Papers by Zoltán Tamás Samu
A fás legelő az európai kultúrtáj egyik kiemelten fontos élőhelytípusa, amely iránt pár évtizedes... more A fás legelő az európai kultúrtáj egyik kiemelten fontos élőhelytípusa, amely iránt pár évtizedes tájhasználat felhagyást követően, a természetvédelem és a mezőgazdaság részéről is elkezdett nőni az érdeklődés. Célunk egy felhagyott fás legelő tájtörténetének, botanikai értékeinek és jövőbeli kezelési lehetőségeinek a feltárása. A vizsgált Nyíresi legelőt (Pusztakovácsi) a 19. század végétől egészen az 1960-as évekig községi legelőként használták, majd a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került. Ezután a terület legeltetését és tisztítását fokozatosan felhagyták. Utoljára 1998-ban legeltettek a területen. A felhagyás óta spontán beerdősülés és cserjésedés indult el a legelő nagy részén, emellett egyes részeket beerdősítettek, szántóvá alakítottak át, az északi és a déli részeket pedig kaszálják. A legelőn napjainkban négy védett növényfaj fordul elő, melyeket eredeti nyílt élőhelyük beerdősülése és az özönfajok terjedése veszélyeztet. A művelési ág változtatások nem hoztak gazdas...
From the middle of the twentieth century, land-use abandonment is one of the most influential fac... more From the middle of the twentieth century, land-use abandonment is one of the most influential factors of the European cultural landscape. Our aim was to discover the history of an abandoned wood pasture in Hungary in Central-Eastern Europe. "Plastic bagged milk" was the turning point. At the end of the 1980s, people began moving to the city from the village of Pusztakovácsi. The wood pasture underwent spontaneous shrub growth and afforestation. Most of the people in the village no longer intended to keep livestock, due to changing opportunities and the lack of communal livestock management.
Természetvédelmi Közlemények, 2017
Uploads
Papers by Zoltán Tamás Samu