Magyar-szlovák kapcsolatok 1939-1941 között a két állam diplomáciai irataiban* 1918 után a szlová... more Magyar-szlovák kapcsolatok 1939-1941 között a két állam diplomáciai irataiban* 1918 után a szlovákok jelentős része meg volt győződve róla, hogy az új csehszlovák államiság átmeneti. 1 Az 1920-as évek közepére bizonyossá vált, hogy Csehszlovákia nem adja meg azt a politikai, közigazgatási és gazdasági önállóságot a szlovákoknak, amit eredetileg ígértek. Ekkortól kezdett formálódni a szlovák autonomista mozgalom, kezdetben Andrej Hlinka, majd Jozef Tiso vezetésével. A szakítás 1938-ra vált időszerűvé. 1938. szeptember 29-én Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország részvételével aláírták a müncheni egyezményt, ennek eredményeként a nyugati hatalmak hozzájárultak ahhoz, hogy a Szudéta-vidék Németországhoz kerüljön. A lengyel és magyar követelésekről csak az egyezmény függelékében esett szó. Eszerint az érintett államoknak a csehszlovák kormánnyal kétoldalú tárgyalásokat kellett kezdeményezniük, s amennyiben ezek nem járnak sikerrel, akkor kerülhet a kérdés a nagyhatalmak elé. 1938. október 6-án Zsolnán a szlovák politikai pártok kikiáltották az autonóm Szlovákiát, melynek első kormánya másnap megalakult Csehszlovákia államalakulatán belül. A miniszterelnök Jozef Tiso, a Szlovák Néppárt elnöke lett. Az ország neve is Cseh-Szlovák Köztársaságra módosult. Csak a külügyek, a honvédelem és a pénzügy maradt közös Prágával. 1938. október 9-én Rév-Komáromban magyar-cseh-szlovák tárgyalások kezdődtek, amelyek végül eredménytelenül zárultak. A két vitázó kormány október 28-29-én felkérte Németországot és Olaszországot ítéletük meghozatalára. A döntőbírósági ítélet a még vitatott területek és főleg a határ menti fontos városok miatt vált szükségessé. Körülbelül hétszáz négyzetkilométernyi terület volt a két delegáció elképzelései közötti különbség. Ha a magyarok elfogadták volna a kisebb területet, akkor kétoldali megegyezés is létrejöhetett volna. Nem így történt; a tárgyalófelek a nagyhatalmak és a tengelyhatalmak segítségét kérték. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-palotában a német-olasz vegyes bizottság kijelölte az új magyar-cseh-szlovák határt. Magyarország az első bécsi döntés 2 értelmében 11 830 négyzetkilométernyi területsávot kapott vissza valamivel több mint egymillió lakossal, melyből 86 százalék magyar nemzetiségű volt. Pozsony és Nyitra Cseh-Szlovákiánál maradt, míg Kassa, Ungvár és Munkács Magyarországhoz került.
időszak történetéről. Jelen munkámban ezért arra törekedtem, hogy a Budapest és Pozsony közötti é... more időszak történetéről. Jelen munkámban ezért arra törekedtem, hogy a Budapest és Pozsony közötti érintkezéseket, a hivatalos tárgyalásokat, vagy a bizalmas megbeszéléseket a magyar, illetve szlovák források együttesének felhasználásával rekonstruáljam. Jelen munka célja részben annak feltárása, hogy milyen politikai tartalommal telítődött Budapest és Pozsony viszonya a diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, valamint a reciprocitás romboló hatásának és a kétoldalú kapcsolatok alakulásának bemutatása 1944-ig terjedően. A témát diplomáciai, és politikatörténeti aspektusból kívánom bemutatni. A munkámban felsorakoztatott fejezeteken keresztül szerettem volna érzékeltetni a szlovák-magyar feszültségek mibenlétét és intenzitását. Remélem, hogy munkám hozzájárul a magyar-szlovák viszony történetének átfogóbb és részletesebb megismeréséhez, és a kutatási eredmények széles szakmai körben való ismertetése fontos adalékul szolgál a háború alatti magyar külpolitikáról folyó szakmai diskurzus árnyalásához. A szlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok az 1941 és 1944 közötti periódusra vonatkozóan eddig egyáltalán nem voltak feldolgozva. Munkámmal ezt a hiányt szeretném pótolni. 1921-ben a magyar nemzetiségűek száma 651 ezerre (21,7 százalék) apadt, a szlovák nemzetiségű lakosságé viszont 1 952 000 főre (65,1 százalék) nőtt. A többi szlovákiai nemzetiség lélekszáma szintén megfogyatkozott. A csehek számát a Szlovákiába történő jelentős számú hivatalnokréteg és katonatiszt beköltözése közel 73 ezerre növelte (2,4 százalék). 5
A közigazgatás történeti változásai Észak(kelet)- Magyarországon a modern korban
Az 1918-as esztendő sorsfordító időszak volt Magyarország történelme szempontjából. 1918 tavaszán... more Az 1918-as esztendő sorsfordító időszak volt Magyarország történelme szempontjából. 1918 tavaszán még úgy tűnt, hogy az első világháború balkáni és keleti hadszínterein aratott győzelmekkel az Osztrák-Magyar Monarchiának sikerült letörnie a szerb és román háborús célokat, illetve semlegesíteni a nálánál sokkal hatalmasabb cári Oroszországot a breszt-litovszki béke aláírásával 1918. március 3-án. A hadihelyzet azonban ősszel drámaian megváltozott. A dualista állam legfőbb szövetségese, a császári Németország vereséget szenvedett a nyugati fronton, Olaszországban pedig az angol és francia alakulatokkal kiegészített olasz haderő a Vittorio Venetó-i csatában megsemmisítő csapást mért az osztrák-magyar hadseregre. Ezen események következében a monarchia felbomlása elkerülhetetlen volt. 1918. október 28-án Prágában kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot, aminek vezetői területi igénnyel léptek fel Magyarországgal szemben a történeti Felvidékkel kapcsolatosan. Edvard Beneš már 1918. november 6-án azért sürgette Georges Clemenceau francia miniszterelnököt egy jegyzékében, hogy az antant nevében a csehszlovák hadsereg megszállhassa Pozsonyt, Komáromot, Esztergomot, Vácot, Rimaszombatot, Kassát, Csapot, Máramarosszigetet és Eperjest. 1 Az új magyar kormány, Károlyi Mihály és minisztereinek nagyobb része háborúellenes volt, akik a vitás kérdéseket nem fegyveres konfliktusok árán, hanem tárgyalásos úton kívánták rendezni. A kormány egy békés, parlamentáris, demokratikus állam képét kívánta az antanthatalmak felé mutatni, amelyben a győztesek már nem ellenséget, hanem egy majdani szövetségest látnak, ezért fontosnak tartották a történelmi Magyarország nemzetiségeivel a tárgyalások megindítását, ennek a politikának következtében kerültek képbe a szlovákok és szlovjákok. A Kelet-Szlovák Népköztársaság (vagy miként a korban hívták, Szlovák, illetve "Tót" Népköztársaság vagy Szlovják Népköztársaság) 1918-as kikiáltásának megértéséhez egészen a 19. század második feléig kell visszanyúlni. Ekkor jelent meg ugyanis az első irodalmi mű, amely a kelet-szlovák mozgalom
The subject introduced herein is not well known in Slovak and Hungarian historiography, and has b... more The subject introduced herein is not well known in Slovak and Hungarian historiography, and has been inquired into on the basis of new documents. In their reports from the years 1939-1941 until the very end, Soviet diplomats dealt with Slovak and Hungarian relations, and therefore this material serves as an interesting contribution toward understanding the relations between these two states. Slovakia's foreign policy was hoping that the Soviet Union as a Slavic brother state would support Slovakia in the Hungarian-Slovak conflict. The rivalry between Hungary and Slovakia, when both states since 1939 were attempting to gain Hitler's favor, eventually led to them even attempting to win points to military domain. Thus, both of the states became ensnared in the war against the Soviet Union, an effort which other satellite states also joined. According to Jozef Tiso, Slovakia needed to enter the war against the Soviet Union because it could thus gain a basis from which to regain its territories that had been annexed to Hungary. The relationship between both states was from the point of view of the foreign policy of the Soviet Union important because it was able to thus gain information about Germany, or as the case may be, it was able to restrain them from declaring war.
We undertook a population-based, case-control study to examine a dose-response relationship betwe... more We undertook a population-based, case-control study to examine a dose-response relationship between alcohol intake and risk of ischemic stroke in Koreans who had different alcoholic beverage type preferences than Western populations and to examine the effect modifications by sex and ischemic stroke subtypes. Cases (n = 1,848) were recruited from patients aged 20 years or older with first-ever ischemic stroke. Stroke-free controls (n = 3,589) were from the fourth and fifth Korean National Health and Nutrition Examination Survey and were matched to the cases by age (±3 years), sex, and education level. All participants completed an interview using a structured questionnaire about alcohol intake. Light to moderate alcohol intake, 3 or 4 drinks (1 drink = 10 g ethanol) per day, was significantly associated with a lower odds of ischemic stroke after adjusting for potential confounders (no drinks: reference; <1 drink: odds ratio 0.38, 95% confidence interval 0.32-0.45; 1-2 drinks: 0.45...
Prague Papers on the History of International Relations, 2015
The events of the Slovak-Hungarian "Little War" are closely connected to the circumstan... more The events of the Slovak-Hungarian "Little War" are closely connected to the circumstances of Hungary's re-annexation of Sub-Carpathia in March 1939, which took place under the motto of re-establishing a common Hungarian-Polish border. Corps belonging to the Carpathian section of the Hungarian army advanced into Sub-Carpathia and then proceeded to attack Slovak territories. Hungary's official explanation for its occupation of Sub-Carpathia ran as follows: since Slovakia has become an independent state and thus Czechoslovakia no longer exists as a state, the Viennese arbitration is no longer valid. Hungary has won the right to exercise its claim to Sub-Carpathia. The military conflict between Slovakia and Hungary came to an end when Germany intervened and ordered the two parties to conduct bilateral negotiations with a view to reaching an agreement. At the negotiations on March 28, 1939, the parties agreed to end hostilities and to establish a neutral zone between t...
Budapest government established between 1918–1922 their own irredentist organizations and support... more Budapest government established between 1918–1922 their own irredentist organizations and supported movements, which tried to undermine the idea of Czecho-Slovak statehood. Between the two word wars the idea of acquiring Upper Hungary became the objective number one regarding Hungarian revision, engaging the atention of both the political and military circles. Hungarian leadership made every effort all along to cross the rapprochment of the Czech and Slovak nations. Especially the groups of emigrants, who had voluntarily or involuntarily left the territory of the emerging Czechoslovak Republic, became substantially engaged in this direction. For Budapest was the best person highly educated and ambitious priest František Jehlička. In my study, I tried to give an objektive illustration about Jehlička life between (1918–1938) who played a significant but very controversial role in this action. Jehlička was not one of the new faces in Slovak politics. In 1906, he was already elected as ...
After concluding the Molotov-Ribbentrop Pact, the Soviet Union unexpectedly became an ally of the... more After concluding the Molotov-Ribbentrop Pact, the Soviet Union unexpectedly became an ally of the Slovaks. Slovak political decision-makers evaluated this act as a “historic turnaround”, which then enabled the realization of mutual solidarity between Germany and Russia. Soviet diplomats characterized Slovakia in their reports as a “gate facing the Balkans” and as an “eye” into the Western half of Europe. Slovak politicians saw in their relationship with the Soviet Union the possibility to seek a counterbalance against the German influence that was encumbering the country. Slovakia’s foreign policy was hoping that the Soviet Union as a Slavic brother state would support Slovakia in the Hungarian-Slovak conflict. The rivalry between Hungary and Slovakia, when both states had been attempting to gain Hitler’s favour since 1939, eventually led to their attempting to win points to military domain. Thus, both of the states became ensnared in the war against the Soviet Union, an effort whic...
In 1956, the Czechoslovak authorities successfully suppressed all traces of a potential uprising.... more In 1956, the Czechoslovak authorities successfully suppressed all traces of a potential uprising. It can be stated that peace was not seriously disturbed in both the Czech and the Slovak territories, and no significant movement took place. The Czechoslovak society was not yet prepared for a political turn-over in the 50’s. The cautious change of direction in 1953 and the economic reforms had borne their fruits by 1956, which prevented the spread of the revolution to Czechoslovakia. The pull and let go tactic of the authorities worked. Czechoslovakia pulled through the critical year of 1956 and she got stronger. Slovak Hungarians could choose between their survival as a minority and an uprising in autumn 1956. A sober deliberation excluded all steps leading to a Hungarian revolution. The Slovak Hungarians still had vivid memories of suffering, which they experienced after 1945. Worries of being accused of irredentism were strong and any support of Hungarian revolution was unthinkable.
A dokumentumok kivalogatasa szisztematikus leveltari kutatasok reven valosult meg a targykorhoz t... more A dokumentumok kivalogatasa szisztematikus leveltari kutatasok reven valosult meg a targykorhoz tartozo leveltari fondok modszeres atnezesevel es a kigyűjtott anyag valogatasaval. Terveimben szerepel, hogy amennyiben sikerul a forraskiadvany nyomdai munkaihoz anyagi tamogatast szereznem, azt szlovak es magyar nyelven is megjelentetem. Munkamat a szlovak es magyar fel kozotti eddigi feszult viszony oldasara szeretnem felhasznalni. Szeretnem elerni, hogy a korabbi tortenelmi felreertesek es ferditesek vegre tisztazodjanak es a ket nep kozotti kozeledest, multjuk es tortenelmuk objektiv feltarasaval elősegithessem. A forraskiadvanyom időszerűseget noveli, hogy az 1939-1944 kozotti szlovak-magyar kapcsolatok tudomanyos feltarasa csak bizonyos resztemak foldolgozasakent keszult el. A szlovak-magyar kapcsolatok kutatasa e rovid időszakra vonatkozolag a mai napig sem tortent meg. A ket erdekelt allam torteneszei a szlovak-magyar diplomaciai kapcsolatok temakoreben eddig nem jelenthettek me...
Magyar-szlovák kapcsolatok 1939-1941 között a két állam diplomáciai irataiban* 1918 után a szlová... more Magyar-szlovák kapcsolatok 1939-1941 között a két állam diplomáciai irataiban* 1918 után a szlovákok jelentős része meg volt győződve róla, hogy az új csehszlovák államiság átmeneti. 1 Az 1920-as évek közepére bizonyossá vált, hogy Csehszlovákia nem adja meg azt a politikai, közigazgatási és gazdasági önállóságot a szlovákoknak, amit eredetileg ígértek. Ekkortól kezdett formálódni a szlovák autonomista mozgalom, kezdetben Andrej Hlinka, majd Jozef Tiso vezetésével. A szakítás 1938-ra vált időszerűvé. 1938. szeptember 29-én Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország részvételével aláírták a müncheni egyezményt, ennek eredményeként a nyugati hatalmak hozzájárultak ahhoz, hogy a Szudéta-vidék Németországhoz kerüljön. A lengyel és magyar követelésekről csak az egyezmény függelékében esett szó. Eszerint az érintett államoknak a csehszlovák kormánnyal kétoldalú tárgyalásokat kellett kezdeményezniük, s amennyiben ezek nem járnak sikerrel, akkor kerülhet a kérdés a nagyhatalmak elé. 1938. október 6-án Zsolnán a szlovák politikai pártok kikiáltották az autonóm Szlovákiát, melynek első kormánya másnap megalakult Csehszlovákia államalakulatán belül. A miniszterelnök Jozef Tiso, a Szlovák Néppárt elnöke lett. Az ország neve is Cseh-Szlovák Köztársaságra módosult. Csak a külügyek, a honvédelem és a pénzügy maradt közös Prágával. 1938. október 9-én Rév-Komáromban magyar-cseh-szlovák tárgyalások kezdődtek, amelyek végül eredménytelenül zárultak. A két vitázó kormány október 28-29-én felkérte Németországot és Olaszországot ítéletük meghozatalára. A döntőbírósági ítélet a még vitatott területek és főleg a határ menti fontos városok miatt vált szükségessé. Körülbelül hétszáz négyzetkilométernyi terület volt a két delegáció elképzelései közötti különbség. Ha a magyarok elfogadták volna a kisebb területet, akkor kétoldali megegyezés is létrejöhetett volna. Nem így történt; a tárgyalófelek a nagyhatalmak és a tengelyhatalmak segítségét kérték. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-palotában a német-olasz vegyes bizottság kijelölte az új magyar-cseh-szlovák határt. Magyarország az első bécsi döntés 2 értelmében 11 830 négyzetkilométernyi területsávot kapott vissza valamivel több mint egymillió lakossal, melyből 86 százalék magyar nemzetiségű volt. Pozsony és Nyitra Cseh-Szlovákiánál maradt, míg Kassa, Ungvár és Munkács Magyarországhoz került.
időszak történetéről. Jelen munkámban ezért arra törekedtem, hogy a Budapest és Pozsony közötti é... more időszak történetéről. Jelen munkámban ezért arra törekedtem, hogy a Budapest és Pozsony közötti érintkezéseket, a hivatalos tárgyalásokat, vagy a bizalmas megbeszéléseket a magyar, illetve szlovák források együttesének felhasználásával rekonstruáljam. Jelen munka célja részben annak feltárása, hogy milyen politikai tartalommal telítődött Budapest és Pozsony viszonya a diplomáciai kapcsolatok felvételét követően, valamint a reciprocitás romboló hatásának és a kétoldalú kapcsolatok alakulásának bemutatása 1944-ig terjedően. A témát diplomáciai, és politikatörténeti aspektusból kívánom bemutatni. A munkámban felsorakoztatott fejezeteken keresztül szerettem volna érzékeltetni a szlovák-magyar feszültségek mibenlétét és intenzitását. Remélem, hogy munkám hozzájárul a magyar-szlovák viszony történetének átfogóbb és részletesebb megismeréséhez, és a kutatási eredmények széles szakmai körben való ismertetése fontos adalékul szolgál a háború alatti magyar külpolitikáról folyó szakmai diskurzus árnyalásához. A szlovák-magyar diplomáciai kapcsolatok az 1941 és 1944 közötti periódusra vonatkozóan eddig egyáltalán nem voltak feldolgozva. Munkámmal ezt a hiányt szeretném pótolni. 1921-ben a magyar nemzetiségűek száma 651 ezerre (21,7 százalék) apadt, a szlovák nemzetiségű lakosságé viszont 1 952 000 főre (65,1 százalék) nőtt. A többi szlovákiai nemzetiség lélekszáma szintén megfogyatkozott. A csehek számát a Szlovákiába történő jelentős számú hivatalnokréteg és katonatiszt beköltözése közel 73 ezerre növelte (2,4 százalék). 5
A közigazgatás történeti változásai Észak(kelet)- Magyarországon a modern korban
Az 1918-as esztendő sorsfordító időszak volt Magyarország történelme szempontjából. 1918 tavaszán... more Az 1918-as esztendő sorsfordító időszak volt Magyarország történelme szempontjából. 1918 tavaszán még úgy tűnt, hogy az első világháború balkáni és keleti hadszínterein aratott győzelmekkel az Osztrák-Magyar Monarchiának sikerült letörnie a szerb és román háborús célokat, illetve semlegesíteni a nálánál sokkal hatalmasabb cári Oroszországot a breszt-litovszki béke aláírásával 1918. március 3-án. A hadihelyzet azonban ősszel drámaian megváltozott. A dualista állam legfőbb szövetségese, a császári Németország vereséget szenvedett a nyugati fronton, Olaszországban pedig az angol és francia alakulatokkal kiegészített olasz haderő a Vittorio Venetó-i csatában megsemmisítő csapást mért az osztrák-magyar hadseregre. Ezen események következében a monarchia felbomlása elkerülhetetlen volt. 1918. október 28-án Prágában kikiáltották a Csehszlovák Köztársaságot, aminek vezetői területi igénnyel léptek fel Magyarországgal szemben a történeti Felvidékkel kapcsolatosan. Edvard Beneš már 1918. november 6-án azért sürgette Georges Clemenceau francia miniszterelnököt egy jegyzékében, hogy az antant nevében a csehszlovák hadsereg megszállhassa Pozsonyt, Komáromot, Esztergomot, Vácot, Rimaszombatot, Kassát, Csapot, Máramarosszigetet és Eperjest. 1 Az új magyar kormány, Károlyi Mihály és minisztereinek nagyobb része háborúellenes volt, akik a vitás kérdéseket nem fegyveres konfliktusok árán, hanem tárgyalásos úton kívánták rendezni. A kormány egy békés, parlamentáris, demokratikus állam képét kívánta az antanthatalmak felé mutatni, amelyben a győztesek már nem ellenséget, hanem egy majdani szövetségest látnak, ezért fontosnak tartották a történelmi Magyarország nemzetiségeivel a tárgyalások megindítását, ennek a politikának következtében kerültek képbe a szlovákok és szlovjákok. A Kelet-Szlovák Népköztársaság (vagy miként a korban hívták, Szlovák, illetve "Tót" Népköztársaság vagy Szlovják Népköztársaság) 1918-as kikiáltásának megértéséhez egészen a 19. század második feléig kell visszanyúlni. Ekkor jelent meg ugyanis az első irodalmi mű, amely a kelet-szlovák mozgalom
The subject introduced herein is not well known in Slovak and Hungarian historiography, and has b... more The subject introduced herein is not well known in Slovak and Hungarian historiography, and has been inquired into on the basis of new documents. In their reports from the years 1939-1941 until the very end, Soviet diplomats dealt with Slovak and Hungarian relations, and therefore this material serves as an interesting contribution toward understanding the relations between these two states. Slovakia's foreign policy was hoping that the Soviet Union as a Slavic brother state would support Slovakia in the Hungarian-Slovak conflict. The rivalry between Hungary and Slovakia, when both states since 1939 were attempting to gain Hitler's favor, eventually led to them even attempting to win points to military domain. Thus, both of the states became ensnared in the war against the Soviet Union, an effort which other satellite states also joined. According to Jozef Tiso, Slovakia needed to enter the war against the Soviet Union because it could thus gain a basis from which to regain its territories that had been annexed to Hungary. The relationship between both states was from the point of view of the foreign policy of the Soviet Union important because it was able to thus gain information about Germany, or as the case may be, it was able to restrain them from declaring war.
We undertook a population-based, case-control study to examine a dose-response relationship betwe... more We undertook a population-based, case-control study to examine a dose-response relationship between alcohol intake and risk of ischemic stroke in Koreans who had different alcoholic beverage type preferences than Western populations and to examine the effect modifications by sex and ischemic stroke subtypes. Cases (n = 1,848) were recruited from patients aged 20 years or older with first-ever ischemic stroke. Stroke-free controls (n = 3,589) were from the fourth and fifth Korean National Health and Nutrition Examination Survey and were matched to the cases by age (±3 years), sex, and education level. All participants completed an interview using a structured questionnaire about alcohol intake. Light to moderate alcohol intake, 3 or 4 drinks (1 drink = 10 g ethanol) per day, was significantly associated with a lower odds of ischemic stroke after adjusting for potential confounders (no drinks: reference; <1 drink: odds ratio 0.38, 95% confidence interval 0.32-0.45; 1-2 drinks: 0.45...
Prague Papers on the History of International Relations, 2015
The events of the Slovak-Hungarian "Little War" are closely connected to the circumstan... more The events of the Slovak-Hungarian "Little War" are closely connected to the circumstances of Hungary's re-annexation of Sub-Carpathia in March 1939, which took place under the motto of re-establishing a common Hungarian-Polish border. Corps belonging to the Carpathian section of the Hungarian army advanced into Sub-Carpathia and then proceeded to attack Slovak territories. Hungary's official explanation for its occupation of Sub-Carpathia ran as follows: since Slovakia has become an independent state and thus Czechoslovakia no longer exists as a state, the Viennese arbitration is no longer valid. Hungary has won the right to exercise its claim to Sub-Carpathia. The military conflict between Slovakia and Hungary came to an end when Germany intervened and ordered the two parties to conduct bilateral negotiations with a view to reaching an agreement. At the negotiations on March 28, 1939, the parties agreed to end hostilities and to establish a neutral zone between t...
Budapest government established between 1918–1922 their own irredentist organizations and support... more Budapest government established between 1918–1922 their own irredentist organizations and supported movements, which tried to undermine the idea of Czecho-Slovak statehood. Between the two word wars the idea of acquiring Upper Hungary became the objective number one regarding Hungarian revision, engaging the atention of both the political and military circles. Hungarian leadership made every effort all along to cross the rapprochment of the Czech and Slovak nations. Especially the groups of emigrants, who had voluntarily or involuntarily left the territory of the emerging Czechoslovak Republic, became substantially engaged in this direction. For Budapest was the best person highly educated and ambitious priest František Jehlička. In my study, I tried to give an objektive illustration about Jehlička life between (1918–1938) who played a significant but very controversial role in this action. Jehlička was not one of the new faces in Slovak politics. In 1906, he was already elected as ...
After concluding the Molotov-Ribbentrop Pact, the Soviet Union unexpectedly became an ally of the... more After concluding the Molotov-Ribbentrop Pact, the Soviet Union unexpectedly became an ally of the Slovaks. Slovak political decision-makers evaluated this act as a “historic turnaround”, which then enabled the realization of mutual solidarity between Germany and Russia. Soviet diplomats characterized Slovakia in their reports as a “gate facing the Balkans” and as an “eye” into the Western half of Europe. Slovak politicians saw in their relationship with the Soviet Union the possibility to seek a counterbalance against the German influence that was encumbering the country. Slovakia’s foreign policy was hoping that the Soviet Union as a Slavic brother state would support Slovakia in the Hungarian-Slovak conflict. The rivalry between Hungary and Slovakia, when both states had been attempting to gain Hitler’s favour since 1939, eventually led to their attempting to win points to military domain. Thus, both of the states became ensnared in the war against the Soviet Union, an effort whic...
In 1956, the Czechoslovak authorities successfully suppressed all traces of a potential uprising.... more In 1956, the Czechoslovak authorities successfully suppressed all traces of a potential uprising. It can be stated that peace was not seriously disturbed in both the Czech and the Slovak territories, and no significant movement took place. The Czechoslovak society was not yet prepared for a political turn-over in the 50’s. The cautious change of direction in 1953 and the economic reforms had borne their fruits by 1956, which prevented the spread of the revolution to Czechoslovakia. The pull and let go tactic of the authorities worked. Czechoslovakia pulled through the critical year of 1956 and she got stronger. Slovak Hungarians could choose between their survival as a minority and an uprising in autumn 1956. A sober deliberation excluded all steps leading to a Hungarian revolution. The Slovak Hungarians still had vivid memories of suffering, which they experienced after 1945. Worries of being accused of irredentism were strong and any support of Hungarian revolution was unthinkable.
A dokumentumok kivalogatasa szisztematikus leveltari kutatasok reven valosult meg a targykorhoz t... more A dokumentumok kivalogatasa szisztematikus leveltari kutatasok reven valosult meg a targykorhoz tartozo leveltari fondok modszeres atnezesevel es a kigyűjtott anyag valogatasaval. Terveimben szerepel, hogy amennyiben sikerul a forraskiadvany nyomdai munkaihoz anyagi tamogatast szereznem, azt szlovak es magyar nyelven is megjelentetem. Munkamat a szlovak es magyar fel kozotti eddigi feszult viszony oldasara szeretnem felhasznalni. Szeretnem elerni, hogy a korabbi tortenelmi felreertesek es ferditesek vegre tisztazodjanak es a ket nep kozotti kozeledest, multjuk es tortenelmuk objektiv feltarasaval elősegithessem. A forraskiadvanyom időszerűseget noveli, hogy az 1939-1944 kozotti szlovak-magyar kapcsolatok tudomanyos feltarasa csak bizonyos resztemak foldolgozasakent keszult el. A szlovak-magyar kapcsolatok kutatasa e rovid időszakra vonatkozolag a mai napig sem tortent meg. A ket erdekelt allam torteneszei a szlovak-magyar diplomaciai kapcsolatok temakoreben eddig nem jelenthettek me...
Uploads
Papers by István Janek