Papers by Franciska Hornyák-Kövi
The volume Indigenous Perspectives of North America is an international collection of studies whi... more The volume Indigenous Perspectives of North America is an international collection of studies which aims at representing how the different social sciences and philological disciplines see the culture and the cultural role of indigenous peoples in North America. The volume consists of four main sections, namely: 1. Wider Perspectives, 2. The Representation of Aboriginals in Literature, Fine Arts and Cinema, 3. Culture and Identity, 4. History and Policy Making. Nathan Kowalsky’s article, entitled “Between Relativism and Romanticism: Traditional Ecological Knowledge as Social Critique” (2–31), opens the volume. This study deals with environmental issues concerning the life of native Canadians. According to Kowalsky, a good model is absolutely necessary for us to understand the knowledge of the native people – which is why the article focuses on the so-called Traditional Ecological Knowledge (TEK), which the author construes and presents as an important aspect of Canadian conservation ...
XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2021
XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2021
A posztmodern globalizált világban elengedhetetlen, hogy megismerjük a rajtunk kívüli, távoli cso... more A posztmodern globalizált világban elengedhetetlen, hogy megismerjük a rajtunk kívüli, távoli csoportokat, azok vallását és gondolkodásmódját. Szükség van egy vallási elfogultságtól mentes, minden világnézet számára elfogadható objektív, a mai tudományosság követelményeinek megfelelő kulturális kép kialakítására, valamint a világvallások felekezet- és világnézet semleges tanítására. Bele kell tanulnunk abba a helyzetbe, hogy olyan világrészben élünk, utazunk és dolgozunk, ahol a határok nem olyan élesek. A globalizáció, a megnövekedett mobilitás következtében a nemzeti kultúrák mellett az interkulturális együttélés mintái is megjelennek. Meg kell tanulnunk azt, hogyan bánjunk más vallási-kulturális csoportokkal, mivel a tőlünk eltérő kultúrák megismerése nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. A tanulmány középpontjában a multikulturalitás, illetve a kulturális sokszínűség áll.
Vigilia, 2021
Az azték nagybirodalom megdöntőjét, Hernando Cortés-t (1485‒1547) újvilági tevékenysége során min... more Az azték nagybirodalom megdöntőjét, Hernando Cortés-t (1485‒1547) újvilági tevékenysége során mindig kísérték egyházi személyek, s ő mindig tisztelettel volt irántuk. E klerikusok között kiemelkedően fontos szerepet játszottak a ferencesek, a mexikói őslakosság fő térítői, akik korai működését hathatósan segítette elő az őket különösen becsülő katonai-politikai vezető Cortés. Jelen tanulmányban az anáhuaci ferences misszió kezdeteit, nehézségeit és sikereit, valamint a Kisebb Testvérek térítői mentalitását szeretnénk röviden bemutatni, különösen e rend történetíróinak néhány műve és más korai ‒ egyházi és világi ‒ dokumentumok alapján.
Lélekenciklopédia IV. kötet, 2021
A 2005-ben kezdődő Lélekenciklopédia projekt 2014 végén fejeződött be. A többkötetes mű a világ n... more A 2005-ben kezdődő Lélekenciklopédia projekt 2014 végén fejeződött be. A többkötetes mű a világ nagy vallásaiban, filozófiáiban megjelenő lélekelképzelések sokszínű világába vezeti el az olvasót. A Lélekenciklopédia interdiszciplináris karaktere a tanulmányok és tudományterületek összetettségében is megmutatkozik, általános műveltséget formáló, tanító, szórakoztató és tudományos egyaránt.
VOLUME OF THE 10TH JUBILEE CONFERENCE OF JUNIOR THEOLOGIANS AND DOCTORAL STUDENTS, 2021
Tanulás időskorban – A Harmadik Kor Egyeteme szemináriumainak tapasztalatai • Kovács Zsuzsa, Bene Ágnes, Schiller Emese, Hornyák-Kövi Franciska, 2020
Az elmúlt évtizedekben Európa-szerte megfigyelhetővé vált az átlagos élettartam megnövekedése, am... more Az elmúlt évtizedekben Európa-szerte megfigyelhetővé vált az átlagos élettartam megnövekedése, aminek egyik fontos következményeként jelentős mértékben megnőtt az időskorúak száma (Kotzeva, 2018). Valószínűsíthető, hogy hazánkban 2060-ra a lakosság közel egyharmada 65 év feletti felnőttből fog állni (Monostori, 2015). Ezekre a társadalmi változásokra reflektálva terjedtek el olyan jellegű oktatáspolitikai törekvések, amelyek többek között az aktív időskor támogatásának fontosságát hangsúlyozták (Escuder–Esteller-Curto, 2013). Ennek köszönhetően egyre inkább tapasztalhatóvá vált az időskorúak különböző edukációs képzéseken való részvételének növekvő tendenciája (Berndt, 2003). Az idősödő populáció számára kialakított oktatási programok közé tartozik a nemzetközileg is elterjedt Harmadik Kor Egyetemeinek mozgalma, amely elsősorban az időskorú állampolgárok nonformális keretek között zajló minőségi tanulási folyamatát kívánja propagálni (Gil–Siguencia–Nowacka, 2013).
Kulturális sokszínűség az oktatásban, 2021
A posztmodern globalizált világban elengedhetetlen, hogy megismerjük a rajtunk kívüli, távoli cso... more A posztmodern globalizált világban elengedhetetlen, hogy megismerjük a rajtunk kívüli, távoli csoportokat, azok vallását és gondolkodásmódját. Szükség van egy vallási elfogultságtól mentes, minden világnézet számára elfogadható objektív, a mai tudományosság követelményeinek megfelelő kulturális kép kialakítására, valamint a világvallások felekezet-és világnézet semleges tanítására. Bele kell tanulnunk abba a helyzetbe, hogy olyan világrészben élünk, utazunk és dolgozunk, ahol a határok nem olyan élesek. A globalizáció, a megnövekedett mobilitás következtében a nemzeti kultúrák mellett az interkulturális együttélés mintái is megjelennek. Meg kell tanulnunk azt, hogyan bánjunk más vallási-kulturális csoportokkal, mivel a tőlünk eltérő kultúrák megismerése nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. A tanulmány középpontjában a multikulturalitás, illetve a kulturális sokszínűség áll. Kulcsszavak: kulturális sokszínűség; multikulturális oktatás; felnőttkori tanulás
Central European Journal of Canadian Studies, 2018
A 12. században a ma aztékként ismert csoport elindult az azonosíthatatlan elhelyezkedésű, mítiku... more A 12. században a ma aztékként ismert csoport elindult az azonosíthatatlan elhelyezkedésű, mítikus Aztlánból Mexikó középső része felé. Ebben az időben azonban még nem lehetett egy konkrét népről beszélni, csupán különböző csoportokról. E törzsek -például mesikák -vándorlásaik során összefogtak, és egymással szövetséget alkotva egyetlen néppé váltak. Az 'azték' kifejezésen tehát az Aztlánból a Mexikói-völgybe vándorolt összes népet együttesen kell érteni. Az aztékok 1325-ben érkeztek meg a Mexikói-völgybe, de érkezésük előtt már számos mezoamerikai kultúra lakta ezt a területet.
Alighanem most sok irodalomkedvelőnek fogok csalódást okozni, sőt talán felháborodást is kiváltok... more Alighanem most sok irodalomkedvelőnek fogok csalódást okozni, sőt talán felháborodást is kiváltok bennük, de előre kell bocsátanom, hogy az úgynevezett „talamoni hosszúmondat”, amelyet a szerző előszeretettel használ műveiben, nem áll közel hozzám. Hiába próbálkoztam olyan írásaival, amelyek erre a jellegzetességre épülnek, bennem inkább a túlzsúfoltság érzését keltették, mintsem a szöveg megértését segítették volna elő. Ez a hozzáállásom ugyanakkor nem kérdőjelezi meg azt a megállapítást, hogy Talamon Alfonz a kortárs magyar próza egyik legjelentősebb alakja, amit kiválóan bizonyít itt vizsgált két alkotása. Az Egy lakás elhagyása és az Apám szeretője címet viselő munkái életében nem kötetben jelentek meg, hanem folyóiratokban; az előbbi az Irodalmi Szemlében, az utóbbi az Új Forrásban kapott helyet.
„… hatan voltak, négyen a kezekre és lábakra és egy másik a torokra és a hatodik a bőr felvágásár... more „… hatan voltak, négyen a kezekre és lábakra és egy másik a torokra és a hatodik a bőr felvágására és a szív kitépésére és arra, hogy bemutassa azt a démonnak.”
Ez csak egy azon számos forrás idézetei közül, amit a spanyol hódítók hagytak örökségül az utókorra. A fejlődő Azték Birodalomnak a spanyol behatolás vetett véget, amikor 1520-ban Hernán Cortes vezetésével spanyol csapatok érkeztek Tenochtitlánba, az azték fővárosba, majd az utolsó azték uralkodó, Moctezuma halála után, 1521-ben spanyol gyarmattá tették a területet.
Uploads
Papers by Franciska Hornyák-Kövi
Ez csak egy azon számos forrás idézetei közül, amit a spanyol hódítók hagytak örökségül az utókorra. A fejlődő Azték Birodalomnak a spanyol behatolás vetett véget, amikor 1520-ban Hernán Cortes vezetésével spanyol csapatok érkeztek Tenochtitlánba, az azték fővárosba, majd az utolsó azték uralkodó, Moctezuma halála után, 1521-ben spanyol gyarmattá tették a területet.
Ez csak egy azon számos forrás idézetei közül, amit a spanyol hódítók hagytak örökségül az utókorra. A fejlődő Azték Birodalomnak a spanyol behatolás vetett véget, amikor 1520-ban Hernán Cortes vezetésével spanyol csapatok érkeztek Tenochtitlánba, az azték fővárosba, majd az utolsó azték uralkodó, Moctezuma halála után, 1521-ben spanyol gyarmattá tették a területet.