Cultural / Religious Tourism by Lőrincz Katalin
Földrajzi Közlemények, 2020
Between summer 2018 and spring 2019, a study was conducted by the researchers of the University o... more Between summer 2018 and spring 2019, a study was conducted by the researchers of the University of Pannonia to examine Szentes, a small town in the Great Hungarian Plain. The study focused on the inhabitants’ attachment to the town, quality of life, internal image, and the locals’ satisfaction level with the settlement’s factors. The survey of Szentes fits with the aspirations of the 21st-century challenges of (small) rural towns (Veszprém, Kőszeg, Gyöngyös, Zirc). These challenges include retaining the young Y and Z generations and active population; liveable settlements; and sustainable rural development. During the research some local key determining figures were cross-examined in structured interviews. In addition, data were gathered
applying a focus group method along with a survey reflecting 527 local respondents’ opinions. The results provide a brief summary not only of the areas in which Szentes can improve the inhabitants’ quality of life and the conditions of its settlements, but also of how it can be a more attractive place to live overall.
Keywords: Szentes, small town, quality of life, local attachment, settlement conditions,
settlement development
Bevezetés
Szentes helyi lakosságának kötődését, szubjektív életminőségét, a városról kialakult képét (belső imázs), valamint a települési tényezőkkel való elégedettséget vizsgálta az a kutatás, melyet a Pannon Egyetem munkatársai végeztek 2018 nyara és 2019 tavasza között. Több mérőszáma is létezik az életminőségnek, azonban ezek túlnyomó részt csak országos szinten érhetők el (Banász Zs. 2019). A Szentesre irányuló kutatás elsősorban arra a fontos kérdésre keresi a választ, hogy miért jó ma Magyarországon egy kisváros-ban (Szentesen) élni, illetőleg milyen összefüggés mutatható ki a lakosság szubjektív élet-minősége (boldogság, egészség), a helyi kötődés, valamint a települési tényezőkkel való elégedettség között. Az alföldi kisvárosra irányuló felmérés szorosan illeszkedik abba a törekvésbe, mely a hazai vidéki városok (Gyöngyös, Kőszeg, Veszprém, Zirc) 21. századi kihívásait-úgymint a fiatal Y, Z generáció és aktív népesség megtartása, az élhető település, a fenntartható vidékfejlesztési irányok-mutatja be (Lőrincz K. 2016). A szentesi felmérés eredményeinek gyakorlati felhasználása elsősorban a terület-és település-fejlesztésben érintett szereplők (önkormányzat, gazdasági szereplők, beruházók, civil szervezetek) számára ad értékes és releváns információkat. A tanulmány fő célja a Szentes településre vonatkozó életminőségi, helyi kötődési és belső imázs jellemzők vizsgálata. Kutatási kérdésein a következők voltak: Kimutatható-e szignifikáns kapcsolat és ha igen, ez milyen erős a Szenteshez való kötődés, a települési tényezőkkel való elégedettség és a lakosok demográfiai jellemzői között? Mely területeken szeretnék leginkább fejleszteni a kisvárost a helyiek? Ehhez kapcsolódóan nem volt előzetes feltételezésünk.
A vallási turizmus spirituális értékekre alapozott turisztikai termékeket és szolgáltatásokat kín... more A vallási turizmus spirituális értékekre alapozott turisztikai termékeket és szolgáltatásokat kínál vallási, illetve kulturális
motivációval érkezô látogatók számára. A vallásturisztikai termékek kialakításához és fenntartásához szükséges
bevételek egy részét az üzleti alapú értékesítés biztosítja. A tanulmány egy nemzetközi vallásturisztikai projekthez
(Recultivatur projekt) kapcsolódó magyarországi kutatások egy szeletét mutatja be, ami a vallási-spirituális értékek
üzleti szempontok mentén történô turisztikai hasznosításának módjait vizsgálja. A cikkben bemutatott kutatás célja
feltárni, hogy miként lehet vallási-spirituális értékeket a turizmus szolgálatába állítani úgy, hogy a vallási-spirituális
értékek sérülése nélkül a potenciális bevételek maximalizálása is megvalósuljon. A cikkben szereplô magyarországi
vallásturisztikai helyszínek – különbözô, látogatói élmény növelését célzó kiegészítô szolgáltatásaikkal – követendô
példának tekinthetôk a vallási értékek üzleti alapon történô bemutatásában.
Uploads
Cultural / Religious Tourism by Lőrincz Katalin
applying a focus group method along with a survey reflecting 527 local respondents’ opinions. The results provide a brief summary not only of the areas in which Szentes can improve the inhabitants’ quality of life and the conditions of its settlements, but also of how it can be a more attractive place to live overall.
Keywords: Szentes, small town, quality of life, local attachment, settlement conditions,
settlement development
Bevezetés
Szentes helyi lakosságának kötődését, szubjektív életminőségét, a városról kialakult képét (belső imázs), valamint a települési tényezőkkel való elégedettséget vizsgálta az a kutatás, melyet a Pannon Egyetem munkatársai végeztek 2018 nyara és 2019 tavasza között. Több mérőszáma is létezik az életminőségnek, azonban ezek túlnyomó részt csak országos szinten érhetők el (Banász Zs. 2019). A Szentesre irányuló kutatás elsősorban arra a fontos kérdésre keresi a választ, hogy miért jó ma Magyarországon egy kisváros-ban (Szentesen) élni, illetőleg milyen összefüggés mutatható ki a lakosság szubjektív élet-minősége (boldogság, egészség), a helyi kötődés, valamint a települési tényezőkkel való elégedettség között. Az alföldi kisvárosra irányuló felmérés szorosan illeszkedik abba a törekvésbe, mely a hazai vidéki városok (Gyöngyös, Kőszeg, Veszprém, Zirc) 21. századi kihívásait-úgymint a fiatal Y, Z generáció és aktív népesség megtartása, az élhető település, a fenntartható vidékfejlesztési irányok-mutatja be (Lőrincz K. 2016). A szentesi felmérés eredményeinek gyakorlati felhasználása elsősorban a terület-és település-fejlesztésben érintett szereplők (önkormányzat, gazdasági szereplők, beruházók, civil szervezetek) számára ad értékes és releváns információkat. A tanulmány fő célja a Szentes településre vonatkozó életminőségi, helyi kötődési és belső imázs jellemzők vizsgálata. Kutatási kérdésein a következők voltak: Kimutatható-e szignifikáns kapcsolat és ha igen, ez milyen erős a Szenteshez való kötődés, a települési tényezőkkel való elégedettség és a lakosok demográfiai jellemzői között? Mely területeken szeretnék leginkább fejleszteni a kisvárost a helyiek? Ehhez kapcsolódóan nem volt előzetes feltételezésünk.
motivációval érkezô látogatók számára. A vallásturisztikai termékek kialakításához és fenntartásához szükséges
bevételek egy részét az üzleti alapú értékesítés biztosítja. A tanulmány egy nemzetközi vallásturisztikai projekthez
(Recultivatur projekt) kapcsolódó magyarországi kutatások egy szeletét mutatja be, ami a vallási-spirituális értékek
üzleti szempontok mentén történô turisztikai hasznosításának módjait vizsgálja. A cikkben bemutatott kutatás célja
feltárni, hogy miként lehet vallási-spirituális értékeket a turizmus szolgálatába állítani úgy, hogy a vallási-spirituális
értékek sérülése nélkül a potenciális bevételek maximalizálása is megvalósuljon. A cikkben szereplô magyarországi
vallásturisztikai helyszínek – különbözô, látogatói élmény növelését célzó kiegészítô szolgáltatásaikkal – követendô
példának tekinthetôk a vallási értékek üzleti alapon történô bemutatásában.
applying a focus group method along with a survey reflecting 527 local respondents’ opinions. The results provide a brief summary not only of the areas in which Szentes can improve the inhabitants’ quality of life and the conditions of its settlements, but also of how it can be a more attractive place to live overall.
Keywords: Szentes, small town, quality of life, local attachment, settlement conditions,
settlement development
Bevezetés
Szentes helyi lakosságának kötődését, szubjektív életminőségét, a városról kialakult képét (belső imázs), valamint a települési tényezőkkel való elégedettséget vizsgálta az a kutatás, melyet a Pannon Egyetem munkatársai végeztek 2018 nyara és 2019 tavasza között. Több mérőszáma is létezik az életminőségnek, azonban ezek túlnyomó részt csak országos szinten érhetők el (Banász Zs. 2019). A Szentesre irányuló kutatás elsősorban arra a fontos kérdésre keresi a választ, hogy miért jó ma Magyarországon egy kisváros-ban (Szentesen) élni, illetőleg milyen összefüggés mutatható ki a lakosság szubjektív élet-minősége (boldogság, egészség), a helyi kötődés, valamint a települési tényezőkkel való elégedettség között. Az alföldi kisvárosra irányuló felmérés szorosan illeszkedik abba a törekvésbe, mely a hazai vidéki városok (Gyöngyös, Kőszeg, Veszprém, Zirc) 21. századi kihívásait-úgymint a fiatal Y, Z generáció és aktív népesség megtartása, az élhető település, a fenntartható vidékfejlesztési irányok-mutatja be (Lőrincz K. 2016). A szentesi felmérés eredményeinek gyakorlati felhasználása elsősorban a terület-és település-fejlesztésben érintett szereplők (önkormányzat, gazdasági szereplők, beruházók, civil szervezetek) számára ad értékes és releváns információkat. A tanulmány fő célja a Szentes településre vonatkozó életminőségi, helyi kötődési és belső imázs jellemzők vizsgálata. Kutatási kérdésein a következők voltak: Kimutatható-e szignifikáns kapcsolat és ha igen, ez milyen erős a Szenteshez való kötődés, a települési tényezőkkel való elégedettség és a lakosok demográfiai jellemzői között? Mely területeken szeretnék leginkább fejleszteni a kisvárost a helyiek? Ehhez kapcsolódóan nem volt előzetes feltételezésünk.
motivációval érkezô látogatók számára. A vallásturisztikai termékek kialakításához és fenntartásához szükséges
bevételek egy részét az üzleti alapú értékesítés biztosítja. A tanulmány egy nemzetközi vallásturisztikai projekthez
(Recultivatur projekt) kapcsolódó magyarországi kutatások egy szeletét mutatja be, ami a vallási-spirituális értékek
üzleti szempontok mentén történô turisztikai hasznosításának módjait vizsgálja. A cikkben bemutatott kutatás célja
feltárni, hogy miként lehet vallási-spirituális értékeket a turizmus szolgálatába állítani úgy, hogy a vallási-spirituális
értékek sérülése nélkül a potenciális bevételek maximalizálása is megvalósuljon. A cikkben szereplô magyarországi
vallásturisztikai helyszínek – különbözô, látogatói élmény növelését célzó kiegészítô szolgáltatásaikkal – követendô
példának tekinthetôk a vallási értékek üzleti alapon történô bemutatásában.