar szociológia aranykorát a 70-es, 80-as évek jelentik, ez az időszak adja a gyűjtemény gerincét. A főbb témák, mint azt Kovács Éva kiemelte: életmód, cigányság, fogyasztás. Volt ezekben a kutatásokban, ahogy a bevezetőben is írja Kovács Éva, egy eredendő spontaneitás, amit ma grounded theory-nak nevezünk. És volt sok-sok beszélgetés a kutatók közt, az autóban, a Volán-buszon, melyek elillantak (verba volant…), s melyeket legfeljebb csak az életútinterjúk alapján rekonstruálhatunk, ha mozaikosan és részlegesen, az emlékezés sűrű szövetű szűrőjén átszűrve is. Ültek a kutatók együtt és hosszan-hosszan beszélgettek -de sajnos ezt nem dokumentálták. Ami jellemezte őket -a csodálkozás, a kíváncsiság, a termékeny bizonytalanság -, az szemben áll a

Magyar Nyelv, 2018

Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből *1 Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek 1. 1838-ban jelent meg a nyelvészeti szemléletű szövegkiadás első nagy vállalkozása, a Régi Magyar Nyelvemlékek című sorozat. A kiadvány története szorosan összeforr szerkesztője, döbrentei gábor nevével. Méltatói a modern nyelvemlékkiadás megteremtőjeként tisztelik, nyelvemlék-kiadási elvei lényegében ma is helytállóak. E jeles évforduló kapcsán tűztem ki feladatomul meglévő ismereteink összerendezését, felidézve Döbrentei Gábor pályájának fontosabb mozzanatait, valamint a korabeli források alapján igyekeztem rekonstruálni a Régi Magyar Nyelvemlékek megjelenésének körülményeit. 2. 1785. december 1-jén született a 19. századi irodalom-és nyelvtudomány egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb alakja, Döbrentei Gábor. Amikor a személyével és munkásságával kapcsolatos tudománytörténeti szakirodalmat fellapozza az olvasó, igen változatos kép fogadja. Az 1926-os Magyar Irodalmi Lexikonban a következőket olvashatjuk: "[…] izgat és serénykedik, de fáradozásait nem kíséri siker, személye iránt nem ébred barátságos vonzalom, tevékenységéből kiütközik önző hiúsága, hiúságából kevély önhittsége, uralkodásra való törekvése, amivel Kazinczyt is elriasztotta, az Auróra-kör komoly, önzetlen munkásságú vezéreit pedig annyira maga ellen ingerelte, hogy nemcsak a Conversations-Lexikon pörben érte igazán érzékeny támadás és vereség, hanem akadémiai törekvései terén is" (ványi szerk. 1926: 217). A későbbiekben sem változik sokat a megítélése: "Nagy műveltségű, de csekély tehetségű író; rendkívül sokat dolgozott és sokféleképpen akart az irodalom és a közélet hasznos szereplője lenni, de tetteit sokkal inkább a törtetés, mintsem az őszinte ügybuzgalom jellemezte" (benedek szerk. 1963: 264). Mivel érdemelte ki ezt az ellenszenvet, amellyel a "hálás utókor" méltatja munkásságát? Az okok messzire nyúlnak: Jancsó eleMér-Döbrentei életrajzírója-szerint Kazinczy halála után azok, akik Döbrenteivel együtt rágalmazták az irodalomszervezőt, ellene fordultak, és őt támadták. "Már ekkor megszületett a vád ellene, hogy Kazinczyval szemben igazságtalan és hálátlan volt és ez ellen a vád ellen hiába védekezik. Haláláig elkíséri és utána is kísért emléke ellen" (Jancsó 1944: 90). Úgy tűnik, az irodalomtörténet egyoldalúan Döbrenteit marasztalja el ebben a pörlekedésben, holott az egymás rágalmazása mögött személyes ellentétek feszülnek. Kifogásolták Döbrentei kétszínűségét, udvaronc szellemét, arisztokrata összeköttetéseit, azonban Kazinczy sem volt tárgyilagos. A két nagyon hiú ember vetélkedéséből a kisebb tekintélyű Döbrentei került ki vesztesen.

2014

Gazdaság és Pénzügy, 2022

Tanulmányunk aktualitását az új típusú koronavírus-járvány hatására megváltozott környezet és a páneurópai Money Week idei programja adja. A Money Week magyarországi programsorozata, a PÉNZ7 2015. évi indulása óta mára közprogrammá vált, hiszen az iskolák és diákok többségéhez eljutott. Az elmúlt hét évben a bankszektor, a kormányzati szervek, az oktatási intézmények és civil szervezetek összefogásának hatására a rendezvény európai szinten is átütő sikere bizonyíték arra, hogy közösségi alapon is lehet sikeres pénzügyikultúra-oktatást, -fejlesztést indítani. A megváltozott környezet szükségesség teszi a pénzügyi kultúrát érintő képzés aktualizálását, új súlypontok kijelölését, aminek egyik lényeges eleme a pénzügyi digitalizációs folyamat eredményességét nagyban segítő technológiai háttér megismerése lehet.

2013

Jogtörténeti Szemle, 2023

socio.hu

Eruditio - Educatio, 2021

In this study we present the educational-historical data of the only institute for the Deaf operating in the Czechoslovak Republic, in Komárom (Komárno), between 1920 and 1938. By 1918 a unified deaf education network had been established in the territory of historical Hungary in the Austro-Hungarian Monarchy where 16 institutes for the Deaf were run, covering the entire area of the country. Out of these, three were located in Upper Hungary (Felvidék): in Jolsva (Jelšava), in Körmöcbánya (Kremnica) and in Pozsony (Bratislava); in the Carpathian region, school-age deaf learners were expected in an institute for the Deaf in Ungvár (Uzhhorod). This system disintegrated with the Trianon Peace Treaty. The institutes located at Pozsony (Bratislava), Körmöcbánya (Kremnica), Jolsva (Jelšava) and Ungvár (Uzhhorod) became organisations located in the Czechoslovak Republic from the former Hungarian institutes for the Deaf. A Hungarian-language, newly established school for the Deaf was run in Komárom (Komárno) between 1920 and 1938 in the territory of the Czechoslovak Republic. After the First Vienna Award, the aforementioned institute for the Deaf was moved to Losonc (Lučenec). While researching the history of the Hungarian-language Institute for the Deaf of Komárom (Komárno), it turned out that the sources referring to operation and history (statistics, archive, library, press history) are scanty, I therefore used the term addenda in the title.