The theme 1 of the "Senses and Religion" conference of the SIEF Commission for Folk Religion (9-1... more The theme 1 of the "Senses and Religion" conference of the SIEF Commission for Folk Religion (9-12 September 2006, Celje, Slovenia) was based on two pillars. One was the sensual perception of reality and within this the place of the five human senses (sight, hearing, smell, touch, and taste), and the other was religion as a process of cognition, in which the role of sensual perception may differ from one age and one culture to another. It is through our senses that we experience the natural and social reality around us. With their help we can know this reality, perceive interconnections, and shape relationships. The senses are gateways to memory, gateways to knowledge. This is a kind of cognition and communication that is culturally determined and creates forms dependent on culture. This means that the cultural use of the senses is not incidental, but can be described as a cultural system. However the rules are not immutable; they can be modified with the passing of time and changing circumstances. Especially strong changes have occurred in the past two centuries with the rapid advance of technical civilization. This applies not only to the culture of the senses, but also to scientific research on sensual perception. The situation has changed from a superficial knowledge of sensual perception to a state of understanding. This is the consequence of psychological, scientific, and medical studies and research on the senses over the past 200 to 250 years. Their findings have been incorporated into our everyday lives, also becoming part of commercial and advertising activity in the 20th and 21st centuries. In recent decades we have even seen the appearance 1 This theme was proposed at the 2002 conference of the SIEF Commission for Folk Religion in Edinburgh by Prof. Leonard Norman Primiano (Cabrini College, Radnor, Pennsylvania). SENSES AND RELIGION. INTRODUCTORY THOUGHTS GÁBOR BARNA The theme of the conference of the SIEF Commission for Folk Religion (9-12 September 2006, Celje, Slovenia) was based on two pillars. One was the sensual perception of reality and within this the place of the five human senses (sight, hearing, smell, touch, and taste), and the other was religion as a process of cognition, in which the role of sensual perception may differ from one age and one culture to another.
After numerous unsuccessful attempts over 700 years, on 23 July 1943 Pope Pius XII signed the can... more After numerous unsuccessful attempts over 700 years, on 23 July 1943 Pope Pius XII signed the canonisation bulla of Margaret of Anjou of the medi- aeval Hungarian royal dynasty (1242-1271), a nun of the Dominican Order. The liturgical feast of Margaret, who was beatified in the 17 th century falls on Janu- ary 18. This was the reason why the Hungarian Catholic Church chose January 1944 for the official and national celebration of her canonisation. It ordered that a three-day celebration (triduum) be held in all Catholic churches of the coun- try at that time, and also specified the liturgy. The central celebration was held within the frame of an eight-day commemoration (octava) in the Queen of the Rosary church of the Dominican Order in Budapest. The celebration provided a good example of the cohesion of the Catholic Church, the cooperation between the Catholic Church and the political sphere, and the broad social support for the cause. The article analyses this central celebration ...
MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport eBooks, 2016
After numerous unsuccessful attempts over 700 years, on 23 July 1943 Pope Pius XII signed the can... more After numerous unsuccessful attempts over 700 years, on 23 July 1943 Pope Pius XII signed the canonisation bulla of Margaret of Anjou of the mediaeval Hungarian royal dynasty (1242-1271), a nun of the Dominican Order. The liturgical feast of Margaret, who was beatified in the 17 th century falls on January 18. This was the reason why the Hungarian Catholic Church chose January 1944 for the official and national celebration of her canonisation. It ordered that a three-day celebration (triduum) be held in all Catholic churches of the country at that time, and also specified the liturgy. The central celebration was held within the frame of an eight-day commemoration (octava) in the Queen of the Rosary church of the Dominican Order in Budapest. The celebration provided a good example of the cohesion of the Catholic Church, the cooperation between the Catholic Church and the political sphere, and the broad social support for the cause. The article analyses this central celebration and some of the sermons preached on the occasion. No similar celebrations were held in later years or decades. The Eastern front of the Second World War reached Hungary in the summer and autumn of 1944, and after the war the atheist-communist-socialist regime that came to power prevented similar aspirations. As a result, the veneration of Saint Margaret that reached a peak in early 1944, subsequently gradually faded away.
Bálint Sándor "Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza" című munkájának pontosan ötven év... more Bálint Sándor "Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza" című munkájának pontosan ötven évvel ezelőtti, majd pedig tavalyi ismételt kiadá-sa1 a folklorisztikai egyéniségkutatás egyik fontos területén, a vallási néprajzban irányította újra a figyelmet a néprajztudomány egyik fontos alapkérdésére: az egyén és a közösség viszonyának újragondolására a népi kultúrában, szűkebben a vallásos életben. A néprajzi kutatások általában kisebb-nagyobb közösségeket, kisebbnagyobb közösségek kultúráját vizsgálták és vizsgálják. A hangsúly a közösségi jellegen van. Az egyén szerepét csupán bizonyos területeken és témakörökben elemezték. Főleg az előadóművészettel kapcsolatos műfajoknál (ének, mese, hangszeres zene stb.), valamint a tárgyalkotó népművészet, a díszítőművészet különböző ágainál (pl. fazekasság), beleértve bizonyos kézműves mesterségeket (fazekasság stb.). Az egyén szerepe ezekben az esetekben nyilvánvaló. Foglalkoztak a kutatások az egyéni és a közösségi sajátos viszonyával ezekben az alkotásfolyamatokban. Elmondhatjuk, hogy mindezek az alkotások (mese, ének, fejfa, díszes cseréptál, tulipános láda stb.) a közösség különböző tehetséggel, adottsággal, készséggel és képességgel megáldott egyéneinek a kollektív szellemi, nyelvi, műfaji hagyományok által, a közösségi preventív cenzúrával meghatározott kulturális megnyilvánulásai.2 Mi az egyén szerepe ebben az összefüggésben? Tömören összefoglalva az, hogy a kollektív hagyományokat a közösség értékrendjében és normáinak megfelelően életre keltse, megvalósítsa. Ezért ezek az alkotások mindig egyediek, s a közösségi normák megengedte tűréshatárok között változatokként léteznek.3 E tűréshatárok között nyilvánulhat meg az egyén, az individuum szubjektív adottságai. Az egyénnek, az egyéni adottságoknak szerepe ugyanolyan hangsúlyos lehet az újraalkotási folyamatban. Különösen a rituális cselekményekben, közösségi szokásokban tapasztalható egy évről-évre ismétlődés a népi kultúrában, egyfajta ciklikusság, amely
The cuRI. om of donating pidures iR sLill alive in the Franciscan abbey and church at Mariaradna ... more The cuRI. om of donating pidures iR sLill alive in the Franciscan abbey and church at Mariaradna (Arad County, Homania). This provides the possibility of examining the relaLion bdween the people and pictures, between the people and the picture collodion. In th e exa mined multiethnic, multilingual and multicultural region of the Banal this Roman Cathol ic trad ition of donating pictures has particu lar symbolic meanings of a re ligi o us, ethnic and cultural nature, and is also related to the tolerance shown by the Franciscans towards manifestations of fo lk rel igion. The social and mental processes in the past decades in the Romanian Ban at could be characterised briefly as: flight fr om uncertainty and the search fo r secu rity. Religion and the institutions of religi o n have a major rol e in this process. Gri.bor Ba.nw, Ass. Prnfessm; Department of Eth n ology and Cultural An thropology, Un iuersit. Y Sze{{ed, H-6722 Szeged, ER,yetem u. 2.
Bálint Sándor "Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza" című munkájának pontosan ötven év... more Bálint Sándor "Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza" című munkájának pontosan ötven évvel ezelőtti, majd pedig tavalyi ismételt kiadá-sa1 a folklorisztikai egyéniségkutatás egyik fontos területén, a vallási néprajzban irányította újra a figyelmet a néprajztudomány egyik fontos alapkérdésére: az egyén és a közösség viszonyának újragondolására a népi kultúrában, szűkebben a vallásos életben. A néprajzi kutatások általában kisebb-nagyobb közösségeket, kisebbnagyobb közösségek kultúráját vizsgálták és vizsgálják. A hangsúly a közösségi jellegen van. Az egyén szerepét csupán bizonyos területeken és témakörökben elemezték. Főleg az előadóművészettel kapcsolatos műfajoknál (ének, mese, hangszeres zene stb.), valamint a tárgyalkotó népművészet, a díszítőművészet különböző ágainál (pl. fazekasság), beleértve bizonyos kézműves mesterségeket (fazekasság stb.). Az egyén szerepe ezekben az esetekben nyilvánvaló. Foglalkoztak a kutatások az egyéni és a közösségi sajátos viszonyával ezekben az alkotásfolyamatokban. Elmondhatjuk, hogy mindezek az alkotások (mese, ének, fejfa, díszes cseréptál, tulipános láda stb.) a közösség különböző tehetséggel, adottsággal, készséggel és képességgel megáldott egyéneinek a kollektív szellemi, nyelvi, műfaji hagyományok által, a közösségi preventív cenzúrával meghatározott kulturális megnyilvánulásai.2 Mi az egyén szerepe ebben az összefüggésben? Tömören összefoglalva az, hogy a kollektív hagyományokat a közösség értékrendjében és normáinak megfelelően életre keltse, megvalósítsa. Ezért ezek az alkotások mindig egyediek, s a közösségi normák megengedte tűréshatárok között változatokként léteznek.3 E tűréshatárok között nyilvánulhat meg az egyén, az individuum szubjektív adottságai. Az egyénnek, az egyéni adottságoknak szerepe ugyanolyan hangsúlyos lehet az újraalkotási folyamatban. Különösen a rituális cselekményekben, közösségi szokásokban tapasztalható egy évről-évre ismétlődés a népi kultúrában, egyfajta ciklikusság, amely
Napjaink ünnepkultúrája. Nemzeti és kalendáris ünnepeink emlékező rítusai .193 Istenek, érdemek, ... more Napjaink ünnepkultúrája. Nemzeti és kalendáris ünnepeink emlékező rítusai .193 Istenek, érdemek, erények szimbolikus elismerése. (Corona-virágkoszorú, egy antik rítuselem története és utóélete napjainkig) .
The theme 1 of the "Senses and Religion" conference of the SIEF Commission for Folk Religion (9-1... more The theme 1 of the "Senses and Religion" conference of the SIEF Commission for Folk Religion (9-12 September 2006, Celje, Slovenia) was based on two pillars. One was the sensual perception of reality and within this the place of the five human senses (sight, hearing, smell, touch, and taste), and the other was religion as a process of cognition, in which the role of sensual perception may differ from one age and one culture to another. It is through our senses that we experience the natural and social reality around us. With their help we can know this reality, perceive interconnections, and shape relationships. The senses are gateways to memory, gateways to knowledge. This is a kind of cognition and communication that is culturally determined and creates forms dependent on culture. This means that the cultural use of the senses is not incidental, but can be described as a cultural system. However the rules are not immutable; they can be modified with the passing of time and changing circumstances. Especially strong changes have occurred in the past two centuries with the rapid advance of technical civilization. This applies not only to the culture of the senses, but also to scientific research on sensual perception. The situation has changed from a superficial knowledge of sensual perception to a state of understanding. This is the consequence of psychological, scientific, and medical studies and research on the senses over the past 200 to 250 years. Their findings have been incorporated into our everyday lives, also becoming part of commercial and advertising activity in the 20th and 21st centuries. In recent decades we have even seen the appearance 1 This theme was proposed at the 2002 conference of the SIEF Commission for Folk Religion in Edinburgh by Prof. Leonard Norman Primiano (Cabrini College, Radnor, Pennsylvania). SENSES AND RELIGION. INTRODUCTORY THOUGHTS GÁBOR BARNA The theme of the conference of the SIEF Commission for Folk Religion (9-12 September 2006, Celje, Slovenia) was based on two pillars. One was the sensual perception of reality and within this the place of the five human senses (sight, hearing, smell, touch, and taste), and the other was religion as a process of cognition, in which the role of sensual perception may differ from one age and one culture to another.
After numerous unsuccessful attempts over 700 years, on 23 July 1943 Pope Pius XII signed the can... more After numerous unsuccessful attempts over 700 years, on 23 July 1943 Pope Pius XII signed the canonisation bulla of Margaret of Anjou of the medi- aeval Hungarian royal dynasty (1242-1271), a nun of the Dominican Order. The liturgical feast of Margaret, who was beatified in the 17 th century falls on Janu- ary 18. This was the reason why the Hungarian Catholic Church chose January 1944 for the official and national celebration of her canonisation. It ordered that a three-day celebration (triduum) be held in all Catholic churches of the coun- try at that time, and also specified the liturgy. The central celebration was held within the frame of an eight-day commemoration (octava) in the Queen of the Rosary church of the Dominican Order in Budapest. The celebration provided a good example of the cohesion of the Catholic Church, the cooperation between the Catholic Church and the political sphere, and the broad social support for the cause. The article analyses this central celebration ...
MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport eBooks, 2016
After numerous unsuccessful attempts over 700 years, on 23 July 1943 Pope Pius XII signed the can... more After numerous unsuccessful attempts over 700 years, on 23 July 1943 Pope Pius XII signed the canonisation bulla of Margaret of Anjou of the mediaeval Hungarian royal dynasty (1242-1271), a nun of the Dominican Order. The liturgical feast of Margaret, who was beatified in the 17 th century falls on January 18. This was the reason why the Hungarian Catholic Church chose January 1944 for the official and national celebration of her canonisation. It ordered that a three-day celebration (triduum) be held in all Catholic churches of the country at that time, and also specified the liturgy. The central celebration was held within the frame of an eight-day commemoration (octava) in the Queen of the Rosary church of the Dominican Order in Budapest. The celebration provided a good example of the cohesion of the Catholic Church, the cooperation between the Catholic Church and the political sphere, and the broad social support for the cause. The article analyses this central celebration and some of the sermons preached on the occasion. No similar celebrations were held in later years or decades. The Eastern front of the Second World War reached Hungary in the summer and autumn of 1944, and after the war the atheist-communist-socialist regime that came to power prevented similar aspirations. As a result, the veneration of Saint Margaret that reached a peak in early 1944, subsequently gradually faded away.
Bálint Sándor "Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza" című munkájának pontosan ötven év... more Bálint Sándor "Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza" című munkájának pontosan ötven évvel ezelőtti, majd pedig tavalyi ismételt kiadá-sa1 a folklorisztikai egyéniségkutatás egyik fontos területén, a vallási néprajzban irányította újra a figyelmet a néprajztudomány egyik fontos alapkérdésére: az egyén és a közösség viszonyának újragondolására a népi kultúrában, szűkebben a vallásos életben. A néprajzi kutatások általában kisebb-nagyobb közösségeket, kisebbnagyobb közösségek kultúráját vizsgálták és vizsgálják. A hangsúly a közösségi jellegen van. Az egyén szerepét csupán bizonyos területeken és témakörökben elemezték. Főleg az előadóművészettel kapcsolatos műfajoknál (ének, mese, hangszeres zene stb.), valamint a tárgyalkotó népművészet, a díszítőművészet különböző ágainál (pl. fazekasság), beleértve bizonyos kézműves mesterségeket (fazekasság stb.). Az egyén szerepe ezekben az esetekben nyilvánvaló. Foglalkoztak a kutatások az egyéni és a közösségi sajátos viszonyával ezekben az alkotásfolyamatokban. Elmondhatjuk, hogy mindezek az alkotások (mese, ének, fejfa, díszes cseréptál, tulipános láda stb.) a közösség különböző tehetséggel, adottsággal, készséggel és képességgel megáldott egyéneinek a kollektív szellemi, nyelvi, műfaji hagyományok által, a közösségi preventív cenzúrával meghatározott kulturális megnyilvánulásai.2 Mi az egyén szerepe ebben az összefüggésben? Tömören összefoglalva az, hogy a kollektív hagyományokat a közösség értékrendjében és normáinak megfelelően életre keltse, megvalósítsa. Ezért ezek az alkotások mindig egyediek, s a közösségi normák megengedte tűréshatárok között változatokként léteznek.3 E tűréshatárok között nyilvánulhat meg az egyén, az individuum szubjektív adottságai. Az egyénnek, az egyéni adottságoknak szerepe ugyanolyan hangsúlyos lehet az újraalkotási folyamatban. Különösen a rituális cselekményekben, közösségi szokásokban tapasztalható egy évről-évre ismétlődés a népi kultúrában, egyfajta ciklikusság, amely
The cuRI. om of donating pidures iR sLill alive in the Franciscan abbey and church at Mariaradna ... more The cuRI. om of donating pidures iR sLill alive in the Franciscan abbey and church at Mariaradna (Arad County, Homania). This provides the possibility of examining the relaLion bdween the people and pictures, between the people and the picture collodion. In th e exa mined multiethnic, multilingual and multicultural region of the Banal this Roman Cathol ic trad ition of donating pictures has particu lar symbolic meanings of a re ligi o us, ethnic and cultural nature, and is also related to the tolerance shown by the Franciscans towards manifestations of fo lk rel igion. The social and mental processes in the past decades in the Romanian Ban at could be characterised briefly as: flight fr om uncertainty and the search fo r secu rity. Religion and the institutions of religi o n have a major rol e in this process. Gri.bor Ba.nw, Ass. Prnfessm; Department of Eth n ology and Cultural An thropology, Un iuersit. Y Sze{{ed, H-6722 Szeged, ER,yetem u. 2.
Bálint Sándor "Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza" című munkájának pontosan ötven év... more Bálint Sándor "Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza" című munkájának pontosan ötven évvel ezelőtti, majd pedig tavalyi ismételt kiadá-sa1 a folklorisztikai egyéniségkutatás egyik fontos területén, a vallási néprajzban irányította újra a figyelmet a néprajztudomány egyik fontos alapkérdésére: az egyén és a közösség viszonyának újragondolására a népi kultúrában, szűkebben a vallásos életben. A néprajzi kutatások általában kisebb-nagyobb közösségeket, kisebbnagyobb közösségek kultúráját vizsgálták és vizsgálják. A hangsúly a közösségi jellegen van. Az egyén szerepét csupán bizonyos területeken és témakörökben elemezték. Főleg az előadóművészettel kapcsolatos műfajoknál (ének, mese, hangszeres zene stb.), valamint a tárgyalkotó népművészet, a díszítőművészet különböző ágainál (pl. fazekasság), beleértve bizonyos kézműves mesterségeket (fazekasság stb.). Az egyén szerepe ezekben az esetekben nyilvánvaló. Foglalkoztak a kutatások az egyéni és a közösségi sajátos viszonyával ezekben az alkotásfolyamatokban. Elmondhatjuk, hogy mindezek az alkotások (mese, ének, fejfa, díszes cseréptál, tulipános láda stb.) a közösség különböző tehetséggel, adottsággal, készséggel és képességgel megáldott egyéneinek a kollektív szellemi, nyelvi, műfaji hagyományok által, a közösségi preventív cenzúrával meghatározott kulturális megnyilvánulásai.2 Mi az egyén szerepe ebben az összefüggésben? Tömören összefoglalva az, hogy a kollektív hagyományokat a közösség értékrendjében és normáinak megfelelően életre keltse, megvalósítsa. Ezért ezek az alkotások mindig egyediek, s a közösségi normák megengedte tűréshatárok között változatokként léteznek.3 E tűréshatárok között nyilvánulhat meg az egyén, az individuum szubjektív adottságai. Az egyénnek, az egyéni adottságoknak szerepe ugyanolyan hangsúlyos lehet az újraalkotási folyamatban. Különösen a rituális cselekményekben, közösségi szokásokban tapasztalható egy évről-évre ismétlődés a népi kultúrában, egyfajta ciklikusság, amely
Napjaink ünnepkultúrája. Nemzeti és kalendáris ünnepeink emlékező rítusai .193 Istenek, érdemek, ... more Napjaink ünnepkultúrája. Nemzeti és kalendáris ünnepeink emlékező rítusai .193 Istenek, érdemek, erények szimbolikus elismerése. (Corona-virágkoszorú, egy antik rítuselem története és utóélete napjainkig) .
A fordítás alapjául szolgáló könyv:
Immanuel Löw: Studien zur jüdischen Folklore. Herausgegeben ... more A fordítás alapjául szolgáló könyv:
Immanuel Löw: Studien zur jüdischen Folklore. Herausgegeben von Alexander Scheiber. Georg Olms Verlag, Hildesheim-New York, 1975.
The papers of the 9th Annual Conference of the SIEF Working Group on the Ritual Year are publishe... more The papers of the 9th Annual Conference of the SIEF Working Group on the Ritual Year are published in this this volume. The articles deal with the topic from different points of view, examining the correlations between politics and ritual festivities, festivals and political change, ideologies within the ritual world, national festivals, rituals and their political implications, rural festivals in the modern world, politics, rituals, and conflicting strategies.
The editors Gábor Barna and István Povedák are associates of the Department of Ethnology and Cultural Anthropology and the MTA-SZTE Research Group for the Study of Religious Culture. The contributors are members of the SIEF Working Group on the Ritual Year.
Lelkiségek, lelkiségi mozgalmak Magyarországon és Kelet-Közép Európában Spirituality and spiritu... more Lelkiségek, lelkiségi mozgalmak Magyarországon és Kelet-Közép Európában Spirituality and spiritual movements in Hungary and Eastern Central Europe
A kétnyelvű tanulmánykötet a hit megnyilvánulási formáit, az átalakuló lelkiségeket, lelkiségi mozgalmakat veszi vizsgálat alá keresztény és nem-keresztény felekezetek esetében.
Vallás, egyén társadalom. Kutatócsoportunk a multidiszciplinaritást tudatosan vállalva megvizsgá... more Vallás, egyén társadalom. Kutatócsoportunk a multidiszciplinaritást tudatosan vállalva megvizsgálta a vallás-egyén-társadalom összefüggésrendszerét a hellenizmus korának vallási sokszínűségétől, a vallás közösségi építő szerepét szemléletesebben mutató késő középkoron át, a kora újkor közösségépítő törekvéséig, majd a modern és posztmodern korunk sajátos, kiscsoportokat és új vallási mozgalmakat erősítő individuális világáig.
Jelen tanulmánykötet ennek következtében több tudományterület kutatói mellett a laikusok számára is éredekesek lehetnek.
Uploads
Papers by Gábor Barna
Immanuel Löw: Studien zur jüdischen Folklore. Herausgegeben von Alexander Scheiber. Georg Olms Verlag, Hildesheim-New York, 1975.
The editors Gábor Barna and István Povedák are associates of the Department of Ethnology and Cultural Anthropology and the MTA-SZTE Research Group for the Study of Religious Culture. The contributors are members of the SIEF Working Group on the Ritual Year.
A kétnyelvű tanulmánykötet a hit megnyilvánulási formáit, az átalakuló lelkiségeket, lelkiségi mozgalmakat veszi vizsgálat alá keresztény és nem-keresztény felekezetek esetében.
Jelen tanulmánykötet ennek következtében több tudományterület kutatói mellett a laikusok számára is éredekesek lehetnek.