Books by Oliver Owaimer
19 "Gyakran szenelőm mellett téptem bajuszomat" is, illetve a huszadik században Alszeghy Zsolt é... more 19 "Gyakran szenelőm mellett téptem bajuszomat" is, illetve a huszadik században Alszeghy Zsolt és Fenyő István is ebből az aspektusból vizsgálta Hoblik költészetét. 21 Az 1813-as Mondolat és Berzsenyi verseinek kapcsolata Berzsenyi 1813-as kötete azonban nem minden táborban aratott osztatlan sikert. A Mondolatba való bekerülése egyértelműen azt támasztja alá, hogy bizonyos körökben költészete nem feltétlen talált támogatókra. 22 Merényi Oszkár szerint "[…] alapjában felderítetlen, hogy miért került Berzsenyi oly nagy mértékben-ha közvetetten is-Somogyi támadásainak homlokterébe". 23 Merényi arra is kitért, hogy a Mondolat Berzsenyi-kritikájának oka elsősorban nem abban keresendő, hogy az 1813-as gúnyirat Kazinczyt akarta támadni, és erre Berzsenyi verseinek megjelenését használta fel Kazinczyt dicsőítő költeményei miatt. Ehhez azt a magyarázatot fűzte, hogy "Kazinczy tudta, hogy a támadás elsősorban neki szól: »Somogyi Zafyrt az az engem tett nyilainak első tárgyává. Velem együtt, s engem ezekkel öszve keverve bántja a Dugonicsot, Vandzát, Folnesicset, Pethét«"-idézi Kazinczy levelét Merényi Oszkár. 24 Kazinczy máshol is utal rá, hogy Berzsenyi szövegei is felismerhetők a Mondolatban: Kiszedni egynek vagy másnak írásaiból a' szókat és szóllásokat, 's azokból minden ész és értelem, minden elérhető czélzás nélkül eggy Centót szőni és az én szavaimat eggyüvé keverni a' Siegwart fordítója szavaival és a' Pethe Ferenczével […] 's ezekkel együtt lakoltatni engemet és az engemet-szerető Berzsenyit-mi már ez? 25 Később Helmeczy Mihály is levelet küldött Niklára. Ebben nemcsak a gúnyirat műfaját jelölte meg, hanem további forrásokat (többek közt saját magát) is említette: "Az egész Mi egy semmi; mert az egy czél és eszmé
Papers by Oliver Owaimer
Verso – Irodalomtörténeti folyóirat, Dec 9, 2023
Studia Litteraria, 2023
Petőfi not only became (remained) an extremely popular figure in the literary, journal... more Petőfi not only became (remained) an extremely popular figure in the literary, journalistic, and critical discourses of the 1850s, but his figure and literary heritage – in addition to national pantheonization and widespread popularization – also became a competition for the appropriation of competing memory constructions and commemorative communities. ]e dilemma arises: how could personal grief be given a public voice in this communication dumping? Were the media, discursive and genre frameworks of the era at all suitable for the literary representation of the depths of grief? Or do media noise and public forms necessarily empty private dimensions? If we ask these questions, perhaps the seemingly suffocating atmosphere of Hungary in the middle of the 19th century does not seem so distant and foreign.
Jelenkor, 2023
Írásom címét a múlt század egyik neves Petőfi-kutatójától, Fekete Sándortól kölcsönöztem. 1987-be... more Írásom címét a múlt század egyik neves Petőfi-kutatójától, Fekete Sándortól kölcsönöztem. 1987-ben ő készített Petőfi elmaradt pere címmel szatirikus hangú fiktív vádiratot, mely tizenöt évnyi szabadságvesztéssel és 7400 forintos pénzbüntetéssel sújtotta (volna) a forradalmár költőt A királyokhoz című röpiratverse miatt. A továbbiakban e képzeletbeli per ötletét gondolom tovább, a kérdésfelvetésben mindjobban kitágítva a történeti fikció határait. Ahhoz az elvont gondolatjátékhoz csatlakozom, mely az 1860-as évek óta a Petőfi-emlékezések visszatérő toposza, s amelynek mindenekelőtt Jókai Mór volt kezdeményezője a szabadságharc küzdelmeit és a Bach-korszak megpróbáltatásait bemutató Politikai divatok (1863) című regényével. Tehát én is a forradalmár poéta szabadságharc utáni sorsát képzelem magam elé, ugyanakkor elődeimhez képest jóval földhözragadtabb és merevebb leszek. Nem egy újabb szellemesnek szánt „ha Petőfi élne”-szerű írással szeretném gyarapítani a hullámzó színvonalú Petőfi-ukróniák hosszú sorát; sokkal inkább ezeknek az (egyébként összegyűjtésre érdemes) alternatív Petőfi-vízóknak a „reális” történeti lehetőségeit gondolom át. Vagyis a legvalószínűbb valószerűtlenséget keresem. Azt próbálom megválaszolni, vajon milyen sors várt volna Magyarországon Petőfire, milyen büntetést kap(hat)ott volna, ha a fehéregyházi csatában nem veszik nyoma, és élve elfogják. Kivégezték volna? Megúszta volna enyhébb retorzióval? Ad absurdum teljesen büntetlenül élhetett volna tovább?
Forrás, 2023
Az első Petőfi-regény olyan történelmi pillanatban született, melyben még nem lehetett nyíltan be... more Az első Petőfi-regény olyan történelmi pillanatban született, melyben még nem lehetett nyíltan bemutatni a költő életének legjelentősebb mozzanatait, így azt az időszakot ábrázolta, melyről alig néhány adat volt ismert. Emiatt Petőfi vándorszínészi kalandjainak története fikcióval, a korabeli népszerű irodalom formáival elegyedett a regényes életrajzban, melyre így a szigorú sajtóviszonyok enyhülésével (azaz a Petőfiről való beszéd szabadabbá válásával) hamar a feledés homálya borult. A regény irodalomtörténeti-kanonikus jelentőségét pusztán sajátos helyi értéke jelenti: az a tényszerűség, hogy ez a mű tekinthető az első Petőfiről szóló regénynek.
Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 36-37, 2022
Tanulmányom kettős hipotézisből indul ki: egyrészt abból, hogy a hazai illusztrált sajtó Bach-kor... more Tanulmányom kettős hipotézisből indul ki: egyrészt abból, hogy a hazai illusztrált sajtó Bach-korszakban megfigyelhető fellendülése jelentős mértékben meghatározta a Petőfiről szóló társadalmi emlékezet alakulását; másrészt, hogy a Petőfi-ikonográfia vizsgálata a Petőfi-diskurzus olyan sajtótörténeti és gazdasági vonatkozásaiba is betekintést enged, amelyekre nem látunk rá a szépirodalmi, tudományos vagy kizárólag írásos publicisztikai forrásokon keresztül. Az írásom második felében a korszak egyik legjelentősebb Petőfi-ábrázolását elemzem, amely által reményeim szerint közelebb kerülhetünk a korabeli Petőfi-emlékezet kontextuális igényű megértéséhez.
Tiszatáj, 2021
Amennyiben lemondunk a biografikus „valóságreferenciák” közötti kizárólagos választásról, egy kom... more Amennyiben lemondunk a biografikus „valóságreferenciák” közötti kizárólagos választásról, egy komplex utalásrendszer bontakozik ki előttünk, amely nem referenciális karakter-megfeleltetésekben érdekelt, hanem a szabadságharc és a Bach-korszak valós történeteinek és legendáinak kollázsszerű karakterépítéseken keresztül megvalósuló, archetípusokat alkotó irodalmi feldolgozásában.
Pályakezdés, karrierút, irodalomtörténet: Tanulmányok, 2021
Dolgozatomban nem egyszerűen két személyes önaffirmáló, kisajátító, önlegitimációs törekvést prób... more Dolgozatomban nem egyszerűen két személyes önaffirmáló, kisajátító, önlegitimációs törekvést próbáltam leírni, hanem azt, hogy a szabadságharc után újjáépülő irodalom strukturális ellentétei miként válnak láthatóvá és elemezhetővé a múlthoz való viszonyulás két módozata által. Az irodalmi rendszer eltérő pozíciói (szerkesztő vs. kritikus/irodalomtörté-nész) két eltérő irodalmi koncepciót (extenzív vs. intenzív) eredményeztek, s ezek eltérő irodalmi tevékenységet, viselkedést, etikát, identitást követeltek az irodalmi rendszer szereplőitől. Az eltérő elvárások a múlthoz való közeledés eltérő módjait (kollektív emlékezet és történetírás) mozgósították, melyek eltérő szempontrendszer szerint megalkotott Petőfi-képeket eredményeztek.
Acta Historiae Litterarum Hungaricarum 35, 2020
Petőfi utolsó napjáról végeláthatatlan terjedelmű irodalom született az elmúlt százhetven évben. ... more Petőfi utolsó napjáról végeláthatatlan terjedelmű irodalom született az elmúlt százhetven évben. Jelen dolgozat nem újabb elmélet felállítását kísérli meg, inkább a fehéregyházi csata után kialakult párhuzamos teóriák kontextusára, hátterére fordítja figyelmét. A vizsgált szövegkorpusz tematikai szempontból három csoportba sorolható: a) olykor egymásnak is ellentmondó narratívák Petőfi haláláról; b) alaptalan állítások Petőfi életben maradásáról; c) a két narratíva között töprengő, bizonytalan találgatások. Petőfi halála még nem volt általánosan elfogadott tény Szendrey Júlia második házasságának megkötésekor, emiatt az egybekelés sokak szemében erkölcsi véteknek: megcsalásnak, árulásnak minősült. A Júlia-ellenesség érvrendszere később új elemmel bővült, amikor Szendrey Júlia hiúsága is bekerült a költő halálának elbeszéléskészletébe. A Júlia második házasságát követő társadalmi reakció, valamint a későbbi Júlia-recepció is a bűnbakképzés folyamatára emlékeztet, mely során egyre egyértelműbb és közvetlenebb formában jelentek meg az ő felelősségét firtató vádak. Ugyanakkor nemzetközi színtéren nem igazán érzékelhető az egzaltált hazai párbeszédben megfigyelhető információzavar.
Szövegek között, 2019
A továbbiakban felmerül a kérdés, hogy vajon mit tudhatunk meg a titokzatos szerzőről fő művéből,... more A továbbiakban felmerül a kérdés, hogy vajon mit tudhatunk meg a titokzatos szerzőről fő művéből, A délibábok hőséből , illetve, amennyiben a mű bármit is elárulna: nem módszertani paradoxon- e az „életrajzi olvasat”? Valamint hogy a verses regény mely regiszterén és milyen eszközökkel volna lehetséges minderre vállalkozni?
Book Reviews by Oliver Owaimer
Jelenkor, 2024
A Más Petőfi az enyém című válogatáskötet – a Tanya az Alföldön elkápráztató tárgyiassága, a Jégv... more A Más Petőfi az enyém című válogatáskötet – a Tanya az Alföldön elkápráztató tárgyiassága, a Jégvirág kakasa és a rövidebb Petőfi-parafrázisok megnyerő részletei ellenére – összességében sikertelen vállalkozásnak látszik. Sem Petőfihez, sem Juhászhoz nem kerülünk általa közelebb, ha mégis, a legunalmasabb oldalukat ismerjük meg. Mindez egyfelől nem a könyv hibája: olyan időpontban jelent meg, amikorra szélesebb körben is népszerűvé vált egy új típusú (a korábbi kultusznyelvezettel szemben kritikus, döntően a költő karrierjére és médiaszereplésére fókuszáló) kultusz, melyet kevéssé ragad magával a 20. századi Petőfi-emlékezet hazafias, emelkedett pátosza. Ám ez nem jelenti azt, hogy a kötet ne válhatott volna a múlt századi Petőfi-kultusz elismerendő és érdekfeszítő (irodalom- és kultusztörténeti) dokumentumává – csakhogy maga a kötetkoncepció is több szempontból problematikus. Egyrészről, úgy tűnik, a szerkesztőknek nem állt rendelkezésére kellő gazdagságú anyag: legalábbis olyan szövegekkel töltötték meg a pazar megjelenésű könyv jelentős részét, melyek valójában csak részben, elvont módon vagy áttételesen kapcsolódnak Petőfihez. Másrészről, a cím ígérete ellenére a kötetbe szerkesztett írásokból – hiába az előtanulmányok – nem rajzolódik ki Juhász Ferenc személyes és újszerű Petőfiképe. Legyen szó Petőfi kéziratairól, verseiről, forradalmi szerepvállalásáról, irodalomtörténeti hatásáról – az olvasó olykor úgy érzi, a szerző mintha az eredeti meglátásai hiányát leplezné (nagy verseiből ismert) bombasztikus túlfogalmazásokkal. Harmadrészt, a kötetbe került (alkalminak tűnő) szövegek jelentős része, különösen a Petőfiről szóló „versprózák” az életmű azon darabjaihoz tartoznak, melyek mára aligha látszanak időtállónak, és igen nehezen befogadhatók. A juhászi poétika máskor megkapó korlátlansága eme hommage-típusú írásokban elnyűtt szónokiasságba és szertelen önismétlésbe fullad.
Irodalomismeret, 2023
Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján jelent meg Kovács Adorján A próteuszi Petőfi : Kísé... more Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján jelent meg Kovács Adorján A próteuszi Petőfi : Kísérletező és anticipáló költészete 1845–49 című tanulmánykötetének második, bővített kiadása az Ad Librum gondozásában. A kötet egyik figyelemre méltó különlegessége, hogy noha Németországban született szerzője hosszú évtizedek óta elkötelezett olvasója Petőfi költészetének, nem tekinthető szigorú értelemben vett szakmabeli-szaktudományos olvasónak. Ritkább jelenség, hogy ennek ellenére nem a(z általában) szélesebb közönséget érdeklő életrajzi kérdésekkel vagy éppen helytörténeti vonatkozásokkal foglalkozik, hanem egy teljes kötetet szentel a Petőfi-versek szövegközpontú elemzésének.
Alföld, 2023
Bodrogi Ferenc „Minden másképpen van” című, vegyes műfajú válogatáskötetéből nem áll össze átfogó... more Bodrogi Ferenc „Minden másképpen van” című, vegyes műfajú válogatáskötetéből nem áll össze átfogó irodalomtörténeti koncepció, nem körvonalazható belőle markánsabb kánonajánlat vagy egyfajta invenciózus igényű módszertani javaslat. Szépirodalmi értelmezések és irodalomtudományos szakkritikák válogatását adja a könyv, betekintést nyújtva a szerző értelmezői, kritikusi és nem utolsósorban egyetemi 108 tanári gyakorlatába. Egy korábbi recenzens, Béres Norbert szavaival: „Bodrogi bevezet egy fogalmat, fogalomhálót, magyarázatot ad, kontextualizál, próbára tesz, mérlegel, értékel – egyszóval: tanít.” (Béres Norbert, Enjambement, KULTer.hu) Egy elkötelezett, nyitott, rokonszenves tanári személyiség, egy színes kutatói pálya ezidáig kevéssé látható oldala ismerhető meg Bodrogi harmadik kötetéből.
Alföld, 2023
E hevenyészett, kidolgozatlan, spontán ötleteket természetesen nem konkrét hiányként jegyzem fel,... more E hevenyészett, kidolgozatlan, spontán ötleteket természetesen nem konkrét hiányként jegyzem fel, inkább csak a háttérbe szorult irodalomtörténeti perspektíva kiterjedt lehetőségeit kívántam érzékeltetni. Hiszen a kurta irodalmi életmű (legalább részleges) újraolvasása is megvalósítható lett volna, ha az irodalomtörténeti perspektíva nem a metszetszerűen bemutatott interdiszciplináris/művelődéstörténeti tabló részeként, hanem amellett érvényesül. Az egész töredékei mellett a töredék egésze – vagy legalábbis egy egészebb része. Jelen kötet azonban nem erre vállalkozott, viszont saját terveit – a reflektált gazdaságtörténeti hiányok ellenére – meg is valósítja. S végül nem érdemes megfeledkezni a kötet (és az azt megalapozó konferencia) alkalmi jellegéről sem. Arany László fogadtatástörténére jellemző, hogy 175. születésnapja nemhogy nagyobb figyelmet kapott volna az Arany János-bicentenárium fényében – hanem majdnem elfelejtődött. Szerencsére e jól meghatározott irányvonalú, tematikailag összehangolt, sokrétű módszertant és gazdag forrásanyagot megmozgató tanulmánykötet méltó emléket állít: a saját célkitűzésük szempontjából eredményes, igényes, alapos munkák kerültek a kötetbe, melyek Arany László sokoldalú munkásságának újszerű keresztmetszetét rajzolják ki az olvasó előtt.
Tiszatáj, 2023
Érdemes tisztázni tehát: a könyv – szigorúan véve – nem kifejezetten a Petőfi-emlékezet dokumentu... more Érdemes tisztázni tehát: a könyv – szigorúan véve – nem kifejezetten a Petőfi-emlékezet dokumentumaiból, hanem a legkarakteresebbnek, legjelentősebbnek, legnagyobb hatásúnak vélt, Petőfi költészetéről szóló értekező szövegek közül válogatott. Egyébként a kollektív emlékezet leggazdagabb, szinte kimeríthetetlen forrásvidéke valójában a Margócsy által negyedikként megjelölt hétköznapi ‐ populáris szint, melylyel az antológia (érthető okokból) csak érintő legesen foglalkoz(hat)ik. Ez az a szféra, ahol a tudomány, a politika, a művészet, valamint az oktatás, a gazdaság és más autonóm társadalmi alrendszerek – befolyásuk és legitimációjuk meg őrzése/növelése érdekében – közösen formálják a társadalom kohézióját biztosító kollektív emlékezetet; meg ‐ alkotva a széles közönség által is befogadható, „magas szellemi szférák […] alatti” (11) produktumaikat. Így születnek ünnepi beszédek, köztéri szobrok, ismerterjeszt ő anyagok, kiállítások, Petőfihez kapcsolódó ajándéktárgyak, évszázados legendák vagy minden idők legköltségesebb hazai filmje. Ezek a populáris termékek célzottan a kollektív emlékezet igényeinek megfelelően jönnek létre, melynek törekvése a történelem aktualizálása, jelentéssel való megtöltése, a „mi”‐tudat megerősítése, a társadalmi kohézió fenntartása, a közös (nemzeti) múlt képzetének (vagyis a közös identitásnak) a megőrzése. A kollektív emlékezet elvárásai olykor kifejezetten harmonizál ‐ hatnak, viszont más esetekben akár szemben is állhatnak a kötetszerkeszt ő által elkülönített regiszterekkel: a tudomány igazolhatóságon alapuló, a művészet esztétikai vagy a politika hatalmi logikájú törekvéseivel. Nagy kár, hogy a válogatás – egy célzottan tudományos igényű koncepció helyett – a sorozatcímnek („emlékezete”) is meg akar felelni, emiatt emlékbeszédek, önarcképszerű írói „kisajátítások” s egyéb kevéssé kritikai igényű írások is (melyek már a korábbi antológiában is benne voltak, vagy oda illenének) belekerültek - vagyis nem egy „tisztán” kritikai ‐ szaktudományos kötet született. Pedig szigorúbb szelekcióval feszesebb szerkezetű, áttekinthetőbb, könnyebben befogadható és nem utolsósorban rövidebb kötet születhetett volna.
Verso, 2022
Felmerül a kérdés, hogy vajon húsz év után milyen hozadéka lehet egy átdolgozott, második kiadásn... more Felmerül a kérdés, hogy vajon húsz év után milyen hozadéka lehet egy átdolgozott, második kiadásnak. És mit tehet a kritikus, akinek egy már bizonyított, az idő próbáját kiálló, sikeresnek bizonyuló, bár némileg módosított koncepciót kell mérlegre tennie? Reményeim szerint e sajátos helyzetből talán előnyt is kovácsolhatunk, s az első kötet és annak korabeli kritikai fogadtatása (illetőleg az abból kirajzolódó befogadói horizontok jelennel való ütköztetése) termékeny szemléleti távlatot kínálhat Szilágyi Márton régi-új könyvének vizsgálatához. Magyarán annak kívánunk utánajárni, hogy miként közelítették (és írták) meg húsz évvel ezelőtt, s miként értelmezhető (és írható meg) napjainkban Lisznyai Kálmán különös életpályája
Jelenkor, 2022
Milbachert éppen ezek a máig ható, megalapozó narratívák érdeklik igazán, vagyis hogy milyen (szü... more Milbachert éppen ezek a máig ható, megalapozó narratívák érdeklik igazán, vagyis hogy milyen (szükségszerű) szelekciós szempontok alakítják történeti gondolkodásunkat. Újra és újra valamilyen nyílt vagy látens (társadalmi, kulturális, eszmetörténeti, poétikai) paradigmát, programot, modellt próbál kiolvasni irodalomszemléletünk mélyrétegeiből. Ám a szerző (olykor kifejezetten provokatív) megállapításait sohasem a tabudöntögetés, az erőszakos kánonalakítás vagy a bálványrombolás szándéka vezérli, hanem hogy – reagálva az irodalomoktatás sokat emlegetett, nem részletezendő problémáira – az irodalom autentikusabb és érvényesebb (ön- és világértelmező gyakorlatként értett) definícióját ajánlja olvasóinak a különböző cél- és haszonelvű megközelítések helyett. „[A]z irodalom és oktatása nem listák értelmetlen böngészése, nem a társadalmi boldogulás csatornája és nem is a szövegértési kompetenciák forrása, hanem a létezés dialektusait közvetítő »nyelv« véget nem érő elsajátítása és pallérozása” (15.). Arany János alakja és költészete mintha éppen ezekkel a kihívásokkal szembesítene. A szerző úgy tartja, hogy a kollektív emlékezet ferdítései, leegyszerűsítései, beidegződései és értéktársításai elidegenítik az esetleges érdeklődőt, s eltakarják a mai olvasó előtt az Arany-életmű valódi gazdagságát, amelyet elsősorban új tudományos eredmények tudnak csak láthatóvá tenni.
Irodalomismeret, 2021
Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása: Társadalomtörténeti kontextusok című könyve 20... more Gyimesi Emese Szendrey Júlia irodalmi pályafutása: Társadalomtörténeti kontextusok című könyve 2021 elején jelent meg a Ráció Kiadónál. A szerző 2010 óta foglalkozik Szendrey Júlia kéziratos hagyatékával. Kutatásaival felkeltette a szűkebb szakma és a szélesebb közönség érdeklődését. 2017-ben az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Martinkó András-díjban részesítette. 2018-ban megjelentette Szendrey Júlia összes költeményeinek kiadását, majd a következő évben sajtó alá rendezte a Szendrey– Horvát család egodokumentumait. A kutatómunka újabb gyümölcse a szerző immáron könyvformában kézbe vehető doktori értekezése, amely a kéziratos hagyaték vizsgálatával társadalom- és mikrotörténeti perspektívából mutatja be Szendrey Júlia irodalmi pályafutását és személyét. Előrebocsátom, hiánypótló munkának tartom a kötetet, és emelletti érveimet tömören össze is tudom foglalni. A könyv olyan területeken mutat kiemelkedő teljesítményt, amely valamennyi történeti érdeklődésű szakmunka mércéje lehet: újdonságértékű, ezelőtt nem vizsgált forrásokat tár fel, és az előzményei ellenére is revelatív erejű módszertani szemlélettel dolgozik.
Forrás, 2022
Azok számára, akik nem ismernek rá a szövegek által közvetített filozófiai ismeretekre, bizonyos ... more Azok számára, akik nem ismernek rá a szövegek által közvetített filozófiai ismeretekre, bizonyos mértékben az érthetőségi anomáliákat (is) ellensúlyozó bombasztikus képalkotások okozhatnak interpretációs örömöt és esztétikai élvezetet, melyekkel kapcsolatban gyakran felmerül az Instagram-költészet „vádja”, ám – ahogy azt korábban igazolni igyekeztem – Závada Péter költészete nem írható le kimerítően összefüggéstelen, üres, hatásvadász képhalmozásként. Inkább arról lehet szó, s arra utal a verseskötetben elhelyezett értekező szándékú esszé is, hogy a poémák konok teroetizáló igénye olykor teljesen átveszi az uralmat a szövegszervezésben – akár a poétikai szempontok kárára is.
Tiszatáj, 2022
Ezúttal a hazafias, közéleti tematika helyett a kötetegész lírai énjének versekből kirajzolódó él... more Ezúttal a hazafias, közéleti tematika helyett a kötetegész lírai énjének versekből kirajzolódó életútja s annak elbeszélhetősége, a szerzett tapasztalatok és tanulságok megoszthatósága kerül középpontba. A politika, a forradalom, a szabadság témakörei ebben a könyvben is megjelennek, azonban inkább már egy versekben felelevenített életpálya meghatározó részeként. Ahogy a szerző is utalt rá egy interjújában, a verseskötet (egy része) akár egyfajta lírai fejlődésregényként, verses emlékiratként is értelmezhető.
Uploads
Books by Oliver Owaimer
Papers by Oliver Owaimer
Book Reviews by Oliver Owaimer