ez alapján felállított, új intézmények (Országos Fogyatékosügyi Tanács és Országos Fogyatékosügyi... more ez alapján felállított, új intézmények (Országos Fogyatékosügyi Tanács és Országos Fogyatékosügyi Program) és új intézkedési terv (Kormány középtávú intézkedési terve) került megalkotásra. Itt jegyzem meg, hogy a szakirodalom 2003 óta több helyütt az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályt16 azonosítja az esélyegyenlőségi törvénnyel, annak ellenére, hogy a Fot-ot már évekkel korábban esélyegyenlőségi törvényként azonosították: magában a miniszteri indokolásban "fogyatékosok esélyegyenlőség-törvényéről" van szó. A történeti és jogfejlődési hűség érdekében inkább ragaszkodom az esélyegyenlőségi törvény elnevezéshez, mertamint az az értekezésemből kiderül-a Főt. több, mint az egyenlő bánásmód garantálása a fogyatékos emberek számára. Az Európai Unió támogatásai (a Strukturális Alapokból, a Közösségi Kezdeményezések révén, stb.) nyújtotta lehetőségek minél sikeresebb felhasználása csak erős és szervezett civil mozgalommal, szervezeti hálóval lehetséges. Ehhez azonban az kell, hogy ismerjük az uniós jogi logikát és fejleményeket, amelyek jellemzőek és a továbblépés szempontjából tisztább képet adnak a jogalkotók számára. Úgy gondolom, hogy a fogyatékosügy és az idősügy összekapcsolása indokolt-bár természetesen ennek vannak vitatható része(i)-, mert világos számomra, hogy a fogyatékos emberek iránti érdeklődés és figyelem csak akkor emelhető a társadalmi érdeklődés középpontjába, ha az emberek egyre nagyobb része látja be, hogy ő maga személyesen is érintetté válhat, és nem csupán úgy vélik, hogy vannak olyanok, akik nem voltak "szerencsések" és "nyomorékká" váltak. Világossá kell tenni, hogy egy öregedő társadalomban-márpedig hazánk különösen az-, az emberek egyre nagyobb hányada válik fogyatékossá, különösen, ha tudjuk, hogy a fogyatékosságok döntően az aktív kor végén alakulnak ki. Ez egyrészt azért fontos, mert az OECD véleménye szerint a jelenlegi (foglalakoztatási, társadalmi) tendenciák változatlansága mellett az aktív, idősebb munkavállalók (50-64 évesek) arányát a mostani 38%-ról meg kellene duplázni (pontosabban: 70%-ra emelni) a társadalmi rendszerek fenntarthatósága érdekében a következő néhány évtizedben. Ennek átgondolása azért is sürgető, mert az OECD országaiban a GDP növekedés/fő/év 2000 és 2030 között csupán 1,7%/év lesz, ami az 1970 és 2000 közötti mért átlagos növekedésnek csak közel a 30%-a.17 Az emberek mindenhol hasonló döntéseket hoznak élet és halál kérdésében. A döntéseket egyéni szinten hozzák meg, azonban azok költségei mindenkit érintenek, legalábbis a jelenlegi körülmények között. "Ha választani kell a halál és az élet orvosi beavatkozással való meghosszabbítása között, a legtöbb ember az utóbbit választja, még akkor is, ha a kezelés következtében életének minősége ilyen-olyan mértékben romlik majd. Amennyiben sokan döntenek úgy, hogy még tíz évvel meghosszabbítják az életüket, azon az áron, hogy szervezetük működőképessége, mondjuk, harminc százalékkal csökken, a társadalom egésze kénytelen lesz viselni az életben tartásukból származó terheket. [...] minek folytán az összlakosság átlagos életminősége átlagosan rosszabb lesz. [...] Az idős szülőkkel való törődés máris egyre több ma élő ember számára válik elsődleges fontosságú tevékenységgé a gyermeknevelés helyett. Megeshet, hogy a jövőben a fiatalok valósággal szolgaként lesznek kénytelenek gondoskodni a rájuk szoruló felmenőik két, három, vagy akár négy generációjáról."18 A nagy kérdések mindig elvontak, azonban következményeik nagyon is valóságosak. Számomra igazak Sen gondolatai: "Mint gondolkodó teremtmények, képesek vagyunk arra, hogy elgondolkodjunk mások életén. Nem csak azokkal a szenvedésekkel kapcsolatban kell felelősséget éreznünk, amelyeket esetleg tulajdon magatartásunk okozott (habár ez is nagyon fontos lehet), hanem azokkal a nyomorúságokkal kapcsolatban is, amelyeket magunk körül látunk, és amelyeket hatalmunkban áll orvosolni. Ez a felelősségérzet természetesen nem az egyetlen figyelmet érdemlő megfontolás, de ha elutasítjuk ezt az 16 2003 évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 17 OECD (Living)-"On the basis of unchanged patterns, OECD analysis shows, GDP growth per capita in the OECD area could shrink to around 1.7% per year over the next three decades, about 30% below the average annual rates witnessed
I will try to demonstrate that human foetuses are, in fact, the last forgotten people in our soci... more I will try to demonstrate that human foetuses are, in fact, the last forgotten people in our society, even though it is not widely recognised in terms of legal perspective. I will also try to reveal that there is an existing and real difference as well as, more importantly, an inherent conflict, if not a real and undeniable paradox, between the notions of persons and human beings when it comes to international law. My aim in this paper is to challenge and strengthen this new kind of approach by contributing to completing general human rights altogether. In this paper I will try to focus solely on the legal arguments pro and contra on the right to life and will further consider the relevant international laws, covenants and legal texts themselves alongside some notable commentaries for the sake of exceptionally and clearly understood human rights
Az írás célja az Európai Unió Bírósága, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága álta... more Az írás célja az Európai Unió Bírósága, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által az elmúlt öt évben hozott, legfontosabb és legrelevánsabb ítéletek áttekintése az egyes tagállamok vonatkozásában, tagállamonként, abc-sorrendben haladva. A szerző fókusza a munka világában az egyenlő bánásmód területén felmerült ügyekre összpontosult, amelyek az adott tagállamban zajló kiemelkedő munkajogi jogvitákra terjedtek ki, különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetés tilalmára. A szerzőnek nem szándéka az ismertetett ítéletek minősítése, rendszerezése, mint ahogy az sem, hogy azokból akár jogi, akár társadalompolitikai következtetéseket vonjon le, vagy azokról összehasonlító elemzést készítsen a terjedelmi korlátokra is figyelemmel. A tanulmány célja alapvetően az EU-tagállamokban történt jogesetek rövid, mintegy felvillantásszerű ismertetése, listázása tanulságul, a konkrét esetek pedig referenciaként szolgálhatnak Magyarország és a magyar jogászok számára i...
ez alapján felállított, új intézmények (Országos Fogyatékosügyi Tanács és Országos Fogyatékosügyi... more ez alapján felállított, új intézmények (Országos Fogyatékosügyi Tanács és Országos Fogyatékosügyi Program) és új intézkedési terv (Kormány középtávú intézkedési terve) került megalkotásra. Itt jegyzem meg, hogy a szakirodalom 2003 óta több helyütt az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályt16 azonosítja az esélyegyenlőségi törvénnyel, annak ellenére, hogy a Fot-ot már évekkel korábban esélyegyenlőségi törvényként azonosították: magában a miniszteri indokolásban "fogyatékosok esélyegyenlőség-törvényéről" van szó. A történeti és jogfejlődési hűség érdekében inkább ragaszkodom az esélyegyenlőségi törvény elnevezéshez, mertamint az az értekezésemből kiderül-a Főt. több, mint az egyenlő bánásmód garantálása a fogyatékos emberek számára. Az Európai Unió támogatásai (a Strukturális Alapokból, a Közösségi Kezdeményezések révén, stb.) nyújtotta lehetőségek minél sikeresebb felhasználása csak erős és szervezett civil mozgalommal, szervezeti hálóval lehetséges. Ehhez azonban az kell, hogy ismerjük az uniós jogi logikát és fejleményeket, amelyek jellemzőek és a továbblépés szempontjából tisztább képet adnak a jogalkotók számára. Úgy gondolom, hogy a fogyatékosügy és az idősügy összekapcsolása indokolt-bár természetesen ennek vannak vitatható része(i)-, mert világos számomra, hogy a fogyatékos emberek iránti érdeklődés és figyelem csak akkor emelhető a társadalmi érdeklődés középpontjába, ha az emberek egyre nagyobb része látja be, hogy ő maga személyesen is érintetté válhat, és nem csupán úgy vélik, hogy vannak olyanok, akik nem voltak "szerencsések" és "nyomorékká" váltak. Világossá kell tenni, hogy egy öregedő társadalomban-márpedig hazánk különösen az-, az emberek egyre nagyobb hányada válik fogyatékossá, különösen, ha tudjuk, hogy a fogyatékosságok döntően az aktív kor végén alakulnak ki. Ez egyrészt azért fontos, mert az OECD véleménye szerint a jelenlegi (foglalakoztatási, társadalmi) tendenciák változatlansága mellett az aktív, idősebb munkavállalók (50-64 évesek) arányát a mostani 38%-ról meg kellene duplázni (pontosabban: 70%-ra emelni) a társadalmi rendszerek fenntarthatósága érdekében a következő néhány évtizedben. Ennek átgondolása azért is sürgető, mert az OECD országaiban a GDP növekedés/fő/év 2000 és 2030 között csupán 1,7%/év lesz, ami az 1970 és 2000 közötti mért átlagos növekedésnek csak közel a 30%-a.17 Az emberek mindenhol hasonló döntéseket hoznak élet és halál kérdésében. A döntéseket egyéni szinten hozzák meg, azonban azok költségei mindenkit érintenek, legalábbis a jelenlegi körülmények között. "Ha választani kell a halál és az élet orvosi beavatkozással való meghosszabbítása között, a legtöbb ember az utóbbit választja, még akkor is, ha a kezelés következtében életének minősége ilyen-olyan mértékben romlik majd. Amennyiben sokan döntenek úgy, hogy még tíz évvel meghosszabbítják az életüket, azon az áron, hogy szervezetük működőképessége, mondjuk, harminc százalékkal csökken, a társadalom egésze kénytelen lesz viselni az életben tartásukból származó terheket. [...] minek folytán az összlakosság átlagos életminősége átlagosan rosszabb lesz. [...] Az idős szülőkkel való törődés máris egyre több ma élő ember számára válik elsődleges fontosságú tevékenységgé a gyermeknevelés helyett. Megeshet, hogy a jövőben a fiatalok valósággal szolgaként lesznek kénytelenek gondoskodni a rájuk szoruló felmenőik két, három, vagy akár négy generációjáról."18 A nagy kérdések mindig elvontak, azonban következményeik nagyon is valóságosak. Számomra igazak Sen gondolatai: "Mint gondolkodó teremtmények, képesek vagyunk arra, hogy elgondolkodjunk mások életén. Nem csak azokkal a szenvedésekkel kapcsolatban kell felelősséget éreznünk, amelyeket esetleg tulajdon magatartásunk okozott (habár ez is nagyon fontos lehet), hanem azokkal a nyomorúságokkal kapcsolatban is, amelyeket magunk körül látunk, és amelyeket hatalmunkban áll orvosolni. Ez a felelősségérzet természetesen nem az egyetlen figyelmet érdemlő megfontolás, de ha elutasítjuk ezt az 16 2003 évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 17 OECD (Living)-"On the basis of unchanged patterns, OECD analysis shows, GDP growth per capita in the OECD area could shrink to around 1.7% per year over the next three decades, about 30% below the average annual rates witnessed
I will try to demonstrate that human foetuses are, in fact, the last forgotten people in our soci... more I will try to demonstrate that human foetuses are, in fact, the last forgotten people in our society, even though it is not widely recognised in terms of legal perspective. I will also try to reveal that there is an existing and real difference as well as, more importantly, an inherent conflict, if not a real and undeniable paradox, between the notions of persons and human beings when it comes to international law. My aim in this paper is to challenge and strengthen this new kind of approach by contributing to completing general human rights altogether. In this paper I will try to focus solely on the legal arguments pro and contra on the right to life and will further consider the relevant international laws, covenants and legal texts themselves alongside some notable commentaries for the sake of exceptionally and clearly understood human rights
Az írás célja az Európai Unió Bírósága, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága álta... more Az írás célja az Európai Unió Bírósága, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által az elmúlt öt évben hozott, legfontosabb és legrelevánsabb ítéletek áttekintése az egyes tagállamok vonatkozásában, tagállamonként, abc-sorrendben haladva. A szerző fókusza a munka világában az egyenlő bánásmód területén felmerült ügyekre összpontosult, amelyek az adott tagállamban zajló kiemelkedő munkajogi jogvitákra terjedtek ki, különös tekintettel a hátrányos megkülönböztetés tilalmára. A szerzőnek nem szándéka az ismertetett ítéletek minősítése, rendszerezése, mint ahogy az sem, hogy azokból akár jogi, akár társadalompolitikai következtetéseket vonjon le, vagy azokról összehasonlító elemzést készítsen a terjedelmi korlátokra is figyelemmel. A tanulmány célja alapvetően az EU-tagállamokban történt jogesetek rövid, mintegy felvillantásszerű ismertetése, listázása tanulságul, a konkrét esetek pedig referenciaként szolgálhatnak Magyarország és a magyar jogászok számára i...
Uploads
Papers by László Lovászy