Az írás a Nagyerdei Almanach Online Bölcseleti Évkönyv Romatikus világszemlélet – A német romanti... more Az írás a Nagyerdei Almanach Online Bölcseleti Évkönyv Romatikus világszemlélet – A német romantika művészet-és történelemfelfogása címmel 2015. május 30-án a Debreceni Egyetemen megrendezett konferencián elhangzott előadás kibővített és szerkesztett változata.
A mai populáris kultúrában hódít a retro. De mire és hogyan emlékszünk az elmúlt rendszerből? Épp... more A mai populáris kultúrában hódít a retro. De mire és hogyan emlékszünk az elmúlt rendszerből? Éppen ez a Debreceni Egyetem Magyar emlékezethelyek interdiszciplináris projektjének keretében, a Kommunikáció-és Médiatudományi Intézetének gondozásában Kultpontok címmel megjelent, rendkívül izgalmas tanulmánykötet legfontosabb kérdése.
Koselleck életművében az 1970-es években bukkannak fel a háború, az erőszak és a terror-tapasztal... more Koselleck életművében az 1970-es években bukkannak fel a háború, az erőszak és a terror-tapasztalat megérthetőségére, elgondolhatóságára és emlékezetére vonatkozó vizsgálódások. 2006-ban bekövetkezett haláláig a téma állandóan visszatér, szorosan kapcsolódva a már korábban kidolgozott "történelem egyes számban" eszme dekonstrukciójához, egyúttal a "történelmek többes számban" perspektívájának hangsúlyozott tematizálásához. Jelen vizsgálódást mindazonáltal több tényező is nehezíti. Egyrészt különböző terjedelmű és különböző alkalmakra írott szövegekről, cikkekről van szó, melyek bár egymással szoros kapcsolatban álló, összefüggő gondolatmenetre utalhatnak, a Koselleck által elkezdett munka mégis befejezetlen marad. Mutatja ezt utolsó kötetének, az
Az identitás kétségbeesése vagy a kétségbeesés identitása? , 2013
Olyan mélyen megrendültem, hogy minden porcikámban megértettem, lehetetlen rátálalnom arra a higg... more Olyan mélyen megrendültem, hogy minden porcikámban megértettem, lehetetlen rátálalnom arra a higgadt és biztos középútra, amelyen az emberek többsége vezeti életét: vagy belevetem magam a kétségbeesésbe és az érzékiségbe, vagy egyedül és kizárólag a vallást választom vagy a világ, mégpedig iszonyú léptekben, vagy a kolostor. Hogy az utóbbit akartam és kellett választanom, az lényegében el volt döntve; az első mozdulat szertelensége csupán a második intenzitását jelezte, mivel ismertem magam annyira, hogy lehetetlen csak úgy félvállról vallásosnak lennem. Ennek jegyében készült a Vagy-vagy. A könyv amolyan költői kiüresedés volt, mindenesetre nem lépett túl az etikumon." Kierkegaard: Szerzői tevékenységemről 2 Az itt következő írás célja elsősorban a kierkegaardi kétségbeesés-koncepció feltérképező körbejárása. Ehhez mindenekelőtt A halálos betegség Én-fogalmának előzetes körbejárását (1) tartottam szükségesnek, mely a maga módján kifejezetten előremutató. Ezt követően a kétségbeesés és a kétség (2) elkülönítése után vizsgálom a melankólia pszichológiai-esztétikai (3) és teológiai (4) összefüggéseinek néhány aspektusát a halálos betegséggel. Zárásként (5) néhány gondolat erejéig kitérek a szorongással való kapcsolatra, hogy visszakanyarodjak a kiindulóponthoz. 1 A tanulmány Az identitás alakzatai címmel 2012. november 16-17-én Debrecenben megrendezett, TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 támogatású konferencián elhangzott előadás kibővített és szerkesztett változata 2 KIERKEGAARD 2000, 36. 2 1. Az ember szellem. De mi a szellem? A szellem az Én. De mi az Én? Az olyan viszony, amely önmagához viszonyul, vagy a viszonyban az, hogy a viszony önmagához viszonyul; az Én nem viszony, hanem az, hogy a viszony önmagához viszonyul. Az ember a végtelenség és végesség, a múlandó és az örök, a szabadság és a szükségszerűség szintézise, röviden szintézis. A szintézis két dolog viszonya. Így tekintve a dolgot az ember még nem Én. Két dolog viszonyában a viszony negatív egységként a harmadik, és a két dolog viszonyul a viszonyhoz, a viszonyban viszonyul a viszonyhoz; így például a lélek vonatkozásában a test és lélek közti viszony egy viszony. Ha azonban a viszony önmagához viszonyul, akkor ez a viszony a pozitív harmadik, ez pedig az Én. Egy olyan viszonynak, amely önmagához viszonyul, egy Énnek vagy önmagát kell létrehoznia (setzen), vagy másvalami hozza létre őt. Ha az önmagához viszonyuló viszonyt más hozza létre, akkor a viszony természetesen már a harmadik, de ez a viszony, ez a harmadik aztán megint csak egy viszony, és ahhoz viszonyul, ami az egész viszonyt létrehozta. 3
Az itt következő írás egyrészt a generációra vonatkozó elméletek fogalom-és hatástörténeti elemzé... more Az itt következő írás egyrészt a generációra vonatkozó elméletek fogalom-és hatástörténeti elemzéseinek rövid foglalatát szeretné adni, ami azonban nem pusztán elméleti bevezető a címben konkretizált témához, hanem azzal szervesen összekapcsolandó. Minden szó, metafora, fogalom, ami a fogalomtörténeti elemzések lehetséges tárgyaként jelenik meg, sokszor önmagában neutrális jelentésűnek hat. Ezt a látszatot igyekszik a történeti szemantika és a fogalomtörténet a mindenkori nyelvi univerzumon belüli vizsgálataival eloszlatni. A szavak nem önállóan, hanem más szavakkal való összekötöttségükben léteznek, sajátos jelentéstartalmaik is ennek megfelelően változnak. Az első három fejezet elemzései ezeket szeretné szabaddá tenni. Az első fejezetben a generáció antik és középkori jelentésmezői illetve elméletei kerülnek górcső alá, a másodikban a Koselleck által "nyeregkornak" nevezett időszakban (kb. 1750-1850) ismétlem meg a vizsgálatot. A felosztás természetesen önkényes és formális, de reményeim szerint rámutat arra a tulajdonképpeni paradigmaváltásra a generációval kapcsolatban, amit az "újkor" hoz magával. A harmadik fejezettől a modern generációfogalom filozófiai-történeti-szociológiai reflexióira irányul az elemzés Dilthey és Mannheim (4) gondolatain keresztül, ezt zárja Koselleck (5) bevonása a problémakörbe. lehetséges önleírását jelenti az idő-, társadalmi-és önviszonyulás tekintetében. Az említett kettős jelentésréteg hosszú múltra tekint vissza, s már a fogalom első filozófiai reflexiójában is megjelenik.
Nero in Koppenhagen. Selbsterkenntnis und/oder personale Identität?, Dec 2016
Nun, fragt ihr, und was zeigte sich ihm hier? Ich weiß es nicht. Besinnungslos und bleich, So fan... more Nun, fragt ihr, und was zeigte sich ihm hier? Ich weiß es nicht. Besinnungslos und bleich, So fanden ihn am andern die Priester Am Fußgestell der Isis ausgestreckt. Was er allda gesehen und erfahren, Hat seine Zunge nie bekannt. Auf ewig War seines Lebens Heiterkeit dahin, Ihn riß ein tiefer Gram zum frühen Grabe... 1 Im folgenden Vortrag möchte ich kurz von Kierkegaards Nero-Interpretation ausgehen, um den Zusammenhang zwischen der Schwermut/Melancholie, Zweifel und Verzweiflung näher zu erhellen. Der Ausgangpunkt dazu befindet sich in dem zweiten Teil des Entweder-Oder, genauer in dem Abschnitt Das Gleichgewicht des Ästhetischen und Ethischen in der Entwickelung der Persönlichkeit, und lautet folgendermaßen: Neros Wesen war Schwermut. In unserer Zeit sieht man in der Schwermut etwas Großes, und ich kann daher sehr gut begreifen, dass Du meinst, dieses Wort sei zu milde; ich folge einer älteren Kirchenlehre, welche die Schwermut unter die Kardinalsünden zählte. Doch will ich gleich hier schon bemerken, dass ein Mensch einen tiefen Kummer haben kann, der ihm vielleicht bis zum Grabe folgt, ohne dass sein Leben dadurch der Schönheit und der innern Wahrheit beraubt würde; schwermütig aber wird ein Mensch nur durch seine eigne Schuld. 2 1 Friedrich Schiller: Das verschleierte Bild zu Sais. Online: http://gutenberg.spiegel.de/buch/friedrich-schiller-gedichte-3352/195 2 Kierkegaard: Entweder-Oder (E-O) S. 476. Online: http://www.zeno.org/Philosophie/M/Kierkegaard,+S%C3%B8ren/Entweder-Oder I. Auf den ersten Blick könnte vielleicht der Eindruck entstehen, bei Kaiser Nero solche psychische Anomalie zu konstatieren, was man heutzutage "mit Pulver und Pillen" heilen kann. Es soll aber auch nicht vergessen werden, worüber Kierkegaard in dem Motto der Begriff Angst geklagt hat, "die Zeit der Distinktion ist vorbei; das System hat sie überwunden". Gordon Marino 3 weist mit vollem Recht auf den Unterschied zwischen Verzweiflung und "Depression" in den Tagebücher Kierkegaards hin, obwohl der dänische Philosoph selbst zwei Begriffe für "Depression" benutzt hat: tungsindighed (Schwermut) beziehungsweise melancholi (Melancholie). Nach Rechercheure -wie zum Beispiel Abrahim Kahn 4 -sind die zwei Begriffe Synonyme, andere -wie Vincent McCarthy 5 -interpretieren beide so, dass sie verschiedene Bedeutungen haben: tungsindighed sei etwa die Schwermut (also die Depression im psychologischen Sinne), indem melancholi davon milder sei. Obwohl ich eher mit McCarthy einverstanden bin, möchte ich im Folgenden diesen Unterschied vielmehr tiefer differenzieren. Die Melancholie hat eine langfristige Karriere in der europäischen Tradition belaufen. Die medizinische Tradition ist im Corpus Hippocraticum begründet worden. Nach der Lehre des Hippocrates (um 460-370 v. Chr.) entstanden Krankheiten, wenn das Mischungsverhältnis, die Krasis, der im Menschen vorhandenen vier Säfte, der quattuor humores: Blut, Schleim, gelbe und schwarze Galle, gestört war. Melancholie als Krankheit tritt dann auf, wenn die schwarze Galle das Blut verunreinigt oder gar überschwemmt, wenn es also zu einer Dyskrasie von Blut und schwarzer Galle kommt. Die Krankheit entsteht dann, wenn das Gleichgewicht der Säfte gestört ist, was ohne äußeren Anlass geschehen kann. Die melancholische Erkrankung äußert sich vorwiegend als Gemütsstörung; der von Melancholie Befallene leidet unter Appetitlosigkeit, Schlaflosigkeit, Mutlosigkeit und Angstzuständen. In seinen Aphorismen fasste Hippocrates die Symptomatik, die zur Diagnose "Melancholie" führt in der Definition zusammen: "Wenn Furchtgefühl und Traurigkeit lange Zeit anhält, ist das Leiden Melancholie." 6 Als Symptome einer Krankheit könnten sie dem Melancholiker nicht verantwortlich zugeschrieben werden -der Melancholiker ist seinen Emotionen ausgeliefert. An anderer Stelle unterscheidet aber Hippokrates den Melancholiker als Typus und die Melancholie als Krankheit -also nicht jeder Melancholiker erkrankt an Melancholie. Die Galen bezeichnen später die vier psycho-physische Konstitutionstypen den Sanguiniker, den 3
Az írás a Nagyerdei Almanach Online Bölcseleti Évkönyv Romatikus világszemlélet – A német romanti... more Az írás a Nagyerdei Almanach Online Bölcseleti Évkönyv Romatikus világszemlélet – A német romantika művészet-és történelemfelfogása címmel 2015. május 30-án a Debreceni Egyetemen megrendezett konferencián elhangzott előadás kibővített és szerkesztett változata.
A mai populáris kultúrában hódít a retro. De mire és hogyan emlékszünk az elmúlt rendszerből? Épp... more A mai populáris kultúrában hódít a retro. De mire és hogyan emlékszünk az elmúlt rendszerből? Éppen ez a Debreceni Egyetem Magyar emlékezethelyek interdiszciplináris projektjének keretében, a Kommunikáció-és Médiatudományi Intézetének gondozásában Kultpontok címmel megjelent, rendkívül izgalmas tanulmánykötet legfontosabb kérdése.
Koselleck életművében az 1970-es években bukkannak fel a háború, az erőszak és a terror-tapasztal... more Koselleck életművében az 1970-es években bukkannak fel a háború, az erőszak és a terror-tapasztalat megérthetőségére, elgondolhatóságára és emlékezetére vonatkozó vizsgálódások. 2006-ban bekövetkezett haláláig a téma állandóan visszatér, szorosan kapcsolódva a már korábban kidolgozott "történelem egyes számban" eszme dekonstrukciójához, egyúttal a "történelmek többes számban" perspektívájának hangsúlyozott tematizálásához. Jelen vizsgálódást mindazonáltal több tényező is nehezíti. Egyrészt különböző terjedelmű és különböző alkalmakra írott szövegekről, cikkekről van szó, melyek bár egymással szoros kapcsolatban álló, összefüggő gondolatmenetre utalhatnak, a Koselleck által elkezdett munka mégis befejezetlen marad. Mutatja ezt utolsó kötetének, az
Az identitás kétségbeesése vagy a kétségbeesés identitása? , 2013
Olyan mélyen megrendültem, hogy minden porcikámban megértettem, lehetetlen rátálalnom arra a higg... more Olyan mélyen megrendültem, hogy minden porcikámban megértettem, lehetetlen rátálalnom arra a higgadt és biztos középútra, amelyen az emberek többsége vezeti életét: vagy belevetem magam a kétségbeesésbe és az érzékiségbe, vagy egyedül és kizárólag a vallást választom vagy a világ, mégpedig iszonyú léptekben, vagy a kolostor. Hogy az utóbbit akartam és kellett választanom, az lényegében el volt döntve; az első mozdulat szertelensége csupán a második intenzitását jelezte, mivel ismertem magam annyira, hogy lehetetlen csak úgy félvállról vallásosnak lennem. Ennek jegyében készült a Vagy-vagy. A könyv amolyan költői kiüresedés volt, mindenesetre nem lépett túl az etikumon." Kierkegaard: Szerzői tevékenységemről 2 Az itt következő írás célja elsősorban a kierkegaardi kétségbeesés-koncepció feltérképező körbejárása. Ehhez mindenekelőtt A halálos betegség Én-fogalmának előzetes körbejárását (1) tartottam szükségesnek, mely a maga módján kifejezetten előremutató. Ezt követően a kétségbeesés és a kétség (2) elkülönítése után vizsgálom a melankólia pszichológiai-esztétikai (3) és teológiai (4) összefüggéseinek néhány aspektusát a halálos betegséggel. Zárásként (5) néhány gondolat erejéig kitérek a szorongással való kapcsolatra, hogy visszakanyarodjak a kiindulóponthoz. 1 A tanulmány Az identitás alakzatai címmel 2012. november 16-17-én Debrecenben megrendezett, TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 támogatású konferencián elhangzott előadás kibővített és szerkesztett változata 2 KIERKEGAARD 2000, 36. 2 1. Az ember szellem. De mi a szellem? A szellem az Én. De mi az Én? Az olyan viszony, amely önmagához viszonyul, vagy a viszonyban az, hogy a viszony önmagához viszonyul; az Én nem viszony, hanem az, hogy a viszony önmagához viszonyul. Az ember a végtelenség és végesség, a múlandó és az örök, a szabadság és a szükségszerűség szintézise, röviden szintézis. A szintézis két dolog viszonya. Így tekintve a dolgot az ember még nem Én. Két dolog viszonyában a viszony negatív egységként a harmadik, és a két dolog viszonyul a viszonyhoz, a viszonyban viszonyul a viszonyhoz; így például a lélek vonatkozásában a test és lélek közti viszony egy viszony. Ha azonban a viszony önmagához viszonyul, akkor ez a viszony a pozitív harmadik, ez pedig az Én. Egy olyan viszonynak, amely önmagához viszonyul, egy Énnek vagy önmagát kell létrehoznia (setzen), vagy másvalami hozza létre őt. Ha az önmagához viszonyuló viszonyt más hozza létre, akkor a viszony természetesen már a harmadik, de ez a viszony, ez a harmadik aztán megint csak egy viszony, és ahhoz viszonyul, ami az egész viszonyt létrehozta. 3
Az itt következő írás egyrészt a generációra vonatkozó elméletek fogalom-és hatástörténeti elemzé... more Az itt következő írás egyrészt a generációra vonatkozó elméletek fogalom-és hatástörténeti elemzéseinek rövid foglalatát szeretné adni, ami azonban nem pusztán elméleti bevezető a címben konkretizált témához, hanem azzal szervesen összekapcsolandó. Minden szó, metafora, fogalom, ami a fogalomtörténeti elemzések lehetséges tárgyaként jelenik meg, sokszor önmagában neutrális jelentésűnek hat. Ezt a látszatot igyekszik a történeti szemantika és a fogalomtörténet a mindenkori nyelvi univerzumon belüli vizsgálataival eloszlatni. A szavak nem önállóan, hanem más szavakkal való összekötöttségükben léteznek, sajátos jelentéstartalmaik is ennek megfelelően változnak. Az első három fejezet elemzései ezeket szeretné szabaddá tenni. Az első fejezetben a generáció antik és középkori jelentésmezői illetve elméletei kerülnek górcső alá, a másodikban a Koselleck által "nyeregkornak" nevezett időszakban (kb. 1750-1850) ismétlem meg a vizsgálatot. A felosztás természetesen önkényes és formális, de reményeim szerint rámutat arra a tulajdonképpeni paradigmaváltásra a generációval kapcsolatban, amit az "újkor" hoz magával. A harmadik fejezettől a modern generációfogalom filozófiai-történeti-szociológiai reflexióira irányul az elemzés Dilthey és Mannheim (4) gondolatain keresztül, ezt zárja Koselleck (5) bevonása a problémakörbe. lehetséges önleírását jelenti az idő-, társadalmi-és önviszonyulás tekintetében. Az említett kettős jelentésréteg hosszú múltra tekint vissza, s már a fogalom első filozófiai reflexiójában is megjelenik.
Nero in Koppenhagen. Selbsterkenntnis und/oder personale Identität?, Dec 2016
Nun, fragt ihr, und was zeigte sich ihm hier? Ich weiß es nicht. Besinnungslos und bleich, So fan... more Nun, fragt ihr, und was zeigte sich ihm hier? Ich weiß es nicht. Besinnungslos und bleich, So fanden ihn am andern die Priester Am Fußgestell der Isis ausgestreckt. Was er allda gesehen und erfahren, Hat seine Zunge nie bekannt. Auf ewig War seines Lebens Heiterkeit dahin, Ihn riß ein tiefer Gram zum frühen Grabe... 1 Im folgenden Vortrag möchte ich kurz von Kierkegaards Nero-Interpretation ausgehen, um den Zusammenhang zwischen der Schwermut/Melancholie, Zweifel und Verzweiflung näher zu erhellen. Der Ausgangpunkt dazu befindet sich in dem zweiten Teil des Entweder-Oder, genauer in dem Abschnitt Das Gleichgewicht des Ästhetischen und Ethischen in der Entwickelung der Persönlichkeit, und lautet folgendermaßen: Neros Wesen war Schwermut. In unserer Zeit sieht man in der Schwermut etwas Großes, und ich kann daher sehr gut begreifen, dass Du meinst, dieses Wort sei zu milde; ich folge einer älteren Kirchenlehre, welche die Schwermut unter die Kardinalsünden zählte. Doch will ich gleich hier schon bemerken, dass ein Mensch einen tiefen Kummer haben kann, der ihm vielleicht bis zum Grabe folgt, ohne dass sein Leben dadurch der Schönheit und der innern Wahrheit beraubt würde; schwermütig aber wird ein Mensch nur durch seine eigne Schuld. 2 1 Friedrich Schiller: Das verschleierte Bild zu Sais. Online: http://gutenberg.spiegel.de/buch/friedrich-schiller-gedichte-3352/195 2 Kierkegaard: Entweder-Oder (E-O) S. 476. Online: http://www.zeno.org/Philosophie/M/Kierkegaard,+S%C3%B8ren/Entweder-Oder I. Auf den ersten Blick könnte vielleicht der Eindruck entstehen, bei Kaiser Nero solche psychische Anomalie zu konstatieren, was man heutzutage "mit Pulver und Pillen" heilen kann. Es soll aber auch nicht vergessen werden, worüber Kierkegaard in dem Motto der Begriff Angst geklagt hat, "die Zeit der Distinktion ist vorbei; das System hat sie überwunden". Gordon Marino 3 weist mit vollem Recht auf den Unterschied zwischen Verzweiflung und "Depression" in den Tagebücher Kierkegaards hin, obwohl der dänische Philosoph selbst zwei Begriffe für "Depression" benutzt hat: tungsindighed (Schwermut) beziehungsweise melancholi (Melancholie). Nach Rechercheure -wie zum Beispiel Abrahim Kahn 4 -sind die zwei Begriffe Synonyme, andere -wie Vincent McCarthy 5 -interpretieren beide so, dass sie verschiedene Bedeutungen haben: tungsindighed sei etwa die Schwermut (also die Depression im psychologischen Sinne), indem melancholi davon milder sei. Obwohl ich eher mit McCarthy einverstanden bin, möchte ich im Folgenden diesen Unterschied vielmehr tiefer differenzieren. Die Melancholie hat eine langfristige Karriere in der europäischen Tradition belaufen. Die medizinische Tradition ist im Corpus Hippocraticum begründet worden. Nach der Lehre des Hippocrates (um 460-370 v. Chr.) entstanden Krankheiten, wenn das Mischungsverhältnis, die Krasis, der im Menschen vorhandenen vier Säfte, der quattuor humores: Blut, Schleim, gelbe und schwarze Galle, gestört war. Melancholie als Krankheit tritt dann auf, wenn die schwarze Galle das Blut verunreinigt oder gar überschwemmt, wenn es also zu einer Dyskrasie von Blut und schwarzer Galle kommt. Die Krankheit entsteht dann, wenn das Gleichgewicht der Säfte gestört ist, was ohne äußeren Anlass geschehen kann. Die melancholische Erkrankung äußert sich vorwiegend als Gemütsstörung; der von Melancholie Befallene leidet unter Appetitlosigkeit, Schlaflosigkeit, Mutlosigkeit und Angstzuständen. In seinen Aphorismen fasste Hippocrates die Symptomatik, die zur Diagnose "Melancholie" führt in der Definition zusammen: "Wenn Furchtgefühl und Traurigkeit lange Zeit anhält, ist das Leiden Melancholie." 6 Als Symptome einer Krankheit könnten sie dem Melancholiker nicht verantwortlich zugeschrieben werden -der Melancholiker ist seinen Emotionen ausgeliefert. An anderer Stelle unterscheidet aber Hippokrates den Melancholiker als Typus und die Melancholie als Krankheit -also nicht jeder Melancholiker erkrankt an Melancholie. Die Galen bezeichnen später die vier psycho-physische Konstitutionstypen den Sanguiniker, den 3
Uploads
Papers by Péter Hornyák
Drafts by Péter Hornyák