Papers by Zsófia Szirtes
* A közlemény az "Erdélyi szász városok a Habsburg-uralom kezdetén Szeben és Brassó példáján (168... more * A közlemény az "Erdélyi szász városok a Habsburg-uralom kezdetén Szeben és Brassó példáján (1685-1711)" című posztdoktori projekt (PD 121235) keretében készült, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alapból valósul meg. 1 Simon Friedrich Baußner (Baussnern) (1677-1742), Bartholomäus Baußner szász szuperintendens fi a Nagyenyeden és Szebenben tanult, ahol a gimnázium befejezése után hivatali szolgálatba lépett: anyakönyve szerint "ad magnifi cum dominum Sárosi statui politico se applicaturus. "-azaz feltehetően Sárosi János († 1703) guberniumi tanácsos és erdélyi főbiztos szolgálatában állt. 1702-ben a Guberniumnál szolgáló hat kancellista egyike volt. 1704-ben a szebeni magisztrátus titkára (jegyzője) és a százak tanácsának tagja lett. 1707-ben, a bécsi követsége alkalmából számára kiállított útlevél szerint szebeni titkár. Követi megbízatása bizonyára hozzájárult későbbi felemelkedéséhez: 1711-ben a Szebeni Provincia jegyzőjeként tűnt fel, majd ugyanebben az évben Johannes Hossmannt váltotta fel Bécsben az Erdélyi Udvari Kancellária taxatori hivatalában. E minőségében 1715-ben felvételt nyert a szebeni szenátusba, majd 1718-ban nemességet szerzett. 1730 augusztusában a szebeni tanács királybíróvá választotta, majd VI. Károly (III. Károly magyar király, 1711-1740) 1732 decemberében megerősítve a választást, szász ispánná és guber-brought to you by adata, citation and similar papers at core.ac.uk
In: Neuaufbau im Donauraum nach der Türkenzeit. Tagungsband der internationalen Konferenz anlässlich der 300-jährigen Jubiläums des Friedens von Passarowitz. Hg. v. András Oross. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien Bd. XIX.) Wien, 2021
In: Ludolf Pelizaeus (Ed.): Les villes des Habsbourg du XVe au XIXe siécle: Communication, art et pouvoir dans les réseaux urbains. Reims, Épure, 2021 (Studia Habsburgica, 2)
Les ÉPURE favorisent l'accès ouvert aux résultats de la recherche (Open Access) en proposant à le... more Les ÉPURE favorisent l'accès ouvert aux résultats de la recherche (Open Access) en proposant à leurs auteurs une politique d'auto-archivage plus favorable que les dispositions de l'article 30 de la loi du 7 octobre 2016 pour une République numérique, en autorisant le dépôt dans HAL-URCA de la version PDF éditeur de la contribution, qu'elle soit publiée dans une revue ou dans un ouvrage collectif, sans embargo.
Dobszay, Tamás - H. Németh, István - Pap, József - Szijártó M., István (eds.), Rendi országgyűlés – polgári parlament. Érdekképviselet és törvényhozás Magyarországon a 15. századtól 1918-ig. Magyar Nemzeti Levéltár; Eszterházy Károly Egyetem, Budapest; Eger, 2020
Military and citizenry in Sibiu/Hermannstadt at the Beginning of the Habsburg Rule. A Schema
At t... more Military and citizenry in Sibiu/Hermannstadt at the Beginning of the Habsburg Rule. A Schema
At the turn of the 17th and 18th centuries, the capital city of Transylvanian Saxons, Sibiu, came through a notable change of function. Under the Great Turkish War and Rákóczi’s Insurrection the city became a military-administrative center of the Transylvanian government of the Habsbourgs and had to accomodate numerous soldiers. On the example of selected sources, the study shows the changes this situation brought into the life of the citizens and the city’s autonomy.
From autumn 1706, Transylvania was occupied by the armies of Rákóczi’s Insurrection (1703–1711) f... more From autumn 1706, Transylvania was occupied by the armies of Rákóczi’s Insurrection (1703–1711) for the second time. The blockade around Hermannstadt, seat of the Transylvanian Imperial Military Headquarters and centre for Habsburg government through the Gubernium, commenced in October. The Saxon citizens, the residing Hungarian aristocracy favourable to the emperor from 1703, and the villagers of the municipality (Hauptstuhl) of Hermannstadt faced the difficulties of the arrival of the imperial army led by the Baron of Tige at the beginning of 1707. After the devastation of the insurgent military forces, provisioning the imperial army also fell on the city and municipality of Hermannstadt. While the Gubernium and the Hungarian aristocrats favourable to the emperor sent their representative to Vienna to inform the court about their situation, the town council of Hermannstadt also delegated their envoy in the name of the Saxons. The city chose counsillor Simon Baußner, the future Saxon prefect (comes). His instructions give an insight into the situation of the Saxon territories including Hermannstadt and its municipality, the city’s relationship with Vienna, and its strategies to protect its interests. Baußner had to cooperate with Johann Hossman, the Saxon member of the Transylvanian Court Chancellery in order to contact the „patrons” of Saxons, leaders of government institutions, and the state officials familiar with Transylvania. Besides, he had to prevent the Hungarians of Transylvania working in Vienna from hindering their plans. Baußner’s task was to compose and submit a memoir suiting the current political situation. The leaders of Hermannstadt considered the prospect of peace as well, thus, the instructions elaborate on the question of economic reconstruction of Saxon territories after the war. The article uses mainly sources from Hermannstadt in order to explore the antecedents of Baußner’s embassy, his instructions along with his activity in Vienna, finally it adumbrates the events in Transylvania while he was away.
István Fazekas publikationen der ungarischen geschichtsforschung in wien bd. x.
szebeni szász tanácsos bécsi követjárása (1691-1692) 1 A XVII-XVIII. század fordulóján a visszafo... more szebeni szász tanácsos bécsi követjárása (1691-1692) 1 A XVII-XVIII. század fordulóján a visszafoglaló háborúkkal (1683-1699) párhuzamosan Erdélyben bekövetkezett hatalomváltás magával vonta, hogy a Habsburg kormányzat az erdélyi rendek képviseletével tárgyalásokat folytasson az erdélyi berendezkedés alapvető kérdéseiről. 2 E célból több alkalommal került sor az erdélyi három rendi nemzet vagy négy bevett felekezet képviselőinek bécsi követjárására. A küldöttségekben az erdélyi szászságot rendszerint nagyszebeni követek képviselték, amelyet Szebennek a Szász Universitasban betöltött politikai vezető szerepe magyarázott. 3 1686-ban a Haller János-vezette követség tagjaként Matthias Miles utazott a császárvárosba; 1691/92-ben Georg Klockner képviselte a szászságot Bethlen Gergely követségében, 1692/93-ban Johannes Zabanius, a későbbi szász ispán volt az Alvinczi Péter vezette delegáció szász tagja. E követek az 1 A tanulmányhoz kapcsolódó nagyszebeni források kutatását a Magyar Ösztöndíj Bizottság államközi ösztöndíja (2011, 2013) tette lehetővé. 2 A korszakra: Johann DULDNER,
IPSUM POPULI ELIGANT, QUI MELIUS VIDEBITUR EXPEDIRE." SZÁSZ JÁNOS SZEBENI KIRÁLYBÍRÓ VÁLASZTÁSÁNA... more IPSUM POPULI ELIGANT, QUI MELIUS VIDEBITUR EXPEDIRE." SZÁSZ JÁNOS SZEBENI KIRÁLYBÍRÓ VÁLASZTÁSÁNAK VÁROSPOLITIKAI KÉRDÉSEI 4 A tanulmányban felhasznált nagyszebeni források feltárását a Magyar Ösztöndíj Bizottság államközi ösztöndíja, a Bécsben végzett kutatásokat az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány ösztöndíja (Ernst-Mach-Stipendium der Aktion Österreich-Ungarn) biztosította számomra. Köszönettel tartozom Schramek Lászlónak a latin idézetek lektorálásáért, Schramek Lászlónak és Sölch Miklósnak a felhasznált latin források értelmezésében nyújtott szíves segítségéért, valamint R. Várkonyi Ágnes professzor asszonynak, J. Újváry Zsuzsannának és H. Németh Istvánnak a tanulmánnyal kapcsolatos kritikai észrevételeiért.
A Rákóczi-szabadságharc erdélyi eseményeire vonatkozó magyar nyelvű memoárirodalom igen gazdag; I... more A Rákóczi-szabadságharc erdélyi eseményeire vonatkozó magyar nyelvű memoárirodalom igen gazdag; II. Rákóczi Ferenc, Cserei Mihály, Wesselényi István, Bethlen Miklós, Czegei Vass György, Forgách Simon és más, kisebb szerzők műveinek ismerete nélkül nem képzelhető el a kor közelebbi tanulmányozása. Ugyanakkor nem sok német nyelvű, erdélyi szász forrást tartunk számon, amely ezt a kort ábrázolná. A gr. Kemény József által kiadott forrásgyűjteménytől és a Brassó történetére vonatkozó sorozattól eltekintve -amely azonban csak egy városra összpontosít -alig ismerünk olyan forráskiadásokat, amelyekben erre a korra vonatkozó erdélyi szász források szerepelnének. 1 Jelen tanulmánnyal szeretném felhívni a figyelmet egy kevéssé számon tartott erdélyi szász történetíró, Daniel Wolff feledésbe merült, Hydra Transylvanica c. munkájára, amely sajátos megvilágításba helyezi a Thököly-és Rákóczi-kori Erdély eseményeit. 2 A Fületelkén született erdélyi szász evangélikus lelkész 1684-ben Wittenbergben tanult, 1687-1689 között Nádason volt prédikátor, majd 1702-ig Magyaroson lelkész. 3 Ezután ismét Nádasra került, ahol lelkészként szolgált egészen 1729-ben bekövetkezett haláláig. 4 Az erdélyi szász szerzői lexikon szerint Daniel Wolffnak két kéziratos műve maradt fenn; a megadott címek azonban kisebb eltéréseket mutatnak a brassói levéltá- Jelen tanulmány szakdolgozatom rövidített és átdolgozott változata: Szirtes Zsófia: A kurucmozgalmak erdélyi szász szemmel. Daniel Wolff Hydra Transylvanicája alapján. Szakdolgozat, 2007. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet. Szeretném megköszönni témavezetőmnek, J. Újváry Zsuzsannának, valamint Lőkös Péternek, Gernot Nussbächernek, Thomas Sindilariunak és R. Várkonyi Ágnesnek a szakdolgozat megszületésében nyújtott segítségét. 1 G. Joseph Kemény (Hg.): Deutsche Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens. I-II. Klausenburg, 1839.; Eugen von Trauschenfels (Hg.): Deutsche Fundgruben zur Geschichte Siebenbürgens. Neue Folge. Kronstadt, 1860.; Quellen zur Geschichte der Stadt Brassó. IV-VII. Chroniken und Tagebücher 1-4. Brassó, 1903-1918. Erdélyi szász folyóiratokban olvashatunk rövidebb forrásközléseket: A mű csak utalás szintjén jelent meg a szakirodalomban: Johannes Höchsmann: Die Commandirenden Siebenbürgens in den Jahren 1704 und 1705. Zur Geschichte der rakozyschen Revolution. Mediasch, 1877. (a továbbiakban: Höchsmann) 8. o. (levéltári adatok nélkül); Historisches Miniaturgemälde. Mitgetheilt von Andreas Gräser. In Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskunde. VII. Jahrgang, Jänner-Dezember 1843. 295. o.; Adolf Armbruster: Dacoromano-Saxonica: cronicari romani despre sasi Românii in cronica Sasească. Bucureşti, 1980. 119., 121., 435. o.; Szegedi Edit: Geschichtsbewusstsein und Gruppenidentität. Die Historiographie der Siebenbürger Sachsen zwischen Barock und Aufklärung, Köln/Weimar/Wien, 2002. 341. o. 3 Fületelke: falu a Kis-és a Nagy-Küküllő között, Segesvártól északra; Nádas és Magyaros: valószínűleg a Küküllő megyei Szásznádas és Szászmagyaros. 4 Joseph Trausch (Hg.): Schriftsteller-Lexikon oder biographisch-literärische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen. III. Kronstadt, 1871. (a továbbiakban: Trausch) 506. o. Daniel Wolffról Johann Liehn (1937-1962) szásznádasi lelkész is említést tett: Johann Liehn: Verzeichnis der Ober-Seelsorger in Nadesch welcher Namen zu erforschen gewesen sind. Kézirat. A Heimatortsgemeinschaft Nürnberg tulajdonában. Liehn a szásznádasi egyházi anyakönyvek mellékleteinek felhasználásával gyűjtötte össze faluja lelkészeinek életrajzát. Daniel Wolffról szóló bejegyzésében írja, hogy az 1729. június 26-án elhunyt lelkész szolgálata alatt felújíttatta a templom berendezését. Köszönöm Hans Georg Baier segítségét, aki rendelkezésemre bocsátotta a kéziratot. Daniel Wolff életének, műveinek felkutatása még folyamatban van. Daniel Wolff: Hydra Trasylvanica. Címlap. Brassó, Archiv der Honterusgemeinde, IV F 149/1.
Book Reviews by Zsófia Szirtes
De Gruyter Oldenourg, 2016 /Schriften des Bundesinstituts für Kultur und Geschichte der Deutschen... more De Gruyter Oldenourg, 2016 /Schriften des Bundesinstituts für Kultur und Geschichte der Deutschenim östlichen Europa, 58.), 714 o. Brassó szabad királyi város és a Barcaság a középkortól fogva kiemelkedő gazdasági, stratégiai, politikai és kulturális jelentőséggel bírt. Örömteli, hogy az egykor itt élő, napjainkban már csak kisebbségként létező szászság történetének és kultúrájának mélyebb megismerését új levéltárismertető segíti. A németországi Bundesinstitut für Kultur und Geschichte der Deutschen im östlichen Europa (BKGE) sorozatában megjelent kötet összeállítását az intézet egykori igazgatója, Konrad Gündisch professzor kezdeményezte. A projekt a Román Nemzeti Levéltárak Főigazgatósága (Direcţia Generală a Arhivelor Naţionale a României), annak Brassó Megyei Hivatala (Direcţia Judeţeană Braşov a Arhivelor Naţionale), valamint a brassói Honterus Egyházközség Levéltára és Könyvtára (Archiv und Bibliothek der Honterusgemeinde) együttműködésével valósult meg. A terjedelmes kiadvány, amely Gernot Nussbächer brassói levéltáros és helytörténész 75. születésnapja alkalmából látott napvilágot, a brassói és barcasági szászság két legjelentősebb levéltárára, a brassói állami levéltárra és a Honterus levéltárra fókuszál. A szerzők közül Thomas Şindilariu 2004 óta vezetője, Bernhard Heigl néhány éve munkatársa a Honterus levéltárnak. A projektet kezdetben Konrad Gündisch, majd a BKGE élén őt követő Gerald Volkmer koordinálta.
Uploads
Papers by Zsófia Szirtes
At the turn of the 17th and 18th centuries, the capital city of Transylvanian Saxons, Sibiu, came through a notable change of function. Under the Great Turkish War and Rákóczi’s Insurrection the city became a military-administrative center of the Transylvanian government of the Habsbourgs and had to accomodate numerous soldiers. On the example of selected sources, the study shows the changes this situation brought into the life of the citizens and the city’s autonomy.
Book Reviews by Zsófia Szirtes
At the turn of the 17th and 18th centuries, the capital city of Transylvanian Saxons, Sibiu, came through a notable change of function. Under the Great Turkish War and Rákóczi’s Insurrection the city became a military-administrative center of the Transylvanian government of the Habsbourgs and had to accomodate numerous soldiers. On the example of selected sources, the study shows the changes this situation brought into the life of the citizens and the city’s autonomy.