Az európai felügyeleti rendszer szabályozása

2017

IgenA mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosító számú, „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” elnevezésű kiemelt projekt keretében jelenik meg.Bibliogr.: p. 107-114. és a lábjegyzetekben.NemKÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-0000

2015

bekezdés. 903 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról. 88. §. 904 Uo. 181. § (1) bekezdés. 905 Málta alkotmánya 58. cikk a) pont. 906 Uo. 54. cikk e) pont.

Acta Agraria Kaposváriensis, 2018

Tizenhat éve születtek meg a szakemberek, az ipar és a fogyasztók számára a FAO/WHO által készített ajánlások és irányelvek a pre- és probiotikumokról (Pineiro és Ben Embarek, 2006). Mindemellett a fejlett országokban egyre nagyobb társadalmi hangsúlyt kap a tudatos táplálkozás, az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés. Továbbá a 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben a Tudományos Operatív Bizottság betiltotta az antibiotikumok hozamfokozó céllal történő felhasználását a takarmányokban. A döntés hatására rohamos fejlődésnek indult az antibiotikum kiváltására szolgáló, egészségmegőrző, betegség megelőző hatással bíró készítmények kutatása az élelmiszer- és takarmányiparban egyaránt. A prebiotikus és probiotikus fogalommal való visszaélés elkerülésének érdekében pontos szabályozásra van szükség a termékek leírására vonatkozóan. Az (EU) 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben jelenik meg első alkalommal az új élelmiszer és az új élelmiszer-összetevő fogalm...

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézet, 1996

A KONTROLL MINT VEZETŐI FUNKCIÓ A kontroll a szervezeti célok elérését segítő, visszacsatoláson alapuló folyamat, amelynek során előzetes standardokat állapítanak meg, ezek aktuális értékeit folyamatosan mérik és összeha sonlítják a standardokkal, valamint-szükség esetén-beavatkoznak. Szerzők e folyamatot vezetői funkciónak értelmezik és írják le, kitérve a kontrollnak a gyakorlatban előforduló különféle megnyilvánulási formáira. * A szocializáción keresztül kialakuló közös értékrend, és ennek hatása az egyének és szervezetek működésére számos kutató vizsgálódásának tárgya volt. A vizsgála tok kiterjedtek egyes vállalatokra, iparágakra, de egész földrajzi régiókra is.

Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 2019

Over the last 15 years, the management of the risk of non-compliance has become a particularly important issue in financial life. The aim of the research was to identify similar problems in public education. One of the hypotheses of the research was that the compliance of directors and employees with the rules of their work is significantly influenced by their knowledge of the rules. In January and February of 2019, 242 heads of public education institutions completed an online questionnaire on compliance with rules, which was processed using statistical tools. Compliance with legal requirements can be identified as an independent management task with many difficulties. In this analysis, two current problems have been identified in terms of compliance and responsible management: labor shortages and a rapidly changing legal environment in which heads of public education institutions need support even at the level of interpretation of legislation.

1997

Politikatudományi szemle, 2020

Kozgazdasagi Szemle, 2016

Király júlia a magyar bankrendszer tulajdonosi struktúrájának átalakulása A cikk a szakirodalmi áttekintést követően az elmúlt három évtized magyar banktörténelmén keresztül vizsgálja meg, hogy milyen szerepe volt a bankrendszerek tulajdonosi struktúrájának a válság kialakulásában, illetve a válság negatív hatásainak leküzdésében. Az 1988-ban létrehozott-többségi állami, illetve szűk belföldi tulajdonosi háttérrel jellemezhető-magyar bankrendszer összerogyott az 1990-es transzformációs válságának súlya alatt, viszont az ezredfordulón kialakult, többségi külföldi tulajdonnal jellemezhető struktúra ellenállónak bizonyult a 2008-as válság idején. A jelenlegi, az állam erőteljes szerepvállalásával kialakulóban lévő új banktulajdonosi szerkezet-amelyben a külföldi befektetők kiszorulnak, s előnyt élveznek a hazai szűk tulajdonosi hátterű bankok-nem feltétlenül erősíti a bankrendszer válsággal szembeni ellenálló képességét. A struktúraváltás mellett felhozott érvek az irodalom és a banktörténelem fényében nem tűnnek megalapozottnak.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23, F65, G01, G21, G28. a bankrendszerek strukturális jellemzői hatással vannak a szektor működésére, hatékonyságára, stabilitására, ellenálló képességére. Olyan bankrendszeri struktúra nem létezik, amely minden szempont szerint ideális. az egyszerre legyen "versengő, növekvő, biztonságos, jövedelmező, alacsony felárral dolgozó, hatékony" követelmények egymást oltják ki, e szempontok között átváltás van, nem biztos, hogy a válságnak leginkább ellenálló struktúra a leginkább hatékony vagy a legjövedelmezőbb (Liikanen [2012]). * a szerző 2007-2013 között a magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke volt. a tanulmányban kifejtettek kizárólag a szerző véleményét tükrözik. a dolgozat korábbi változatához tett értékes megjegyzéseiért és a dolgozat elkészültéhez nyújtott segítségéért ezúton mondok köszönetet

Competitio, 2006

2016

Az üzleti kapcsolatok erkölcsi újjáépítése-Menedzsment szemlélet keresztény nézőpontból TÓTH ESZTER 1-DR. CSAPÓNÉ DR. RISKÓ TÜNDE 2 ABSZTRAKT A globalizáció történelmi időkön átívelő, igen összetett folyamat. A nagy földrajzi felfedezések hez köthető a kezdete, a világkereskedelem és a világpiac kialakulásával folytatódott és jutott el jelenkori állapotáig. A globalizációnak pozitív és negatív hozadékai egyaránt vannak. A pozitív hozadékok között ki kell emelnünk, hogy a világ egyre nagyobb területein élvezik a tudomány és a technika vívmányait, egyre több ember jut tanulási lehetőséghez, alapvető szükségleteket ki elégítő javakhoz. A vállalkozások hatékonyságát növeli, új lehetőségeket kínál, hiszen gyakorla tilag határok nélküli hozzáférést biztosít nyersanyagokhoz, munkaerőhöz és tudáshoz. A negatív hatások között meg kell említeni a bioszféra pusztulását, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlen ségek fokozódását, különösképpen a fejlődő országokban. Számos vállalat az egész világra kiter jesztette működését és olyan hatalmas gazdasági erővel, befolyással rendelkezik, hogy felettük korlátozott a kormányok szabályozó képessége. A profitért folytatott küzdelemnek magas ára van, amit a vállalatok gyakran a társadalmi-természeti környezetre hárítanak. Tanulmányunk célja áttekinteni, hogyan lehetne ember-, illetve környezetbarátabbá tenni napjaink üzleti kap csolatait-a keresztény filozófia szellemében. Meg kell jegyezni, hogy habár tanulmányunk a keresztény alapú nézőpontra fókuszál, természetesen globalizált világunk üzleti kapcsolatainak vizsgálatakor nem szabad kihagyni az egyéb világvallások meghatározó szerepét sem.