Azeqah története

2017

Építés - Építészettudomány

2020

2007

Az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak számát ma sem ismerjük pontosan. A jelenleg ismert adatok szerint a szabadságharcban való részvételükért 1849-1850-ben kivégzettek száma mintegy 144 fő lehet. E 126 vértanú között voltak grófok és parasztok, tábornokok és közkatonák, nemesek és polgárok. Arányaiban a legnagyobb áldozatot a magyar hadsereg tisztikara hozta: tizenkét tábornokot, három ezredest, négy alezredest és három őrnagyot és hét századost találunk a ki végzettek között. Közismert tény, hogy közülük tizenhatot Aradon ítéltek el és vé geztek ki. Az aradi vértanúkkal minden összefoglaló munka foglalkozik, a tizen hármak gyűjteményes életrajzát és kivégzésük krónikáját az elmúlt több mint másfél évszázadban többen is megírták.1 A nagy perben kivégzett 12 tábornok és 1 ezredes peranyagát először az 1918. évi polgári demokratikus forradalom had ügyminisztere, Bartha Albert jelentette meg elég rossz fordításban.* 2 Katona Tamásnak köszönhetően immár közel három évtizede hozzáférhe tő az övékén és Kazinczyén kívül az első aradi mártír, Ormai Norbert ezredes peranyaga is. Szintén Katona Tamás volt az, aki elsőként adott megbízható pá lyaképet az egyes vértanúkról.3 A részletkutatások tekintetében már sokkal rosszabbul állunk, hiszen á fél tucatnyi népszerű életrajz mellett levéltári kutatásokon alapuló, monografikus feldolgozás eddig mindössze négyükről, Török Ignácról, Kazinczy Lajosról, Poeltenberg Ernőről és Nagysándor Józsefről született, dé a többiek pályafutásá val foglalkozó szaktanulmányok száma is viszonylag csekély.4 Hozzáteendő, hogy

Építés - Építészettudomány

A sorozat előző két része az építészdinasztia nagyváradi ágáról, illetve a Budapesten megtelepedett hadmérnök, Rimanóczy Árpád fiáról, idősebb Rimanóczy Gyuláról szólt. Gyula mindkét fia építész lett, pályájukat apjuk egyengette, és egy sor tervpályázaton közösen is indultak. Egyikük sem került azonban az apa műtermébe, sőt a Középülettervező Vállalatot is elkerülték. Ifjabb Gyula a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, Jenő pedig az Ipartervben dolgozott hosszú időn át, majd az Általános Épülettervező Vállalat főmérnöke lett. A tanulmány célja a két építész életpályájának rövid felvázolása és munkáik lehető legteljesebb bemutatása, beleértve a meg nem valósult tervek és pályázati tervek egyébként nehezen feltárható hosszú sorát. Ezzel egyben szeretnénk a hatvanas-hetvenes évek talán kevésbé ismert, vagy feledésbe merült alkotásaira is felhívni a figyelmet.

Pedagógiatörténeti szemle, 2017

Debreceni Egyetem BTK NMI Neveléstudományi Tanszék A magyarországi főnemesek dualizmus kori tanulmányi szokásait iskolatörténeteken keresztül térképezzük fel. 1 Az evangélikus gimnáziumok közül eddig a budapesti, az eperjesi, a nyíregyházi, a pozsonyi és a selmecbányai történetével foglalkoztunk részletesen. 2 Az alábbiakban ezt a sort folytatjuk két közép-magyarországi iskolával. Mind a békéscsabai, mind a szarvasi a Békési Evangélikus Egyházmegye területén állt, közös bennük, hogy mind a két város felekezeti és nemzetiségi szempontból sokszínű volt. A két intézmény története azonban merőben különböző. Írásunkban ezek bemutatása után az arisztokrata tanulók tanulmányaira fókuszálunk. Arra vagyunk kíváncsiak, mely főrangú családok gyermekei, hány évet, mely osztályokban, milyen státuszban töltöttek el ebben a két intézményben, s vajon vállaltak-e szerepet az iskolai közéletben.

AETAS-Történettudományi folyóirat, 2009

Elöljáróban Szemernyi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bor az Ószövetség világában semmivel sem játszott kevésbé jelentős szerepet, mint manapság. Sőt, tekintve, hogy drága csemege volt, a társadalmi presztízs jeleként talán még fontosabb is lehetett, mint ma. Amikor Huizinga a gazdagság élvezetének talán még a mainál is sokkal erősebb kontúijairól beszél a 14-15. századi Németalföldön, alighanem olyasmire lel rá, ami az Ószövetség világára nézve ugyanúgy igaz lehet: "Ma már alig értjük azt a gyönyörűséget, amelyet egy prémmel szegélyezett díszruha, a vidáman lobogó tűzhely, a puha ágy, vagy egy pohár bor szerezhetett." 2 Alábbi írásomban arra szeretnék vállalkozni, hogy egy konkrét szőlőtelepítési ügylet kapcsán minél több irányból szemléljem a szőlőt és a tőle (az ókorban még?) elválaszthatatlan bort. Mindkettőt a szó tágabb értelmében vett kultúra fontos elemének tekintem, ugyanakkor szilárd meggyőződésem, hogy éppen a kultúrában betöltött fontos helyük miatt mindkettőnek voltak társadalmi, belpolitikai, sőt alkalomadtán akár külpolitikai vonatkozásai is. Szöveges forrásként Ézsaiás könyvének ötödik fejezetét választottam, amely a bor előállításának technikai részleteibe is bepillantás enged, miközben alkalmas arra, hogy a szőlőtelepítés társadalmi és gazdasági problémáit is szemügyre vehessük a Kr. e. 8. század végén Júdában. Ez a szöveg ugyanis egy olyan szőlőtelepítési akcióval kapcsolatban született, amellyel Hizqiyya, Júda királya igyekezett enyhíteni országa súlyos és szerteágazó bajain. Egy politikai okokra visszavezethető gazdasági válságban a király a szőlőtelepítésben látta a megoldás egyik alternatíváját. Nagyon nehéz megmondani, miért nem sikerült elérnie a célját. írásunk kezdetén csak annyi bizonyos, hogy nem a szőlő és nem is a bor volt a hibás. Forrásunk 1. Hadd énekeljek barátomnak 3 , 11 4 barátom 5 szőlőskertjének énekét! Szőlőskertje volt barátomnak 11 termékeny földű 6 hegyoldalon.

Glossa Iuridica, 2022

Valamennyi tanulmány és a teljes lapszám a Károli Gáspár Református Egyetem pályázatán nyertes, A cigányság helyzete Magyarországon és Európában 50 év múlva című, 2022 és 2024 között a Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely szervezésében zajló kutatás keretében valósult meg.

2015

2019