Papers by Tamás Köpeczi-Bócz

Education sciences, Feb 26, 2024
Our study investigated the effects of combining project-based learning (PBL) and flipped classroo... more Our study investigated the effects of combining project-based learning (PBL) and flipped classroom (FC) methods in university education on the learning motivation and learning outcomes of students at the bachelor (BSc), master (MSc), and higher vocational education and training (HVET) levels. We aimed to explore how these modern teaching methods can influence students' performance and motivation at different levels of education. The research used cross-sectional analysis and quantitative methods to evaluate the impact of FC and combined PBL and FC methods. This study followed groups of students for two academic years, comparing their results with control groups that did not benefit from the combined teaching method but were studied in a same FC environment. The results showed that students at the BSc and HVET levels significantly improved their learning motivation and achievement by combining PBL and FC methods (BSc: p = 0.0001248, HVET: p = 0.0485), while at the MSc level, this effect was not significant (p = 0.1000). These data support that an effective combination of PBL and FC methods can improve learning motivation and outcomes at certain levels of education, but further research is needed better to understand the effects for students at the MSc level.

Most deficiencies of the Hungarian labor market emerge from a combination of the transition crisi... more Most deficiencies of the Hungarian labor market emerge from a combination of the transition crisis and special features of the economy or transition process. The most crucial labor market problem is low employment. Negative impacts are high taxation and social security contributions; reduced investment, job creation, and economic growth; and people. driven from the labor market who seek jobs in the black economy. While the unemployment rate has steadily decreased, employment has not increased significantly. Neither the structure of labor market policy nor its delivery system are effective in handling the problem of long-term unemployment. The most backward regions-the northeast, southwest and eastern border-are characterized by a disadvantageous industrial structure; low-quality infrastructure; lower average educational background; large Romany population; and less success in attracting investment. The tendency for students to enter vocational secondary schools rather than apprenticeship schools gives them a better chance to find jobs or continue education, but the curriculum cannot follow changes in the occupational structure of labor demand fast enough. A striking development is the increasing wage gap between the private and public sectors. (Appendixes include: additional tables and characteristics of the education system. Contain 37 references.) (YLB) Reproductions supplied by EDRS are the best that can be made from the original document.

Acta agraria Debreceniensis, Mar 23, 2016
A tudás-intenzív vállalkozások ágazati jellege, a működésük specifikus attribútumai és az innovác... more A tudás-intenzív vállalkozások ágazati jellege, a működésük specifikus attribútumai és az innovációs folyamataik életciklusa eltérő igényeket és eltérő szükségleteket indukálnak. Ezek a sajátosságok időben is differenciálják azt, hogy a tevékenységükhöz mikor és milyen típusú erőforrásokat igényelnek. A kapacitások elérhetősége tekintetében a hálózati együttműködések olyan előnyöket biztosítanak e vállalkozások számára, amelyek megteremtik a lehetőségét annak, hogy olyan erőforrások váljanak hozzáférhetővé a céljaik realizálása érdekében, amelyeket nem egyénileg birtokolnak. Ezeknek a tényezőknek a lokális elérhetősége és a rendelkezésre állása egyben motiválja is a kis-és középvállalko zások együttműködési hajlandóságát. A vállalkozások működéséhez szükséges erőforrások regionális kínálatának biztosításában az egyetemek kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Az egyetemek funkcióit innovációs üzleti szolgáltatásként olyan tevékenységként lehet értelmezni, amelyek más szervezetek és vállalatok számára magas szellemi hozzáadott értéket közvetítenek. Megválaszolandó kérdésként merül fel, hogy az innovatív vállalkozások iparági jellege és ágazati súlya vajon differenciálja-e a K+F+I igényes szakterületeket.

Acta agraria Debreceniensis, Mar 23, 2016
Korunk társadalmi és gazdasági folyamataiban az egyetemek, valamint a gazdasági szféra közötti ka... more Korunk társadalmi és gazdasági folyamataiban az egyetemek, valamint a gazdasági szféra közötti kapcsolati tőkerendszer-hasonló és sajátos jellemzőik okán-jelentős hangsúllyal jelenik meg. A tudás-intenzív vállalatok működése nehezen lenne elképzelhető a felsőoktatási intézményekkel kialakított kapcsolatok nélkül és ma már az egyetemek funkciói is elképzelhetetlenek lennének a vállalati szféra ágazati sajátosságainak az ismerete és az egyetemi stratégiákban történő megjelenítése nélkül. Az innováció-orientált gazdaságfejlesztés alapját képező tudás-intenzív vállalkozások tevékenységének a fejlesztése okán sajátosak az inno vatív kis-és középvállalkozások finanszírozási forrásai és lehetőségei. Egy olyan jellegzetes innovációs környezetben működnek, melynek ága zati, térbeli és időbeli tényezői folyamatosan változnak. Ezek a faktorok meghatározó elemei az innovációs lehetőségeknek, s ezen keresztül áttételesen e vállalkozások sikerességének is. A források közvetítésében részt vevő piacok észlelik az innovációs tevékenység magas kockázatát és ezt a finanszírozás során beárazzák. A tanulmány keretében arra keressük a választ, hogy az egyetemek a funkcióik optimalizálása révén, hogyan és milyen formában vállalhatnak szerepet a finanszírozási kockázatok mérséklésében.

Acta agraria Debreceniensis, Mar 23, 2016
Minden egyetemet egy sajátos jegyekkel rendelkező történelmi korszakban alapítottak, sajátos álla... more Minden egyetemet egy sajátos jegyekkel rendelkező történelmi korszakban alapítottak, sajátos államberendezkedés, sajátos tulajdonosi szer kezet és az adott korra jellemző sajátos gazdasági környezet közepette. A történelmi előzmények számottevő módon befolyásolják az intézmények helyzetét és szerepét, valamint fejlődési pályájukat. Rendelkeznek ugyan közös jellemzőkkel, de ezek térbeli vetületei már rendkívül heterogének. Magyarország 19. és 20. századi történelme folyamán, a gazdasági integrációs korszakokban az államberendezkedés módosulásával, a gazdasági és társadalmi környezet transzformációjával a felsőoktatás társadalmi és gazdasági funkciói is jelentős változásokon mentek keresz tül, melyek a 20. század második felében és a 21. század elején kezdtek kiteljesedni. Az európai és a magyar területfejlesztési politika-a területi diszparitások mérséklése érdekében-a regionális versenyképesség alap pillérei közül kiemelt jelentőséget tulajdonít a régiók gazdasági szerkezetének és az ágazati struktúra átalakítására való képességnek. Figyelembe véve az egyetemek egyre inkább diverzifikálódó funkcióit felmerül a kérdés, hogy a felsőoktatás és a nemzetgazdasági ágak szerkezete közötti re lációban mely tényezők szignifikánsak. A lehetséges összefüggések feltárását az integrációs periódusok gazdasági szerkezetének és a felsőoktatás funkcióinak transzformációján keresztül mutatjuk be.

Napjainkban egyre hangsúlyosabb igényként jelenik meg a felsőoktatás munkaerő-piaci kimenetének é... more Napjainkban egyre hangsúlyosabb igényként jelenik meg a felsőoktatás munkaerő-piaci kimenetének és a tényleges munkaerő-piaci igények összehangolásának szándéka. Ennek elengedhetetlen feltétele az ágazati stratégiák hosszú távú, tudatos összehangolása. Magyarországon-az ágazati irányítás szintjén-elindult a felsőoktatás képzési szerkezetének és intézményhálózatának az átalakítása. A képzési kínálat és kutatás-fejlesztési potenciál között szoros összefüggés mutatkozik, hiszen egy-egy intézmény jellemzően azonos diszciplináris bázison folytatja oktatási és kutatási tevékenységét. Mindezek alapján azt feltételezhetjük, hogy a képzési szerkezet struktúrájának átalakítása befolyással lehet a kutatás-fejlesztési potenciál alakulására is. Az intézményhálózat átalakítása (összevonás, megszüntetés, új intézmények létre hozása) várhatóan a felsőoktatás korábbi térszerkezetének a módosulását fogja eredményezni, ami már önmagában is a képzési és kutatási kínálat térbeli átrendeződését vonhatja maga után. Mindezek alapján megválaszolandó kérdésként merülhet fel, hogy a jelenlegi felsőoktatási stratégiában szereplő célkitűzések hogyan szolgálják az egyes területi egységek gazdasági szereplőinek az igényeit, az intézményhálózat átalakítása hogyan illeszkedik a régiók gazdasági szerkezetéhez és munkaerő-piaci igényeihez. Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatás meg tudjon felelni az ágazattal szemben támasztott elvárásoknak, egyrészről elengedhetetlen a nemzetgazdasági ágazatok szerkezetének, illetve a gazdasági szerkezetben bekövetkezett változásoknak, tendenciáknak és az ágazati kapcsolatoknak a vizsgálata. Másrészről nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a tényezőket sem, amelyek a felsőoktatási intézmények képzési és kutatás-fejlesz tési kínálatára meghatározó befolyással vannak. E tanulmány keretében a felsőoktatási intézmények képzési és kutatás-fejlesztési keresletét és kínálatát befolyásoló lehetséges tényezők kerülnek vizsgálatra, amelyben kitüntetett szerepet kap a gazdasági szerkezet területi dimenzióinak alakulására ható tényezőknek az áttekintése és az egyes ágazatok közötti kapcsolatok jellege.

Higher Education - Reflections From the Field [Working Title]
The tragic situation caused by the COVID-19 epidemic also became the biggest experiment in higher... more The tragic situation caused by the COVID-19 epidemic also became the biggest experiment in higher education. We sought the answer to the challenges arising at University of Tokaj with a higher education pedagogical experiment. The experiment was based on the practice-oriented design of cooperative learning, which was implemented through the joint project work of groups of different ages. The research question at the center of the experiment was whether the learning effectiveness of the groups participating in the experiment changed as a result of the completely on-line training during the COVID period. Based on deductive logic, the conclusion can be drawn that students active in the COVID period can be effectively educated within the “blended learning” methodology with an online-dominant training organization of up to 80%. The so-called COVID groups do not belong to a uniform age group, but to a group of students with the same history. In higher education, it is advisable to use the...

A tanulóközpontú iskoláért Kiváló tanítómestereim voltak, akiktől azt tanultam, hogy a jó iskola ... more A tanulóközpontú iskoláért Kiváló tanítómestereim voltak, akiktől azt tanultam, hogy a jó iskola a boldogság szigete, és a boldog életre készít fel. Másfél évig dolgoztam Dienes Zoltán kanadai pszicho-matematikai intézetében a 70-es évek elején (élete végéig jó barátok maradtunk) és megtapasztalhattam, hogy az elvont matematikai struktúrák milyen izgalommal, érdeklődéssel közelíthetők meg jól megtervezett játékos feladatokkal (Dienes, 2016). Önéletrajzi könyvéből emelem ki ezt a jellemző apró részt (Dienes, 2014): Egyszer egy tanár elmesélte, hogy a gyerekek mit mondtak rólam: ̶ Nagyon érdekes, ahogy a professzor úr tanít, mert ott az ember sohasem tudhatja, hogyan alakulnak a dolgok-mondta az egyik. ̶ De-szólt közbe egy másik-, ha nehézségünk támad, akkor a professzor úr megjelenik, mond valamit, és máris tudjuk, hogyan kell továbbmenni. Az első megjegyzés mutatja, hogy a gyerek milyen jól látja a lényeget, a másik illusztrálja azt a tanítási módszert, amit "light touch"-nak (lágy érintésnek) nevezek. Ezen azt értem, hogy a "titokból" mindig csak a lehető legkevesebbet szabad elárulni, csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges a továbbhaladáshoz. Hiszen a bizonytalan kimenetel maga is belső motiváció. Winkler Márta "iskolapéldáját" sokan ismerik Magyarországon: osztályai-melyeket a Váli-utcai iskolában a 60-as évek elejétől négy évente indított-a boldogság szigetét jelentették azoknak a szerencsés 6-10 éves gyerekeknek, akik vele ismerkedhettek a világgal életüknek ebben a fontos szakaszában (Winkler, 2015). Még egy "pedagógiai csoda" megemlítésére van lehetőségem ebben a rövid előadásban: Kokas Klára zenével és mozgással nyitotta rá egészséges és sérült gyerekek és felnőttek szívét arra, hogy megérezzék az élet szépségeit (Kokas, 2001). Ilyesfajta pedagógiára gondoltam akkor, amikor Carl Rogers "tanulóközpontú megközelítésétől" elbűvölve Szegeden megpróbáltam a pszichológia órákat "beszélgetős fejlesztő órákká" alakítani (Klein, 2016). "A tanár legfőbb munkaeszköze a saját személyisége-gondoltam akkor és ma is-, a tanárjelölt értékes idejének jelentős részét arra kell használni, hogy fejlessze a személyiségét." Persze "nem árt", ha a tanár érti, amit tanít. Dienes leír egy jelenetet, amikor egy hozzá visszajáró gyerek mesél a tanáráról: ̶ Tetszik tudni, a matematikatanárunk igazában nem érti a pozitív és negatív számokat. ̶ Miért mondod ezt?-kérdeztem. A gyerek aztán elmondta nekem, hogy a tanár helytelenül "magyarázta" az egész számok tulajdonságait. ̶ És mit mondtál a tanárnak?-kérdeztem. ̶ Oh, semmit-felelte-, nem tehet róla, ha nem érti. Ahogy a bevezetőben említettem, nagy szeretettel gondolok vissza a "szegedi kísérletre", amiből ma is működő iskolák nőttek ki (Gábor, 2013), a sok ember életének új irányt adó Kultúrák Közötti Kommunikációt elősegítő nyári találkozókra (némi szünet után) most is évente sor kerül (Klein & Klein (szerk.), 2009), a személyközpontú megközelítésnek hazai szervezete van. Másrészt be kell látnom: nemhogy a hazai tanárképzés humanisztikusabbá tételére, de a saját főiskolámra sem nagyon volt hatással. (Kevéssé vigasztalhattam magam azzal, hogy egy hasonló főiskolai kísérletbe maga Carl Rogers is belebukott (Farkas & Klein, 2012).) És mégis úgy gondolom, hogy ha azt szeretnénk, hogy gyerekeinkből, unokáinkból boldog emberek legyenek, akkor segítenünk kell, hogy minél több tanulóközpontú tanár, iskola legyen. Az igazi, lényeges tanulás hozzájárul a személyes és szakmai boldoguláshoz egyaránt. Ahogy egy Harvard Business Review cikk írja: "az emberek foglalkoztathatóságaképességük arra, hogy megszerezzenek és megtartsanak egy számukra kívánatos munkahelyet-többé nem attól függ, hogy mit tudnak, hanem attól, hogy mit képesek megtanulni". Ez a tanulás egyre kevésbé szervezett és egyre inkább az egyén által kezdeményezett, önirányított. Pedig a szervezett tanulásra is igény van. Egy nemzetközi felmérés szerint a diplomás fiatalok 60 százaléka úgy tervezi, hogy 4 éven belül munkahelyet vált-a váltás egyik legfőbb okaként a fejlődés, a tréning, az előrejutási lehetőségek hiányát jelölték meg. De már át is kerültünk az érem másik oldalára, a "munka világába". A jó munka Pécsre kerülésemmel-némi kitérővel a Pszichológia Tanszéken-visszatértem a munkapszichológia tanításához, ezúttal HR szakosok számára. Örömmel vettem észre, hogy a munkapszichológia az ezredforduló környékére elmozdult egy ember közelibb irányba. Kinyilvánított célja mindig is kettős volt: a munka hatékonyságának növelése és a dolgozók jól-létének szolgálata, de csak az utóbbi évtizedekben vált az utóbbi cél az előbbivel azonos súlyúvá. "Munkapszichológia a 21. században" című könyvemben is szó van munkaelemzésről és teljesítményértékelésről, de minden fejezet az etikus munkavégzés feltételeiről szól és a könyv egésze a "jó munka" kialakítására, keresésére ösztönöz. Az olyan munkáéra, amely nem tönkreteszi a kreatív személyiséget, hanem teljessé teszi azt, ami nem felőrli az embert, hanem részévé teszi egy olyan közösségnek, amelynek hasznos tagja lehet, és amelyben szeretetet kap és ad. Napjaink munkapszichológiája elősegíti a szervezetek hatékonyságát, mert hatékonyság nélkül egy szabad versenyre épülő társadalomban a szervezetek nem maradnak fenn. De rámutat arra is, hogy az a szervezet, amelyet tagjai nem éreznek magukénak, nem lehet hatékony. Napjaink ideális szervezete a dolgozók emberi értékeire koncentrál, bizalom, egyenlő bánásmód, együttműködés kialakítására törekszik. Igyekszik elősegíteni a dolgozók személyiségének kiteljesedését, a munka és a családi élet egyensúlyát, hangsúlyozza az emberek sokszínűségének előnyeit, azt hogy a "jó munka" túlmutat önmagán: valami nagyobb célt szolgál. Felhívja a figyelmet arra, milyen fontos a szervezettel való azonosulás, és hogy olyan szervezetnek dolgozzunk, amely elősegíti a pozitív társadalmi változást (Deloitte, 2016). Jó tanulás, jó munka-záró gondolatok Tanulni is, dolgozni is szenvedélyesen érdemes. Tanárok és vezetők felelőssége, hogy ehhez megteremtsék a megfelelő feltételeket. De a felelősséget nem vehetik le a tanulók/dolgozók válláról: nekik kell elköteleződniük tanulmányaik/munkájuk során amellett, amit Kazinczy Ferenc úgy fogalmazott meg, hogy "Jót s jól! Ebben áll a nagy titok."

Acta Agraria Debreceniensis, 2016
Nowadays more and more pronounced demand for tertiary education appears as an output of the labor... more Nowadays more and more pronounced demand for tertiary education appears as an output of the labor market and the real labor market needs coordination of intention. A necessary condition for the long-term sector strategies, conscious coordination. In Hungary – the sector management level – headed tertiary education training structure and the transformation of the institutional network. There is a close relationship between training supply and research and development potential, as an institution typically the same disciplinary education and research base continues. Based on this, we assume that the structure of the training may influence the development of the restructuring of the research and development potential as well. The institutional network reorganization (merger, liquidation, establishment of new institutions) is expected to result in a former spatial structure of tertiary education in the modification, which in itself is a training and research supply spatial rearrangement...

Acta Agraria Debreceniensis, 2016
Knowledge-intensive businesses sectoral nature of the operation and the specific attributes of th... more Knowledge-intensive businesses sectoral nature of the operation and the specific attributes of the innovation life cycle processes, different needs and different needs induce. These features can also differentiate time that their activities when and what type of resources they require. The availability of capacity in terms of a network co-benefits for those businesses that are creating the possibility that such resources are available to ensure the realization of goals that are not individually owned. These factors and the availability of local availability is also motivated by the small and medium enterprises willingness to cooperate. Regional supply of resources necessary for the operation of the business of insurance, universities play a key role. The functions of universities in innovation as a business service can be understood as an activity that mediate high added value to other organizations and companies. Questions arise as to the innovative nature of the business industry ...

Acta Agraria Debreceniensis, 2016
Address social and economic processes of social capital system between universities and the busin... more Address social and economic processes of social capital system between universities and the business sector – because of their special and similar characteristics – major emphasis will be displayed. Knowledge-intensive companies would be hard to imagine functioning without established links with tertiary education institutions and universities can now functions would be unthinkable without displaying the corporate sector sectoral specificities of knowledge and strategies of the university. Because of the development of knowledge-intensive business activities based on innovation-oriented economic development which are specific to innovative SMEs, funding sources and opportunities. In a typical operating environment of innovation, with sectoral, spatial and temporal factors are constantly changing. These factors are decisive elements in the innovation opportunities, and through this indirectly the success of these enterprises. The resources involved in mediating the markets perceive a...

Acta Agraria Debreceniensis, 2016
Every university was funded in different historical periods with particular feature, particular p... more Every university was funded in different historical periods with particular feature, particular political system, particular proprietory structure and particular economic background, which characterised the particular era. The historical antecedents considerably influenced the situation and role of the institutions as well as the course of their development. Although they had common features but their spatial projections are very dissimilar. In the 19th and 20th century Hungarian history – in the periods of economic integration with the modification of political system and transformation of the social background – the economic and social functions of tertiary education underwent considerable changes, which started to accomplish by the second half of the 20th century and the early 21st century. To moderate regional disparities, European and Hungarian regional development policy considers particular importance to the economic structure of the regions and their potential to be reformed...

Acta Agraria Debreceniensis, 2017
Both at European and national level tertiary and quaternary sectors are concentrated in the metro... more Both at European and national level tertiary and quaternary sectors are concentrated in the metropolitan centre. In the rural areas only the sites of such sectors can be found the premises of which temporarily transform the sectoral structure of these areas, but from the regional development aspect they did not prove to be an effective strategy.The European Commission is now focusing on growth from innovation, which could become the driving force behind productivity growth and the economy’s long-term trend. The innovation-oriented economic development’s key players are on the one hand the knowledge-intensive enterprises, on the other hand the universities. Tertiary education can play a role – among others – in shaping and creating the development of knowledge intensive business environment and conditions, on the other hand it can assist the development of network contacts – another precondition of employment growth.

Corvinus Journal of International Affairs, 2018
The 'Europe 2020' strategy -the document representing the supranational European development poli... more The 'Europe 2020' strategy -the document representing the supranational European development policy agenda -introduced two main innovations for the coordination of climate change issues within the EU: quantified target setting and a new governance framework -the "European Semester." To design and assess the effectiveness of the new approach as regards EU climate change policy, multilevel, multi-stakeholder and integrated (across policy sectors) coordination mechanisms have been elaborated. In this new "hybrid governance" model, there is communication between the formal (e.g., laws, authorities, official rules, official standards) and the informal institutions (e.g., codes of conduct, shared values, behavioral norms, belief systems) as partners to achieve common goals. Hybrid governance represents evolution in other policy areas as well. The article presents the evolution of "hybrid governance" in the human resource development policy of the EU, based on the history of the European Social Fund's (ESF) management. The analytical focus is on the processes strengthening partnership -rather than on outcomes -in order to capture the similarities and differences in ESF and climate change policy-making. The article argues that the first period of the ESF management served as a good methodological example for climate change management design. While in the first decade of the new millennium similar approaches in consultation and involvement were introduced in both policy areas, in the recent years there have been differences in the implementation of these approaches. The conclusion of the article argues that the two policy areas should cooperate closely together in the further elaboration of partnership management solutions in order 1 Tamás Köpeczi-Bócz is Associate Professor at the Institute of Behavioural Science and Communication Theory at Corvinus University of Budapest. He worked with various EU institutions since 1998, such as the European Training Foundation and CEDEFOP. For more than 10 years, he has directed the design and evaluation of Hungarian human resource development programs. His research fields: EU development policies, human resource development, vocational training, e-learning T. KÖPECZI-BÓCZ
Uploads
Papers by Tamás Köpeczi-Bócz