The most significant concept of János Kornai's oeuvre is the shortage economy theory as it was pr... more The most significant concept of János Kornai's oeuvre is the shortage economy theory as it was presented in Anti-equilibrium more than fifty years ago. According to this, modern economies are never in equilibrium. On the markets of goods and services, the aggregate demand is either significantly higher or significantly lower than the aggregate supply. This dichotomous model is discussed in the first part of the paper. After the collapse of the communist system in 1989/90, shortages disappeared everywhere unexpectedly quickly. But it was also an unexpected development that the institutions of liberal democracy have not developed in several countries and/or collapsed after a short period. Regarding Hungary, Kornai issued an alarm signal at the turn of 2010/2011. He was the first who said that the Orbán regime had turned the country into an autocracy in barely a year. The second part of the paper examines whether Kornai's assertion, shared by many transition-economy specialist, that there are only two political systems (democracies and autocracies) is adequate for the entire range of post-socialist countries. The author's answer to this question is negative.
Magyarorszag fokozatos fiskalis konszolidacion keresztul, rugalmas arfolyamrendszerben, inflacios... more Magyarorszag fokozatos fiskalis konszolidacion keresztul, rugalmas arfolyamrendszerben, inflacios celt kovető politikaval kivanja bizonyitani hitelesseget es teljesiteni a maastrichti kriteriumokat. Ez tevut, mert magaban rejti mind a negy mutato kilengesenek lehetőseget. A hitelesseg 2001 tajan elveszett, a nominalis konvergenciakriteriumok tekinteteben 2005-ben a helyzet rosszabb, mint korabban. A negy eve kovetett strategia nem alkalmas a hitelesseg visszaszerzesere, s igy vegső soron a nominalis konvergenciakriteriumok teljesitesere sem. A kormany es a jegybank konfliktusa inkabb kovetkezmenye, semmint oka a negy eve kovetett ut ellehetetlenulesenek. A hitelesseget most mar csak a valutatabla-rendszerre (currency board) valo atteressel lehet visszaszerezni. A gazdasagpolitika szabadsaga most mar annak meghatarozasara szűkult le, hogy ennek időpontjat mikorra tűzi ki. A valutatabla bevezetesehez szukseges politikai, jogi es intezmenyi feltetelek szisztematikus attekintese nem e tanulmany feladata. A masik lehetőseg a spontan eurositas felgyorsitasa. Ez a kevesbe jo megoldas. Journal of Economic Literature (JEL) kod: E52, E63, E66.
Lehet-e befolyásolni a gazdaságpolitikát a "gondolat erejével"? Kornai János hatalmas-és még mind... more Lehet-e befolyásolni a gazdaságpolitikát a "gondolat erejével"? Kornai János hatalmas-és még mindig gyarapodó-tudományos életművét sokféleképpen lehet áttekinteni. A most közelgő 90. születésnap alkalmából született írás olyan kísérlet, amire-a legjobb tudomásom szerint-korábban még senki sem vállalkozott. A jelen cikk azt próbálja meg felmérni, hogy Kornai János könyvei és tanulmányai milyen hatást gyakoroltak az aktuális, hazai gazdaságpolitikai vitákra. 1 A szerző köszönettel tartozik Csillag Istvánnak, akivel az elmúlt évtizedek során sokszor beszélgettünk Kornai János munkásságáról és több közös cikket is írtunk. Különösen nagy hálával tartozom Bauer Tamásnak, aki a kézirat utolsó változatához fűzött kritikai megjegyzéseivel és kiegészítő javaslataival sokat segített. A leírtakért minden felelősség engem terhel.
Rocznik Instytutu Europy Środkowo-Wschodniej, Oct 1, 2016
On the occasion of the 25 th anniversary of the regime change in the communist world, and the 20 ... more On the occasion of the 25 th anniversary of the regime change in the communist world, and the 20 th anniversary of Poland' s membership in OECD, this paper looks at the growth performance of the former post-socialist countries by using a much larger sample than earlier studies. These economies are located geographically very far from each other, and thus, they are imbedded in regions with different growth record. The paper examines whether the growth spillover effect from the neighbourhood is important enough to explain the vastly different catching-up performances of 45 different post-socialist economies (PSEs). The econometric investigations led to divergent findings. For the sample as a whole, the spillover effect does not carry the same significance as compared to the importance of the initial development level in 1989. We also found a small, but statistically significant negative impact of nation-building for those countries which were newly (re)created. Relative to all these factors, the impact of being a landlocked country or having or not having a rich natural resource endowment does not seem to have a significant effect either. The neighbourhood effect for PSEs is statistically significant, but this is not the case for 23 OECD countries which didn't have a communist past in their recent history. But the initial development level (1989) had more impact on growth in the case of OECD countries, than in PSE economies.
Kornai János 2018. januárjában ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból, tisztelegve Kor... more Kornai János 2018. januárjában ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból, tisztelegve Kornai János életműve és munkássága előtt a Köz-Gazdaság folyóirat különszámot jelentetett meg, míg a Budapesti Corvinus Egyetem rendezvénysorozatot indított. A Köz-Gazdaság kiemelten fontosnak tartja, hogy a tanulmányokon túl a hazai közgazdasági gondolkodást befolyásoló és alakító témáknak helyt adjon, illetve a jelentős eseményekről beszámoljon. A Kornai János tiszteletére rendezett eseményekről, így a januárban-Olivier Blanchard, Bruno Dallago, Grzegorz W. Kolodko és Gerard Roland részvételével zajlott műhelybeszélgetésről és a februárban tartott két napos nemzetközi konferenciáról (aminek a programját az alábbiakban közöljük), annak kiemelt előadóinak (Eric Maskin, Geoffrey M. Hodgson, Erik Berglof, Philippe Aghion és Szelényi Iván) előadásairól, illetve két panelelőadásról és Kornai János kínai tanítványainak prezentációiról és kerekasztalbeszélgetéséről ebben a számban részletes beszámolót közöl. A beszámolók elkészítésében nyújtott odaadó segítségéért itt is szeretnénk köszönetet mondani
alighanem tudományos pályájának legfontosabb könyvét jelentette meg Csaba lászló. az éghajlat Kön... more alighanem tudományos pályájának legfontosabb könyvét jelentette meg Csaba lászló. az éghajlat Könyvkiadó által gondozott elegáns, kemény kötésű, 250 oldal terjedelmű írás alcíme szerint a könyv "csak" adalékul kíván szolgálni Közép-európa 1988 és 2018 közötti gazdaságtörténetéhez. Valójában azonban ennél sokkal többet vállalt a szerző: gyermekeink és unokáink nemzedékének ad magyarázatot arra, hogy miként jutottunk "ide". ezt fejezi ki a-tulajdonképpen kettős értelmű-ajánlás is a könyv belső címlapján: "a törpéknek, hogy Ők is tudják, hogyan jutottunk ide." az olvasó önkéntelenül is elgondolkodik, kik lehetnek azok a "törpék", akikre a szerző gondol. adynál-például-ez a metafora mindig a kortársak selejtjére, a percemberkékre vonatkozik. lehet, hogy itt is? miért érdemes ismételten foglalkozni ezzel a könyvvel? 1 azért, mert Csaba lászló könyve szembemegy a hazai mainstreammel. Nem is egy kérdésben, hanem sokban. de meggyőző érveket vonultat fel, amelyekkel érdemes röviden megismerkedni azoknak is, akiknek nincs idejük az egész könyv alapos átolvasására.
We conjecture that in highly developed economies business cycles show positive feedback mechanism... more We conjecture that in highly developed economies business cycles show positive feedback mechanism in which the households amplify the crises by refraining to replace old durable goods to new ones. On the one hand, families do not suffer much if they stop buying new consumer durables, such as automobiles, the example we use in this paper, because it is perfectly rational for them to continue to drive their "old" vehicle for quite a while without much welfare loss. On the other hand, families drawing salary from the given sector do suffer from the decline of the demand and if the crisis is deep and the sector has strong influence on the entire economy, all households are effected at the end of the day. In the framework of a two-sector economy agent-based model, we illustrate our thesis with the fluctuations in US car sales in the period 2006-2014. Subsequently we use an agent-based simulation and show that our conjectures do hold if applied to real-life statistical data.
During the weeks of October in 2019, when the idea of having a Special Issue of Acta Oeconomica e... more During the weeks of October in 2019, when the idea of having a Special Issue of Acta Oeconomica entirely devoted to China was accepted by our Editorial Board, the world looked different: athletes prepared themselves to the Tokyo Olympic Games in July, President Trump was marching unstoppably towards his re-election in November. Then, the chosen title, "2020the Year of China", was a reflection of a growing number of specialists' conviction that China under the leadership of General Secretary and President Xi Jinping is gradually but persistently returning to the centralized communist model (e.g., Fan et al. 2019; Roland 2019; Kornai 2019a, 2019b; Westad 2019). As the world economy continued to display a solid overall growth rate accompanied with better than normal levels of unemployment and inflation figures, China looked interesting because the Chinese economy performed even better. There was, however, for many observersincluding the ones quoted abovea strong ethical conflict between economic success on the one hand and the political dictatorship of the Communist Party of China (CPC) on the other. China looked not only repulsive but also dangerous for the outside world. New facts emerged that were hidden earlier behind the veil of secrecy. Numerous reports appeared about the ethnic Muslim members of the Uyghur and Kazakh communities in the eastern part of the country, who were detained in extrajudicial "re-education camps." Estimates from 2018 placed the number of detainees in the hundreds of thousands. China continued to follow very oppressive policies against Tibet, too. One possible interpretation of this is that the CPC tries to transform a multi-ethnic, multilingual China into an ethnically, linguistically homogeneous nation-state at any price. Another frightening new development is the so-called Social Credit System, de facto, a blacklist. By the end of 2020, it was intended to standardize and centralize administrative assessments of citizens' and businesses' economic and social reputations. The social credit initiative called for the establishments of a unified record system for individuals, businesses, and the public sector, to be tracked and evaluated for political trustworthiness. It was a straightforward assumption that these tendencies would continue to prevail in 2020. The outburst of the COVID-19 pandemic in January 2020 took the whole world by surprise but not entirely from the perspective of the above said. When the country's leadership hermetically locked down the city of Wuhan and Hubei provinces for 10 weeks, factories stopped, people were forcefully quarantined, the alleged effectiveness of such draconian measures reconfirmed the "advantages" of centralized executive power structures and prioritization. The old slogan of Mao Zedong, "politics in command" has been revived and justified in the eyes of many. The careful comparison of all predictable social costs and benefits, the basic principle of market-based economic systems was discredited and discarded. The most important evidence for this was provided by the World Health Organization (WHO). During the recent previous epidemics, most notably in the case of avian influenza and swine flu, the WHO took a definite position against the closure of international borders. Once the global spread of pandemics is established, in the globalized world economy, the costs are likely to be vastly bigger than the
The most significant concept of János Kornai's oeuvre is the shortage economy theory as it was pr... more The most significant concept of János Kornai's oeuvre is the shortage economy theory as it was presented in Anti-equilibrium more than fifty years ago. According to this, modern economies are never in equilibrium. On the markets of goods and services, the aggregate demand is either significantly higher or significantly lower than the aggregate supply. This dichotomous model is discussed in the first part of the paper. After the collapse of the communist system in 1989/90, shortages disappeared everywhere unexpectedly quickly. But it was also an unexpected development that the institutions of liberal democracy have not developed in several countries and/or collapsed after a short period. Regarding Hungary, Kornai issued an alarm signal at the turn of 2010/2011. He was the first who said that the Orbán regime had turned the country into an autocracy in barely a year. The second part of the paper examines whether Kornai's assertion, shared by many transition-economy specialist, that there are only two political systems (democracies and autocracies) is adequate for the entire range of post-socialist countries. The author's answer to this question is negative.
Magyarorszag fokozatos fiskalis konszolidacion keresztul, rugalmas arfolyamrendszerben, inflacios... more Magyarorszag fokozatos fiskalis konszolidacion keresztul, rugalmas arfolyamrendszerben, inflacios celt kovető politikaval kivanja bizonyitani hitelesseget es teljesiteni a maastrichti kriteriumokat. Ez tevut, mert magaban rejti mind a negy mutato kilengesenek lehetőseget. A hitelesseg 2001 tajan elveszett, a nominalis konvergenciakriteriumok tekinteteben 2005-ben a helyzet rosszabb, mint korabban. A negy eve kovetett strategia nem alkalmas a hitelesseg visszaszerzesere, s igy vegső soron a nominalis konvergenciakriteriumok teljesitesere sem. A kormany es a jegybank konfliktusa inkabb kovetkezmenye, semmint oka a negy eve kovetett ut ellehetetlenulesenek. A hitelesseget most mar csak a valutatabla-rendszerre (currency board) valo atteressel lehet visszaszerezni. A gazdasagpolitika szabadsaga most mar annak meghatarozasara szűkult le, hogy ennek időpontjat mikorra tűzi ki. A valutatabla bevezetesehez szukseges politikai, jogi es intezmenyi feltetelek szisztematikus attekintese nem e tanulmany feladata. A masik lehetőseg a spontan eurositas felgyorsitasa. Ez a kevesbe jo megoldas. Journal of Economic Literature (JEL) kod: E52, E63, E66.
Lehet-e befolyásolni a gazdaságpolitikát a "gondolat erejével"? Kornai János hatalmas-és még mind... more Lehet-e befolyásolni a gazdaságpolitikát a "gondolat erejével"? Kornai János hatalmas-és még mindig gyarapodó-tudományos életművét sokféleképpen lehet áttekinteni. A most közelgő 90. születésnap alkalmából született írás olyan kísérlet, amire-a legjobb tudomásom szerint-korábban még senki sem vállalkozott. A jelen cikk azt próbálja meg felmérni, hogy Kornai János könyvei és tanulmányai milyen hatást gyakoroltak az aktuális, hazai gazdaságpolitikai vitákra. 1 A szerző köszönettel tartozik Csillag Istvánnak, akivel az elmúlt évtizedek során sokszor beszélgettünk Kornai János munkásságáról és több közös cikket is írtunk. Különösen nagy hálával tartozom Bauer Tamásnak, aki a kézirat utolsó változatához fűzött kritikai megjegyzéseivel és kiegészítő javaslataival sokat segített. A leírtakért minden felelősség engem terhel.
Rocznik Instytutu Europy Środkowo-Wschodniej, Oct 1, 2016
On the occasion of the 25 th anniversary of the regime change in the communist world, and the 20 ... more On the occasion of the 25 th anniversary of the regime change in the communist world, and the 20 th anniversary of Poland' s membership in OECD, this paper looks at the growth performance of the former post-socialist countries by using a much larger sample than earlier studies. These economies are located geographically very far from each other, and thus, they are imbedded in regions with different growth record. The paper examines whether the growth spillover effect from the neighbourhood is important enough to explain the vastly different catching-up performances of 45 different post-socialist economies (PSEs). The econometric investigations led to divergent findings. For the sample as a whole, the spillover effect does not carry the same significance as compared to the importance of the initial development level in 1989. We also found a small, but statistically significant negative impact of nation-building for those countries which were newly (re)created. Relative to all these factors, the impact of being a landlocked country or having or not having a rich natural resource endowment does not seem to have a significant effect either. The neighbourhood effect for PSEs is statistically significant, but this is not the case for 23 OECD countries which didn't have a communist past in their recent history. But the initial development level (1989) had more impact on growth in the case of OECD countries, than in PSE economies.
Kornai János 2018. januárjában ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból, tisztelegve Kor... more Kornai János 2018. januárjában ünnepelte 90. születésnapját. Ebből az alkalomból, tisztelegve Kornai János életműve és munkássága előtt a Köz-Gazdaság folyóirat különszámot jelentetett meg, míg a Budapesti Corvinus Egyetem rendezvénysorozatot indított. A Köz-Gazdaság kiemelten fontosnak tartja, hogy a tanulmányokon túl a hazai közgazdasági gondolkodást befolyásoló és alakító témáknak helyt adjon, illetve a jelentős eseményekről beszámoljon. A Kornai János tiszteletére rendezett eseményekről, így a januárban-Olivier Blanchard, Bruno Dallago, Grzegorz W. Kolodko és Gerard Roland részvételével zajlott műhelybeszélgetésről és a februárban tartott két napos nemzetközi konferenciáról (aminek a programját az alábbiakban közöljük), annak kiemelt előadóinak (Eric Maskin, Geoffrey M. Hodgson, Erik Berglof, Philippe Aghion és Szelényi Iván) előadásairól, illetve két panelelőadásról és Kornai János kínai tanítványainak prezentációiról és kerekasztalbeszélgetéséről ebben a számban részletes beszámolót közöl. A beszámolók elkészítésében nyújtott odaadó segítségéért itt is szeretnénk köszönetet mondani
alighanem tudományos pályájának legfontosabb könyvét jelentette meg Csaba lászló. az éghajlat Kön... more alighanem tudományos pályájának legfontosabb könyvét jelentette meg Csaba lászló. az éghajlat Könyvkiadó által gondozott elegáns, kemény kötésű, 250 oldal terjedelmű írás alcíme szerint a könyv "csak" adalékul kíván szolgálni Közép-európa 1988 és 2018 közötti gazdaságtörténetéhez. Valójában azonban ennél sokkal többet vállalt a szerző: gyermekeink és unokáink nemzedékének ad magyarázatot arra, hogy miként jutottunk "ide". ezt fejezi ki a-tulajdonképpen kettős értelmű-ajánlás is a könyv belső címlapján: "a törpéknek, hogy Ők is tudják, hogyan jutottunk ide." az olvasó önkéntelenül is elgondolkodik, kik lehetnek azok a "törpék", akikre a szerző gondol. adynál-például-ez a metafora mindig a kortársak selejtjére, a percemberkékre vonatkozik. lehet, hogy itt is? miért érdemes ismételten foglalkozni ezzel a könyvvel? 1 azért, mert Csaba lászló könyve szembemegy a hazai mainstreammel. Nem is egy kérdésben, hanem sokban. de meggyőző érveket vonultat fel, amelyekkel érdemes röviden megismerkedni azoknak is, akiknek nincs idejük az egész könyv alapos átolvasására.
We conjecture that in highly developed economies business cycles show positive feedback mechanism... more We conjecture that in highly developed economies business cycles show positive feedback mechanism in which the households amplify the crises by refraining to replace old durable goods to new ones. On the one hand, families do not suffer much if they stop buying new consumer durables, such as automobiles, the example we use in this paper, because it is perfectly rational for them to continue to drive their "old" vehicle for quite a while without much welfare loss. On the other hand, families drawing salary from the given sector do suffer from the decline of the demand and if the crisis is deep and the sector has strong influence on the entire economy, all households are effected at the end of the day. In the framework of a two-sector economy agent-based model, we illustrate our thesis with the fluctuations in US car sales in the period 2006-2014. Subsequently we use an agent-based simulation and show that our conjectures do hold if applied to real-life statistical data.
During the weeks of October in 2019, when the idea of having a Special Issue of Acta Oeconomica e... more During the weeks of October in 2019, when the idea of having a Special Issue of Acta Oeconomica entirely devoted to China was accepted by our Editorial Board, the world looked different: athletes prepared themselves to the Tokyo Olympic Games in July, President Trump was marching unstoppably towards his re-election in November. Then, the chosen title, "2020the Year of China", was a reflection of a growing number of specialists' conviction that China under the leadership of General Secretary and President Xi Jinping is gradually but persistently returning to the centralized communist model (e.g., Fan et al. 2019; Roland 2019; Kornai 2019a, 2019b; Westad 2019). As the world economy continued to display a solid overall growth rate accompanied with better than normal levels of unemployment and inflation figures, China looked interesting because the Chinese economy performed even better. There was, however, for many observersincluding the ones quoted abovea strong ethical conflict between economic success on the one hand and the political dictatorship of the Communist Party of China (CPC) on the other. China looked not only repulsive but also dangerous for the outside world. New facts emerged that were hidden earlier behind the veil of secrecy. Numerous reports appeared about the ethnic Muslim members of the Uyghur and Kazakh communities in the eastern part of the country, who were detained in extrajudicial "re-education camps." Estimates from 2018 placed the number of detainees in the hundreds of thousands. China continued to follow very oppressive policies against Tibet, too. One possible interpretation of this is that the CPC tries to transform a multi-ethnic, multilingual China into an ethnically, linguistically homogeneous nation-state at any price. Another frightening new development is the so-called Social Credit System, de facto, a blacklist. By the end of 2020, it was intended to standardize and centralize administrative assessments of citizens' and businesses' economic and social reputations. The social credit initiative called for the establishments of a unified record system for individuals, businesses, and the public sector, to be tracked and evaluated for political trustworthiness. It was a straightforward assumption that these tendencies would continue to prevail in 2020. The outburst of the COVID-19 pandemic in January 2020 took the whole world by surprise but not entirely from the perspective of the above said. When the country's leadership hermetically locked down the city of Wuhan and Hubei provinces for 10 weeks, factories stopped, people were forcefully quarantined, the alleged effectiveness of such draconian measures reconfirmed the "advantages" of centralized executive power structures and prioritization. The old slogan of Mao Zedong, "politics in command" has been revived and justified in the eyes of many. The careful comparison of all predictable social costs and benefits, the basic principle of market-based economic systems was discredited and discarded. The most important evidence for this was provided by the World Health Organization (WHO). During the recent previous epidemics, most notably in the case of avian influenza and swine flu, the WHO took a definite position against the closure of international borders. Once the global spread of pandemics is established, in the globalized world economy, the costs are likely to be vastly bigger than the
Uploads
Papers by Peter Mihalyi