Adam Havas
Ádám Havas is a sociologist and International Fellow at the Kulturwissenschaftliches Institut Essen (KWI), where his research explores the connections between popular music, globalization, and migration. His postdoctoral research as a Marie Curie Postdoctoral Fellow at the University of Barcelona, Department of Sociology (2022-2024) explored the cultural politics of musical diasporas in Europe with particular emphasis on of musicians with Afro-Latin, Black British and Gypsy/Romani backgrounds. Before joining CECUPS, he was Head of Social Science Division at the Budapest-based Milestone Institute, a college of advanced studies. He was Chair of IASPM-Hungary (2018–2020) and is currently a member of IASPM-AL, the editorial board at Jazz Research Journal (Equinox) and Replika social science quarterly. He co-edited with Bruce Johnson a special issue at Popular Music and Society on global jazz diasporas and co-edits (alongside Johnson and David Horn) the Routledge Companion to Diasporic Jazz Studies. His book, The Genesis and Structure of the Hungarian Jazz Diaspora was published in 2022 by Routledge. His publications appeared in Popular Music, Jazz Research Journal and Jazz Research News among others. He gave guest lectures in various universities and research centres including The New School of Social Research, Rutgers University, University of Music and Performing Arts Graz, Universidad Complutense de Madrid, or, Birmingham City University. In 2019 he was the recipient of the Ferenc Erdei Price awarded to the most outstanding young sociologist of the year in Hungary.
Adam is a keen advocate for the cause of academic autonomy and for a global perspective on structural inequalities and social change.
Endorsement for the Routledge book:
"What a complex, brilliant little book! It’s best to read it as
• a tour de force in the ethnography of performing arts, putting the field of jazz in Hungary on the map of the social sciences world-wide,
• a courageous renewal of the Bourdieusian dialect of sociology, from the sidelines of European bourgeois modernity,
• an ethnography of the place of ‘race’ and identity as they appear in the cosmos of the creative arts, and dance in the double bind of Dirty Whiteness and (dis)privilege,
• an insider-outsider take on the whirl of radically open-ended art,
• an account of creative lives that vibrate between bebop inspirations and the “burden of free idioms”, negotiating the all-important informal scripts played in the “Roma” and “assimilated Jewish” scenes, and
• a sparkling allegory for semiperipheral east-central Europe, a tiny universe of its own, forever in search of a sound—finding a voice that it can regard as its own."
József Böröcz, Professor of Sociology, Rutgers, The State University of New Jersey, USA
–
Ádám Havas es becario postdoctoral Marie Curie en la Universidad de Barcelona, Departamento de Sociología (desde octubre de 2022). Sus intereses de investigación se sitúan en la intersección de la sociología cultural, los estudios poscoloniales y los estudios de música popular. Su proyecto de investigación comparativa tiene como objetivo explorar la política cultural de las diásporas musicales en Europa con especial énfasis en los músicos de origen afrolatino, “Black British” y gitano/romaní. Antes de unirse al CECUPS, fue jefe de la División de Ciencias Sociales en Milestone Institute, un colegio de estudios avanzados con sede de Budapest. Fue presidente de IASPM-Hungría (2018-2020) y actualmente es miembro IASPM-AL, de la junta editorial en Jazz Research Journal (Equinox) y Replika. Coedita con Bruce Johnson un número especial en Popular Music and Society sobre “Jazz Diasporas” y ha coeditado (con Johnson y David Horn) el Routledge Companion to Diasporic Jazz Studies (forthcoming). En 2022 publicó The Genesis and Structure of the Hungarian Jazz Diaspora (Routledge). Sus publicaciones han aparecido en Popular Music (CUP), Jazz Research Journal (Equinox), y Jazz Research News, entre otras. En 2019 recibió el Premio Ferenc Erdei otorgado al joven sociólogo más destacado del año en Hungría. Adam es un ferviente defensor de la autonomía académica y de una perspectiva global sobre las desigualdades estructurales y el cambio social.
Supervisors: Miklós Hadas and Arturo Rodríguez Morató
Phone: +36301976383
Adam is a keen advocate for the cause of academic autonomy and for a global perspective on structural inequalities and social change.
Endorsement for the Routledge book:
"What a complex, brilliant little book! It’s best to read it as
• a tour de force in the ethnography of performing arts, putting the field of jazz in Hungary on the map of the social sciences world-wide,
• a courageous renewal of the Bourdieusian dialect of sociology, from the sidelines of European bourgeois modernity,
• an ethnography of the place of ‘race’ and identity as they appear in the cosmos of the creative arts, and dance in the double bind of Dirty Whiteness and (dis)privilege,
• an insider-outsider take on the whirl of radically open-ended art,
• an account of creative lives that vibrate between bebop inspirations and the “burden of free idioms”, negotiating the all-important informal scripts played in the “Roma” and “assimilated Jewish” scenes, and
• a sparkling allegory for semiperipheral east-central Europe, a tiny universe of its own, forever in search of a sound—finding a voice that it can regard as its own."
József Böröcz, Professor of Sociology, Rutgers, The State University of New Jersey, USA
–
Ádám Havas es becario postdoctoral Marie Curie en la Universidad de Barcelona, Departamento de Sociología (desde octubre de 2022). Sus intereses de investigación se sitúan en la intersección de la sociología cultural, los estudios poscoloniales y los estudios de música popular. Su proyecto de investigación comparativa tiene como objetivo explorar la política cultural de las diásporas musicales en Europa con especial énfasis en los músicos de origen afrolatino, “Black British” y gitano/romaní. Antes de unirse al CECUPS, fue jefe de la División de Ciencias Sociales en Milestone Institute, un colegio de estudios avanzados con sede de Budapest. Fue presidente de IASPM-Hungría (2018-2020) y actualmente es miembro IASPM-AL, de la junta editorial en Jazz Research Journal (Equinox) y Replika. Coedita con Bruce Johnson un número especial en Popular Music and Society sobre “Jazz Diasporas” y ha coeditado (con Johnson y David Horn) el Routledge Companion to Diasporic Jazz Studies (forthcoming). En 2022 publicó The Genesis and Structure of the Hungarian Jazz Diaspora (Routledge). Sus publicaciones han aparecido en Popular Music (CUP), Jazz Research Journal (Equinox), y Jazz Research News, entre otras. En 2019 recibió el Premio Ferenc Erdei otorgado al joven sociólogo más destacado del año en Hungría. Adam es un ferviente defensor de la autonomía académica y de una perspectiva global sobre las desigualdades estructurales y el cambio social.
Supervisors: Miklós Hadas and Arturo Rodríguez Morató
Phone: +36301976383
less
Related Authors
InterestsView All (16)
Uploads
Videos by Adam Havas
Participants: Miklós Hadas, Péter Ajtai, Havas Ádám
Books by Adam Havas
What is Diasporic Jazz?
Histories and Counter-Narratives
Making, Disseminating, and Consuming Diasporic Jazz
Culture, Politics, and Ideology
Communities and Distinctions
Presenting and Representing Diasporic Jazz
Challenges and New Directions
The Routledge Companion to Diasporic Jazz Studies traces how cultural dynamics related to "race", coloniality, gender, and politics traverse and shape jazz. Employing a cross section of approaches to the study of diasporic jazz as eloquently showcased by the entries, this book seeks to challenge the dominant jazz narratives through championing a more all-encompassing, multi-paradigmatic alternative. Bringing together contributions from authors all over the world, this volume is a vital resource for scholars of jazz, as well as professionals in the music industries and those interested in learning about the cultural and historical origins of jazz.
Contents
Introduction
Chapter 1: On the crossroads of cultural sociology and jazz studies
Chapter 2: The ‘othering effect’ of jazz: cultural and racial hierarchies in Hungary’s jazz age
Chapter 3: Polarisation, acceptance and in-betweenness: Jazz in state socialist Hungary
Chapter 4: Struggles that matter: The social constructions of bebop and free jazz
Chapter 5: Othering whiteness: Permanence and change in Romani musicians’ jazz habitus
Conclusion: Counter-discourses, jazz diasporas and the reconfiguration of the canon
Index
Chapter/preview available at: https://www.taylorfrancis.com/books/mono/10.4324/9781003132790/genesis-structure-hungarian-jazz-diaspora-ádám-havas
Papers by Adam Havas
Keywords: Identity politics, jazz diasporas, othering, inaudible difference, illiberalism
On the Genesis of the Hungarian Literary Field in the Reform Era:
The Dethronement of Aristocracy and Money: The “Lexicon-Suit” (1830–31)
At the center of my study is a key event in the creation of the modern Hungarian literary field: the series of debates known as the “lexicon suite” (1830–31), which played a decisive role in the for- mation, institutionalization and autonomization of the field of literature in Reform Era Hungary, which gradually started to be organized along “pure” aes- thetic judgments. The historical-sociological anal- ysis focuses on the strategies related to the “social capitalization of knowledge”, using the expression of Viktor Karády, through which the groups of pre-intellectuals who migrated to Pest-Buda began to create the main literary professions and institu- tions. I interpret the polemic surrounding the publi- cation of the “Conversations Lexicon” as a clash be- tween the innovative-autonomous and conservative factions of the Reform Era intelligentsia in order to grasp sociologically how a demarcated market of symbolic goods, which can already be called a field in the Bourdieusian sense, was created in Hungary.
Keywords: Literary field, Reform Era, romanti- cism, Bourdieu, Bajza.
See more at: https://www.tandfonline.com/toc/rpms20/current
Link: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/03007766.2022.2123458?fbclid=IwAR28Ctkx-NsdBN859PQgEB2bKXL_wd2A3cDIMNbGVMMsDKunKPEECMLEu8k#.Yy14i5Tw1sE.twitter
Participants: Miklós Hadas, Péter Ajtai, Havas Ádám
What is Diasporic Jazz?
Histories and Counter-Narratives
Making, Disseminating, and Consuming Diasporic Jazz
Culture, Politics, and Ideology
Communities and Distinctions
Presenting and Representing Diasporic Jazz
Challenges and New Directions
The Routledge Companion to Diasporic Jazz Studies traces how cultural dynamics related to "race", coloniality, gender, and politics traverse and shape jazz. Employing a cross section of approaches to the study of diasporic jazz as eloquently showcased by the entries, this book seeks to challenge the dominant jazz narratives through championing a more all-encompassing, multi-paradigmatic alternative. Bringing together contributions from authors all over the world, this volume is a vital resource for scholars of jazz, as well as professionals in the music industries and those interested in learning about the cultural and historical origins of jazz.
Contents
Introduction
Chapter 1: On the crossroads of cultural sociology and jazz studies
Chapter 2: The ‘othering effect’ of jazz: cultural and racial hierarchies in Hungary’s jazz age
Chapter 3: Polarisation, acceptance and in-betweenness: Jazz in state socialist Hungary
Chapter 4: Struggles that matter: The social constructions of bebop and free jazz
Chapter 5: Othering whiteness: Permanence and change in Romani musicians’ jazz habitus
Conclusion: Counter-discourses, jazz diasporas and the reconfiguration of the canon
Index
Chapter/preview available at: https://www.taylorfrancis.com/books/mono/10.4324/9781003132790/genesis-structure-hungarian-jazz-diaspora-ádám-havas
Keywords: Identity politics, jazz diasporas, othering, inaudible difference, illiberalism
On the Genesis of the Hungarian Literary Field in the Reform Era:
The Dethronement of Aristocracy and Money: The “Lexicon-Suit” (1830–31)
At the center of my study is a key event in the creation of the modern Hungarian literary field: the series of debates known as the “lexicon suite” (1830–31), which played a decisive role in the for- mation, institutionalization and autonomization of the field of literature in Reform Era Hungary, which gradually started to be organized along “pure” aes- thetic judgments. The historical-sociological anal- ysis focuses on the strategies related to the “social capitalization of knowledge”, using the expression of Viktor Karády, through which the groups of pre-intellectuals who migrated to Pest-Buda began to create the main literary professions and institu- tions. I interpret the polemic surrounding the publi- cation of the “Conversations Lexicon” as a clash be- tween the innovative-autonomous and conservative factions of the Reform Era intelligentsia in order to grasp sociologically how a demarcated market of symbolic goods, which can already be called a field in the Bourdieusian sense, was created in Hungary.
Keywords: Literary field, Reform Era, romanti- cism, Bourdieu, Bajza.
See more at: https://www.tandfonline.com/toc/rpms20/current
Link: https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/03007766.2022.2123458?fbclid=IwAR28Ctkx-NsdBN859PQgEB2bKXL_wd2A3cDIMNbGVMMsDKunKPEECMLEu8k#.Yy14i5Tw1sE.twitter
By Miklós Hadas and Ádám Havas
Abstract: Founding editor, Professor Miklós Hadas and member of the current editorial board, Ádám Havas are delighted to present the 30th issue of Replika journal founded in 1990 amidst the turbulent period of the democratic transition in Hungary. The first thematic section of this “special” issue aims to represent the journal’s enduring self-reflexive academic ars poetica and its devotion towards disseminating top quality social science in Hungarian language.
Link: http://www.criticatac.ro/lefteast/heteronomous-academia-eu-borderlands/
The present essay is a response to József Böröcz’s seminal article entitled Informality Rules published in Replika 20 years after its original appearance in East European Politics and Societies. More precisely, our work explores some ways informalities may corrupt and
endanger the autonomous knowledge production in Hungary. We argue that in addition to the intertwining external forces of neoliberalism and illiberalism, academic autonomy in Hungary is also threatened by the selection processes governed by informal networks to the detriment of academic excellence. Furthermore, evidence is brought to illustrate that the systematic lack of reflection of official scholars on the internal hindrances of autonomous science serves to reproduce the status quo favouring, and upheld by, the domestic academic elite. To analyse the heteronomous functioning of Hungarian academia, the concepts of informalities and simulated protest are applied within a Bourdieusian sociological framework.
Keywords: Heteronomy, informality, simulated protest, neoliberal academia, illiberalism, counter-selection, Pierre Bourdieu
*In magyar:
A heteronóm akadémia felemelkedése az EU peremvidékein
"A társadalomtudomány valójában a hatalmi elit érdekeit szolgálja és újratermeli a fennálló uralmi struktúrákat, amennyiben az értékeket nem vonják kritikai vizsgálat alá. Ebből a szempontból a társadalomtudomány inherensen politikai vállalkozás is egyben. "
Absztrakt: Jelen írás válasz Böröcz József "Kistársadalom-kiskapuk" című, a Replikában (újra)közölt tanulmányára. Munkánkban az informalitások kontraproduktív hatásainak egy sajátos területét vizsgáljuk egy problémafölvető esszé keretében: a magyar akadémiai mező működésmódját. Fő állításunk szerint a magyar tudományos mező autonómiáját a neoliberalizmus és illiberalizmus egymással összefonódó külső erői mellett az akadémiai mező szelekciós eljárásait pókhálószerűen átszövő informalitások is veszélyeztetik, amire azon-ban az akadémiai mező szereplői nem reagálnak érdemben. A belső hatalmi viszonyokra történő reflexió módszeres elmulasztása meglátásunk szerint a domináns pozíciókban lévő magyar akadémiai elit status quoját hivatott védeni, nem pedig az autonóm tudástermelés-intézményesen is biztosítandó-feltételeit. A magyar akadémiai szférát jellemző heteronóm működésmódra tudománymetriai adatok mellett az informalitások és a szimulált ellenállás koncepcióival világítunk rá egy alapvetően bourdieuziánus értelmezési keretben. Kulcsszavak: heteronómia, informalitás, szimulált ellenállás, neoliberális akadémia, illiberalizmus, kontraszelekció, Pierre Bourdieu A cikk angol változata a LeftEast online folyóiratban jelent meg (Havas és Fáber 2020). Ezúton is köszönjük a szerkesztőség tanácsait és támogatását, valamint Böröcz Józsefnek az esszé témafölvetéseivel kapcsolatos kritikai észrevételeit.
Az értekezés empirikus fejezetiben műfajon belüli rétegződés esztétikával, tradíció-értelmezéssel és meghatározott esztétikai pozíciókhoz kötött megélhetési stratégiákkal kapcsolatos szempontjait elemeztem. Az elemzés során kifejtem, hogy a „tiszta” free és mainstream pólusok jól rekonstruálható oppozíciós rendszerré állnak össze (lásd a disszertáció 1. táblázatának oppozíciós párjait), mely alapvetően meghatározza az esztétikai praxisokat és a presztízsszerzés logikáját:
• Egyik fő következtetésem szerint, a zenei identitások konstrukciója során nem a kategóriák, hanem a pozíciókhoz köthető alkalmazásmódjaik, interpretációik különböznek. A mainstream és free zenészek nézőpontjából származó interjúrészletek és kritikák lényege megragadható a progresszív-tradicionalista, múltközpontú-jelenidejű, ideologikus-esztétikai és újító-ortodox ellentétpárok révén.
A zenei habitus Bourdieu nyomán alkotott koncepciójával vizsgáltam a roma származású, zenészcsaládba született jazz-zenészek zenéhez való viszonyát és esztétikai gyakorlatait. Az elemzés során a történetileg kondicionált zenei diszpozíciók különböző dimenzióit világítottam meg, elsősorban a zenei szocializáció és család, valamint az életstílus és esztétikai preferenciák szempontjából.
• Fő következtetésem szerint a mainstream jazz elitnek tételezett csoport esztétikai gyakorlatai a szocializáció során újratermelt diszpozíciókkal vannak összefüggésben, mely szélsőséges esetben a zenei „anti-intellektualizmusban” ragadható meg, melynek legitimációja vérségi és „genetikai” alapon konstruálódik, szemben pl. a free jazz-zenészek tudós referenciák kölcsönözte legitimitásával, mely az „autonóm művész zenén túlmutató ethoszát” hangsúlyozza.
• Az esztétikai értelemben vett ortodoxia a társadalmi mezőben betöltött pozícióval van összefüggésben: a dominált etnikum domináns frakciója, a zenészcsaládba született magyarcigányok számára a mainstream jazzhez való „dogmatikus” ragaszkodás státuszlegitimáló elem.
Az értekezés során alkalmazott mezőelemzéssel (field analysis) Bourdieu kultúraszociológiájának honi legitimációját is kívántam növelni. Bízom benne, hogy a módszertani fejezetben foglalt konceptualizálással és operacionalizálással kapcsolatos problémák kifejtése, valamint az empirikus elemzések hozzájárulnak egyfajta „magyar Bourdieu” megteremtéséhez, mely az értekezés egyik fő elméleti és tudományos tétje.
Uno de los aspectos culturales más destacados de la modernidad tardía es la continua redefinición de las fronteras entre la llamada "alta cultura" y la cultura "profana". La transformación del orden cultural: la creciente estetización de la vida cotidiana (Featherstone, 2007) y la emergencia de nuevos campos del arte considerados ya como prácticas estéticas legítimas (p. ej. el arte urbano y la fotografía) incentivó la creación de una sociología del arte capaz de enfrentarse con la cambiante relación entre arte y sociedad. Para el público profesional más amplio, el libro La Nueva sociología de las artes: una perspectiva hispanohablante y global editado por Arturo Rodríguez Morató y Álvaro Santana Acuña puede entenderse como una respuesta contemporánea a los dinamismos culturales escritos por representantes de la nueva sociología de las artes que tienen en común estar establecidos en el mundo académico internacional. Como los discursos internacionales de la disciplina apenas trascendieron al mundo científico hispanohablante con la excepción de figuras canónicas como Bourdieu, es importante enfatizar que la visión global aportada por los estudios ofrece un panorama actual y amplio sobre las tendencias de la disciplina. Al terminar de leer el libro, el lector relativamente familiarizado con las tendencias recientes de la disciplina, siente añadir al menos un adjetivo más, que caracteriza la nueva sociología de las artes: la categoría 'posbourdieuana', que caracteriza en diferentes grados la mayoría de los trece artículos por las referencias teóricas utilizadas y sobre todo, la construcción del objeto científico. Los diversos temas (cocina, rock, artes visuales, ópera, arquitectura, danza etc.) y los ámbitos temáticos (recepción y gusto, institutos artísticos, prácticas de evaluación) permiten al lector abordar las eclécticas posiciones epistemológicas, temas y problemas principales de la nueva agenda posbourdieuana de la sociología de las artes. En vez de seguir una revisión cronológica de los capítulos, he decidido utilizar una categorización de los 13 capítulos según cuatro amplios ámbitos temáticos: perspectivas sociomateriales y tecnológicas, evaluación artística, producción cultural y prácticas colectivas. Uno de los planteamientos interdisciplinarios que tiene cada vez más seguidores entre los sociólogo(a)s de las artes es la visión "sociomaterial" que acentúa las capacidades transformadoras de las características materiales de las obras de arte atribuyéndoles así agencia social. En diferentes contextos empíricos (ópera, artes visuales, subastas, escenarios creativos, rock) los estudios exploran las características materiales de la cultura y los varios modos en que la materialidad del objeto cultural tiene un rol crucial no solo en cómo las diferentes formas de arte (p. ej. la ópera, la pintura posmoderna o la arquitectura brutalista) son apreciadas, sino también, en cómo las características materiales están estrechamente vinculadas a la creación de comunidades e identidades colectivas. En su artículo Eduardo de la Fuente (2007) representa una perspectiva "sociomaterial" cuando explora las correlaciones entre la arquitectura y la vida organizativa. Utilizando el ejemplo de la arquitectura brutalista de los campus de universidades y beneficiándose de sus propias memorias como profesor, al autor argumenta de una forma convincente sobre cómo
-
It is not an easy rhetorical task to simultaneously address the celebrant and the reader, as the volume serves, on the one hand, as a tribute to Miklós Hadas, the founding editor, on the occasion of his seventieth birthday, and on the other hand, as a special issue that aims to provide insight into his body of work. This insight, necessarily devoid of the ambition for completeness but capturing the complex impact and the different values of Miklós's work, is achieved by selecting writings from the celebrant's contributions in Replika for this volume. As editors of the volume, we do not suffice with accounting for the editorial principles of selection. In this brief introduction, we also discuss the sociological perspective we learned from Miklós, a perspective that has set many sociologists on their career paths alongside us.
Az elmúlt évek során számos célt vesztett tüntetés résztvevőjeként és petíció mindinkább kedvetlenebb aláírójaként egyre inkább foglalkoztatott, hogy a tiltakozási stratégiák, valamint az azokat alátámasztó érvrendszerek miért nem változnak annak ellenére sem, hogy mára a kormányzati szándék (és eszközrendszer) [ 1 ] mellett az ellenállási formák haszontalansága is egyértelműen látszik. Hogy kérdéseimre választ kapjak, a számomra elérhető szociológiai fogalmakkal a tudományos erőtér szerkezete és az autonómia védelmére irányuló közösségi cselekvések kapcsolatáról próbálok meg érvényes megállapításokat tenni.
Social Sciences on the European Semi-Periphery in times of Illiberalism, Marketization and Cultural Wars
Ádám Havas
Marie Curie Postdoctoral Fellow, University of Barcelona, Centre for the Study of Culture, Politics and Society (CECUPS)
Ágoston Fáber
PhD in sociology form University Eötvös Loránd (Hungary), editor at Új Egyenlőség social theory magazine
Social science may in fact serve the interests of powerful elites and reproduce existing structures of domination if values are not critically analyzed. Social science is also an inherently political
enterprise in these respects.
– George Steinmetz
Abstract
The article problematizes the tensions between “academic freedom” and “academic autonomy” from a mainly Bourdieusian perspective of sociology of science arguing that Hungarian social science production is threatened externally by the interwoven forces of neoliberalism and illiberalism, and internally, by the rule of informalities characterizing domestic academic funding and recruitment practices. This historically conditioned setting provides the structural basis for the prevalent form of resistance we term here simulated protest, a semi-peripheral configuration of pseudo-resistance which satisfies the individual need to exercise civic courage through over-aestheticized protest-rituals which serve to maintain the status quo of the dominant institutional elite by distracting attention from internal challenges towards external (political, economic) threats. Drawing on the analysis of descriptive statistics of academic performance, journalistic reports, interviews and open letters, the article makes the paradoxical claim that self-critical reflexivity is needed the most when institutional science is under threat by the joint forces of neo- and illiberalism.
Keywords: Sociology of science, illiberalism, neoliberalism, informalities, autonomy
(Youtube: https://www.youtube.com/watch?v=l5fNVPpB4a0)
The conference will be held in Hungarian and English. Applicants are expected to send in a 200-250 word abstract in Hungarian and/or English with a bio of max. 100 words, including their affiliation. The same parameters are expected to be followed by applicants for the following events at the conference: roundtable, symposium (a couple of shorter contributions to the same subject) or workshop (held interactively about one topic) to the following e-mail address: [email protected]: August 31, 2020.The proceedings are planned to be published in Hungarian (Gondolat Publishers, Budapest)and in English
(L’ Harmattan, Paris)
, in separate volumes.
Conference Committee: Eszter
György
(ELTE BTK Atelier)
Tamás
H
ajnáczky (
KRE)
Ádám
Havas (Milestone Inst.)Lynn M. Hooker (Purdue University)
Ernő Kállai
(SZTE)
Kornél
Zipernovszky (Jatakucs)
En este episodio presentamos el libro de , un sociólogo cultural húngaro, quien realizó un estudio de base etnográfica sobre la diáspora del jazz húngaro. Hemos aprendido cómo el jazz puede legitimar la autenticidad étnica de los músicos gitanos en Hungría, y la improvisación libre que requiere que el músico supere su disposición musical encarnada, gestione conscientemente su habitus musical, sus rutinas musculares, y que desaprenda paradigmas culturales.
https://aibrpodcast.podbean.com/e/15-habitus-musical-y-autenticidad/
ased on an ongoing research employing (auto)ethnography, qualitative interview technique and comparative historical methods, this talk aims to explore the tensions between non-idiomatic free improvisation performances and radical social activism with particular emphasis on the experiences of diaspora musicians. Following the outline of the theoretical framework informed by postcolonial scholarship, Bourdieusian “field analysis” and cultural studies, I draw on my fieldwork conducted at the small collectivist bookstore “La Social” situated in Barcelona’s Poble Sec district that hosts free improv events on a weekly basis featuring the city’s eclectic and multi-ethnic but marginal (avant-garde) musical community. Profoundly embedded in the city’s loosely connected network of cultural centers that promote a range of grassroot social initiatives, the performance rituals (as some musicians conceptualize these events) manifest controversial aspects of radicalism stemming from the tensions between economic disinterestedness, non-idiomatic aesthetics and egalitarian social / ideological agendas connected to the tangible impact of global capitalism on local communities. Instead of providing an overarching interpretation of these ephemeral acts of resistance, my objective is rather posing the relevant questions concerning the cultural motifs of radical musical experimentation that aims to transcend genre, race-, and place-based boundaries to create an utopistic realm of musical encounters. To challenge the ahistoricism and deconstructionism of contemporary avant-jazz aesthetics, the talk closes by discussing a case study of the ensemble Qiyan, a project that combines Arabic, Jewish and Sephardi musical traditions with free jazz aesthetics.
https://www.musicalencounters.co.uk/event-details/the-cultural-politics-of-barcelonas-free-improvisation-scene
Résztvevők: Böröcz József, Gregor Anikó, Fáber Ágoston, Havas Ádám
A lapszámbemutató második tematikus egysége Böröcz József tanulmánya kapcsán próbál válaszokat adni a következő kérdésekre a szerző és beszélgetőtársai segítségével: Van-e bárkinek joga feltétel nélküli, globális kiváltságokhoz? Lehet “fehérség”-elismerést követelni globális erőszak nélkül? Volna-e értelme a “fehérség” „objektíve” meghatározhatatlan identitáskategóriájának, ha nem járna globális kiváltságokkal? Hogy illeszthetők bele a „rassz” és a “fehérség” fogalmai a társadalomelemzésbe? Értelmes dolog-e még vadabb rasszizmussal „fellépni” a bennünket illető rasszizmussal szemben? Hogy tagolódik a “fehérség” a mai világban, Európában, Magyarországon? Hányféle “fehérség” van? Mi “Európa” fogalmának jelentése az így vázolt “fehérség” szempontjából?
Helyszín: Három Holló
Dátum: 2023 január 4. 18.00–21.00