Út az Innovatív Tanszék első helyezett díja felé

Kozgazdasagi Szemle, 2005

Az innováció és a növekedés versenyzõi modelljét állandó mérethozadék mellett mu tatjuk be. A korábbi állandó mérethozadékú növekedési modellek nem tudták a tech nológiai innovációkat kezelni. Az endogén innováció jelenlegi modelljei pedig a nö vekvõ mérethozadék és a monopolisztikus piac együttes feltevéseire épülnek. Amel lett érvelünk, hogy az ötleteknek csak annyiban van értékük, amennyiben javakban vagy az emberek fejében megtestesülnek, és közgazdaságilag indokolatlan az a köz keletû feltevés, miszerint az ötletek költség nélküli "átterjedéssel" (spillover) közve títõdnek. Azt állítjuk, ha a terjedés nem költségmentes, akkor a versenyzõi -azaz szerzõi jogvédelem és szabadalmak nélküli -egyensúly kizárólag azért térhet el az elsõ legjobb (first best) allokációtól, mert az ötletek oszthatatlanok, nem pedig a nö vekvõ mérethozadék miatt. Elképzelhetõ, hogy az oszthatatlanság következtében társadalmilag hasznos ötletek nem valósulnak meg olyankor, amikor az új ötletek a régiekre épülnek, ám a szellemi monopoljogok állami biztosításával még kevesebb lesz a megvalósult innováció. A verseny melletti innováció általunk felépített elméle te két szempontból is lényeges. Az egyik, hogy megérthessük, miért bõvelkedik in novációkban szerzõi jogvédelem és szabadalmak biztosítása nélkül is sok mai és régi piac. A másik, hogy megértsük az állam által garantált szellemi monopóliumoka szerzõi jogvédelem és a szabadalmak formájában -járadék utáni hajszát (rent seeking behaviour) gerjesztenek, amely társadalmilag nem kívánatos lehet.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: O34, O40. * Ez az anyag az MTA Közgazdaságtudományi Intézete fennállásának ötvenedik évfordulójára rendezett Gazdasági növekedés és fejlõdés címû konferenciára készült. Mindkét szerzõ köszönettel tartozik a National Science Foundationnek, valamint Boldrin a University of Minnesota "Grants in Aid" programjának pénz ügyi támogatásukért.

2021

2 020. május 29-én fogalmaztam meg a Farkas konferenciakötet előszavát a munkahelyi környezetemmé alakult dolgozó- szobámban. A dátum érdekességét az adja, hogy éppen aznap született 71 éve Farkas Ferenc professzor, akinek a nevét viseli a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés-és Szervezéstudományi Intézetének (PTE KTK VSZI) konferenciasorozata, melynek megrendezésére Pécsett, 2020. június 24-25-én került volna sor. Manapság elképzelhetetlen időket élünk, és olyan helyzetekhez kellett alkalmazkodnunk 2020-ban, hogyha valaki ezt jósolja nekünk egy évvel ezelőtt, nem hittük volna el. Sajnos, a járvány olyan mértékben borította fel mindennapi megszokott életünk kicsi ladikját, hogy annak következményei még most sem beláthatók a számunkra. Vajon a Farkas Ferenc Nemzetközi Tudományos Konferencia (FFISC) megrendezhető lesz-e két év múlva a jól megszokott személyes megjelenéssel, vagy az online megoldások veszik-e át a vezető szerepet, véget vetve a személyes találkozások és eszmecserék kollegiális légkörén alapuló tudományos diskurzusoknak? Ezt ma még megjósolni sem lehet, de éppen ezért fontos ebben a globális léptékű, "maszkos" bizonytalanságban valami megnyugtató kapaszkodót találni. Ezért döntött úgy az Intézetünk tudományos közössége, hogy nem mondunk le a hagyományainkról, s a képződő tudományos produktumokat -melyekből, hál' Istennek és a kollégáknak igen komoly mennyiség gyűlt össze -konferenciakötetbe rendeztük (elérhető a következő linken: lo-sipos-farkas-f-ii-nemzetkozi-tud-konf-2020-ptektk-pecs-2020-5004) és kiosztottuk a Best Paper díjakat is. Köszönöm mindenkinek a részvételt, s egyben szívből gratulálok a díjazottaknak, akiknek munkáiból a Vezetéstudomány folyóirat szerkesztőségének szakmai együttműködésével jelennek meg az alábbi tanulmányok.

Magyar Rendészet

A politikai és biztonsági érdekrendszerek által meghatározott stratégiai vagy taktikai célok, a taktikai vagy operatív döntések, a rájuk ható tényezők közötti összefüggések észlelése, hatásaik feltérképezése és a következtetések beépítése a döntésekbe a globális multipolaritás körülményei között minden nemzetbiztonsági struktúra egyik alapfeladata.

2009

Az innováció diffúziója és a Triple Helix modell* Az innováció eredete A korábbi évtizedekben a legtöbb elemzőt az a kérdés foglalkoztatta, hogy a tudományos műszaki eredmények nyomása (technology push) vagy az új termékek, eljárások iránt megnyilvánuló kereslet (demand pull) ösztönzi e az innovációt. Míg az előbbit Schumpeter, addig az utóbbit Schmookler hangsúlyozza. Ezen lineáris modellek közös sajátossága, hogy az innovációt elkülönült tevékenységek sorozatának tekinti. A technológiai nyomás gondolatmenete szerint a tudományos felfedezésre épül az alkalmazott kutatás, a termék fejlesztés, arra a gyártás és végül az értékesítés, míg a kereslet húzóerejét hangsúlyozó modellek az innováció kiindulópontjának nem az új tudományos ismereteket, hanem a termékek/eljárások iránti igényt említi, de a folyamat maga ugyanez. 1 Az újabb elemzések azonban az egyes fázisok közötti visszacsatolások szerepét hangsúlyozzák, ami miatt az innováció nem egyszeri befejezett cselekvés, hanem egy végtelen folyamat, amelynek során visszajelzések hatására állandóan változik a termék. Rothwell munkájában 2 az innovációs modellek öt "generációját" különbözteti meg. Ezek közül az első kettő a már említett push illetve pull modell. A harmadik modellcsalád már összekapcsolja a keresletet és a kínálatot, sőt visszacsatolások is léteznek, tehát már nem tekinthető teljesen lineáris modellnek, de az innováció elemei még mindig időben elválnak és egymást követik. A negyedik ún. integrált modellek azt hangsúlyozzák, hogy az innovatív tevékenységek egymással párhuzamosan zajlanak, a vállalatok törekszenek arra, hogy ne elválasszák, hanem összehangolják ezeket a tevékenységeket, ennek érdekében együttműködnek a fogyasztókkal és a beszállítókkal, sőt prekompetitív szakaszban még a versenytársakkal is. Az ötödik generációs modellek az integrált rendszerekre és hálózatokra épülnek, amelyeket Rothwell SIN modelleknek nevez. Ezekben nagy szerephez jutnak az informatika eszközei, a vállalatot átfogó irányítási rendszerek. Míg a lineáris modell sémája szerint az innováció keletkezik és hat, vagyis minden innováció a kutatólaboratóriumokban születik, és a következő fázisokon megy keresztül: kutatás -feltalálás -első alkalmazás -diffúzió, 3 addig a közelmúltbeli vizsgálatok rámutattak arra, hogy a folyamat fázisai többnyire máshogyan alakulnak. A legfontosabb megállapítás, hogy nem feltétlenül a feltaláló az előrehaladás kulcsszereplője. A gazdaeducatio 2009/1 kutatás közben pp. 121-136. * Az írás a "Felsőoktatási kutatás és a gazdaság. A hazai felsőoktatási innováció sajátosságai és az elmozdulás lehetőségei" című, az NKTH által támogatott projekt keretében készült tanulmány alapján született.

Iskolakultúra, 2021

A felsőoktatás feladata kettős: (1) felkészíteni a hallgatókat a munkaerő-piaci elvárások kielégítésére, (2) olyan tanulási környezet, feltételek megteremtése, hogy a hallgatók minél nagyobb számban tudják teljesíteni a tantárgyi követelményeket, vagyis minél alacsonyabb mértékű legyen a lemorzsolódás. E kettős követelmény kielégítéséhez alkalmas eljárás lehet a hallgatók transzverzális kompetenciáinak bemeneti, illetve folyamatos monitorozása. E kompetenciák köre igen szerteágazó. Jelen tanulmányunkban a problémamegoldásban fontos szerepet játszó induktív gondolkodásra, illetve annak komponenseire, az absztrakt következtetéses, illetve a diagrammatikus gondolkodásra fókuszáltunk. A kutatásban 212 BSc képzésben tanuló, első évfolyamos műszaki egyetemista vett részt. A kutatás során egy, a munkaerő kiválasztásában széles körben alkalmazott mérőeszközt alkalmaztunk, amit online formában kellett a hallgatóknak kitölteniük. Így az eredmények mellett lehetőség nyílt a megoldási idő rögzí...

Építés - Építészettudomány

Educatio, 2019

Autonomy and Responsibility Journal of Educational Sciences

A neveléstudomány egyik központi kérdése, hogy milyen tényezők határozzák meg a hatékony, eredményes és méltányos tanulási folyamatot. (Lannert, 2004) A sikeres tanulmányi út meghatározója a felkészült pedagógus (Falus, 2004) és az inklúzióval jellemezhető diverz tanulói környezet, mely bevonja az informális és közösségi tanulási lehetőségeket is (Varga, 2018). Vizsgálatunk annak feltárását célozta, hogy milyen felkészítő és támogató oktatói tevékenységek, hallgató-társas környezeti elemek és gyakorlati tevékenységformák segíthetik a tanárjelöltek felkészülését a pedagógus pályára. Tanulmányunkban a „Tanítsunk Magyarországért!”program– egyetemi hallgatókra tett hatását mutatjuk be. A felkészítő kurzus hallgatói záródokumentumai és a mentori tapasztalatok megszerzését követő refl ektív esszék összehasonlító elemzése lehetőséget ad arra, hogy a programban résztvevő tanárszakos és nem tanárszakos hallgatók fejlődését górcső alá vegyük, láttatva a formális és nonformális tanulási terek ...

Magyar Tudomány

Kutatásunkat a mezőgazdasági vállalkozók körében végeztük, mivel az ágazat esetében kiemelten magas költségekkel és kockázatokkal lehet számolni. A tanulmány készítése során arra voltunk kíváncsiak, hogy a dunántúli mezőgazdasági vállalkozók hogyan vélekednek az újításokról, fejlesztésekről. Mennyire nyitottak a gazdák az új fejlesztések iránt, illetve mi befolyásolja leginkább a lehetőségek kihasználásának aktivitását. A szakirodalmi áttekintés alapján azt feltételezzük, hogy a fejlett technológiával rendelkező mezőgazdasági vállalkozók nyitottabbak az új fejlesztésekre, mint a kevésbé fejlett társaik, mivel ők azok, akik eddig is több figyelmet fordítottak az innovációra, tudásra. További hipotézisünk szerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdasági vállalkozók nyitottabbak az új fejlesztésekre, mint társaik. Az eredményeink alapján innovatív gazdálkodók nagy része tőkeerős, mégis minél fejlettebb a technológia, és minél magasabb a végzettsége adott dunántúli mezőgazdasági vállalkozónak, annál kevésbé próbálja ki az új fejlesztéseket. Az új technológiákban magasabb kockázatot látnak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadóink, mivel kevésbé tudják felmérni az esélyeiket, és látszólag inkább a kockázatkerülő magatartást választják. Inkább megelégszenek a kevesebb, de biztosabb jövedelemmel, mint hogy a kockázatvállaló magatartás felé haladjanak.