In Nagyházi Bernadette (2014, szerk.): Innováció a neveléstudomány elméleti és gyakorlati műhelye... more In Nagyházi Bernadette (2014, szerk.): Innováció a neveléstudomány elméleti és gyakorlati műhelyeiben. Kaposvári Egyetem. Kaposvár. Megjelenés alatt.
A kutatásban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb szereplőivel, a részidős hallgatókkal fo... more A kutatásban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb szereplőivel, a részidős hallgatókkal foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola nem nappali tagozatos képzésein résztvevők milyen tanulást akadályozó tényezőkkel néznek szembe. A kérdés azért nagyon izgalmas, mert a 2000-es évek közepe óta, ha változó mértékben is, de folyamatosan csökken a részidős képzésre járók száma. Ezért érdemes azokat a hallgatókat megvizsgálni, akik már megkezdték a diplomássá válás útját vagy épp újabb diploma megszerzését tűzték ki célul. Ezért online kérdőíves vizsgálatot végeztünk (n=1.151) a két intézmény nem nappalis hallgatói körében, hogy feltárjuk a felnőttkori tanulás legfontosabb gátló tényezőit. Feltevésünk szerint az anyagiak előteremtése jelenti a legerősebb hátráltató tényezőt a tanulás során. A kutatás eredményeként hat akadályozó faktort azonosítottunk: 1.) tanulás, 2.) szervezés, 3.) öregség, 4.) munkahely, 5.) pénz és 6.) család. Az elemzések azt mutatják, hogy a felsőoktatásban részidős hallgatóként való részvétel legnagyobb akadálya a tandíj, és az egyéb járulékos költségek előteremtésének a nehézsége. Ezt követi azonos mértékben a munkahely és a tanulás, majd a család, a szervezés és a szubjektív öregség érzékelése. Ezzel megerősíthetjük a kutatás hipotézisét, hiszen az eredményeink azt támasztják alá, hogy a felnőttek felsőoktatásban való részvételének valóban az anyagiak előteremtése a legnagyobb akadálya.
Megjelent: Képzés és Gyakorlat 2014. 12. évf. május TŐZSÉR ZOLTÁN Mit keresnek a felnőttek az isk... more Megjelent: Képzés és Gyakorlat 2014. 12. évf. május TŐZSÉR ZOLTÁN Mit keresnek a felnőttek az iskolapadban? A tanulmányban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb aktoraival, a részidős hallgatókkal foglalkozunk. A nem szokványos hallgatóként is aposztrofált részidős (levelező, esti és távoktatás tagozatos) hallgatók vizsgálata többek között azért érdekes és izgalmas, mert a 2000-es évek második felétől csökkent az ilyen típusú képzésekre járók létszáma. Éppen ezért, hogy megismerjük a részidős hallgatókat empirikus adatfelvételt végeztünk az észak-alföldi régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola) tanuló nem szokványos hallgatók körében (n=1.151). Ebben a tanulmányban azokat a tényezőket vesszük sorra, amely elvezette a felnőtteket az iskolapadba. A kutatás eredményei szerint a legerősebb részvételi motiváció az önmegvalósítás, amelyet a karrierépítés, a munkakeresés, a szociális szempontok miatti tanulás és végül a munkahelyi nyomás követ. Bevezető Jelen tanulmányban arra a kérdésre keresünk választ, hogy a részidős hallgatók felsőoktatási részvétele milyen megfontolásokra vezethető vissza. Feltételezésünk szerint a felsőoktatásban való részvétel munkapiaci adaptációként értelmezhető, vagyis a legtöbben azért jönnek egyetemre vagy főiskolára, mert a diploma megszerzése révén előnyösebb munkaerőpiaci pozíciót akarnak maguknak szerezni. Éppen ezért empirikus kutatást végeztünk az északalföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményének részidős hallgatói körében.
Ebben a tanulmányban annak járunk utána, hogy mi jellemzi és mi befolyásolja az északalföldi konv... more Ebben a tanulmányban annak járunk utána, hogy mi jellemzi és mi befolyásolja az északalföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola) tanuló részidős hallgatók továbbtanulási aspirációit. A kérdés két szempontból is nagyon izgalmas. Egyrészt, az országos és az intézményi felsőoktatási statisztikák is azt mutatják, hogy a 2000-es évek közepétől, ha ingadozásokkal is, de folyamatosan csökken a részidős képzésre járók száma. Tehát, érdemes azokat a hallgatókat megvizsgálni, akik levelező, esti vagy távoktatás tagozatos képzés keretében kívánnak első vagy újabb diplomát szerezni a két intézmény egyikében. Másfelől, érdemes azt is megvizsgálni, hogy a már a részvétel mellett döntő, és a felsőoktatásban diplomát szerezni igyekvő részidős hallgatók kívánnak-e újabb diplomát szerezni és ezt a szándékot milyen tényezők határozzák meg.
Participation research focuses on a very simple but rather complex research question: why do diff... more Participation research focuses on a very simple but rather complex research question: why do different social groups decide to take up educational programs and others do not? In our research we are concentrating on understanding the role of part-time students in higher education institutions. For this reason, we conducted a survey among the part-time students at the University of Debrecen and at the College of Nyíregyháza (n=1.151). Our purpose was to reveal the socio-cultural and socio-demographic features of parttime students as well as the features of the higher education participation. The result of the research suggests the both parents level of schooling affects whether part-time students have a university or college degree. The proportion of part-time learners having obtained a university or college degree is only 35% in Nyíregyháza, whereas nearly 60% of part-time students have a university degree at the University of Debrecen. Bevezetés Nemzetközi felmérések szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felnőttkori tanulásban való részvétel. (Az EU átlag 17,4 %, az OECD átlaga 15,2%. Hazánkban ez az arány 1996 óta változatlanul 3,6% alatt van!) Vajon mi ennek az oka? Ebben a kutatásban az iskolarendszerű felnőttkori tanulás egyik formáját, az egyetemeken, főiskolákon folyó felnőttoktatási tevékenységet vizsgáljuk. Konkrétabban, a felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben tanuló hallgatók oktatásszociológiai vizsgálata a célunk. A felsőoktatási
Forray R. Katalin -Kozma Tamás: Az iskola térben, időben. Oktatás és társadalom sorozat, Új Mandá... more Forray R. Katalin -Kozma Tamás: Az iskola térben, időben. Oktatás és társadalom sorozat, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2011 289 lap Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt az 1970-es évek közepén vette kezdetét az a kutatói együttműködés, amelyben e kötet szerzői az időszak leglátványosabb oktatáspolitikai történéseinek vizsgálatával (tantervi reform és az ún. strukturális reform) a
a z élEthosszig tartó ta nul á s mér ésE -a ta nulór égió vizsgál atá nak lEhEtőségEi 1 Jelen tan... more a z élEthosszig tartó ta nul á s mér ésE -a ta nulór égió vizsgál atá nak lEhEtőségEi 1 Jelen tanulmány célja megvizsgálni, mérhető-e, és hogyan az élethosszig tartó tanulás. Az oktatási statisztikák -különösen az Európai uniós és oECd statisztikák -között ismert az élethosszig tartó tanulás indikátora (25-64 éves korcsoport), s mind a két szervezet jelentős figyelmet fordít a használt indikátorok tökéletesítésére, ezek fejlesztésére (megemlíthetjük a nagyszabású Indicators of Education Systems (INES) oECd programot, vagy az unió által a statisztikák megbízhatóságára irányuló tevékenységét. Tehát valójában rendelkezünk ilyen típusú indikátorral. A problémát az képezi, hogy ezen élethosszig tartó mérőszám (továbbiakban: LLL indikátor) a hazai értelmezési keretben a formális felnőttképzést, felnőttoktatást képezi le, továbbá a nem formális, informális formában megnyilvánuló tanulásokat a már említett korosztályban. Vagyis a forgalomban lévő LLL indikátor valójában nem LLL mérőszám. Részben ezen indikátor hiányossága, részben a tanulás valóban teljes életen át megvalósuló folyamatainak megragadhatóságának nehézsége miatt. Az említett LLL indikátor fogyatékosságainak leküzdésére, illetve ennek meghaladására indított módszertani újítást két -a későbbiek során bemutatásra -kerülő tartalmi és módszertani fejlesztés.
A nemzetközi (angol nyelvű) szakirodalomban a "nem-tradicionális" és/vagy "felnőtt hallgatók" tém... more A nemzetközi (angol nyelvű) szakirodalomban a "nem-tradicionális" és/vagy "felnőtt hallgatók" témakör vizsgálata nagyjából az 1980-as évekre nyúlik vissza. Ekkor jelentek meg az első olyan publikációk, amelyek az "atipikus hallgatókra" irányították a figyelmet, s a téma kutatásának az 1990-es évtized, illetve a 2000-es évek jelentették a nagy korszakát. Ezzel együtt napjainkban is készülnek olyan kutatások, illetve felmérések, amelyek ennek az első nézésre homogén, valójában azonban nagyon is heterogén társadalmi csoportnak a felsőoktatásban való részvételét tanulmányozzák.
A globalizációval együtt járó változások az oktatás számára is kihívást jelentenek. Egyik változá... more A globalizációval együtt járó változások az oktatás számára is kihívást jelentenek. Egyik változás, hogy a társadalmak tagjai egyre tömegesebben lépnek be az oktatási rendszerekbe. A közoktatás tömegesedése hosszú távon a felsőoktatás tömegesedését eredményezte, ami miatt az oktatás átalakítása szükséges. (Kozma 2006) Az expanzió következtében a felsőoktatásban szerezhető végzettségek egyre értéktelenebbé válnak. Ez azzal a változással jár, hogy megváltozik a képzési ciklusok jellege is, a tömegesedés folyamatosan az általános képzés felé tolódik. Várhatóan egyre többen fognak részt venni a mesterképzésben, melyek feltehetően szakmai képzések lesznek, hosszú távon pedig az sem zárható ki, hogy ezt a szerepet a doktori képzések veszik át. (Kozma 2011) A felsőoktatási kereslet szerkezetváltozása következtében az érettségi értékének csökkenésével a diploma egyre több munkahelyen válik alapkövetelménnyé.
In Nagyházi Bernadette (2014, szerk.): Innováció a neveléstudomány elméleti és gyakorlati műhelye... more In Nagyházi Bernadette (2014, szerk.): Innováció a neveléstudomány elméleti és gyakorlati műhelyeiben. Kaposvári Egyetem. Kaposvár. Megjelenés alatt.
A kutatásban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb szereplőivel, a részidős hallgatókkal fo... more A kutatásban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb szereplőivel, a részidős hallgatókkal foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hogy a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola nem nappali tagozatos képzésein résztvevők milyen tanulást akadályozó tényezőkkel néznek szembe. A kérdés azért nagyon izgalmas, mert a 2000-es évek közepe óta, ha változó mértékben is, de folyamatosan csökken a részidős képzésre járók száma. Ezért érdemes azokat a hallgatókat megvizsgálni, akik már megkezdték a diplomássá válás útját vagy épp újabb diploma megszerzését tűzték ki célul. Ezért online kérdőíves vizsgálatot végeztünk (n=1.151) a két intézmény nem nappalis hallgatói körében, hogy feltárjuk a felnőttkori tanulás legfontosabb gátló tényezőit. Feltevésünk szerint az anyagiak előteremtése jelenti a legerősebb hátráltató tényezőt a tanulás során. A kutatás eredményeként hat akadályozó faktort azonosítottunk: 1.) tanulás, 2.) szervezés, 3.) öregség, 4.) munkahely, 5.) pénz és 6.) család. Az elemzések azt mutatják, hogy a felsőoktatásban részidős hallgatóként való részvétel legnagyobb akadálya a tandíj, és az egyéb járulékos költségek előteremtésének a nehézsége. Ezt követi azonos mértékben a munkahely és a tanulás, majd a család, a szervezés és a szubjektív öregség érzékelése. Ezzel megerősíthetjük a kutatás hipotézisét, hiszen az eredményeink azt támasztják alá, hogy a felnőttek felsőoktatásban való részvételének valóban az anyagiak előteremtése a legnagyobb akadálya.
Megjelent: Képzés és Gyakorlat 2014. 12. évf. május TŐZSÉR ZOLTÁN Mit keresnek a felnőttek az isk... more Megjelent: Képzés és Gyakorlat 2014. 12. évf. május TŐZSÉR ZOLTÁN Mit keresnek a felnőttek az iskolapadban? A tanulmányban a felsőoktatási felnőttoktatás legfontosabb aktoraival, a részidős hallgatókkal foglalkozunk. A nem szokványos hallgatóként is aposztrofált részidős (levelező, esti és távoktatás tagozatos) hallgatók vizsgálata többek között azért érdekes és izgalmas, mert a 2000-es évek második felétől csökkent az ilyen típusú képzésekre járók létszáma. Éppen ezért, hogy megismerjük a részidős hallgatókat empirikus adatfelvételt végeztünk az észak-alföldi régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola) tanuló nem szokványos hallgatók körében (n=1.151). Ebben a tanulmányban azokat a tényezőket vesszük sorra, amely elvezette a felnőtteket az iskolapadba. A kutatás eredményei szerint a legerősebb részvételi motiváció az önmegvalósítás, amelyet a karrierépítés, a munkakeresés, a szociális szempontok miatti tanulás és végül a munkahelyi nyomás követ. Bevezető Jelen tanulmányban arra a kérdésre keresünk választ, hogy a részidős hallgatók felsőoktatási részvétele milyen megfontolásokra vezethető vissza. Feltételezésünk szerint a felsőoktatásban való részvétel munkapiaci adaptációként értelmezhető, vagyis a legtöbben azért jönnek egyetemre vagy főiskolára, mert a diploma megszerzése révén előnyösebb munkaerőpiaci pozíciót akarnak maguknak szerezni. Éppen ezért empirikus kutatást végeztünk az északalföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményének részidős hallgatói körében.
Ebben a tanulmányban annak járunk utána, hogy mi jellemzi és mi befolyásolja az északalföldi konv... more Ebben a tanulmányban annak járunk utána, hogy mi jellemzi és mi befolyásolja az északalföldi konvergencia régió két felsőoktatási intézményében (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Főiskola) tanuló részidős hallgatók továbbtanulási aspirációit. A kérdés két szempontból is nagyon izgalmas. Egyrészt, az országos és az intézményi felsőoktatási statisztikák is azt mutatják, hogy a 2000-es évek közepétől, ha ingadozásokkal is, de folyamatosan csökken a részidős képzésre járók száma. Tehát, érdemes azokat a hallgatókat megvizsgálni, akik levelező, esti vagy távoktatás tagozatos képzés keretében kívánnak első vagy újabb diplomát szerezni a két intézmény egyikében. Másfelől, érdemes azt is megvizsgálni, hogy a már a részvétel mellett döntő, és a felsőoktatásban diplomát szerezni igyekvő részidős hallgatók kívánnak-e újabb diplomát szerezni és ezt a szándékot milyen tényezők határozzák meg.
Participation research focuses on a very simple but rather complex research question: why do diff... more Participation research focuses on a very simple but rather complex research question: why do different social groups decide to take up educational programs and others do not? In our research we are concentrating on understanding the role of part-time students in higher education institutions. For this reason, we conducted a survey among the part-time students at the University of Debrecen and at the College of Nyíregyháza (n=1.151). Our purpose was to reveal the socio-cultural and socio-demographic features of parttime students as well as the features of the higher education participation. The result of the research suggests the both parents level of schooling affects whether part-time students have a university or college degree. The proportion of part-time learners having obtained a university or college degree is only 35% in Nyíregyháza, whereas nearly 60% of part-time students have a university degree at the University of Debrecen. Bevezetés Nemzetközi felmérések szerint Magyarországon az egyik legalacsonyabb a felnőttkori tanulásban való részvétel. (Az EU átlag 17,4 %, az OECD átlaga 15,2%. Hazánkban ez az arány 1996 óta változatlanul 3,6% alatt van!) Vajon mi ennek az oka? Ebben a kutatásban az iskolarendszerű felnőttkori tanulás egyik formáját, az egyetemeken, főiskolákon folyó felnőttoktatási tevékenységet vizsgáljuk. Konkrétabban, a felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben tanuló hallgatók oktatásszociológiai vizsgálata a célunk. A felsőoktatási
Forray R. Katalin -Kozma Tamás: Az iskola térben, időben. Oktatás és társadalom sorozat, Új Mandá... more Forray R. Katalin -Kozma Tamás: Az iskola térben, időben. Oktatás és társadalom sorozat, Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2011 289 lap Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt az 1970-es évek közepén vette kezdetét az a kutatói együttműködés, amelyben e kötet szerzői az időszak leglátványosabb oktatáspolitikai történéseinek vizsgálatával (tantervi reform és az ún. strukturális reform) a
a z élEthosszig tartó ta nul á s mér ésE -a ta nulór égió vizsgál atá nak lEhEtőségEi 1 Jelen tan... more a z élEthosszig tartó ta nul á s mér ésE -a ta nulór égió vizsgál atá nak lEhEtőségEi 1 Jelen tanulmány célja megvizsgálni, mérhető-e, és hogyan az élethosszig tartó tanulás. Az oktatási statisztikák -különösen az Európai uniós és oECd statisztikák -között ismert az élethosszig tartó tanulás indikátora (25-64 éves korcsoport), s mind a két szervezet jelentős figyelmet fordít a használt indikátorok tökéletesítésére, ezek fejlesztésére (megemlíthetjük a nagyszabású Indicators of Education Systems (INES) oECd programot, vagy az unió által a statisztikák megbízhatóságára irányuló tevékenységét. Tehát valójában rendelkezünk ilyen típusú indikátorral. A problémát az képezi, hogy ezen élethosszig tartó mérőszám (továbbiakban: LLL indikátor) a hazai értelmezési keretben a formális felnőttképzést, felnőttoktatást képezi le, továbbá a nem formális, informális formában megnyilvánuló tanulásokat a már említett korosztályban. Vagyis a forgalomban lévő LLL indikátor valójában nem LLL mérőszám. Részben ezen indikátor hiányossága, részben a tanulás valóban teljes életen át megvalósuló folyamatainak megragadhatóságának nehézsége miatt. Az említett LLL indikátor fogyatékosságainak leküzdésére, illetve ennek meghaladására indított módszertani újítást két -a későbbiek során bemutatásra -kerülő tartalmi és módszertani fejlesztés.
A nemzetközi (angol nyelvű) szakirodalomban a "nem-tradicionális" és/vagy "felnőtt hallgatók" tém... more A nemzetközi (angol nyelvű) szakirodalomban a "nem-tradicionális" és/vagy "felnőtt hallgatók" témakör vizsgálata nagyjából az 1980-as évekre nyúlik vissza. Ekkor jelentek meg az első olyan publikációk, amelyek az "atipikus hallgatókra" irányították a figyelmet, s a téma kutatásának az 1990-es évtized, illetve a 2000-es évek jelentették a nagy korszakát. Ezzel együtt napjainkban is készülnek olyan kutatások, illetve felmérések, amelyek ennek az első nézésre homogén, valójában azonban nagyon is heterogén társadalmi csoportnak a felsőoktatásban való részvételét tanulmányozzák.
A globalizációval együtt járó változások az oktatás számára is kihívást jelentenek. Egyik változá... more A globalizációval együtt járó változások az oktatás számára is kihívást jelentenek. Egyik változás, hogy a társadalmak tagjai egyre tömegesebben lépnek be az oktatási rendszerekbe. A közoktatás tömegesedése hosszú távon a felsőoktatás tömegesedését eredményezte, ami miatt az oktatás átalakítása szükséges. (Kozma 2006) Az expanzió következtében a felsőoktatásban szerezhető végzettségek egyre értéktelenebbé válnak. Ez azzal a változással jár, hogy megváltozik a képzési ciklusok jellege is, a tömegesedés folyamatosan az általános képzés felé tolódik. Várhatóan egyre többen fognak részt venni a mesterképzésben, melyek feltehetően szakmai képzések lesznek, hosszú távon pedig az sem zárható ki, hogy ezt a szerepet a doktori képzések veszik át. (Kozma 2011) A felsőoktatási kereslet szerkezetváltozása következtében az érettségi értékének csökkenésével a diploma egyre több munkahelyen válik alapkövetelménnyé.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszíro... more A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program -Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
A hallgatói részvétel elmélet (participation theory) az oktatáskutatás egyik legfontosabb és lega... more A hallgatói részvétel elmélet (participation theory) az oktatáskutatás egyik legfontosabb és legalapvetőbb, bár meglehetősen komplex kérdésével foglalkozik, jelesül azzal, hogy egyes társadalmi csoportok milyen megfontolások miatt vesznek részt az oktatásban. Kutatásunkban a felsőoktatási intézmények részidős hallgatóinak a tanulási motivációit és az akadályozó tényezőit mutatjuk be hazai és nemzetközi elméleti háttérre alapozva. A kutatás eredményei szerint a részvételt magyarázó elméletek a következők: a szükséglet hierarchia modell (Maslow 1954), az "erő-mező elmélet" (Miller 1967), a kongruencia elmélet (Boshier 1971), a "várakozás-érték modell" (Rubenson 1975), és a "válasz-lánc modell" (Cross 1981). További elméletek: az átmenetek elmélete (Aslanian & Bricknell 1980), a referencia csoport elmélet (McGivney 1993, Gooderham 1987), a szociális részvétel elmélet (Cookson 1987), a rekrutációs elmélet (Rubenson 1977), valamint a pszichoszociális interakciós modell (Darkenwald & Merriam 1982).
Ebben az előadásban a hallgatói részvétel elmélet (participation theory) értelmezési keretet felh... more Ebben az előadásban a hallgatói részvétel elmélet (participation theory) értelmezési keretet felhasználva arra kerestünk választ, hogy egy magyarországi regionális egyetem (Debreceni Egyetem) részidős képzésben (part-time education) résztvevő hallgatói milyen szociokulturális és szociodemográfiai jellemzőkkel írhatók le. Majd annak jártunk utána, hogy a hallgatók milyen megfontolások miatt döntöttek egy (újabb) diploma megszerzése mellett, vagyis hogy milyen aspirációk vezették őket a felsőfokú tanulmányok felé és mindeközben milyen akadályozó, nehezítő tényezőkkel kénytelenek szembenézni.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszíro... more A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program -Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszíro... more A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program -Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
A hallgatói részvétel kutatás az oktatáskutatás egyik legfontosabb kérdésének a tudományos igényű... more A hallgatói részvétel kutatás az oktatáskutatás egyik legfontosabb kérdésének a tudományos igényű vizsgálatával foglalkozik, jelesül azzal, hogy egyes társadalmi csoportok milyen megfontolások miatt döntenek az oktatásban való részvétel mellett. Ebben a kutatásban az észak-alföldi régió két felsőoktatási intézményében tanuló nem tradicionális hallgatókat vizsgáljuk. A kutatásunk célja, hogy megismerjük a részidős hallgatók felsőoktatási részvételének mozgatórugóit és feltárjuk azokat az akadályozó tényezőket, amelyekkel a képzés során néznek szembe a hallgatók. Ennek érdekében on-line kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Főiskolán részidős képzésben résztvevő hallgatókkal (n=1.151). A kutatás eredménye szerint a legerősebb részvételi motiváció az önmegvalósítás, amelyet a karrierépítés, a munkakeresés, a szociális szempontok miatti tanulás és végül a munkahelyi nyomás követ. A felnőttkori felsőfokú tanulás legerősebb akadályozó tényezője a pénz faktor, majd ezt követi megosztott második helyen a tanulás és a munkahely faktorok. A következő legfontosabb részvételt gátló tényezőnek a család faktor számít, amelyet a szervezési nehézségek és végül az öregség faktor követ. 1 Doktorjelölt, Debreceni Egyetem. E-mail: [email protected] 2 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program -Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszíro... more A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program -Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
A Magyar Szociológiai Társaság és az MTA TK Szociológiai Intézet közös jubileumi konferenciája Ta... more A Magyar Szociológiai Társaság és az MTA TK Szociológiai Intézet közös jubileumi konferenciája Tartalmi összefoglaló A hallgatói részvétel kutatás az oktatáskutatás egyik legfontosabb kérdésének a tudományos igényű vizsgálatával foglalkozik, jelesül azzal, hogy egyes társadalmi csoportok milyen megfontolások miatt döntenek az oktatásban való részvétel mellett. Ebben a kutatásban az észak-alföldi régió két felsőoktatási intézményében tanuló nem tradicionális hallgatókat vizsgáljuk. A kutatásunk célja, hogy megismerjük a részidős hallgatók felsőoktatási részvételének mozgatórugóit és feltárjuk azokat az akadályozó tényezőket, amelyekkel a képzés során néznek szembe a hallgatók. Ennek érdekében on-line kérdőíves vizsgálatot végeztünk a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Főiskolán részidős képzésben résztvevő hallgatókkal (n=1.151). A kutatás eredménye szerint a legerősebb részvételi motiváció az önmegvalósítás, amelyet a karrierépítés, a munkakeresés, a szociális szempontok miatti tanulás és végül a munkahelyi nyomás követ. A felnőttkori felsőfokú tanulás legerősebb akadályozó tényezője a pénz faktor, majd ezt követik a tanulás és a munkahely faktorok. A következő legfontosabb részvételt gátló tényezőnek a család faktor számít, amelyet a szervezési nehézségek és végül az öregség faktor követ. 1 Doktorjelölt, Debreceni Egyetem. 2 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú "Nemzeti Kiválóság Program -Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Uploads
Papers by Zoltan Tozser