Játék és iskola

2015

A disszertáció elkészülése számos ember többéves munkájának az eredménye, így különös örömömre szolgál, hogy köszönetet mondhatok nekik a disszertáció létrejöttéért. Köszönöm azoknak a szakszolgálati és óvodai-iskolai pedagógus kollégáimnak, akikkel együtt dolgozhattam, és akikkel sokat formáltuk egymás szakmai szemléletét. Köszönöm az iskolák és óvodák vezetőinek, hogy lehetővé tették a gyerekkel végzett vizsgálatokat és a kérdőívek felvételét. Az ő szakmai elkötelezettségük, áldozatkész munkájuk és személyiségük teremtette meg a lehetőséget arra, hogy a gyakorlatban is fejlődjek, épüljek és hasznossá tegyem magam. Közülük

2015

Még nem volt harminc éves, amikor-hosszabb-rövidebb bécsi tartózkodás utánvégleg elhagyta Magyarországot, hogy további húsz év múlva a bécsi Kunsthistorisches Museum képtárának munkatársaként, karrierje csúcsán arra kényszerüljön: Angliában folytassa pályáját. 1 (1. kép) Nehezére eshetett a váltás, mert alapvetően ragaszkodó, hűséges természet volt. Özvegy édesanyjával, pár évvel idősebb bátyjával és nővérével évtizedeken át heti rendszerességgel levelezett-a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, hozzávetőleg 3000 levelének többsége nekik szól. 2 Kutatási témái-egy fiatalkori kivételtől eltekintve 3-az olasz reneszánszhoz, azon belül Velencéhez és kiemelten Michelangelóhoz kötődtek, de érdeklődésébe néhány olasz barokk téma is belefért. Mint a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának egykori munkatársa, doktori disszertációját az olasz rézkarcról írta, később is sokszor vissza-visszatért a grafika kérdéseihez, és Angliában máig alapvető rajzkatalógusok munkálataiban vett részt. Munkásságában mindvégig kitartott a bécsi iskola, közelebbről mestere, Max Dvořák módszerei mellett. A professzorához fűződő szellemi kapcsolat abban is megnyilvánult, hogy annak halála után kollegájával

2006

E számunkban annak a neveléstörténeti konferenciának az anyagaiból válogattunk, amelyet a PAB Pedagógiai Munkabizottsága és a PTE BTK NTI Nevelés- és Művelődéstörténeti Tanszéke rendezett ,Régi és új utakon’ címmel Pécsett, 2005 decemberében

Danubius Noster

Az óvodák magyarországi történetének feltárása fontos feladat a neveléstörténeti kutatások előtt. Számos forrás áll rendelkezésünkre melynek feldolgozása hozzásegít minket, hogy pontosabban megértsük az intézményes kisgyermeknevelés tizenkilencedik és huszadik századi magyarországi tradícióit. Olyan források ezek, melyek információk egész sorát hordozzák – tárgyak, dokumentumok és természetesen a szakmai nyilvánosság fórumaként működő folyóiratokat is ide soroljuk. Jelen elemzés az egyik ilyen forrás, a Család és iskola (Gyermekünk) című folyóirat képi korpuszát teszi vizsgálata tárgyává, hogy áttekintse, miképpen jelenik meg a folyóirat képanyagában az óvoda, az intézményes kisgyermeknevelési környezet. A képi korpusz feldolgozásában a teljességre törekedtünk, feltártuk a folyóirat teljes képi állományát és kigyűjtöttük az óvodával, illetve az iskoláskor előtti életszakasszal kapcsolatos képi anyagot. Első lépésben kvantitatív elemzést végeztünk, hogy fel tudjuk mérni a téma súlyát...

Anyanyelvi Kultúraközvetítés

Az új digitális kultúra egyre inkább a jobb agyféltekére épít, míg a hagyományos írásbeliség eddig a bal agyféltekét erősítette (Gyarmathy 2011 idézi Szalay 2016). A képregényben lehetőség nyílik az írásbeliség és képiség, a verbalitás és vizualitás szintetizálására (Szalay 2016). Egyes kutatók, akik az elvontabb, összetettebb tudományos gondolkodást vizsgálták, nem találtak a vizsgált tanulóknál a tudásra vonatkozó jelentősebb javulást a képregények olvasása, felhasználása során (Spiegel et al. 2013; Ahmad et al. 2017; Rofii et al. 2018 idézi Phoon et al. 2020) míg mások, jelentős javulást figyeltek meg (Lin et al. 2015 idézi Phoon et al. 2020). Abban mindnyájan egyet értenek, hogy a gyerekek szívesen olvasnak képregényeket, hatással van rájuk a grafikus prezentáció vizuális vonzereje, olvasásuk hatékonyan befolyásolja és pozitívan alakítja a tanulók tudományhoz való hozzáállását, elköteleződését, ezáltal a képregények hatékony eszközei lehetnek az oktatásnak. Kutatásunkban kérdőív...

OxIPO

A néptánc, mint mozgásforma fejleszti a kooperációs készségeket, az összetartozás érzését, mindemellett kiváló közösségteremtő hatással is bír. A gyermekek fogé- konyabbak az újdonságokra, ha közösségben tanulhatnak együtt, mint például egy táncos foglalkozás keretein belül. A roma társadalom összetartó ereje segítheti ebben a gyer- mekeket. A kutatásunk célja annak tisztázása, hogy: bizonyos ráhatással van-e a mozgás és a tánc a gyermekekre és szüleikre további életvitelük tekintetében? Az infokommu- nikációs eszközök használata milyen mértékben van jelen manapság az óvodások és szüleik életében? Továbbá: milyen lehetőségeik vannak táncolásra, valamint pozitív hatással volt-e a gyermekek szervezetére, életére, szociális és érzelmi képességeik fejlődésére, ha időben, óvodáskorban elkezdték elsajátítani ezeket a mozgásformákat, népi motívumokat? Összehasonlítottunk a roma és nem roma származású személyeket, akiknek valamilyen formában már van tapasztalatuk a tánccal, mint mozgáskultú...

Apertúra, 2022

A zágrábi rajzfilmes iskola ideológiai körképe Absztrakt A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a Zágrábi Animációs Filmiskola három filmjének példáján keresztül átfogó szemlélettel illusztrálja a világ körképszerű percepcióját. Az iskola kezdetben elsősorban az ideológia szférájához kötődött, majd fokozatosan esztétikai elveket kezdett követni. A jugoszláv társadalom szociológiai és történelmi körülményei a második világháború után egy illúziós, "mindenre kiterjedő szemlélet" megjelenését idézték elő a zágrábi animációs film szerzőiben. Számos filmjükben egy fókuszpontúnak tűnő pozícióból, vagy egyszerűen egy ideológiai üvegkupola mögül készítettek panorámaképet egy blokkokra osztott világ közepén. A zágrábi stúdióban az 1950-es évek vége és az 1980-as évek eleje között létrejött művek hatalmas nemzetközi sikerét és objektív értékét főként a cellanimációs technológiában történő maszterelésnek és a stilizált mozgásnak köszönhették. A tanulmány szerint azonban ez a karikatúratechnikákkal megvalósított hatékony globális metaforáknak, a hidegvérűen felosztott világ leegyszerűsítően sematikus bemutatásának volt köszönhető, ugyanakkor egy ideológiai és politikai diskurzus pozíciójából eredő ideológiai szatírának is, amelyet az "üvegkupola" alatt "titoizmusnak" neveztek. A szocialista társadalmak hataloméhsége és kapitalista társadalmak pénzhajhászata, valamint a mindent elpusztító konfliktusok állandó veszélye képezte a jugoszláv animációs humor uralkodó témáit az összes formában. Különösen azok az animációs filmkészítők voltak hajlamosak ezt alkalmazni, akik "mindenre kiterjedő szemléletükkel" igyekeztek átfogni koruk világának "körképét". Metaforáik szatirikus módon mutattak be a hidegháború időszakának néhány meghatározó jelenségét-a fegyverkezési versenyt, a kicsik és szegények egyenlőtlenségét, a környezetszennyezést, a kortárs ember elidegenedését a betondzsungelben-, és ezek a globális metaforák kortársaik jövővel kapcsolatos félelmeinek élénk szemléltetéseként funkcionáltak. A szerző előbb A nagygyűlés (Veliki miting. Walter és Norbert Neugebauer, 1951) című filmet vizsgálja, melyet Disney-köntösbe öltöztetett szocialista realizmusként értelmez, majd a

2014

2017

2006

A komplex tanulási zavarok olyan speciális tanulási nehézségek, teljesítményzavarok, amik az alapkultúrtechnikák elsajátítása során jelentkeznek: ezek a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia. A diszlexia olvasási zavar, melynek karakterisztikus jegye, hogy diszkrepancia tapasztalható az intelligenciakor és az olvasási kor között. Az egyébként normál képességű gyermekek olyan mértékben maradnak el olvasás-írás területén társaiktól, hogy az nehezíti iskolai beválásukat, negatívan befolyásolja életiítjukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi beilleszkedésre. A klinikai diagnosztikai kritériumok az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) által összeállított Diagnostical and Statistical Manuel of Mental Disorders negyedik (DSM-IV) változata szerint a következők: a) az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy a megértést egyénileg, standardizált tesztekkel vizsgálva, lényegesen alatta marad a személy biológiai kora, mért intelligenciája vagy a kor szerinti képzettség alapján elvárhatónak. b) az előbbi zavar jelentősen kihat az iskolai teljesítményre vagy az olvasási jártasságot igénylő mindennapi élettevékenységekre. c) ha érzékelési deficit van jelen, az olvasási nehézségek meghaladják az ahhoz rendszerint társuló zavar mértékét. A diszlexiával kapcsolatos elméleti megközelítések egyrészt a pedagógiai aspektust hangsúlyozzák, azaz a diszlexia fogalmához azokat az olvasási zavarokat sorolják, amelyekkel az iskolai oktatás során találkozunk: 1. Az olvasás és írás terén tapasztalható tünetek (hibás olvasás, lassú tempó, betűtévesztés, szótagtévesztés, göcsörtös vonalvezetésű írás, kialakulatlan konstanciák stb.). 2. A beszéd terén tapasztalható tünetek (rossz hallási és vizuális emlékezet, szegényes és megbízhatatlan szókincs). 3. A magatartás terén megnyilvánuló tünetek (énkép-és motivációs zavarok). (Meixner, 1995). A pszichológiai (lényegesen szűkebb) értelmezés: a diszlexia specifikus és szelektív olvasási zavar. Gervain Judit (2002) kritériumlistája összefoglalja az irodalomban leggyakrabban említett fogalomjegyeket: 1. Átlagos vagy átlagnál magasabb intelligencia. 2. Olvasási nehézség, mely jelenti egyrészt a normálisan olvasó és a diszlexiás gyermekek olvasási szintje közötti különbséget, és/vagy a valós olvasási szint és az általános értelmi képességek alapján kiszámított várható olvasási szint közötti különbséget. 3. Hiányoznak ugyanakkor a jelentős észlelési, illetőleg érzelmi zavarok.