Papers by Emese Gyimesi
Hungarian Historical Review
This study examines how female city dwellers experienced the siege of Buda Castle, a crucial even... more This study examines how female city dwellers experienced the siege of Buda Castle, a crucial event of the Revolution and War of Independence of 1848–1849, and the image of the city in their writings. The analysis focuses on three women’s ego-documents: the autobiography of Emília Kánya, the first female editor in the Habsburg Empire, the letters written by a young actress, Lilla Bulyovszky, to her husband and a letter by Anna Glasz, a resident of Buda Castle. I explore the kinds of mental map that emerge in the ego-documents in which the authors reflect on the urban experiences during the siege and the emotions that dominate their writings.
Hungarian Historical Review, 2022
This study examines how female city dwellers experienced the siege of Buda Castle, a crucial even... more This study examines how female city dwellers experienced the siege of Buda Castle, a crucial event of the Revolution and War of Independence of 1848-1849, and the image of the city in their writings. The analysis focuses on three women's ego-documents: the autobiography of Emília Kánya, the first female editor in the Habsburg Empire, the letters written by a young actress, Lilla Bulyovszky, to her husband and a letter by Anna Glasz, a resident of Buda Castle. I explore the kinds of mental map that emerge in the ego-documents in which the authors reflect on the urban experiences during the siege and the emotions that dominate their writings.
A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019-ben megrendezett, „Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” – 1848 emlé... more A Petőfi Irodalmi Múzeumban 2019-ben megrendezett, „Kelj föl és járj, Petőfi Sándor!” – 1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben című konferencia Petőfi alakjának a nemzeti emlékezetben megőrzött beláthatatlanul gazdag témáját járta körbe. Az előadások írott változatát közlő tanulmánykötet szélesre tárja a kapukat: szerzői sorában irodalom-, művészet- és színháztörténészek, régészek, történészek mellett muzeológusok, középiskolai tanárok, és múzeumpedagógusok kaptak helyet. A kötet olyan kérdéseket érint, mint például milyennek látszik a költő figurája a különböző társadalmi csoportok, régiók hagyományaiban, hogyan tárhatjuk fel az 1848/49 történetét az eseményeket dicsőségesnek vagy tragikusnak láttató művekben, hogyan szálazhatjuk szét a magas művészet és tömegkultúra műfajaiban megképződött történeteket.
A kötet tanulmányai és friss bibliográfiai tájékozódást nyújtó jegyzetanyaga jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik az Emlékévben tájékozódni kívánnak a Petőfi körüli kutatások, szellemi mozgások irányairól. A tanulmánykötet bibliográfiája elérhető, letölthető és további hivatkozáshoz használható a Zotero alkalmazásban.
https://www.zotero.org/groups/2746196/petfi_170/library
https://resolver.pim.hu/bib/PIM2468960
A test a társadalomban (Rendi társadalom – polgári társadalom 27.), szerk. Gyimesi Emese – Lénárt András – Takács Erzsébet, Budapest, Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, 2015
„...író leszek, semmi más...” Irodalmi élet, irodalmiság és öntükröző eljárások a Jókai-szövegekben, szerk. Hansági Ágnes - Hermann Zoltán (Tempevölgy könyvek 19.), Balatonfüred., 2015
Ért krendek s (r g)eszm k "boszork nyt nca" (A lőcsei fehér asszony) "Erények és bűnök egymással ... more Ért krendek s (r g)eszm k "boszork nyt nca" (A lőcsei fehér asszony) "Erények és bűnök egymással boszorkánytáncot járnak…"
Az érzelmek története (Rendi társadalom - polgári társadalom 31.) Szerk. Lukács Anikó - Tóth Árpád. Budapest, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület., 2019
Even though Júlia Szendrey had multiple diaries written in different periods of time with differe... more Even though Júlia Szendrey had multiple diaries written in different periods of time with different textual versions, scientific literature often talks about one single diary. This study, contrary to previous praxis, refers to the collection of texts as the diaries of Júlia Szendrey, in the plural form. The diaries are not to be interpreted only in the context of the author’s love for Sándor Petőfi, but as an independent source. The analysis is centered around the diaries of her youth, from February 1846 to July 1847. For Júlia Szendrey, keeping a diary was not a daily routine but an act of self-reflection and meditation, inspired by certain emotional states. Writing affected the way she processed and integrated her emotions, while
her emotions had significant impact on the way she wrote and determined when she wrote. A nuanced understanding of her sentiments, an illumination and arrangement of her thoughts—which were the main reasons for her to keep a diary—through basic human problems and conflicts made her diary one of the most extraordinary memoirs of women in the era.
Hungarian Historical Review, 2020
This paper examines the distinctive aspects of children's letter-writing practices, sibling relat... more This paper examines the distinctive aspects of children's letter-writing practices, sibling relationships, and the use of urban spaces by one of the most educated, intellectual stepfamilies in mid-nineteenth century Pest-Buda. In this bourgeois family, children grew up in an exceptionally rich intellectual atmosphere, as their mother (Júlia Szendrey) was a poet, writer and translator, their father (Árpád Horvát) was a historian, and one of their uncles (Pál Gyulai) was the most significant literary critic of the time. Consequently, reading and writing was a fun game and a source of joy for even the youngest members of the family. As a result, many of the analyzed sources were produced by children, offering us the exceptional possibility to examine stepfamily relations, emotional practices, urban and everyday life, as well as material culture from the perspective of children. The study aims to identify the practices through which the family experience and the family identity and the sense of belonging in the Szendrey-Horvát family were constructed.
Szendrey Júliának az aktív felejtés (a tiltás, a cenzúra) soha nem jutott osztályrészül, a passzí... more Szendrey Júliának az aktív felejtés (a tiltás, a cenzúra) soha nem jutott osztályrészül, a passzív felejtés, a nem szándékos mellőzés 1 annál inkább. Ahogyan Hatvany Lajos írta halálának ötvenedik évfordulóján: "…e szomorú, magános halálnak ötvenedik forduló évnapján hallgatnak Júlia felől az újságok, és hallgattak még a Petőfi nevét több-kevesebb jogcímmel viselő irodalmi társaságok is. Pedig ma már nem haragszik rá senki. Ez nem a közmegvetés sújtó némasága többé, hanem egyszerűen a közönyös feledésé." 2 Mi is okozta azt a bizonyos közmegvetést, és mire vezethető vissza, hogy 1918-ban Hatvany erről már múlt időben beszélt? A Szendrey Júlia népszerűtlenségének okait kutató szerzők különböző válaszokat adtak erre a kérdésre. Az első világháború tapasztalatával rendelkező Hatvany mentalitásbeli változást lát a folyamat mögött. A hadiözvegy-történetek forgatókönyvét (házasság, eltűnt férj, második házasság) és hosszú sorát ismerő huszadik századi emberek számára nem felháborító már az eldobott özvegyi fátyol: "Petőfi né 1 Az aktív és a passzív emlékezés és felejtés részletes leírását lásd: Assmann, Aleida, Canon and Archive.
Bár napjainkban mind a médiatörténet, mind az ego-dokumentumok (naplók, levelek, memoárok) feldol... more Bár napjainkban mind a médiatörténet, mind az ego-dokumentumok (naplók, levelek, memoárok) feldolgozása viszonylag divatos témának számít, a közöttük lévő kölcsönhatásról kevés szó esik. Nem sokat lehet tudni arról, hogy miként befolyásolta a 19. századi emberek mindennapjait, életstílusát az a tény, hogy a század közepén robbanásszerűen megnövekedett az újságok, folyóiratok száma, ezek rendszeres olvasása pedig a hétköznapi rutin részévé vált a városi polgárság körében. Különösen keveset kutatott téma ez a fiatal olvasók, a gyermekek vonatkozásában. Írásom egy olyan forráson alapul, amely 1865 és 1866 fordulóján játékot, szórakozást, egyben édesanyjuk megajándékozásának lehetőségét jelentette egy tíz és egy tizennégy éves kisfiú számára. Horvát Attila és Horvát Árpád egy hét számból álló „folyóiratot” szerkesztett belső, családi használatra, az akkoriban népszerű írónővé vált édesanyjuknak, Szendrey Júliának. Tanulmányom arra fókuszál, hogy milyen módszerekkel imitálta a két gyermek ezekben a privát használatra szánt írásokban a nyilvános szféra beszédmódjait, a korabeli médiára jellemző jelenségeket. Milyen kontextusba helyezik a korszak égető kérdésének számító, 1858-ban Gyulai Pál által indított írónő-vita kérdéseit, valamint Szendrey Júlia publikációit? Milyen rovattípusokat találnak ki, és hogyan képzelik el egy folyóirat bukását? A heterogén szövegtípusokból (naplórészletek, versek, útirajzok, tudósítások, szerkesztői üzenetek, stb.) összeállított „családi lap” vizsgálata során a privát írásgyakorlat – elsősorban francia történészek által használt – fogalmára támaszkodtam. Mivel egy ilyen típusú lapimitáció ritkán feltárt forrásnak számít, amely ritkán kerül a történészek érdeklődésének fókuszába, bepillantást enged egy olyan területre, amely egyébként igen nehezen hozzáférhető a mai kutatók számára: a 19. századi médiának a gyermekek hétköznapjait is befolyásoló hatásába.
emese Gyimesi how did children perceive the city in the nineteenth century? how did they reflect ... more emese Gyimesi how did children perceive the city in the nineteenth century? how did they reflect on their experiences of the developing metropolises? although a lot of articles focus on theories of childhood and children's literature, only a few of them examine the spatial aspects of the question. 1 The impact of the urban environment on children is investigated in contemporary contexts mostly in the fields of urban planning, child and developmental psychology, and geography. 2 however, the examination of space utilization in nineteenth century cities has a long tradition. There is a classic figure in the works of edgar allen Poe, Charles Baudelaire and walter Benjamin, who was assigned a key role in understanding, depicting and participating in the city: the flaneur, a spectator stroller in the metropolis who in the nineteenth century was conceived invariably as an adult male. 3 as the main activities of the flaneur are strolling and attentively looking in the cities, the idea of a female or child flaneur was hardly imaginable for a long time in a nineteenth-century context. 4 The early feminist scholarship often stressed the concept of 'separate spheres' according to which middle-class women were confined to the domestic sphere "while their husbands, fathers and brothers occupied the public sphere. " 5 In this framework, the assigned spaces for women and children were the private and protected area of the home. The layers of protection generally increased with the wealth and social position of the family. 6 according to
The main goal of this paper is to briefly sketch the relationship between the transformation of H... more The main goal of this paper is to briefly sketch the relationship between the transformation of Hungarian printed press after the Revolution and War of Independence of 1848–1849 and the appearance of numerous female writers. The analysis is based not only on the texts which were published by female writers in contemporary press, but also on the research of the manuscript archives of the Hungarian Academy of Sciences, the National Széchényi Library and the Petőfi Literary Museum. The focus of my analysis is the literary career of Júlia Szendrey, who is known as the wife of one of the most famous Hungarian poet, Sándor Petőfi. Only a few people, however, are aware of the fact that she started her own literary career after her husband disappeared in 1849 during the Revolution and War of Independence.
The utilization of the methods and outcomes of literary history and social history intertwined in my approach. My argument will focus on the impact of mass media on each literary career with a special emphasis on different approaches to the notion of crisis.
In: Kalligram, 2013. október
(Petőfi Sándor, Erdélyi János, Wesselényi Polixéna, Wesselényi Mikló... more In: Kalligram, 2013. október
(Petőfi Sándor, Erdélyi János, Wesselényi Polixéna, Wesselényi Miklós)
Az általam elemzett útinaplókban különböző „pillantásokkal” találkozunk. A szegénység a narrációban szereplő állandó elemként más-más funkciót tölt be a négy szövegben. A szerzők eltérő anyagi helyzete is okozza, hogy rendkívül heterogén és relatív szegénységfogalommal dolgoznak. A szó jelentésének értelmezése az elbeszélők önértelmezését is befolyásolja, hiszen identitásukat meghatározza az, hogy különböző élethelyzetekben, valamint a múlt és a jelen viszonylatában szegénynek tartják-e magukat, vagy sem. Van azonban egy közös jellemzőjük: mindannyian a kívülálló pozíciójából, a „másság” tapasztalatával írnak a szegénységről, az elidegenítés (múltba helyezés, humor, stb.) különböző eszköztárával. Az önmaga imázsát tudatosan építő vándorköltő, a városlakó polgár, a „női érzetek prizmájára” reflektáló, utazgató, elvált asszony és a „palatinusi” származású báró tekintetének közös jellemzője, hogy a szegénységet mindnyájan „színházi pillantásokkal” illetik.
„Iparlovagok” Szendrey Júlia életműve körül (Szendrey Júlia 1847-es naplópublikációinak kontextus... more „Iparlovagok” Szendrey Júlia életműve körül (Szendrey Júlia 1847-es naplópublikációinak kontextusai) = „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” Tanulmányok Petőfiről (szerk. SZILÁGYI Márton), Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2014, 103 - 121.
Nem az íráshoz és publikáláshoz való joguk forgott kockán. Nem is a női emancipáció lehetősége vo... more Nem az íráshoz és publikáláshoz való joguk forgott kockán. Nem is a női emancipáció lehetősége volt a tét. Nem is magánérdekek álltak a háttérben. Ehelyett sokkal inkább az volt a kérdés, hogy milyen szerepekben jövedelmező fellépni egy írónőnek. Abban az egy kérdésben ugyanis a vita minden résztvevője egyetértett, hogy meghatározott az a működési terület, amelyet a nők az irodalmi pályán betölthetnek. Ez a terület pedig azon érzések tolmácsolá-sa volt, amelyek megélésére a férfiak nem képesek. Azt, hogy ez az elvárás milyen sokáig és milyen szívósan élt a nőirodalommal kapcsolatban, jól mutatja, hogy még Osvát Ernő is hangsúlyozta: "csak az kiállhatatlan, ha író-nők férfimodort affektálnak". nőtörténet 68 2013 • •
Book Reviews by Emese Gyimesi
Recenzió Szilágyi Márton Forrásérték és poétika - Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója című könyvéről
Uploads
Papers by Emese Gyimesi
A kötet tanulmányai és friss bibliográfiai tájékozódást nyújtó jegyzetanyaga jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik az Emlékévben tájékozódni kívánnak a Petőfi körüli kutatások, szellemi mozgások irányairól. A tanulmánykötet bibliográfiája elérhető, letölthető és további hivatkozáshoz használható a Zotero alkalmazásban.
https://www.zotero.org/groups/2746196/petfi_170/library
https://resolver.pim.hu/bib/PIM2468960
her emotions had significant impact on the way she wrote and determined when she wrote. A nuanced understanding of her sentiments, an illumination and arrangement of her thoughts—which were the main reasons for her to keep a diary—through basic human problems and conflicts made her diary one of the most extraordinary memoirs of women in the era.
The utilization of the methods and outcomes of literary history and social history intertwined in my approach. My argument will focus on the impact of mass media on each literary career with a special emphasis on different approaches to the notion of crisis.
(Petőfi Sándor, Erdélyi János, Wesselényi Polixéna, Wesselényi Miklós)
Az általam elemzett útinaplókban különböző „pillantásokkal” találkozunk. A szegénység a narrációban szereplő állandó elemként más-más funkciót tölt be a négy szövegben. A szerzők eltérő anyagi helyzete is okozza, hogy rendkívül heterogén és relatív szegénységfogalommal dolgoznak. A szó jelentésének értelmezése az elbeszélők önértelmezését is befolyásolja, hiszen identitásukat meghatározza az, hogy különböző élethelyzetekben, valamint a múlt és a jelen viszonylatában szegénynek tartják-e magukat, vagy sem. Van azonban egy közös jellemzőjük: mindannyian a kívülálló pozíciójából, a „másság” tapasztalatával írnak a szegénységről, az elidegenítés (múltba helyezés, humor, stb.) különböző eszköztárával. Az önmaga imázsát tudatosan építő vándorköltő, a városlakó polgár, a „női érzetek prizmájára” reflektáló, utazgató, elvált asszony és a „palatinusi” származású báró tekintetének közös jellemzője, hogy a szegénységet mindnyájan „színházi pillantásokkal” illetik.
Book Reviews by Emese Gyimesi
A kötet tanulmányai és friss bibliográfiai tájékozódást nyújtó jegyzetanyaga jó kiindulópontot jelenthetnek azoknak, akik az Emlékévben tájékozódni kívánnak a Petőfi körüli kutatások, szellemi mozgások irányairól. A tanulmánykötet bibliográfiája elérhető, letölthető és további hivatkozáshoz használható a Zotero alkalmazásban.
https://www.zotero.org/groups/2746196/petfi_170/library
https://resolver.pim.hu/bib/PIM2468960
her emotions had significant impact on the way she wrote and determined when she wrote. A nuanced understanding of her sentiments, an illumination and arrangement of her thoughts—which were the main reasons for her to keep a diary—through basic human problems and conflicts made her diary one of the most extraordinary memoirs of women in the era.
The utilization of the methods and outcomes of literary history and social history intertwined in my approach. My argument will focus on the impact of mass media on each literary career with a special emphasis on different approaches to the notion of crisis.
(Petőfi Sándor, Erdélyi János, Wesselényi Polixéna, Wesselényi Miklós)
Az általam elemzett útinaplókban különböző „pillantásokkal” találkozunk. A szegénység a narrációban szereplő állandó elemként más-más funkciót tölt be a négy szövegben. A szerzők eltérő anyagi helyzete is okozza, hogy rendkívül heterogén és relatív szegénységfogalommal dolgoznak. A szó jelentésének értelmezése az elbeszélők önértelmezését is befolyásolja, hiszen identitásukat meghatározza az, hogy különböző élethelyzetekben, valamint a múlt és a jelen viszonylatában szegénynek tartják-e magukat, vagy sem. Van azonban egy közös jellemzőjük: mindannyian a kívülálló pozíciójából, a „másság” tapasztalatával írnak a szegénységről, az elidegenítés (múltba helyezés, humor, stb.) különböző eszköztárával. Az önmaga imázsát tudatosan építő vándorköltő, a városlakó polgár, a „női érzetek prizmájára” reflektáló, utazgató, elvált asszony és a „palatinusi” származású báró tekintetének közös jellemzője, hogy a szegénységet mindnyájan „színházi pillantásokkal” illetik.
Vaderna Gábor: Élet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében. Ráció Kiadó, Budapest, 2013.
At the same time, it is also a publication dedicated to two of TEMA's professors, Lud'a Klusáková and Gábor Czoch, in honour of their constant dedication to teaching, to research, and above all, to their students.
Bibliographical reference:
Ira, Jaroslav, Jan de Jong, and Imre Tarafás. Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. Print.
Bibliographical references (by chapter):
Bouchot, Alicia. "« Quartier Ethnique » ou « Lieu de Mixité » ? Réflexions Autour de Deux Concepts en Sciences Sociales". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st Ed. Budapest: Atelier, 2015. 219-234. Print.
Gyimesi, Emese. "Urban Space Through Children’s Eyes: the Image of Pest-Buda in the 1860s". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st Ed. Budapest: Atelier, 2015. 251-265. Print.
Hatapçı, Ali. "the Image of the Kurds and the Revolutionary Left in Turkey in the 1960s: the Case of Yön". Identity, Nation, City: Perspectives From the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st Ed. Budapest: Atelier, 2015. 25-46. Print.
Horáčková, Tereza. "Les Vietnamiens en République Tchèque et Leurs « Adaptation » au Sein D’Une Société en Transformation Autour de L’Année 1989". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 67-86. Print.
de Jong, Jan. "The EU Crisis And European Identities In The Netherlands: Analysing Representations of the EU in the Dutch Press in 2005 And 2012". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 47-66. Print.
Kocsis, Andrea. "Constructing a National Symbol? The Sword of God". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 117-136. Print.
Kőműves, Edina. "The Image of France and the French Civilization in the History Books for High Schools in the Interwar Period in Hungary". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 101-114. Print.
Prokopová, Oldřiška. "The Image of the Other: The Case of Eighteenth-Century Tuscan Travellers in England". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 87-100. Print.
Puškarov, Katarina. "Remembering to Commemorate. Case Study of Commemorative Traditions of the Belgrade Bombings from World War II (1995–2003)". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 235-250. Print.
Ramírez Bolívar, Juan Gabriel. "Mediating the National Hero: Alberto Urdaneta, El Pápel Periódico Ilustrado, and the Centenary of Simon Bolivar in 1883". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 137-152. Print.
Shelekpayev, Nari. "Some Considerations on the Historiography of Contemporary Capital Cities: Toward a Transnational Approach?". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 203-218. Print.
Tarafás, Imre. "Performative Notions and Discourse as a Practice. Research Aspects of the Nationality Question in the Hungary of the Ausgleich". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 183-200. Print.
Tömöry, Miklós. "National Self-Representation in and Beyond a Multinational City. A Serbian “Beseda” in Pest in 1867". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 153-166. Print.
Velasco Ruiz, Luis Alberto. "Quintana Roo, an “Island Of History”? Rethinking the Contemporary Relation to Time of a Territorial Vacuum Conquered by Tourism". Identity, Nation, City: Perspectives from the TEMA Network. Jaroslav Ira, Jan de Jong and Imre Tarafás. 1st ed. Budapest: Atelier, 2015. 167-182. Print.
translator, Emília Kánya (1828 – 1905) as the first female editor of the Austro-Hungarian Monarchy and Kornélia Prielle (1826 – 1906) as successful actress who experienced significant alterations in the assessment of her profession. My main research questions are the
following: What was the role of the countryside and Pest-Buda in the female intellectual careers in the 19th century? How did the intellectual women use the urban space in Pest-Buda? What was the role of the first female intellectual professions (writer, editor, and actress) in the
urban society? The main sources of the research are the so-called ego-documents (autobiographies, memoires, diaries, correspondences) as well as press products which were mediums of the contemporary debates about the female roles and professions. My primary
goal is to reconsider the questions about the female use of space in the context of their professions. The case studies highlighted that not the female and male spaces were necessarily separated, but the meanings of the same spaces were different for women and men. Whereas
Pest-Buda was the outstanding node for the female writers and editors, several strategies of the actresses were connected to the smaller towns of the countryside. The assessment of the female intellectual professions was mainly dependent on their relation to the traditional female roles, on their social utility as well as on the personal social networks.
Keywords:
intellectual career, woman, female writer, female editor, actress, urban space, city, countryside, perception (of the space), Budapest
Sociální prostory ženských intelektuálních kariér v Budíně a Pešti v polovině 19. století
Diplomová práce se zabývá třemi ženskými intelektuálními kariérami v Uhrách 19. století ve vztahu k městskému a venkovskému životního stylu. Zaměřuje se na úlohu Budína a Pešti v kariéře spisovatelek, redaktorek a hereček. Tyto profese zastupují postavy tří případových
studií: Júlia Szendrey (1828–1868), básnířka, spisovatelka a překladatelka; Emília Kánya (1828–1905), první ženská redaktorka v Rakousku-Uhersku; Kornélia Prielle (1826–1906), úspěšná herečka, která byla svědkyní významné proměny v hodnocení své profese. Práce si
klade tyto výzkumné otázky: Jakou roli hrál venkov a dvojměstí Budín-Pešť v intelektuálních profesních drahách žen v 19. století? Jak intelektuálky užívaly budapešťský městský prostor? Jakou roli zaujímaly první ženské intelektuální profese (spisovatelka, redaktorka, herečka)
v městské společnosti? Studie se opírá zejména o ego-dokumenty (autobiografie, paměti, deníky, korespondence) a dobové tiskoviny, které sloužily jako média pro dobové diskuse o ženských rolích a profesích. Hlavním cílem bylo přehodnotit otázku užívání prostoru ženami
ve vztahu k jejich profesi. Případové studie mj. ukazují, že ženské a mužské prostory nebyly nutně oddělené, nýbrž že totožné prostory měly pro muže a ženy jiný význam. Zatímco Budín a Pešť byly důležitým bodem pro ženské spisovatelky a redaktorky, strategie hereček se
vázaly k menším městům na venkově. Hodnocení ženských intelektuálních profesí ze strany společnosti se odvíjelo od jejich vztahu k tradičním ženským rolím, společenské užitečnosti a osobních společenských vazeb.
Klíčová slova: intelektuální kariéra, žena, spisovatelka, editorka, herečka, městský prostor, město, venkov, vnímání (prostoru), Budapešť
- Szendrey Júlia verstöredékei az OSzK Kézirattárában
- Szemelvények Majthényi Flóra versíró füzetéből
- A Hölgyfutár versszerzőinek listája 1858 - 1862
- Szemelvények a Hölgyfutárból
Diplomamunkámban arra vállalkozom, hogy a kéziratos kultúra és a nyomtatott sajtó közötti viszonyrendszert értelmezzem Szendrey Júlia irodalmi szövegein és hétköznapi írásgyakorlatain keresztül. Írói pályafutásának elemzése közben az irodalom társadalmi használatának problémaköreit kutatom, és arra teszek kísérletet, hogy a média-és társadalomtörténet szempontjait és módszertanát egyszerre alkalmazzam. Szakdolgozatom különböző fejezetei az írásgyakorlat fogalma köré épülnek. Ennek eredménye, hogy értelmezésemben az irodalmi szövegek nem különülnek el a hétköznapi írásgyakorlatoktól, nincsen hierarchia a különböző szövegtípusok (például a naplók, levelek, feljegyzések, versek és a nyomtatott, irodalmi szövegek) között. Hipotézisem, hogy egy szöveg privát és nyilvános használata eltér egymástól, valamint, hogy a nyomtatott média közege befolyásolja az adott szöveg megértését. Szendrey Júlia és más nőírók írói pályája így a magánhasználatra készült írásgyakorlataik, és a korabeli sajtóban megfigyelhető publikálási gyakorlataik kölcsönhatásában érthető meg.
The main concern of my MA thesis is to examine the relationship between written culture and printed press, based on the literary texts and everyday writing practices of Júlia Szendrey. While I am analyzing Júlia Szendrey's career, I am also investigating the problems of the social use of literature and I am trying to offer a strategy, combining the considerations and methodology of social history and that of media history. The different chapters of my MA thesis are built around the concept of 'writing practices'. As a result, the field of literary texts is not separated from everyday writing practices during my interpretation, there is no hierarchy between different types of texts (such as diaries, letters, notes, poems and printed, literary texts). My assumption is that the private and public use of a text is different, and the exact location of a text in the print media and its close proximity to other pieces of literature can influence the understanding and interpretation of the particular text. What all of this means, is that the literary carriers of Júlia Szendrey and other female authors become comprehensible through the interaction between their writing practices for private use and their public activities in the contemporary printed press.