Conference Presentations by Bence Zuti
Presentation Slides - FIATAL KUTATÓK XVI. NEMZETKÖZI PEME – KONFERENCIÁJA , 2018
Az előadás szerkezete
I.Versenyképesség
II.Napjaink megatrendjei a felsőoktatásban
III.Tech az ok... more Az előadás szerkezete
I.Versenyképesség
II.Napjaink megatrendjei a felsőoktatásban
III.Tech az oktatásban
Presentation Slides - CHALLENGES IN NATIONAL AND INTERNATIONAL ECONOMIC POLICIES3 rd CENTRAL EUROPEAN PHD WORKSHOP ON ECONOMIC POLICY ANDCRISIS MANAGEMENT, 2018
I.Digitalization
II.Topics Covered in the Context of Digitalization
Presentation Slides - 56 th ERSA CONGRESS „Cities and Regions: Smart, Sustainable,Inclusive?" Vienna, 2016
Motivations
Digitalization is becoming a general theme in most industries/sectors
Digitalizatio... more Motivations
Digitalization is becoming a general theme in most industries/sectors
Digitalization is becoming more popular in the case of Higher education
Presentation Slides - 54th ERSA Congress, St. Petersburg, 2014
The Structure of the Presentation
1.
Theoretic background
2.
Methodology
3.
The case of the Unive... more The Structure of the Presentation
1.
Theoretic background
2.
Methodology
3.
The case of the University of Szeged
Presentation Slides - 3rd ERSA International Workshop Hosted by the Niederrhein Institute for Regional and Structural Research (NIERS) "Higher Education Institutions and Regional Development", 2014
„Fourth Generation” Universities and Regional Development
Bence Zuti - Miklós Lukovics
Ab... more „Fourth Generation” Universities and Regional Development
Bence Zuti - Miklós Lukovics
Abstract
In the XXI. century the role of higher education is in a transition phase, the successful higher education institutions have an important role in the formation of the economy and the society of a certain region. Several successful examples prove that universities have a quite intense role in the improvement of competitiveness of certain territories and in many cases they have an active role in endeavors regarding economic development. Modern economic development demands that due to the increased social and economic commitments the traditional (education and research) activities of the universities should broaden. To be able to exploit their optimal potential regarding economic development, high quality education is a necessary but not sufficient factor (first generation universities). High-standard research (second generation universities) and the adaptation of research outputs by the local economy (third generation universities) are also necessary. Through this the competitiveness of enterprises will increase that may result in the increase of competitiveness in the region. However, these processes and effects improve the competitiveness of a certain territory through direct or indirect, mainly complex transposals. These processes and effects may vary in case of regions with different competitiveness. Nowadays the modern higher education institutions should be able to proactively influence the economic and social processes of their regions. Higher education institutions who possess this feature may be called fourth generation universities. With the reinterpretation of the well-known models of regional economy (Porter’s Diamond Model, Triple Helix Model) in a university context we highlight the framework in which the modern „fourth generation universities” may function.
The goal of this study is to review and systematize the active and passive activities of universities that serve the improvement of regional competitiveness. We explore the success factors, „bricks” with which we can characterize the internationally successful universities that have significant impact on local economic development.
Papers by Bence Zuti
Economic Review, Feb 23, 2023
Az önvezető járművek elfogadása viselkedés-gazdaságtani szemléletben A nudge szerepe a fenntartha... more Az önvezető járművek elfogadása viselkedés-gazdaságtani szemléletben A nudge szerepe a fenntartható városi mobilitás kialakításában Az önvezető járművek elterjedése akár olyan mértékben is csökkentheti a városi közlekedésben részt vevő járművek számát, hogy reális lehetőséget kínáljon a városi mobilitás növekvő problémáinak (dugók, zaj, légszennyezettség, mobilitási stressz stb.) megoldására. Ennek fontos feltétele, hogy a társadalom fogadja el ezt az új technológiát, azonban a pozitív várakozásokhoz jelentős aggodalom, nyugtalanság, bizonytalanság is társul, így rendkívül komplex, soktényezős jelenséggel állunk szemben. Tanulmányunk célja, hogy rávilágítson arra, hogy az önvezető járművekkel kapcsolatos korlátozott informáltság és bizonytalanság olyan kereteket jelöl ki, amelyek a viselkedés-gazdaságtan szerepét felerősíthetik. Bemutatjuk, hogy miképpen terelheti a nudge a fogyasztókat az önvezető járművek használata felé, elősegítve a fenntartható városi mobilitás kialakulását.
The spread of autonomous vehicles could reduce the number of vehicles in urban transport to such an extent that it offers a realistic alternative to addressing the growing problems of urban mobility (congestion, noise, air pollution, stress due to commuting, etc.). The acceptance of technology by society is an important prerequisite for this, but positive expectations are accompanied by considerable anxiety and uncertainty, and we are therefore facing a highly complex, multifactorial challenge. The aim of the study is to highlight that the limited awareness and uncertainty regarding autonomous vehicles set a framework that can amplify the role of behavioural economics. We show how nudges can steer consumers towards the use of autonomous vehicles, facilitating the emergence of sustainable urban mobility.
* Journal of Economic Literature (JEL) kód: O10, O14, O30.
Expert study, 2015
Nowadays in case of the operation of universities there is a clear advancement towards a common p... more Nowadays in case of the operation of universities there is a clear advancement towards a common pattern. Besides the enhancement of local economy the local social commitment is a definitive part of the mid- and long-term strategies of higher education institutions.
Many successful examples prove that these institutions are able to foster the level of economic development in certain regions. The realization of this can happen with the collective presence of three activities. Excellent education, effective research and
embedment in the local economy are all necessary activities. The main requirement of efficient knowledge management is that the institutions should possess outstanding ITinfrastructures, databases, create professional forums that can enhance the flow of knowledge. Thus knowledge management can be considered as a tool for increasing the
flow of information. The study has two goals: It attempts to identify the characteristics of „fourth generation” universities and examines the role of modern universities in activities that can enhance knowledge-transfer.
The Challenges of Analyzing Socialand Economic Processes in the 21st Century. University of Szeged Faculty of Economicsand Business Administration, Szeged,, 2020
Digitalization, a dominant megatrend in today's global world, offers numerous intriguing technolo... more Digitalization, a dominant megatrend in today's global world, offers numerous intriguing technological possibilities. Out of these novelties, self-driving cars have rapidly come to be a primary focus; the literature categorizes them as a radical innovation due to the possibility that the mass adoption of self-driving cars would not only radically change everyday life for members of industrialized societies, but calls into question the infrastructural, legal, and social ordering of towns and numerous aspects of transportation in the societies that adopt them. Meanwhile, the results of several international surveys with large samples show that public opinion of self-driving cars is ambivalent, indicating parallel signals of enthusiasm and concern. The aim of this paper is to develop key components of a general strategy for addressing the societal challenges associated with self-driving cars as identified in international surveys and relevant literature and using the framework of responsible innovation.
Proceedings of the 3rd Central European PhD Workshop on Economic Policy and Crisis Management, 2019
The presence of developed regional transport and telecommunication infrastructure is considered a... more The presence of developed regional transport and telecommunication infrastructure is considered a factor that can directly or indirectly contribute to regional competitiveness, especially in the age of digitalization. Through this phenomenon, we embrace a world that is becoming more connected and complex than ever. With the new technological innovations and solutions becoming available, more advanced levels of mobility can be achieved: concepts of smart urban mobility and autonomous transportation systems are becoming a reality. These rapid changes require swift action both from the perspectives of society and economy. This action includes the re-examination of our currently effective policies, with the use of a multidisciplinary mindset considering the perspectives of policymakers, manufacturers, and consumers as well. The goal of the paper is twofold: First, to explore why the concept of regional competitiveness is more relevant in the digital age and second, to explore how EU policies are nudging towards the future spread of self-driving cars; potential enhancers of regional competitiveness.
Közgazdasági Szemle / Economic Review , Sep 10, 2018
Digitalization, as a recent mega-trend, seeks to ease life with notable new solutions, one being ... more Digitalization, as a recent mega-trend, seeks to ease life with notable new solutions, one being autonomous, self-driving technology for vehicles. The radical innovation involved in a global spread and acceptance of self-driving vehicles will drastically change people's lives and also the structure of cities and aspects of urban mobility. The first phase in developing such vehicles has been reached: technology is being fine-tuned in the live street environment of 76 cities. However, the prospect divides world society, mainly through serious, unanswered social, ethical, environmental and economic issues it raises. The study explores the controversial challenges in what promises to transform significantly the daily life of our civilization. The issue of selfdriving is integrated into the framework of responsible innovation, so offering possible ways in which innovation management can address the identified challenges.
INFORMATION SYSTEMS & ECONOMICS eJOURNAL, 2018
This manuscript acts solely as a brief and concise summary on the research carried out during the... more This manuscript acts solely as a brief and concise summary on the research carried out during the ÚNKP-17-3 New National Excellence Program of the Ministry of Human Capacities in a clear and transparent manuscript format. During my Scholarship the main focus of my research topic revolved around regional competitiveness and various aspects of digitalization, as the latter is a phenomenon which becomes more and more embedded in our everyday lives and is capable of changing society and the economy.
From day to day, we learn more about digitalization, and through research, we are able to chart and identify the challenges and core advantages that can come with digitalization on a broader scale in the short and long run as well.
What is certain that digitalization is a popular buzzword and a key driver of research, a main focus of professionals of several industries and policymakers alike. Our world is in a transitional phase as we are more and more connected globally with each other. People are able to connect with people and smart devices, and vica versa. We also experience a change in mapping consumer behavior as behavioral economics gain significance and also there is a change in how we handle and analyze enormous amounts of data in the world of Big Data (Zuti 2018a, Hollingworth – Barker 2017, Kovács 2017a, Kovács 2017b, Yoon 2017, Magruk 2016, Manyika et al. 2016, Özköse et al. 2015, Brynjolfsson–McAfee 2012).
As our social and economic environments undergo a transitional phase, the mindset related to the structure of society and economy needs to adapt as well to the new conditions (Zuti 2018a, Schwab 2017, Leonhard 2016).
PAPERS OF THE CONFERENCE - 3 RD INTERNATIONAL YOUNG RESEARCHER SCIENTIFIC CONFERENCE, 2018
Nowadays digitalization is one of the key global drivers of change. It acts as a catalyst for tra... more Nowadays digitalization is one of the key global drivers of change. It acts as a catalyst for transition in all aspects of our lives. With this transition occurring at present, the traditional models of our society and economy are being challenged on a daily basis. Solutions provided by technology are becoming more accessible and commonly implemented in everyday practices. The presence of innovative companies, SMEs and R&D activities are considered crucial elements of the competitiveness of a certain region; however, it is worth to highlight that besides these elements, the role of the government and the public sector should also be accentuated. The competitiveness of the region can also be improved by focusing on providing redefined services tailored to meet the needs of citizens of a new, digital era. With digitalization, there is an opportunity for governments to be more in terms of inclusiveness, transparency and trustworthiness, hence operating in a more effective way than before. The goal of the paper is to systematize the connections between regional competitiveness and governments of the digital age.
PAPERS OF THE CONFERENCE - 15 éves PEME XVI. PhD - Konferenciájának előadásai, 2018
Napjaink egyik legmeghatározóbb megatrendje kétségkívül a digitalizáció, melyre a globalizáció kö... more Napjaink egyik legmeghatározóbb megatrendje kétségkívül a digitalizáció, melyre a globalizáció következő lépcsőjeként tekinthetünk. Ennek eredményeképp új üzleti modellek és technológiák alakítják markánsan a gazdaság és társadalmi lét minden aspektusát, digitális eszközök és megoldások jelennek meg az élet olyan területein is, melyeknél ez korábban nem volt jellemző. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a hálózatosodási folyamatok eredményeképp az ipar-kormányzat-akadémiai szféra szereplői között folyamatosan rendkívül sűrű és komplex kapcsolatrendszerek alakulnak ki. A felsőoktatási intézmények bár évszázadok óta kulcsszerepet töltenek be a tudás megteremtése és disszeminációja kapcsán, felmerül a kérdés, hogy hogyan lesznek képesek a felsőoktatási intézmények versenyképesek maradni a digitális korban, mely a korábbinál jóval magasabb változékonysággal jellemezhető társadalmi és gazdasági környezetet teremt minden iparág számára? Illetve kérdés az is, hogy hogyan változik majd a szerepük egy régió versenyképességének javításában? A tanulmány célja a digitalizáció, a felsőoktatás jövője és a regionális versenyképesség kapcsolatának rendszerezése.
8th International RAIS Conference on Social Sciences. RAIS Conference Proceedings., 2018
Digitalization is one of the key drivers of accelerated change in our everyday lives, both on an ... more Digitalization is one of the key drivers of accelerated change in our everyday lives, both on an economic and social level. With solutions enabled through ICT technologies, we are more connected than ever on the global scale. In this next chapter of globalization, we currently experience significant transition in the structure of industries, consumer behavior and how we collect and manage data. This transition requires a shift in mindset, as we need to reevaluate the key factors of competitiveness, in order to prepare ourselves for rapid and presumably disruptive changes. These changes, however, mean to ease our everyday lives in the long run. The presence of an advanced regional infrastructure is a crucial factor in enhancing the competitiveness of regional economies, hence the opportunities in mobility in the digital age need to be revised. The aim of the paper is to systematize the key connections between digitalization, mobility and regional competitiveness while mapping potential challenges in the topic as well.
Napjainkban igen sok sikeres példa bizonyítja, hogy az egyetemek igen komoly szerepet tölthetnek ... more Napjainkban igen sok sikeres példa bizonyítja, hogy az egyetemek igen komoly szerepet tölthetnek be egy-egy térség versenyképességének a javításában, és sok esetben aktív szereplői a helyi gazdaságfejlesztési erőfeszítéseknek. A modern gazdasági fejlődés megkívánja, hogy a fokozott társadalmi és gazdasági szerepvállalás következtében az egyetem tradicionális (oktató és kutató) tevékenységei kibővüljenek. Ahhoz ugyanis, hogy az egyetemek képesek legyenek gazdaságfejlesztési potenciáljuk optimális kihasználására, ahhoz szükséges, de nem elégséges az oktatás magas színvonala. Szükség van magas színvonalú kutatásra is, és arra, hogy mindezen eredményeket a helyi gazdaság hasznosítsa. Ezen keresztül ugyanis nő a vállalkozások versenyképessége, ami a térség versenyképességének növekedésével járhat. Ezen folyamatok és hatások azonban közvetlenül vagy közvetetten, sokszor bonyolult áttételeken keresztül javítják egy-egy térség versenyképességét, sok esetben eltérő versenyképességű régiók esetén másként.
Jelen tanulmány célja az, hogy áttekintse és rendszerezze az egyetemek azon aktív és passzív tevékenységeit, amelyek az adott térség versenyképességének javítását szolgálják. Megvizsgáljuk, hogy megadhatóak-e olyan sikerességi faktorok, „építőkövek”, amelyek mentén a nemzetközileg sikeres, a helyi gazdasági fejlődésre jelentős hatást gyakorló egyetemek jellemezhetőek.
Napjaink globalizált világában felértékelődött a tudás szerepe. Ebben a tudásalapú, és mindinkább... more Napjaink globalizált világában felértékelődött a tudás szerepe. Ebben a tudásalapú, és mindinkább tanulásalapú gazdaságban és társadalomban az egyetemek is egyre inkább fókuszba kerülnek, hiszen ezek azok az intézmények, ahol alapvetően tudás létrehozása és disszeminációja történik. Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik annak vizsgálata iránt, hogy az egyetemek milyen mérhető hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra.
Jelen tanulmánycélja, hogy megvizsgálja, milyen módszertani lehetőségek érhetőek el napjainkban a modern egyetemek helyi gazdaságra gyakorolt hatásának mérésére. A nemzetközi és hazai benchmark példákat alapul véve létrehoztunk egy keretrendszert, ezzel hozzájárulva a módszertan fejlesztési blokkhoz. Végül egy általunk választott hazai felsőoktatási intézmény helyi gazdaságra gyakorolt hatását számszerűsítettük. Mindemellett kitekintést végeztünk, hogy milyen egyéb megoldásokra lenne lehetőség a gazdasági hatások vizsgálatánál. Kutatásunk lényegi hozzáadott értéke egy egyetem-orientált hatásvizsgálati keretrend-szer létrehozása, mely egy modellben szintetizálja egy ilyen típusú hatástanulmány követelményeit és folyamatát.
Napjainkban életünk számos aspektusára érvényesíthető a digitalizálódás. Ez a minta a modern fels... more Napjainkban életünk számos aspektusára érvényesíthető a digitalizálódás. Ez a minta a modern felsőoktatási intézmények esetében is igaz. Az is észrevehető, hogy az egyetemek vezetése kapcsán egyfajta eltolódás mutatkozik meg a proaktív stratégiai gondolkodás követése felé. A tudásalapú, és mindinkább tanulásalapú gazdaságban és társadalomban az egyetemek egyre inkább fókuszba kerülnek, hiszen ezek azok az intézmények, ahol alapvetően tudás létrehozása és disszeminációja történik. Ennek értelmében a felsőoktatási intézmények folyamatosan nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitalizáció, mint globális jelenség egyetemi működésben történő integrálására legfőképp a kiváló oktatás, illetve a hatékony tudásmenedzsment rendszer kiépítése érdekében.
A tanulmány célja kettős: egyrészt megcélozza a modern egyetemek szerepét a tudástranszfer tevékenységek elősegítésében, feltárja azok jellemzőit, legfőbb jellemzőit, másrészt pedig vizsgálja, hogy a digitalizáció alkalmazása hogyan járulhat hozzá a kiváló oktatási tevékenység realizálásában.
KULCSSZAVAK: egyetem, gazdaságfejlesztés, rombuszmodell ABSZTRAKT: Napjainkban igen sok sikeres p... more KULCSSZAVAK: egyetem, gazdaságfejlesztés, rombuszmodell ABSZTRAKT: Napjainkban igen sok sikeres példa bizonyítja, hogy az egyetemek komoly szerepet tölthetnek be egy-egy térség versenyképességének javításában. A modern gaz-dasági fejlődés megkívánja, hogy a fokozott társadalmi és gazdasági szerepvállalás kö-vetkeztében az egyetem tradicionális (oktatási és kutatási) tevékenységei kibővüljenek. Ahhoz ugyanis, hogy az egyetemek képesek legyenek gazdaságfejlesztési potenciáljuk optimális kihasználására, szükséges, de nem elégséges az oktatás magas színvonala. Szükség van magas színvonalú kutatásra is, és arra, hogy mindezen eredményeket a he-lyi gazdaság hasznosítsa. A fenti folyamatokat leíró közismert első, második és harma-dik generációs egyetemi modelleken túl a nemzetközi szakirodalomban megjelent a " negyedik generációs " egyetem kifejezés is, melyről a tudományos közösségben ugyan még nincs konszenzus, de mindenképen érdekes és megfontolandó gondolatokat vet fel az egyetemek helyi gazdaságfejlesztési szerepvállalásáról. Jelen tanulmány célja az, hogy áttekintse és rendszerezze az egyetemek azon ak-tív és passzív tevékenységeit, amelyek az adott térség versenyképességének javítását szolgálják. Körüljárjuk a " negyedik generációs " egyetemek mibenlétét, és kísérletet te-szünk arra, hogy azokat az egyetemi generációk tudományosan igazolt fogalomrend-szerébe helyezzük. Megvizsgáljuk továbbá, hogy megadhatóak-e olyan sikerességi faktorok, " építőkövek " , amelyek mentén a nemzetközileg sikeres, a helyi gazdasági fej-lődésre jelentős hatást gyakorló egyetemek jellemezhetőek.
A világunkban jelenleg globális szintű átalakulási folyamat zajlik. Digitális technológiák formál... more A világunkban jelenleg globális szintű átalakulási folyamat zajlik. Digitális technológiák formálják nemcsak a legkülönfélébb iparágakat, hanem az emberi lét szinte minden aspektusát. A digitális eszközök és megoldások olyan területekre is beférkőznek, ahol korábban erre nem volt lehetőség, vagy éppen csak nem volt jellemző a jelenlétük. Napjainkban négy fő, a felsőoktatás jövője szempontjából kritikus megatrend alakítja a világot. Ezek a következők: digitalizáció, demográfiai váltás felsőoktatásban, a felelősségteljes kutatás és innováció koncepciójának előretörése, illetve a felsőoktatási intézmények szerepének bővülése, változása. Míg az első megatrend a nemcsak a felsőoktatás, hanem minden iparág környezetét alakítja, addig a második megatrend az egyetemek input oldalára, míg a harmadik és negyedik megatrend az egyetemek output oldalára van befolyással.
A tanulmány célja a digitalizációval kapcsolatos főbb szempontok hozzákapcsolása a felsőoktatás szférájához, azon belül is az oktatás missziójához.
Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása.
Napjainkban egy egyetem jelenléte számos dimenzió mentén hozzáadott értéket teremt abban a térség... more Napjainkban egy egyetem jelenléte számos dimenzió mentén hozzáadott értéket teremt abban a térségben, ahol működik, és egyre inkább előtérbe kerül az a felismerés, hogy helyi gazda-ságfejlesztésre gyakorolt hatása számottevő. Ez a jelenség egyre nagyobb igényt támaszt olyan tanulmányok iránt, amelyek ezeknek az intézményeknek a gazdasági hatását számsze-rűsítik. Számos módszer létezik már ezeknek a hatásoknak a mérésére, amelyek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek egymástól. Ez a differenciáltság azonban megnehezíti az intéz-mények és az eredmények összehasonlítását. Az első dilemma a definícióbeli különbségek. Fontos ugyanis tisztázni, hogy mit ér-tünk az egyetemek egyes missziói alatt, valamint hogyan határozzuk meg az egyetemek által kiváltott különböző típusú hatásokat. További nehézséget jelent, hogy a szakirodalomban számos olyan leírást találunk, ahol az egyetemek harmadik generációját az egyetemek har-madik missziójával azonosítják, holott a két fogalom nem egy és ugyanaz. A hatások szám-szerűsítését és az összevetést tovább bonyolítja, hogy a harmadik misszió mérésére alkalma-zott indikátorkészlet is eltérő különböző intézményekben, továbbá az egész számszerűsítési folyamatban sokszor becslésekre kell hagyatkozni. Jelen tanulmányban 5 tisztázni fogjuk a legfontosabb fogalmakat, ellentmondásokat, és egy módszert javasolunk az egyetemek gaz-dasági hatásainak mérésére magyar feltételek mellett.
Uploads
Conference Presentations by Bence Zuti
I.Versenyképesség
II.Napjaink megatrendjei a felsőoktatásban
III.Tech az oktatásban
Digitalization is becoming a general theme in most industries/sectors
Digitalization is becoming more popular in the case of Higher education
1.
Theoretic background
2.
Methodology
3.
The case of the University of Szeged
Bence Zuti - Miklós Lukovics
Abstract
In the XXI. century the role of higher education is in a transition phase, the successful higher education institutions have an important role in the formation of the economy and the society of a certain region. Several successful examples prove that universities have a quite intense role in the improvement of competitiveness of certain territories and in many cases they have an active role in endeavors regarding economic development. Modern economic development demands that due to the increased social and economic commitments the traditional (education and research) activities of the universities should broaden. To be able to exploit their optimal potential regarding economic development, high quality education is a necessary but not sufficient factor (first generation universities). High-standard research (second generation universities) and the adaptation of research outputs by the local economy (third generation universities) are also necessary. Through this the competitiveness of enterprises will increase that may result in the increase of competitiveness in the region. However, these processes and effects improve the competitiveness of a certain territory through direct or indirect, mainly complex transposals. These processes and effects may vary in case of regions with different competitiveness. Nowadays the modern higher education institutions should be able to proactively influence the economic and social processes of their regions. Higher education institutions who possess this feature may be called fourth generation universities. With the reinterpretation of the well-known models of regional economy (Porter’s Diamond Model, Triple Helix Model) in a university context we highlight the framework in which the modern „fourth generation universities” may function.
The goal of this study is to review and systematize the active and passive activities of universities that serve the improvement of regional competitiveness. We explore the success factors, „bricks” with which we can characterize the internationally successful universities that have significant impact on local economic development.
Papers by Bence Zuti
The spread of autonomous vehicles could reduce the number of vehicles in urban transport to such an extent that it offers a realistic alternative to addressing the growing problems of urban mobility (congestion, noise, air pollution, stress due to commuting, etc.). The acceptance of technology by society is an important prerequisite for this, but positive expectations are accompanied by considerable anxiety and uncertainty, and we are therefore facing a highly complex, multifactorial challenge. The aim of the study is to highlight that the limited awareness and uncertainty regarding autonomous vehicles set a framework that can amplify the role of behavioural economics. We show how nudges can steer consumers towards the use of autonomous vehicles, facilitating the emergence of sustainable urban mobility.
* Journal of Economic Literature (JEL) kód: O10, O14, O30.
Many successful examples prove that these institutions are able to foster the level of economic development in certain regions. The realization of this can happen with the collective presence of three activities. Excellent education, effective research and
embedment in the local economy are all necessary activities. The main requirement of efficient knowledge management is that the institutions should possess outstanding ITinfrastructures, databases, create professional forums that can enhance the flow of knowledge. Thus knowledge management can be considered as a tool for increasing the
flow of information. The study has two goals: It attempts to identify the characteristics of „fourth generation” universities and examines the role of modern universities in activities that can enhance knowledge-transfer.
From day to day, we learn more about digitalization, and through research, we are able to chart and identify the challenges and core advantages that can come with digitalization on a broader scale in the short and long run as well.
What is certain that digitalization is a popular buzzword and a key driver of research, a main focus of professionals of several industries and policymakers alike. Our world is in a transitional phase as we are more and more connected globally with each other. People are able to connect with people and smart devices, and vica versa. We also experience a change in mapping consumer behavior as behavioral economics gain significance and also there is a change in how we handle and analyze enormous amounts of data in the world of Big Data (Zuti 2018a, Hollingworth – Barker 2017, Kovács 2017a, Kovács 2017b, Yoon 2017, Magruk 2016, Manyika et al. 2016, Özköse et al. 2015, Brynjolfsson–McAfee 2012).
As our social and economic environments undergo a transitional phase, the mindset related to the structure of society and economy needs to adapt as well to the new conditions (Zuti 2018a, Schwab 2017, Leonhard 2016).
Jelen tanulmány célja az, hogy áttekintse és rendszerezze az egyetemek azon aktív és passzív tevékenységeit, amelyek az adott térség versenyképességének javítását szolgálják. Megvizsgáljuk, hogy megadhatóak-e olyan sikerességi faktorok, „építőkövek”, amelyek mentén a nemzetközileg sikeres, a helyi gazdasági fejlődésre jelentős hatást gyakorló egyetemek jellemezhetőek.
Jelen tanulmánycélja, hogy megvizsgálja, milyen módszertani lehetőségek érhetőek el napjainkban a modern egyetemek helyi gazdaságra gyakorolt hatásának mérésére. A nemzetközi és hazai benchmark példákat alapul véve létrehoztunk egy keretrendszert, ezzel hozzájárulva a módszertan fejlesztési blokkhoz. Végül egy általunk választott hazai felsőoktatási intézmény helyi gazdaságra gyakorolt hatását számszerűsítettük. Mindemellett kitekintést végeztünk, hogy milyen egyéb megoldásokra lenne lehetőség a gazdasági hatások vizsgálatánál. Kutatásunk lényegi hozzáadott értéke egy egyetem-orientált hatásvizsgálati keretrend-szer létrehozása, mely egy modellben szintetizálja egy ilyen típusú hatástanulmány követelményeit és folyamatát.
A tanulmány célja kettős: egyrészt megcélozza a modern egyetemek szerepét a tudástranszfer tevékenységek elősegítésében, feltárja azok jellemzőit, legfőbb jellemzőit, másrészt pedig vizsgálja, hogy a digitalizáció alkalmazása hogyan járulhat hozzá a kiváló oktatási tevékenység realizálásában.
A tanulmány célja a digitalizációval kapcsolatos főbb szempontok hozzákapcsolása a felsőoktatás szférájához, azon belül is az oktatás missziójához.
I.Versenyképesség
II.Napjaink megatrendjei a felsőoktatásban
III.Tech az oktatásban
Digitalization is becoming a general theme in most industries/sectors
Digitalization is becoming more popular in the case of Higher education
1.
Theoretic background
2.
Methodology
3.
The case of the University of Szeged
Bence Zuti - Miklós Lukovics
Abstract
In the XXI. century the role of higher education is in a transition phase, the successful higher education institutions have an important role in the formation of the economy and the society of a certain region. Several successful examples prove that universities have a quite intense role in the improvement of competitiveness of certain territories and in many cases they have an active role in endeavors regarding economic development. Modern economic development demands that due to the increased social and economic commitments the traditional (education and research) activities of the universities should broaden. To be able to exploit their optimal potential regarding economic development, high quality education is a necessary but not sufficient factor (first generation universities). High-standard research (second generation universities) and the adaptation of research outputs by the local economy (third generation universities) are also necessary. Through this the competitiveness of enterprises will increase that may result in the increase of competitiveness in the region. However, these processes and effects improve the competitiveness of a certain territory through direct or indirect, mainly complex transposals. These processes and effects may vary in case of regions with different competitiveness. Nowadays the modern higher education institutions should be able to proactively influence the economic and social processes of their regions. Higher education institutions who possess this feature may be called fourth generation universities. With the reinterpretation of the well-known models of regional economy (Porter’s Diamond Model, Triple Helix Model) in a university context we highlight the framework in which the modern „fourth generation universities” may function.
The goal of this study is to review and systematize the active and passive activities of universities that serve the improvement of regional competitiveness. We explore the success factors, „bricks” with which we can characterize the internationally successful universities that have significant impact on local economic development.
The spread of autonomous vehicles could reduce the number of vehicles in urban transport to such an extent that it offers a realistic alternative to addressing the growing problems of urban mobility (congestion, noise, air pollution, stress due to commuting, etc.). The acceptance of technology by society is an important prerequisite for this, but positive expectations are accompanied by considerable anxiety and uncertainty, and we are therefore facing a highly complex, multifactorial challenge. The aim of the study is to highlight that the limited awareness and uncertainty regarding autonomous vehicles set a framework that can amplify the role of behavioural economics. We show how nudges can steer consumers towards the use of autonomous vehicles, facilitating the emergence of sustainable urban mobility.
* Journal of Economic Literature (JEL) kód: O10, O14, O30.
Many successful examples prove that these institutions are able to foster the level of economic development in certain regions. The realization of this can happen with the collective presence of three activities. Excellent education, effective research and
embedment in the local economy are all necessary activities. The main requirement of efficient knowledge management is that the institutions should possess outstanding ITinfrastructures, databases, create professional forums that can enhance the flow of knowledge. Thus knowledge management can be considered as a tool for increasing the
flow of information. The study has two goals: It attempts to identify the characteristics of „fourth generation” universities and examines the role of modern universities in activities that can enhance knowledge-transfer.
From day to day, we learn more about digitalization, and through research, we are able to chart and identify the challenges and core advantages that can come with digitalization on a broader scale in the short and long run as well.
What is certain that digitalization is a popular buzzword and a key driver of research, a main focus of professionals of several industries and policymakers alike. Our world is in a transitional phase as we are more and more connected globally with each other. People are able to connect with people and smart devices, and vica versa. We also experience a change in mapping consumer behavior as behavioral economics gain significance and also there is a change in how we handle and analyze enormous amounts of data in the world of Big Data (Zuti 2018a, Hollingworth – Barker 2017, Kovács 2017a, Kovács 2017b, Yoon 2017, Magruk 2016, Manyika et al. 2016, Özköse et al. 2015, Brynjolfsson–McAfee 2012).
As our social and economic environments undergo a transitional phase, the mindset related to the structure of society and economy needs to adapt as well to the new conditions (Zuti 2018a, Schwab 2017, Leonhard 2016).
Jelen tanulmány célja az, hogy áttekintse és rendszerezze az egyetemek azon aktív és passzív tevékenységeit, amelyek az adott térség versenyképességének javítását szolgálják. Megvizsgáljuk, hogy megadhatóak-e olyan sikerességi faktorok, „építőkövek”, amelyek mentén a nemzetközileg sikeres, a helyi gazdasági fejlődésre jelentős hatást gyakorló egyetemek jellemezhetőek.
Jelen tanulmánycélja, hogy megvizsgálja, milyen módszertani lehetőségek érhetőek el napjainkban a modern egyetemek helyi gazdaságra gyakorolt hatásának mérésére. A nemzetközi és hazai benchmark példákat alapul véve létrehoztunk egy keretrendszert, ezzel hozzájárulva a módszertan fejlesztési blokkhoz. Végül egy általunk választott hazai felsőoktatási intézmény helyi gazdaságra gyakorolt hatását számszerűsítettük. Mindemellett kitekintést végeztünk, hogy milyen egyéb megoldásokra lenne lehetőség a gazdasági hatások vizsgálatánál. Kutatásunk lényegi hozzáadott értéke egy egyetem-orientált hatásvizsgálati keretrend-szer létrehozása, mely egy modellben szintetizálja egy ilyen típusú hatástanulmány követelményeit és folyamatát.
A tanulmány célja kettős: egyrészt megcélozza a modern egyetemek szerepét a tudástranszfer tevékenységek elősegítésében, feltárja azok jellemzőit, legfőbb jellemzőit, másrészt pedig vizsgálja, hogy a digitalizáció alkalmazása hogyan járulhat hozzá a kiváló oktatási tevékenység realizálásában.
A tanulmány célja a digitalizációval kapcsolatos főbb szempontok hozzákapcsolása a felsőoktatás szférájához, azon belül is az oktatás missziójához.
such as universities or other large tertiary
educational institutions have an impact on the
economy of their region has gained prominence.
There is a growing demand for precise studies on
the economic impact of such entities, and the
issue has attracted considerable attention in the
scientific community. The examination of their
economic impact is especially interesting when we
compare regions with different levels of
development, characterized by a successful
international university. The different methods
used in the literature render comparisons difficult;
therefore, our focus is to recommend a method
for investigating universities in different
countries. In the absence of regional input-output
matrices, a multiplier based approach is suggested
for the first and second mission (education and
research), while the application of a set of
indicators is recommended for the third mission
(knowledge transfer-related). There are several
substantial problems in assessing the economic
impact of universities. First, the definition of
impact; second, measuring and estimating firstround
expenditures and avoiding doublecounting;
third, estimating the model parameters
(e.g. multipliers); fourth, the quantification of
third mission activities. In this paper, we clarify
theoretical definitions, resolve some
contradictions, and consequently, recommend a
feasible method considering the circumstances in
Hungary.
a significant role in the enhancement of different regions. The competitiveness of
regions is affected and altered by globalization and other background processes that
serve as arrangers of regional structure and for this reason they deserve attention.
The modern economic development demands that due to the increased engagement
towards the society and economy, the traditional activities of the universities should
be diversified.
To be able to optimally exploit their potential regarding economic development, the
presence of an outstanding educational culture it is necessary but not sufficient. It is
also necessary to maintain high standards in quality regarding research activities and
to promote the utilization of results in the local economy. Beyond the well-known
typology of the first, second and third generation of universities that describe the above
mentioned processes, the concept of the „fourth generation” of universities emerged
in international literature that depicts interesting facts that are worth considering
regarding the economic development activities of universities. The goal of this study
is to review and systematize the active and passive activities of universities that
enhance the competitiveness of a given region.
We process the available ideas regarding the presence of „fourth generation”
universities and we attempt to integrate these into the scientifically accounted
framework of university generations.
The goal of this study is to review and systematize the active and passive activities of universities that serve the improvement of regional competitiveness. We explore the success factors, „bricks” with which we can characterize the internationally successful universities that have significant impact on local economic development.
Capacities for Enhancing Territorial Attractiveness of the Danube
Region project, which is co-funded by the European Union (ERDF,
IPA II, ENI funds) through the Danube Transnational Programme.
The Handbook for Policy Planners aims to provide the contribution of
partners towards embedding the concept of „Territorial Attractiveness” and the outputs of the project in the practices of stakeholders. The Handbook encompasses guidance for the Territorial Attractiveness Monitoring Platforms.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság Dél-alföldi Tagozata 2013-ban új
kezdeményezést indított, „Regionális tudományi tapasztalatcsere a Dél-Alföldön”
címmel egy olyan platformot hozott létre a fiatal kutatók számára, amelynek
segítségével évenként más-más helyszínen, a régió más-más településén találkozhatnak
egymással, és a regionális tudomány ismert és elismert tudósaival, gyakorlati
szakembereivel. A fórum lehetőséget biztosít a regionális tudományhoz
kötődő fiatal kutatók számára, hogy megismerhessék egymás eredményeit, illetve
bemutathassák munkájukat a „szakma tapasztalt művelőinek”. A kezdeményezés
eredményeként első alkalommal 2013. júniusában, Békéscsabán került megrendezésre
ez a fórum az „I. Regionális tudományi tapasztalatcsere a Dél-Alföldön. Új
hangsúlyok a területi fejlődésben” címmel. A színvonalas előadások lektorált változata
egy tanulmánykötetben megjelent és online elérhető: http://www.eco.uszeged.
hu/kutatas-tudomany/workshop/workshop.
2014-ben Kecskeméten folytatódott a sorozat, a Magyar Regionális
Tudományi Társaság Dél-alföldi Tagozata, a MTA Szegedi Területi Bizottsága
Gazdaságtudományi Szakbizottsága, valamint a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Kar
„II. Regionális tudományi tapasztalatcsere a Dél-Alföldön. A területi fejlődés
dilemmái, 2014-2020” címmel szervezte meg a konferenciát, mely színvonalas
előadásokat, konstruktív vitákat hozott, és kiváló alkalmat teremtett új kapcsolatok
kiépítésére, és a meglevő kapcsolatok ápolására.
A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani
Doktori Iskola célja jelen kötet kiadásával, hogy a széles szakmai kör számára
elérhetővé tegye a tudományos fórumon elhangzott, a szekcióvezetők által színvonalasnak
értékelt, válogatott előadások lektorált változatát.
Az első rész tanulmányai a régiók, térségek fejlődése fő elméleti kérdéseinek
szerteágazó világába kalauzolja el az olvasót. A második rész a társadalmi
folyamatok térbeliségének kérdéseivel foglalkozik. A harmadik rész a vidék fenntarthatóságának
témakörébe tartozó tanulmányokat vonultatja fel.
A szerkesztők ezúton mondanak köszönetet a fórum szervezőinek, a
tanulmányok lektorálását végző szakembereknek, a kötet végső formába öntését
végző kollégáknak, és természetesen az egyes tanulmányok szerzőinek.
Szeged, 2014. november
A szerkesztők