In the book Extended Conceptual Metaphor Theory, Zoltán Kövecses presents a holistic view of how ... more In the book Extended Conceptual Metaphor Theory, Zoltán Kövecses presents a holistic view of how conceptual and contextual factors influence metaphor production and comprehension, with a comprehensive review and evaluation of contemporary metaphor theories. It is mainly based on Kövecses's previous studies of "main meaning focus" (Kövecses, 2000, p. 82), of the tripartite division between the supraindividual, individual, and subindividual levels of conceptualization (Kövecses, 2002/2010), of the metonymic basis of correlation metaphors (Kövecses, 2013), of global and localcontexts (Kövecses, 2015), and of hierarchical levels of metaphor (Kövecses, 2017). In the preface, Kövecses makes the following five central claims: "It may be that there is no literal language at all. It may be that metonymies are, in a sense, 'more primary' than primary metaphors. It may be that conceptual metaphors are hierarchically linked conceptual structures on different levels of schematicity. It may be that conceptual metaphors are not only conceptual but also necessarily contextual. It may be that conceptual metaphor is simultaneously an offline and online phenomenon (i.e., it is not only offline)" (p. xii). In Chapter 1, Kövecses addresses key issues regarding Lakoff and Johnson (1980) Conceptual Metaphor Theory (CMT). He reformulates conceptual metaphor as "a systematic set of correspondences between two domains of experience" (p. 2). He distinguishes between three views about restrictions on metaphorical mapping: Lakoff's (1990) "invariance hypothesis" relying on the properties of the target concept; Grady's (1997) "primary metaphor"on the relationship between the source and target domains; and Kövecses's (2000) "main meaning focus" on features of the source concept. Furthermore, Kövecses differentiates between five kinds of hierarchical metaphor systems, in which generic-level concepts are elaborated by specific-level concepts in different ways. Finally, Kövecses introduces the core topics for discussion in the following chapters: (a) the demarcation between the literal and figurative meanings, (b) the metonymic basis of primary metaphors, (c) the organization of conceptual structures, (d) the contextual factors for metaphorical conceptualization, and (e) the online and offline nature of metaphor. Can concrete concepts be conceptualized figuratively? The answer is yes. In Chapter two, Kövecses argues that even many basic categories, such as basic level objects and spatial relations, are conceptualized figuratively rather than literally, with etymological evidence of their metaphorical or metonymic origins. He holds that "ideal" source domains for metaphorical conceptualization (such as SMELL), due to their experiential basicness, may be used as target domains. The view that both abstract and concrete concepts may be conceptualized metaphorically or metonymically is different from the view of unidirectional metaphorical mapping from the concrete to the abstract domain in CMT. In order to save the CMT view of unidirectionality, Kövecses divides a concept into an ontological part and a cognitive part. He explains that concrete concepts are more frequently conceptualized literally because "the ontological content predominates over the cognitive construal part," whereas abstract concepts are more frequently conceptualized metaphorically or metonymically because "the construal part predominates over the ontological part" (p. 32). Do correlation metaphors emerge directly from our basic physical experience or indirectly from metonymies? In Chapter 3, Kövecses claims that correlation metaphors arise from "frame-like mental structure" (p. 46) indirectly through a metonymic stage. In this view, a correlation metaphor emerges through a two-stage process. First, the correlation between two elements within the same frame (e.g., downward bodily orientation and sadness within the SADNESS frame) gives rise to the metonymic relationship between them (e.g., DOWNWARD BODILY ORIENTATION FOR SADNESS). Second,
Történetmesélés és kognitív nyelvészet A kognitív nyelvészetben csak kevéssé kutatott terület a m... more Történetmesélés és kognitív nyelvészet A kognitív nyelvészetben csak kevéssé kutatott terület a mese és a mese szövegvilágában érvényesülő kognitív mintázatok. Magyar nyelven is alig találunk ilyen témájú dolgozatot (lásd ugyanakkor DOMONKOSI 2017), és az utóbbi évtizedben szárba szökkenő kognitív poétikai kutatások is inkább klasszikus irodalmi témákkal foglalkoznak (DANCYGIER 2012). 1 Dolgozatomban ezért egy esettanulmány segítségével azt szeretném szemléltetni az elemzés teljességének igénye nélkül, hogy kognitív nyelvészeti eszköztárral, közelebbről a fogalmi integráció vagy blending-elmélet (FAUCONNNIER 1994, FAUCONNIER-TURNER 2004) fogalmi hálóját használva megmutathatók a meseszövés kognitív mintázatai, és feltárható, hogy miképpen szolgálják ezek a kognitív mintázatok a mese értését. Dolgozatomban először a fogalmi integráció elméletének alapvonalait, vagyis az elemzésben használt fogalmi hálót, majd a mesét mutatom be. 2 A szöveg fő részét a mesében érvényesülő kognitív mintázatok leírása és funkciójuknak a meghatározása teszi ki. A tanulmány zárásaként összefoglalom azokat az eredményeket, amelyek tükrében úgy gondolom, hogy a mesék kognitív irányultságú elemzése nemcsak egy esettanulmány tárgya, hanem egy hosszabb távú kutatási program alapját is képezheti. 2. A fogalmi integráció (blending) alapfogalmai A fogalmak vegyítésének elmélete a jelentésalkotás kognitív folyamatait kívánja megragadni ún. m e n t á l i s t e r e k összjátékaként, fogalmi vegyítés-1 Ebben a vonatkozásban fontos és nemzetközileg is jegyzett munkát végez a Szegedi Egyetem Germanisztikai Intézetében működő Kognitív poétikai kutatócsoport (http://kognitiv.szegedigermanisztika.hu/). Azonban a mese, illetve a mesélés jelenségét a kutatók eddig csak a képességfejlesztés, valamint a terápiában betöltött funkció felől vizsgálták (IVASKÓ-KOMLÓSSY 2013). 2 Fedics Mihály: Az Úr Jézus Krisztus és a parasztgyerek. Közreadta ORTUTAY (1940). A továbbiakban erre gyűjteményes kötetre hivatkozva idézem a mesét.
Oktatóként, hallgatóként mindenkinek első kézből van tapasztalata a távolsági ok- tatás... more Oktatóként, hallgatóként mindenkinek első kézből van tapasztalata a távolsági ok- tatásról, és sok pandémia-riport is napvilágot látott az utóbbi időben arról, hogy miként hatott ki a járványhelyzet az egyetemi képzés egészének működésére. Az olyan beszámolók azonban ritkábbak, amelyek egy adott képzést, illetve annak minden érintett képzési szintjét és színterét átfogó felméréseket, tapasztalati elem- zéseket adnak közre. Ezért is figyelemfelkeltő az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének kezdeményezése, amely a 2020-as év tavaszi, első lockdown-idősza- kából oszt meg tapasztalatokat a fordítás és tolmácsolás oktatását érő kihívásokról abban a kötetben, amely nemrég jelent meg „Távolléti oktatás a fordító- és tolmács- képzésben. Oktatási tapasztalatok COVID-19 idején” címmel.
Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illet... more Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.
Összefoglaló Tanulmányunk kiindulópontját egy korábban lefolytatott kísérletünk képezi, amelyben ... more Összefoglaló Tanulmányunk kiindulópontját egy korábban lefolytatott kísérletünk képezi, amelyben megállapítottuk, hogy az indexikális demonstratívumok használata a kontextus függvényében változik. Az itt bemutatandó kísérlet egyfelől azt a korábbi eredményünket erősíti meg, hogy ún. semleges kontextusban-az újabban javasolt alternatívákkal szemben-továbbra is a távolság tekinthető a döntő tényezőnek. Másfelől, kísérletünk továbbviszi a kontrasztáló kontextusok vizsgálatát annak egy altípusára koncentrálva, amikor a kontrasztáló kontextust nyelvileg az azonosító fókusz jelöli. Az eredmények megerősítik, hogy az azonosító fókusz jelöli a kontrasztáló kontextust, mivel a kontrasztáló kontextusban, azaz fókuszpozícióban disztális demonstratívumokat tartalmazó megnyilatkozások elfogadhatósági értéke szignifikánsan magasabb, mint a semleges kontextusú megnyilatkozásoké. Elemzéseink empirikus adatokkal igazolják vissza az azonosító fókusz kommunikatív funkcióját, és rámutatnak arra, hogy az azonosító fókusz-mint interfész jelenség-vizsgálatában produktívan lehet támaszkodni a kísérleti pragmatika eredményeire.
This paper examines various hypotheses regarding the choice of Hungarian and Dutch proximal and d... more This paper examines various hypotheses regarding the choice of Hungarian and Dutch proximal and distal gestural demonstratives, i.e., demonstratives accompanied by a pointing gesture, in an experimental framework. Using the so-called scripted dialogue technique, the study demonstrates that there is a significant difference between the choice of gestural demonstratives that depends on the nature of the context (non-contrastive vs. contrastive). In non-contrastive contexts accessibility as a factor is ruled out, but the traditional factor of distance plays a crucial role. In contrastive contexts the pattern of demonstratives changes, i.e., in contrastive contexts distance as a factor competes with some other factors.
A jelenség persze már Plautusnál is létezett: Captivi című darabjában a nuntiari ige mellett előb... more A jelenség persze már Plautusnál is létezett: Captivi című darabjában a nuntiari ige mellett előbb ad + accusativust használ (360), majd néhány sorral lejjebb (400) puszta dativust. 12 A Thesaurus linguae Latinae IX 775-779. alapján. 13 Nem a legszerencsésebb példa, mert mindkét alak előfordul klasszikus szerzőknél is, bár előfordulási arányuk eltérő, a latro a korábbi időkben jóval gyakoribb. Thesaurus linguae Latinae VIII. 1014-1017 és 1019. * A dolgozat megírásához nyújtott segítségükért ezúton szeretnék köszönetet mondani Bartos Hubának, Kálmán Lászlónak, valamint anonim lektoromnak.
Metaphorical anaphors are identified by Skirl (2007) as a special case of textual anaphors which ... more Metaphorical anaphors are identified by Skirl (2007) as a special case of textual anaphors which have not yet been investigated thoroughly either by linguistic theories of metaphor or by theories of anaphors with a text linguistic basis. Taking Skirl's observations as a starting point and applying them to German, we use the text-world model of Monika Schwarz (2008) to argue that metaphorical anaphors can be considered as a type of progressive anaphor, whichsimilar to other types of progressive anaphorsenrich the text-world model with a rhematic (comment) element, thus serving continuity and progression within a text simultaneously.
In the book Extended Conceptual Metaphor Theory, Zoltán Kövecses presents a holistic view of how ... more In the book Extended Conceptual Metaphor Theory, Zoltán Kövecses presents a holistic view of how conceptual and contextual factors influence metaphor production and comprehension, with a comprehensive review and evaluation of contemporary metaphor theories. It is mainly based on Kövecses's previous studies of "main meaning focus" (Kövecses, 2000, p. 82), of the tripartite division between the supraindividual, individual, and subindividual levels of conceptualization (Kövecses, 2002/2010), of the metonymic basis of correlation metaphors (Kövecses, 2013), of global and localcontexts (Kövecses, 2015), and of hierarchical levels of metaphor (Kövecses, 2017). In the preface, Kövecses makes the following five central claims: "It may be that there is no literal language at all. It may be that metonymies are, in a sense, 'more primary' than primary metaphors. It may be that conceptual metaphors are hierarchically linked conceptual structures on different levels of schematicity. It may be that conceptual metaphors are not only conceptual but also necessarily contextual. It may be that conceptual metaphor is simultaneously an offline and online phenomenon (i.e., it is not only offline)" (p. xii). In Chapter 1, Kövecses addresses key issues regarding Lakoff and Johnson (1980) Conceptual Metaphor Theory (CMT). He reformulates conceptual metaphor as "a systematic set of correspondences between two domains of experience" (p. 2). He distinguishes between three views about restrictions on metaphorical mapping: Lakoff's (1990) "invariance hypothesis" relying on the properties of the target concept; Grady's (1997) "primary metaphor"on the relationship between the source and target domains; and Kövecses's (2000) "main meaning focus" on features of the source concept. Furthermore, Kövecses differentiates between five kinds of hierarchical metaphor systems, in which generic-level concepts are elaborated by specific-level concepts in different ways. Finally, Kövecses introduces the core topics for discussion in the following chapters: (a) the demarcation between the literal and figurative meanings, (b) the metonymic basis of primary metaphors, (c) the organization of conceptual structures, (d) the contextual factors for metaphorical conceptualization, and (e) the online and offline nature of metaphor. Can concrete concepts be conceptualized figuratively? The answer is yes. In Chapter two, Kövecses argues that even many basic categories, such as basic level objects and spatial relations, are conceptualized figuratively rather than literally, with etymological evidence of their metaphorical or metonymic origins. He holds that "ideal" source domains for metaphorical conceptualization (such as SMELL), due to their experiential basicness, may be used as target domains. The view that both abstract and concrete concepts may be conceptualized metaphorically or metonymically is different from the view of unidirectional metaphorical mapping from the concrete to the abstract domain in CMT. In order to save the CMT view of unidirectionality, Kövecses divides a concept into an ontological part and a cognitive part. He explains that concrete concepts are more frequently conceptualized literally because "the ontological content predominates over the cognitive construal part," whereas abstract concepts are more frequently conceptualized metaphorically or metonymically because "the construal part predominates over the ontological part" (p. 32). Do correlation metaphors emerge directly from our basic physical experience or indirectly from metonymies? In Chapter 3, Kövecses claims that correlation metaphors arise from "frame-like mental structure" (p. 46) indirectly through a metonymic stage. In this view, a correlation metaphor emerges through a two-stage process. First, the correlation between two elements within the same frame (e.g., downward bodily orientation and sadness within the SADNESS frame) gives rise to the metonymic relationship between them (e.g., DOWNWARD BODILY ORIENTATION FOR SADNESS). Second,
Történetmesélés és kognitív nyelvészet A kognitív nyelvészetben csak kevéssé kutatott terület a m... more Történetmesélés és kognitív nyelvészet A kognitív nyelvészetben csak kevéssé kutatott terület a mese és a mese szövegvilágában érvényesülő kognitív mintázatok. Magyar nyelven is alig találunk ilyen témájú dolgozatot (lásd ugyanakkor DOMONKOSI 2017), és az utóbbi évtizedben szárba szökkenő kognitív poétikai kutatások is inkább klasszikus irodalmi témákkal foglalkoznak (DANCYGIER 2012). 1 Dolgozatomban ezért egy esettanulmány segítségével azt szeretném szemléltetni az elemzés teljességének igénye nélkül, hogy kognitív nyelvészeti eszköztárral, közelebbről a fogalmi integráció vagy blending-elmélet (FAUCONNNIER 1994, FAUCONNIER-TURNER 2004) fogalmi hálóját használva megmutathatók a meseszövés kognitív mintázatai, és feltárható, hogy miképpen szolgálják ezek a kognitív mintázatok a mese értését. Dolgozatomban először a fogalmi integráció elméletének alapvonalait, vagyis az elemzésben használt fogalmi hálót, majd a mesét mutatom be. 2 A szöveg fő részét a mesében érvényesülő kognitív mintázatok leírása és funkciójuknak a meghatározása teszi ki. A tanulmány zárásaként összefoglalom azokat az eredményeket, amelyek tükrében úgy gondolom, hogy a mesék kognitív irányultságú elemzése nemcsak egy esettanulmány tárgya, hanem egy hosszabb távú kutatási program alapját is képezheti. 2. A fogalmi integráció (blending) alapfogalmai A fogalmak vegyítésének elmélete a jelentésalkotás kognitív folyamatait kívánja megragadni ún. m e n t á l i s t e r e k összjátékaként, fogalmi vegyítés-1 Ebben a vonatkozásban fontos és nemzetközileg is jegyzett munkát végez a Szegedi Egyetem Germanisztikai Intézetében működő Kognitív poétikai kutatócsoport (http://kognitiv.szegedigermanisztika.hu/). Azonban a mese, illetve a mesélés jelenségét a kutatók eddig csak a képességfejlesztés, valamint a terápiában betöltött funkció felől vizsgálták (IVASKÓ-KOMLÓSSY 2013). 2 Fedics Mihály: Az Úr Jézus Krisztus és a parasztgyerek. Közreadta ORTUTAY (1940). A továbbiakban erre gyűjteményes kötetre hivatkozva idézem a mesét.
Oktatóként, hallgatóként mindenkinek első kézből van tapasztalata a távolsági ok- tatás... more Oktatóként, hallgatóként mindenkinek első kézből van tapasztalata a távolsági ok- tatásról, és sok pandémia-riport is napvilágot látott az utóbbi időben arról, hogy miként hatott ki a járványhelyzet az egyetemi képzés egészének működésére. Az olyan beszámolók azonban ritkábbak, amelyek egy adott képzést, illetve annak minden érintett képzési szintjét és színterét átfogó felméréseket, tapasztalati elem- zéseket adnak közre. Ezért is figyelemfelkeltő az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének kezdeményezése, amely a 2020-as év tavaszi, első lockdown-idősza- kából oszt meg tapasztalatokat a fordítás és tolmácsolás oktatását érő kihívásokról abban a kötetben, amely nemrég jelent meg „Távolléti oktatás a fordító- és tolmács- képzésben. Oktatási tapasztalatok COVID-19 idején” címmel.
Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illet... more Tanulmányunkban egy percepciós kísérlet eredményét mutatjuk be, amely során a strukturális, illetve a szintaktikailag jelöletlen fókusz (tág VP fókusz) értelmezését vizsgáltuk ugyanabban a dizájnban a magyar nyelvben. A résztvevők egy kép-mondat megfeleltetési feladat során, hatfokú Likert-skálán ítélték meg egy kép és egy kiegészítendő kérdésre adott válaszként megjelenő tesztmondat összeillőségét. Eredményeink nem mutattak szignifikáns különbséget a strukturális és a szintaktikailag jelöletlen fókusz interpretációja között a két tesztelt faktor, a kimerítőség és a vártság szempontjából. Egyfelől, a kísérletben mindkét fókuszstruktúra esetében a kimerítő olvasat bizonyult preferáltnak. Másfelől, a fókuszkonstituens várt, vagyis adott szituációban a világtudásunkhoz képest előrejelezhető volta egyik vizsgált struktúra esetében sem bizonyult döntőnek. Összességében eredményeink empirikusan alátámasztják Surányi (2011) elméleti felvetését a szóban forgó fókuszstruktúrák értelmezéséről.
Összefoglaló Tanulmányunk kiindulópontját egy korábban lefolytatott kísérletünk képezi, amelyben ... more Összefoglaló Tanulmányunk kiindulópontját egy korábban lefolytatott kísérletünk képezi, amelyben megállapítottuk, hogy az indexikális demonstratívumok használata a kontextus függvényében változik. Az itt bemutatandó kísérlet egyfelől azt a korábbi eredményünket erősíti meg, hogy ún. semleges kontextusban-az újabban javasolt alternatívákkal szemben-továbbra is a távolság tekinthető a döntő tényezőnek. Másfelől, kísérletünk továbbviszi a kontrasztáló kontextusok vizsgálatát annak egy altípusára koncentrálva, amikor a kontrasztáló kontextust nyelvileg az azonosító fókusz jelöli. Az eredmények megerősítik, hogy az azonosító fókusz jelöli a kontrasztáló kontextust, mivel a kontrasztáló kontextusban, azaz fókuszpozícióban disztális demonstratívumokat tartalmazó megnyilatkozások elfogadhatósági értéke szignifikánsan magasabb, mint a semleges kontextusú megnyilatkozásoké. Elemzéseink empirikus adatokkal igazolják vissza az azonosító fókusz kommunikatív funkcióját, és rámutatnak arra, hogy az azonosító fókusz-mint interfész jelenség-vizsgálatában produktívan lehet támaszkodni a kísérleti pragmatika eredményeire.
This paper examines various hypotheses regarding the choice of Hungarian and Dutch proximal and d... more This paper examines various hypotheses regarding the choice of Hungarian and Dutch proximal and distal gestural demonstratives, i.e., demonstratives accompanied by a pointing gesture, in an experimental framework. Using the so-called scripted dialogue technique, the study demonstrates that there is a significant difference between the choice of gestural demonstratives that depends on the nature of the context (non-contrastive vs. contrastive). In non-contrastive contexts accessibility as a factor is ruled out, but the traditional factor of distance plays a crucial role. In contrastive contexts the pattern of demonstratives changes, i.e., in contrastive contexts distance as a factor competes with some other factors.
A jelenség persze már Plautusnál is létezett: Captivi című darabjában a nuntiari ige mellett előb... more A jelenség persze már Plautusnál is létezett: Captivi című darabjában a nuntiari ige mellett előbb ad + accusativust használ (360), majd néhány sorral lejjebb (400) puszta dativust. 12 A Thesaurus linguae Latinae IX 775-779. alapján. 13 Nem a legszerencsésebb példa, mert mindkét alak előfordul klasszikus szerzőknél is, bár előfordulási arányuk eltérő, a latro a korábbi időkben jóval gyakoribb. Thesaurus linguae Latinae VIII. 1014-1017 és 1019. * A dolgozat megírásához nyújtott segítségükért ezúton szeretnék köszönetet mondani Bartos Hubának, Kálmán Lászlónak, valamint anonim lektoromnak.
Metaphorical anaphors are identified by Skirl (2007) as a special case of textual anaphors which ... more Metaphorical anaphors are identified by Skirl (2007) as a special case of textual anaphors which have not yet been investigated thoroughly either by linguistic theories of metaphor or by theories of anaphors with a text linguistic basis. Taking Skirl's observations as a starting point and applying them to German, we use the text-world model of Monika Schwarz (2008) to argue that metaphorical anaphors can be considered as a type of progressive anaphor, whichsimilar to other types of progressive anaphorsenrich the text-world model with a rhematic (comment) element, thus serving continuity and progression within a text simultaneously.
Uploads
Papers by Péter Csatár