Comments on Dante's Conception of Value 1 Dante Alighieri (1265-1321) is arguably one of the grea... more Comments on Dante's Conception of Value 1 Dante Alighieri (1265-1321) is arguably one of the greatest figures in Western culture. A separate discipline, Dantist Studies, is concerned with exploring the different layers of his art. Without wishing to place myself among the scholars of this discipline, I would like to offer a few thoughts, mainly of an ethical nature, on the relationship of Dante's works to the Renaissance.
Az emberi méltóság fogalmát vizsgálva, Agamben elemzései nyomán a
„puszta élet” fogalmát tekint... more Az emberi méltóság fogalmát vizsgálva, Agamben elemzései nyomán a
„puszta élet” fogalmát tekinthetjük olyan alapzatnak/kilátónak, amelyen
állva áttekinthető a biopolitikai alávetést, a halált, az emberi jogokat és magát
az ember(i)t magába foglaló horizont. Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság
problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel
szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait
rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.
Írásomban áttekintem, miként jelenik meg az 1956-os forradalom Szabó Magda '60-as, '70-es években... more Írásomban áttekintem, miként jelenik meg az 1956-os forradalom Szabó Magda '60-as, '70-es években publikált regényeiben. A vizsgált releváns művek közül A Danaidában (1964) és a Katalin utcában (1969) egyaránt találhatunk '56-ban játszódó fejezetet, a Mózes egy, huszonkettőben (1967) és A szemlélőkben (1973) pedig csak utalások formájában jelenik meg a forradalom. Az említett regényeket összevetem a Kádár-korszak né-hány, '56-tal (is) foglalkozó prózai művével és filmalkotásával.
The power of finitude. Thoughts about death, tracing Badiou In my study I describe a few thoughts... more The power of finitude. Thoughts about death, tracing Badiou In my study I describe a few thoughts based on the written version of one of Alain Badiou's seminary lectures, regarding the problem of death and finitude. First, I briefly examine the similarities and differences between the death interpretations of Heiddegger, Sartre and Badiou. Then I write about the essence of death by interpreting four concepts linked to finitude by Badiou. The four fundamental concepts: identity, repetition , necessity and God. In my work I mainly discuss the correlations between identity and death. I primarily search for the answer to the following question: what does the development of one's own attitude toward death mean?
Barcsi Tamás és Soós Kinga 68 és a "három M" (Marx, Mao, Marcuse) A hatvanas évek ellenkultúráján... more Barcsi Tamás és Soós Kinga 68 és a "három M" (Marx, Mao, Marcuse) A hatvanas évek ellenkultúrájának és örökségének néhány társadalomfilozófiai összefüggéséről Absztrakt: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a hatvanas évek lázadó törekvéseit miként befolyásolta a marxizmus, a maoizmus, illetve Marcuse Az egydimenziós ember című műve. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy miben állt a nyugati 68-as mozgalmak baloldalisága. Tárgyaljuk továbbá 68 jelentéseit, értelmezéseit, az ellenkultúra vitatott örökségének problémáját. Fontosnak tartjuk 68 korábban már sokak által vizsgált kérdéseinek részben új szempontok alapján való elemzését. Társadalomfilozófiai és kultúrkritikai aspektusból közelítünk a témához. Kimutatjuk, hogy az ellenkulturális mozgalmak vonatkozásában is igazolódott Marcuse azon tézise, miszerint a fogyasztói kapitalizmus integrálja a lázadó törekvéseket. A 68-as értékeknek az integrációs folyamatokból adódó "kiárusítása" ellenére a hatvanas évek ellenkultúrája számos pozitívnak tekinthető következménnyel is járt. Nem fogadjuk el tehát azt a szélsőséges álláspontot, hogy a 68-as nyugati történések egyértelműen negatív hatással voltak a nyugati kultúrára. A globális kapitalizmus integratív tendenciáit vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy korszakunkra a Marcuse által leírt "boldog tudat" helyett inkább a "megváltoztathatlanság tudata" jellemző: a globális kapitalizmus körülményei között hiába nyilvánvalóak a rendszerszintű problémák, sokan úgy vélik, hogy a fennállónak nincs valódi alternatívája. Az egykori 68-asok is azt hangsúlyozzák általában, hogy ma nincs értelme a rendszer gyökeres átalakítására irányuló lázadásnak. A posztmarxista gondolkodók ugyanakkor éppen 68 politikai kudarcaiból tanulva keresik a forradalmi cselekvés reális, az adott keretek között megvalósítható lehetőségeit.
Absztrakt. Tanulmányomban a kudarccal és a sikerrel kapcsolatos problémákat vizsgálom Kertész Imr... more Absztrakt. Tanulmányomban a kudarccal és a sikerrel kapcsolatos problémákat vizsgálom Kertész Imre műveiben. Elsőként a jó élet vonatkozásában tárgyalom a felmerülő kérdéseket, tehát az egzisztenciális kudarc és siker különböző aspektusait elemzem. Ezt követően a Kertésznél megjelenő morálfilozófiai dilemmákról, illetve az egzisztenciális és a morális kudarc, továbbá az egzisztenciális és a morális siker összefüggéseiről írok. végezetül a civilizációs kudarc kertészi felfogását próbálom megragadni, és arra a kérdésre is választ keresek, hogy "a holokauszt mint kultúra" mennyiben jelentheti egy megújuló civilizáció és morál alapját, egyáltalán, lehetséges-e a civilizációs megújulás? In my paper I examine failure and success related problems through the works of Imre Kertész. First, I discuss the arising questions regarding a good life, thus, I analyse the various aspects of existential failure and success. Then I write about moral philosophical dilemmas, and the relation between existential and moral failure and existential and moral success in the works of Kertész. Finally, I try to grasp how Kertész perceives civilizational failure and answer the question to what extent can “the holocaust as culture” provide a basis for the revival of civilization and moral, or whether there’s a possibility for civilization’s revival at all.
Írásomban a kegyetlenség problémáját vizsgálom. Hangsúlyozottan kegyetlenségről beszélek és nem e... more Írásomban a kegyetlenség problémáját vizsgálom. Hangsúlyozottan kegyetlenségről beszélek és nem erőszakról. Az utóbbi témáról rengeteg írás született, az előbbiről már jóval kevesebb. Természetesen a kegyetlenség és az erőszak összefüggésbe hozhatók egymással, de itt a kegyetlenség " tág " fogalmáról lesz szó, amely nem csak az erőszakos magatartásmódokat foglalja magába. Ha kegyetlenségnek minősítünk egy cselekvést vagy egy struktúrát, annak elfogadhatatlanságára utalunk. Éppen azért érdemes foglalkozni a kegyetlenség változataival, a kegyetlenséghez kapcsolódó jelenségekkel, hogy nyilvánvalóvá tegyük elfogadhatatlanságukat. Tanulmányom I. részében megpróbálom körülhatárolni a kegyetlenség fogalmát, majd leírom a felfoghatatlan kegyetlenség rendjének lényegi működésmódját. A II. részben a témát érintő néhány fontos kérdéssel foglalkozom, végül pedig hétköznapi kegyetlenségeket – amelyeket általában nem tekintenek kegyetlenségnek – elemzek. Dolgozatom alapvetően filozófiai szempontú, de a probléma átfogó filozófiatörténeti áttekintését mellőzöm, viszont a legkülönbözőbb tudományterületekhez kapcsolódó, a felvetett kérdéseket tárgyaló írásokra is utalok, illetve viszonylag sok irodalmi alkotásra hivatkozom, ezek közül azonban csak néhányat vizsgálok behatóbban, a többi esetben az éppen tárgyalt jelenséget próbálom érthetőbbé tenni irodalmi példákkal.
A következőkben Nietzsche és Dosztojevszkij műveinek gondolati hasonlóságait és eltéréseit vizsgá... more A következőkben Nietzsche és Dosztojevszkij műveinek gondolati hasonlóságait és eltéréseit vizsgálom meg, elsősorban magyar szerzők e témával kapcsolatos megállapításait elemezve.
Írásomban Lukács és Hauser Dosztojevszkij-felfogását tárgyalom. Hauser Arnold, a neves művészetsz... more Írásomban Lukács és Hauser Dosztojevszkij-felfogását tárgyalom. Hauser Arnold, a neves művészetszociológus (aki élete nagy részét nem Magyarországon töltötte, a Tanácsköztársaság bukása után elhagyta az országot, csak a halála előtti évben, 1977-ben költözött vissza) és Lukács György filozófus személyesen is ismerték egymást a Vasárnapi Körből. Lukácsot főként fiatalon foglalkoztatta Dosztojevszkij, de az orosz íróról szóló könyvét mégsem írta meg. 1943-as tanulmányában már mást látott Dosztojevszkij művészetében, mint az 1910-es években. Munkámban áttekintem Lukács különböző korszakaiban adott értelmezéseit, és összevetem ezeket A művészet és irodalom társadalomtörténetében -Hauser Arnold egyik főművében -olvasható Dosztojevszkij-elemzéssel, illetve megemlítek néhány más, az előbbiekkel összefüggésbe hozható koncepciót is.
Tanulmányomban diskurzusetikai szempontból elemzem az eutanáziaproblémát. A kanti alapok tisztázá... more Tanulmányomban diskurzusetikai szempontból elemzem az eutanáziaproblémát. A kanti alapok tisztázását követően bemutatom a Habermas-féle diskurzusetika főbb gondolatait, majd ennek egy módosított változatát, az értékkorlátos diskurzusetikát, amelynek centrális eleme az emberi méltóság tiszteletének elve. Az utóbbi figyelembevételével megvizsgálom az eutanáziához kapcsolódó legfontosabb kérdéseket, majd néhány, az elméleti meg-állapításokból következő konkrét, gyakorlati javaslatot is megfogalmazok.
In my writing I am examining the relationship among the different interpretations of cruelty and ... more In my writing I am examining the relationship among the different interpretations of cruelty and the sacrifice with special attention on human as biological given; the cruelty in the age of animal humanism and the sacrifice of vulnerability. In order to understand what has led to the age of animal humanism that purely sees man as a being only capable of suffering – misery, in a narrow sense – one has to touch upon the question of the desire for a great life. As a starting point I am referring to Dostoyevsky after which I write about the fundamental 20th century experiences regarding cruelty and sacrifice. Following this I discuss the today characteristic paradoxes of returning to a ’natural’ life and the abolishment of suffering and the possible consequences in details
A morálfilozófiában gyakran történik hivatkozás a kettős hatás elvére az olyan cselekedetek erköl... more A morálfilozófiában gyakran történik hivatkozás a kettős hatás elvére az olyan cselekedetek erkölcsi elfogadhatóságának vizsgálata során, amelyeknek erkölcsileg nem támadható következményei mellett rossz következményei is vannak. A kettős hatás elve az elfogadhatósághoz négy feltétel fennállását követeli meg: a cselekedet tárgya helyes vagy közömbös; a rossz hatást ugyan előre látható, de nem szándékolt; a rossz hatás nem a jó hatás elérésének eszköze; a rossz hatás csak arányos indok fennállása esetén megengedhető. James F. Keenan írásában feltárja, hogy milyen problémák fakadnak abból, ha a kettős hatás elvét a "mértani módszer" szerinti igazoló elvként használjuk, amikor csupán a négy feltétel meglétét vizsgáljuk. 1 A Keenan által tárgyalt esetek: civilek által lakott területen elhelyezett katonai célpontok bombázása; nagy mennyiségű fájdalomcsillapító alkalmazása végső stádiumú beteg számára; rákos méh eltávolítása terhesség esetén; illetve a méhen kívüli terhesség elvétele. Az utolsó eset vonatkozásában a kettős hatás elvére hivatkozók azt állítják, hogy ekkor nem közvetlenül az embriót pusztítják el, hanem egy patológiásnak nyilvánított petevezeték kimetszéséről van szó. Keenan a négy eset rendszertani összehasonlításával rámutat, hogy a mértani módszer -tehát ha csak azt vizsgáljuk, hogy a kettős hatás elvének négy feltétele fennáll-e -hibás érveléseket eredményezhet és a méhen kívüli terhesség esetében is erről van szó. Az első három történetben a következmények járulékosak a cselekedet tárgyát és a cselekvő szándékát tekintve is, ellenben az utolsó esetben csak azért műtik meg a petevezetéket, mert a magzat ott van. A kettős hatás elvének csupán heurisztikus és megerősítő szerepe lehet Keenan szerint: ha egy eset megfelel a négy feltételnek, akkor meg kell néznünk, hogy az eset belső bizonyossággal bír-e, az eset logikája megfelel-e a paradigmatikus esetek logikájának vagy sem. Keenan meggyőzően kimutatja, hogy az első három vizsgált eset paradig-1 KEENAN, James F. S.J.: The Function of the Principle of Double Effect. Theological Studies, 54. 1993. 294-314.
Comments on Dante's Conception of Value 1 Dante Alighieri (1265-1321) is arguably one of the grea... more Comments on Dante's Conception of Value 1 Dante Alighieri (1265-1321) is arguably one of the greatest figures in Western culture. A separate discipline, Dantist Studies, is concerned with exploring the different layers of his art. Without wishing to place myself among the scholars of this discipline, I would like to offer a few thoughts, mainly of an ethical nature, on the relationship of Dante's works to the Renaissance.
Az emberi méltóság fogalmát vizsgálva, Agamben elemzései nyomán a
„puszta élet” fogalmát tekint... more Az emberi méltóság fogalmát vizsgálva, Agamben elemzései nyomán a
„puszta élet” fogalmát tekinthetjük olyan alapzatnak/kilátónak, amelyen
állva áttekinthető a biopolitikai alávetést, a halált, az emberi jogokat és magát
az ember(i)t magába foglaló horizont. Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság
problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel
szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait
rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.
Írásomban áttekintem, miként jelenik meg az 1956-os forradalom Szabó Magda '60-as, '70-es években... more Írásomban áttekintem, miként jelenik meg az 1956-os forradalom Szabó Magda '60-as, '70-es években publikált regényeiben. A vizsgált releváns művek közül A Danaidában (1964) és a Katalin utcában (1969) egyaránt találhatunk '56-ban játszódó fejezetet, a Mózes egy, huszonkettőben (1967) és A szemlélőkben (1973) pedig csak utalások formájában jelenik meg a forradalom. Az említett regényeket összevetem a Kádár-korszak né-hány, '56-tal (is) foglalkozó prózai művével és filmalkotásával.
The power of finitude. Thoughts about death, tracing Badiou In my study I describe a few thoughts... more The power of finitude. Thoughts about death, tracing Badiou In my study I describe a few thoughts based on the written version of one of Alain Badiou's seminary lectures, regarding the problem of death and finitude. First, I briefly examine the similarities and differences between the death interpretations of Heiddegger, Sartre and Badiou. Then I write about the essence of death by interpreting four concepts linked to finitude by Badiou. The four fundamental concepts: identity, repetition , necessity and God. In my work I mainly discuss the correlations between identity and death. I primarily search for the answer to the following question: what does the development of one's own attitude toward death mean?
Barcsi Tamás és Soós Kinga 68 és a "három M" (Marx, Mao, Marcuse) A hatvanas évek ellenkultúráján... more Barcsi Tamás és Soós Kinga 68 és a "három M" (Marx, Mao, Marcuse) A hatvanas évek ellenkultúrájának és örökségének néhány társadalomfilozófiai összefüggéséről Absztrakt: Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy a hatvanas évek lázadó törekvéseit miként befolyásolta a marxizmus, a maoizmus, illetve Marcuse Az egydimenziós ember című műve. Választ keresünk arra a kérdésre, hogy miben állt a nyugati 68-as mozgalmak baloldalisága. Tárgyaljuk továbbá 68 jelentéseit, értelmezéseit, az ellenkultúra vitatott örökségének problémáját. Fontosnak tartjuk 68 korábban már sokak által vizsgált kérdéseinek részben új szempontok alapján való elemzését. Társadalomfilozófiai és kultúrkritikai aspektusból közelítünk a témához. Kimutatjuk, hogy az ellenkulturális mozgalmak vonatkozásában is igazolódott Marcuse azon tézise, miszerint a fogyasztói kapitalizmus integrálja a lázadó törekvéseket. A 68-as értékeknek az integrációs folyamatokból adódó "kiárusítása" ellenére a hatvanas évek ellenkultúrája számos pozitívnak tekinthető következménnyel is járt. Nem fogadjuk el tehát azt a szélsőséges álláspontot, hogy a 68-as nyugati történések egyértelműen negatív hatással voltak a nyugati kultúrára. A globális kapitalizmus integratív tendenciáit vizsgálva arra a következtetésre jutunk, hogy korszakunkra a Marcuse által leírt "boldog tudat" helyett inkább a "megváltoztathatlanság tudata" jellemző: a globális kapitalizmus körülményei között hiába nyilvánvalóak a rendszerszintű problémák, sokan úgy vélik, hogy a fennállónak nincs valódi alternatívája. Az egykori 68-asok is azt hangsúlyozzák általában, hogy ma nincs értelme a rendszer gyökeres átalakítására irányuló lázadásnak. A posztmarxista gondolkodók ugyanakkor éppen 68 politikai kudarcaiból tanulva keresik a forradalmi cselekvés reális, az adott keretek között megvalósítható lehetőségeit.
Absztrakt. Tanulmányomban a kudarccal és a sikerrel kapcsolatos problémákat vizsgálom Kertész Imr... more Absztrakt. Tanulmányomban a kudarccal és a sikerrel kapcsolatos problémákat vizsgálom Kertész Imre műveiben. Elsőként a jó élet vonatkozásában tárgyalom a felmerülő kérdéseket, tehát az egzisztenciális kudarc és siker különböző aspektusait elemzem. Ezt követően a Kertésznél megjelenő morálfilozófiai dilemmákról, illetve az egzisztenciális és a morális kudarc, továbbá az egzisztenciális és a morális siker összefüggéseiről írok. végezetül a civilizációs kudarc kertészi felfogását próbálom megragadni, és arra a kérdésre is választ keresek, hogy "a holokauszt mint kultúra" mennyiben jelentheti egy megújuló civilizáció és morál alapját, egyáltalán, lehetséges-e a civilizációs megújulás? In my paper I examine failure and success related problems through the works of Imre Kertész. First, I discuss the arising questions regarding a good life, thus, I analyse the various aspects of existential failure and success. Then I write about moral philosophical dilemmas, and the relation between existential and moral failure and existential and moral success in the works of Kertész. Finally, I try to grasp how Kertész perceives civilizational failure and answer the question to what extent can “the holocaust as culture” provide a basis for the revival of civilization and moral, or whether there’s a possibility for civilization’s revival at all.
Írásomban a kegyetlenség problémáját vizsgálom. Hangsúlyozottan kegyetlenségről beszélek és nem e... more Írásomban a kegyetlenség problémáját vizsgálom. Hangsúlyozottan kegyetlenségről beszélek és nem erőszakról. Az utóbbi témáról rengeteg írás született, az előbbiről már jóval kevesebb. Természetesen a kegyetlenség és az erőszak összefüggésbe hozhatók egymással, de itt a kegyetlenség " tág " fogalmáról lesz szó, amely nem csak az erőszakos magatartásmódokat foglalja magába. Ha kegyetlenségnek minősítünk egy cselekvést vagy egy struktúrát, annak elfogadhatatlanságára utalunk. Éppen azért érdemes foglalkozni a kegyetlenség változataival, a kegyetlenséghez kapcsolódó jelenségekkel, hogy nyilvánvalóvá tegyük elfogadhatatlanságukat. Tanulmányom I. részében megpróbálom körülhatárolni a kegyetlenség fogalmát, majd leírom a felfoghatatlan kegyetlenség rendjének lényegi működésmódját. A II. részben a témát érintő néhány fontos kérdéssel foglalkozom, végül pedig hétköznapi kegyetlenségeket – amelyeket általában nem tekintenek kegyetlenségnek – elemzek. Dolgozatom alapvetően filozófiai szempontú, de a probléma átfogó filozófiatörténeti áttekintését mellőzöm, viszont a legkülönbözőbb tudományterületekhez kapcsolódó, a felvetett kérdéseket tárgyaló írásokra is utalok, illetve viszonylag sok irodalmi alkotásra hivatkozom, ezek közül azonban csak néhányat vizsgálok behatóbban, a többi esetben az éppen tárgyalt jelenséget próbálom érthetőbbé tenni irodalmi példákkal.
A következőkben Nietzsche és Dosztojevszkij műveinek gondolati hasonlóságait és eltéréseit vizsgá... more A következőkben Nietzsche és Dosztojevszkij műveinek gondolati hasonlóságait és eltéréseit vizsgálom meg, elsősorban magyar szerzők e témával kapcsolatos megállapításait elemezve.
Írásomban Lukács és Hauser Dosztojevszkij-felfogását tárgyalom. Hauser Arnold, a neves művészetsz... more Írásomban Lukács és Hauser Dosztojevszkij-felfogását tárgyalom. Hauser Arnold, a neves művészetszociológus (aki élete nagy részét nem Magyarországon töltötte, a Tanácsköztársaság bukása után elhagyta az országot, csak a halála előtti évben, 1977-ben költözött vissza) és Lukács György filozófus személyesen is ismerték egymást a Vasárnapi Körből. Lukácsot főként fiatalon foglalkoztatta Dosztojevszkij, de az orosz íróról szóló könyvét mégsem írta meg. 1943-as tanulmányában már mást látott Dosztojevszkij művészetében, mint az 1910-es években. Munkámban áttekintem Lukács különböző korszakaiban adott értelmezéseit, és összevetem ezeket A művészet és irodalom társadalomtörténetében -Hauser Arnold egyik főművében -olvasható Dosztojevszkij-elemzéssel, illetve megemlítek néhány más, az előbbiekkel összefüggésbe hozható koncepciót is.
Tanulmányomban diskurzusetikai szempontból elemzem az eutanáziaproblémát. A kanti alapok tisztázá... more Tanulmányomban diskurzusetikai szempontból elemzem az eutanáziaproblémát. A kanti alapok tisztázását követően bemutatom a Habermas-féle diskurzusetika főbb gondolatait, majd ennek egy módosított változatát, az értékkorlátos diskurzusetikát, amelynek centrális eleme az emberi méltóság tiszteletének elve. Az utóbbi figyelembevételével megvizsgálom az eutanáziához kapcsolódó legfontosabb kérdéseket, majd néhány, az elméleti meg-állapításokból következő konkrét, gyakorlati javaslatot is megfogalmazok.
In my writing I am examining the relationship among the different interpretations of cruelty and ... more In my writing I am examining the relationship among the different interpretations of cruelty and the sacrifice with special attention on human as biological given; the cruelty in the age of animal humanism and the sacrifice of vulnerability. In order to understand what has led to the age of animal humanism that purely sees man as a being only capable of suffering – misery, in a narrow sense – one has to touch upon the question of the desire for a great life. As a starting point I am referring to Dostoyevsky after which I write about the fundamental 20th century experiences regarding cruelty and sacrifice. Following this I discuss the today characteristic paradoxes of returning to a ’natural’ life and the abolishment of suffering and the possible consequences in details
A morálfilozófiában gyakran történik hivatkozás a kettős hatás elvére az olyan cselekedetek erköl... more A morálfilozófiában gyakran történik hivatkozás a kettős hatás elvére az olyan cselekedetek erkölcsi elfogadhatóságának vizsgálata során, amelyeknek erkölcsileg nem támadható következményei mellett rossz következményei is vannak. A kettős hatás elve az elfogadhatósághoz négy feltétel fennállását követeli meg: a cselekedet tárgya helyes vagy közömbös; a rossz hatást ugyan előre látható, de nem szándékolt; a rossz hatás nem a jó hatás elérésének eszköze; a rossz hatás csak arányos indok fennállása esetén megengedhető. James F. Keenan írásában feltárja, hogy milyen problémák fakadnak abból, ha a kettős hatás elvét a "mértani módszer" szerinti igazoló elvként használjuk, amikor csupán a négy feltétel meglétét vizsgáljuk. 1 A Keenan által tárgyalt esetek: civilek által lakott területen elhelyezett katonai célpontok bombázása; nagy mennyiségű fájdalomcsillapító alkalmazása végső stádiumú beteg számára; rákos méh eltávolítása terhesség esetén; illetve a méhen kívüli terhesség elvétele. Az utolsó eset vonatkozásában a kettős hatás elvére hivatkozók azt állítják, hogy ekkor nem közvetlenül az embriót pusztítják el, hanem egy patológiásnak nyilvánított petevezeték kimetszéséről van szó. Keenan a négy eset rendszertani összehasonlításával rámutat, hogy a mértani módszer -tehát ha csak azt vizsgáljuk, hogy a kettős hatás elvének négy feltétele fennáll-e -hibás érveléseket eredményezhet és a méhen kívüli terhesség esetében is erről van szó. Az első három történetben a következmények járulékosak a cselekedet tárgyát és a cselekvő szándékát tekintve is, ellenben az utolsó esetben csak azért műtik meg a petevezetéket, mert a magzat ott van. A kettős hatás elvének csupán heurisztikus és megerősítő szerepe lehet Keenan szerint: ha egy eset megfelel a négy feltételnek, akkor meg kell néznünk, hogy az eset belső bizonyossággal bír-e, az eset logikája megfelel-e a paradigmatikus esetek logikájának vagy sem. Keenan meggyőzően kimutatja, hogy az első három vizsgált eset paradig-1 KEENAN, James F. S.J.: The Function of the Principle of Double Effect. Theological Studies, 54. 1993. 294-314.
Kiss Viktor legújabb könyvében – amely a Politikatörténeti In-tézet Társadalomelméleti Műhelyéb... more Kiss Viktor legújabb könyvében – amely a Politikatörténeti In-tézet Társadalomelméleti Műhelyében végzett kutatásokon alapul – jelentős posztmarxista gondolkodók ideológiakritikai elméleteit tekinti át, illetve feltárja, hogy e szerzők miként vélekednek egy új baloldali forradalmi politika kibontakoztatásának lehetőségei-ről
A 2022-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Dr. Szabó Gábor egyetemi docens (PTE ÁJK) munkássága e... more A 2022-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Dr. Szabó Gábor egyetemi docens (PTE ÁJK) munkássága előtt tisztelgő tanulmánykötet.
A Létünk folyóirat jelen tematikus száma a filozófia határaival foglalkozik, több értelemben is. ... more A Létünk folyóirat jelen tematikus száma a filozófia határaival foglalkozik, több értelemben is. A filozófia mint rendszerszerű spekulatív gondolkodás is kénytelen apóriákkal szembesülni, de minden esetben törekszik a vizsgált jelenségek és viszonyaik lehető legtökéletesebb meghatározására, pontosítására. Az analitikus filozófiára éppúgy igaz ez, mint az egymással gyakran összefonódó „kontinentális” irányzatok közül a hermeneutikára, a fenomenológiára, a posztstrukturalizmusra vagy a nyugati marxizmusra. Jól mutatják ezt Popovics Zoltán és Marosán Bence Péter minuciózus fenomenológiai elemzései a hatalom és a művészet, illetve a fenomenológia illetékességi köreinek határairól. Barcsi Tamás elemzése Lukács György és Hauser Arnold Dosztojevszkij-felfogásáról irodalmi és etikai szempontokat egyesít, a tárgyalt szerzők kapcsán az egzisztencializmus és a marxizmus tételeit sorakoztatva fel egymás mellett. A fenti irányzatok szoros kapcsolatáról tanúskodik továbbá Bene Adrián elemzésének tárgya és módszere, Jean-Paul Sartre sokrétű gondolkodása a „queer” elméletek fényében. Másfelől ezek a filozófiai diskurzusok soha nem határolódtak el szigorúan koruk tudományos kérdésfelvetéseitől. Jelen válogatás elsősorban társadalomtudományi áthatásokat mutat be, illetve filozófiai relevanciájú kérdéseket tárgyal különböző diszciplináris megközelítésekben. Szabó Gábor az emberi jogok és a gazdaság összefüggéseit vizsgálja a globalizáció korának fejlődésparadigmáit összehasonlítva. Máté István hasonló multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja a magyar nyelvterületen még talán szokatlanDigital Forensic Science társadalomtudományi és kulturális összefüggéseit. Tóth I. János a filozófia egyik sokat vitatott irányzatának, a benthami utilitarizmusnak alapján szembesíti az olvasót korunk demográfiai problémáival. Tematikus számunk recenziói a francia és a magyar filozófia hatástörténeti kapcsolatait, valamint a kettős hatás elvének etikai dimenzióit és különböző interpretációit ismertetik. Végül Hrubi Attila tekinti át a kevés magyar nyelvű filozófiai orgánum egyikének, a Passim folyóiratnak a történetét.
The contributions of Hungarian philosophers lean on the insights of the main representatives of F... more The contributions of Hungarian philosophers lean on the insights of the main representatives of French phenomenology, like Sartre, Merleau-Ponty, Lévinas, Badiou, Richir. Besides, the articles in the Varia section deal with French aesthetics, literature, linguistics and historiography.
Uploads
Papers by Tamás Barcsi
„puszta élet” fogalmát tekinthetjük olyan alapzatnak/kilátónak, amelyen
állva áttekinthető a biopolitikai alávetést, a halált, az emberi jogokat és magát
az ember(i)t magába foglaló horizont. Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság
problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel
szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait
rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.
In my paper I examine failure and success related problems through the works of Imre Kertész. First, I discuss the arising questions regarding a good life, thus, I analyse the various aspects of existential failure and success. Then I write about moral philosophical dilemmas, and the relation between existential and moral failure and existential and moral success in the works of Kertész. Finally, I try to grasp how Kertész perceives civilizational failure and answer the question to what extent can “the holocaust as culture” provide a basis for the revival of civilization and moral, or whether there’s a possibility for civilization’s revival at all.
„puszta élet” fogalmát tekinthetjük olyan alapzatnak/kilátónak, amelyen
állva áttekinthető a biopolitikai alávetést, a halált, az emberi jogokat és magát
az ember(i)t magába foglaló horizont. Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság
problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel
szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait
rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.Az alábbiakban megkíséreljük az emberi méltóság problémáját körüljárni, tekintettel a puszta élet, a halál és a biopolitika ezzel szorosan összefüggő kérdéseire. Írásunk részben Agamben útmutatásait rekonstruálja, részben annak filozófiai kontextusát egészíti ki.
In my paper I examine failure and success related problems through the works of Imre Kertész. First, I discuss the arising questions regarding a good life, thus, I analyse the various aspects of existential failure and success. Then I write about moral philosophical dilemmas, and the relation between existential and moral failure and existential and moral success in the works of Kertész. Finally, I try to grasp how Kertész perceives civilizational failure and answer the question to what extent can “the holocaust as culture” provide a basis for the revival of civilization and moral, or whether there’s a possibility for civilization’s revival at all.