Az elmúlt néhány évtizedben a tanulási motivációval foglalkozó kutatások számos, az osztálytermi ... more Az elmúlt néhány évtizedben a tanulási motivációval foglalkozó kutatások számos, az osztálytermi gyakorlatban alkalmazható eredményt hoztak, azonban ezek a tanári gyakorlatban alig realizálódtak. A jelenség magyarázata vélhetően részben a pedagógusok motivációval kapcsolatos nézeteihez köthető, amely meggátolja a kutatási eredmények befogadását. Munkánk a célelmélet keretei között felhalmozott tudás gyakorlatba való átültetésének lehetőségeit vizsgálja a pedagógusok nézőpontjából. A célelmélet keretében a TARGETS-dimenziók (Task, Authority, Recognition, Grouping, Evaluation, Time, Social Relationship) kínálnak keretet az osztálytermi gyakorlat motiválóvá tételéhez, de azt alig tanulmányozták eddig, hogy vajon a pedagógusok használhatónak tartják-e a szakirodalom által javasoltakat. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a tanárok miként vélekednek a TARGETS-dimenziók gyakorlati alkalmazásáról, valamint azt, hogy milyen tényezők befolyásolják véleményüket. Mintánk nem reprezentatív (n=12...
A középiskolások pszichés állapotának -köztük a szubjektív jóllét és befolyásoló tényezőinek -viz... more A középiskolások pszichés állapotának -köztük a szubjektív jóllét és befolyásoló tényezőinek -vizsgálata gyakori a pszichológiai és a neveléstudományi kutatásokban. A tanulók szubjektív jólléte, az iskolához való viszonya befolyásolja -többek között -társas kapcsolataik alakulását és az iskolai teljesítményüket. Az iskolai jóllét kialakulását elsősorban a személyi és a környezeti tényezők egysége határozza meg. Az iskolához és az iskolai élethez való viszonyulás az iskolakezdéstől folyamatosan változik, például az iskolába járás pozitív megítélése az életkor előrehaladtával csökken, serdülőkorban az iskolaiteljesítmény-elvárások miatt gyakran alakul ki szorongás és félelem , ami hatással van az iskolán kívüli és az iskola utáni életvezetésre is. Így kiemelten fontos a középiskola első és utolsó évében járók körében felmérni azokat a pozitív pszichológiai erőforrásokat, amelyekkel a serdülők rendelkeznek. Mindezt annak érdekében, hogy meghatározzuk, vajon élettel való elégedettségükkel és észlelt tanulmányi teljesítményükkel milyen tényezők hozhatók összefüggésbe, hiszen ennek megállapítása amellett, hogy pozitív pszichológiai szemlélettel közelít a serdülőkori változásokhoz, iskolai keretben is felmérhetővé teszi, mely erőforrásokkal rendelkeznek a serdülők, valamint mely erőforrások állhatnak összefüggésben észlelt tanulmányi eredményességükkel, sikerességükkel. A korábbi kutatások rávilágítanak arra is, hogy a személyes tényezők mellett környezeti tényezők is hozzájárulnak az iskolához való viszonyhoz, teljesítményhez , azonban jelen tanulmányban a környezeti tényezők vizsgálatára nem térünk ki.
The digital learning instituted in Hungary in the spring of 2020 to halt the spread of the corona... more The digital learning instituted in Hungary in the spring of 2020 to halt the spread of the coronavirus there arguably encountered stumbling blocks as regards disadvantaged students. However, we have no information about the details, and mitigating these disadvantages is therefore fraught. The aim of our research is to shed light on the experience of digital learning among disadvantaged students. We analysed responses to an online questionnaire completed by teachers at 48 of Hungary’s after-school programmes (ASPs) who were in contact with over 1000, mostly disadvantaged children. We discussed the questionnaire-based analysis with ten ASP representatives in online workshops. In addition to ICT devices and Internet access, the lack of a learning space is also worth considering in promoting the establishment of objective conditions. In maintaining contact with parents, it is recommended that communication habits that differ from those of the middle class should be taken into account. D...
A tanodamozgalom a magyar oktatási rendszer méltányossági problémáira adott válaszok egyikének te... more A tanodamozgalom a magyar oktatási rendszer méltányossági problémáira adott válaszok egyikének tekinthető. A tanodaszféra a jelenleg több mint 5000 gyermeket és fiatalt ér el, így napjainkban a legtöbb tanulót támogató hátránykompenzáló kezdeményezés. A tanodák legfontosabb finanszírozási hátterét a közelmúltig rövidtávú európai uniós forrásokra épülő pályázatok biztosították. E forrásokat 2019-től állami források váltották fel, amelyek vélhetően kedveznek a tanodák stabil, kiszámítható működésének. E változás lehetővé teszi, hogy a finanszírozási nehézségek helyett szakmai kérdések kerüljenek a tanodákról szóló diskurzus fókuszába. Szakirodalmi áttekintésünk célja e diskurzus elindítása. A szakmai kérdések kontextusának megteremtése céljából írásunkban definiáljuk a tanodát, kitérve a tanodaszféra heterogenitásának fontosabb szempontjaira, majd röviden ismertetjük a tanodamozgalom hazai történetét a finanszírozás kérdéseit a középpontba helyezve, mivel ez alapvetően meghatározta a ...
A longitudinális kutatás célja a szociálisprobléma-megoldás elsősorban nem szerinti jellemzőinek ... more A longitudinális kutatás célja a szociálisprobléma-megoldás elsősorban nem szerinti jellemzőinek és különbségeinek vizsgálata volt 9–10. évfolyamos középiskolások és 1–2. éves egyetemisták körében. E különbségek mellett elemeztük az életkori sajátosságokat és azok változásait is. A problémamegoldás jellemzőinek mérésére az SPSI–R-t (Social Problem-Solving Inventory–Revised, D’Zurilla et al., 2004; Kasik et al., 2010) és a NEGORI-t (Negatív problémaorientáció, Kasik et al., 2018) alkalmaztuk. Mindkét mérőeszköz – akárcsak a korábbi elemzések során – e kutatásban is jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezett. A szociálisprobléma-megoldás életkori változása jól tükrözi a korábbi hazai és nemzetközi kutatások tapasztalatait. A diákok körében nőtt a negatív viszonyulás és az elkerülés, míg az egyetemistáknál nincs jelentős változás. A negatív orientáció részletesebb (NEGORI-val történő) elemzése alátámasztotta az SPSI–R által mutatott változásokat a középiskolások esetében, ám az egyetemi...
A serdülőkorú és a fiatal felnőttek pszichés állapotának, szubjektív jóllétének és önértékeléséne... more A serdülőkorú és a fiatal felnőttek pszichés állapotának, szubjektív jóllétének és önértékelésének vizsgálata gyakran megjelenik a pszichológiai és a neveléstudományi kutatásokban, a jelenségek egymásra gyakorolt hatása többszörösen igazolt. Az önértékelés, a kép, amit az egyén önmagával szemben megfogalmaz elsősorban társas környezetben alakul, a család után fontos állomása az iskolai környezet. A tanulói jóllét az iskolában átélt élmények és tapasztalatok szubjektív, érzelmi és kognitív értékelését jelenti, meglétét leggyakrabban a pozitív élmények dominanciájával, az iskolában átélt örömérzettel és az iskolai teljesítménnyel való elégedettséggel írják le. A iskolához és az iskolai élethez való érzelmi viszonyulás a tanulói önértékeléssel együtt az iskolába lépés kezdetétől folyamatosan változik, ami az iskolai teljesítmény mellett a társas kapcsolatok alakulását is befolyásolja. Az önértékelés szintje serdülőkorban alacsonyabb, mint gyermekkorban, azonban a fiatal felnőttkorban i...
The phrase learning motivation of disadvantaged students 12 refers to the assumption that learnin... more The phrase learning motivation of disadvantaged students 12 refers to the assumption that learning motivation, being 13 different from, and usually lower than that of students 14 from average or advantaged environments, plays a crucial 15 role in the educational failures of students with low socio-16 economic status. On a theoretical basis it is effortless to 17 verify the motivational deficit of disadvantaged students 18 that can be traced back, on one hand, to the parents' 19 influential role in the formation of learning motivation, 20 and, on the other hand, to school failures evolving as 21 a consequence of less-advanced cognitive skills. However, 22 unequivocal empirical evidence supporting the central 23 role of unfavorable family background in the development 24 of a lower level of learning motivation is unavailable. 25 Theoretical Background 26 The relationship between family background and school 27 success has been well documented. It is a well-known fact 28 that disadvantaged children's skills and learning outcomes 29 are poorer than those of their peers from average or 30 advantaged environments. One possible explanation of 31 these differences is the lower level of learning motivation 32 disadvantaged children exhibit. Theoretically it is effort-33 less to verify the association between the unfavorable 34 family background and the low learning motivation 35 which is usually traced back, on the one hand, to parental 36 influence on children's motivation, and on the other hand, 37 to school failures evolving as a consequence of less 38 advanced cognitive skills. 39 According to empirical studies parents have a crucial 40 role in how children approach achievement in the aca-41 demic area through (1) parents' practices with children, 42 (2) parents' thinking about children, and (3) relatedness 43 between parents and children (Pomerantz et al. 2005).
A leszakadó rétegek iskolázottságának támogatása nemcsak az egyéni életkilátásokat befolyásolja k... more A leszakadó rétegek iskolázottságának támogatása nemcsak az egyéni életkilátásokat befolyásolja kedvezően, de a társadalom egésze számára is hasznos. A méltányos oktatás hozzájárulhat egy gazdaságilag előnyösebb helyzetű, egészségesebb, demokratikusabb, szolidárisabb és a társadalmi feszültségek alacsonyabb fokával jellemezhető társadalom létrejöttéhez. Írásunkban a méltányos oktatás társadalmi előnyeinek ismertetését követően néhány releváns kutatási irányt tekintünk át vázlatosan, egyben átfogó képet kínálunk a magyar oktatási rendszer méltányosságáról, az alacsony szocioökonómiai státuszú és roma tanulókra fókuszálva. Röviden összefoglaljuk, hogy (1) a családi háttér milyen módon befolyásolja az iskolai sikerességet, (2) a magyar oktatási rendszer hogyan teljesít a méltányosságot tekintve, (3) mivel magyarázható a roma tanulók iskolai sikertelensége, (4) mennyien vannak a hátrányos helyzetük ellenére jól teljesítő, azaz reziliens tanulók, és (5) milyen tanulságokkal szolgál az oktatási hátránykompenzáló programok hatásvizsgálata. A rendelkezésre álló adatok szerint az oktatási méltányosság tekintetében Magyarország kifejezetten rosszul teljesít, és folyamatosan romlik a helyzet, így a méltányos oktatás kínálta társadalmi előnyök nem realizálódhatnak.
Az elmúlt néhány évtizedben a tanulási motivációval foglalkozó kutatások számos, az osztálytermi ... more Az elmúlt néhány évtizedben a tanulási motivációval foglalkozó kutatások számos, az osztálytermi gyakorlatban alkalmazható eredményt hoztak, azonban ezek a tanári gyakorlatban alig realizálódtak. A jelenség magyarázata vélhetően részben a pedagógusok motivációval kapcsolatos nézeteihez köthető, amely meggátolja a kutatási eredmények befogadását. Munkánk a célelmélet keretei között felhalmozott tudás gyakorlatba való átültetésének lehetőségeit vizsgálja a pedagógusok nézőpontjából. A célelmélet keretében a TARGETS-dimenziók (Task, Authority, Recognition, Grouping, Evaluation, Time, Social Relationship) kínálnak keretet az osztálytermi gyakorlat motiválóvá tételéhez, de azt alig tanulmányozták eddig, hogy vajon a pedagógusok használhatónak tartják-e a szakirodalom által javasoltakat. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a tanárok miként vélekednek a TARGETS-dimenziók gyakorlati alkalmazásáról, valamint azt, hogy milyen tényezők befolyásolják véleményüket. Mintánk nem reprezentatív (n=12...
A középiskolások pszichés állapotának -köztük a szubjektív jóllét és befolyásoló tényezőinek -viz... more A középiskolások pszichés állapotának -köztük a szubjektív jóllét és befolyásoló tényezőinek -vizsgálata gyakori a pszichológiai és a neveléstudományi kutatásokban. A tanulók szubjektív jólléte, az iskolához való viszonya befolyásolja -többek között -társas kapcsolataik alakulását és az iskolai teljesítményüket. Az iskolai jóllét kialakulását elsősorban a személyi és a környezeti tényezők egysége határozza meg. Az iskolához és az iskolai élethez való viszonyulás az iskolakezdéstől folyamatosan változik, például az iskolába járás pozitív megítélése az életkor előrehaladtával csökken, serdülőkorban az iskolaiteljesítmény-elvárások miatt gyakran alakul ki szorongás és félelem , ami hatással van az iskolán kívüli és az iskola utáni életvezetésre is. Így kiemelten fontos a középiskola első és utolsó évében járók körében felmérni azokat a pozitív pszichológiai erőforrásokat, amelyekkel a serdülők rendelkeznek. Mindezt annak érdekében, hogy meghatározzuk, vajon élettel való elégedettségükkel és észlelt tanulmányi teljesítményükkel milyen tényezők hozhatók összefüggésbe, hiszen ennek megállapítása amellett, hogy pozitív pszichológiai szemlélettel közelít a serdülőkori változásokhoz, iskolai keretben is felmérhetővé teszi, mely erőforrásokkal rendelkeznek a serdülők, valamint mely erőforrások állhatnak összefüggésben észlelt tanulmányi eredményességükkel, sikerességükkel. A korábbi kutatások rávilágítanak arra is, hogy a személyes tényezők mellett környezeti tényezők is hozzájárulnak az iskolához való viszonyhoz, teljesítményhez , azonban jelen tanulmányban a környezeti tényezők vizsgálatára nem térünk ki.
The digital learning instituted in Hungary in the spring of 2020 to halt the spread of the corona... more The digital learning instituted in Hungary in the spring of 2020 to halt the spread of the coronavirus there arguably encountered stumbling blocks as regards disadvantaged students. However, we have no information about the details, and mitigating these disadvantages is therefore fraught. The aim of our research is to shed light on the experience of digital learning among disadvantaged students. We analysed responses to an online questionnaire completed by teachers at 48 of Hungary’s after-school programmes (ASPs) who were in contact with over 1000, mostly disadvantaged children. We discussed the questionnaire-based analysis with ten ASP representatives in online workshops. In addition to ICT devices and Internet access, the lack of a learning space is also worth considering in promoting the establishment of objective conditions. In maintaining contact with parents, it is recommended that communication habits that differ from those of the middle class should be taken into account. D...
A tanodamozgalom a magyar oktatási rendszer méltányossági problémáira adott válaszok egyikének te... more A tanodamozgalom a magyar oktatási rendszer méltányossági problémáira adott válaszok egyikének tekinthető. A tanodaszféra a jelenleg több mint 5000 gyermeket és fiatalt ér el, így napjainkban a legtöbb tanulót támogató hátránykompenzáló kezdeményezés. A tanodák legfontosabb finanszírozási hátterét a közelmúltig rövidtávú európai uniós forrásokra épülő pályázatok biztosították. E forrásokat 2019-től állami források váltották fel, amelyek vélhetően kedveznek a tanodák stabil, kiszámítható működésének. E változás lehetővé teszi, hogy a finanszírozási nehézségek helyett szakmai kérdések kerüljenek a tanodákról szóló diskurzus fókuszába. Szakirodalmi áttekintésünk célja e diskurzus elindítása. A szakmai kérdések kontextusának megteremtése céljából írásunkban definiáljuk a tanodát, kitérve a tanodaszféra heterogenitásának fontosabb szempontjaira, majd röviden ismertetjük a tanodamozgalom hazai történetét a finanszírozás kérdéseit a középpontba helyezve, mivel ez alapvetően meghatározta a ...
A longitudinális kutatás célja a szociálisprobléma-megoldás elsősorban nem szerinti jellemzőinek ... more A longitudinális kutatás célja a szociálisprobléma-megoldás elsősorban nem szerinti jellemzőinek és különbségeinek vizsgálata volt 9–10. évfolyamos középiskolások és 1–2. éves egyetemisták körében. E különbségek mellett elemeztük az életkori sajátosságokat és azok változásait is. A problémamegoldás jellemzőinek mérésére az SPSI–R-t (Social Problem-Solving Inventory–Revised, D’Zurilla et al., 2004; Kasik et al., 2010) és a NEGORI-t (Negatív problémaorientáció, Kasik et al., 2018) alkalmaztuk. Mindkét mérőeszköz – akárcsak a korábbi elemzések során – e kutatásban is jó megbízhatósági mutatókkal rendelkezett. A szociálisprobléma-megoldás életkori változása jól tükrözi a korábbi hazai és nemzetközi kutatások tapasztalatait. A diákok körében nőtt a negatív viszonyulás és az elkerülés, míg az egyetemistáknál nincs jelentős változás. A negatív orientáció részletesebb (NEGORI-val történő) elemzése alátámasztotta az SPSI–R által mutatott változásokat a középiskolások esetében, ám az egyetemi...
A serdülőkorú és a fiatal felnőttek pszichés állapotának, szubjektív jóllétének és önértékeléséne... more A serdülőkorú és a fiatal felnőttek pszichés állapotának, szubjektív jóllétének és önértékelésének vizsgálata gyakran megjelenik a pszichológiai és a neveléstudományi kutatásokban, a jelenségek egymásra gyakorolt hatása többszörösen igazolt. Az önértékelés, a kép, amit az egyén önmagával szemben megfogalmaz elsősorban társas környezetben alakul, a család után fontos állomása az iskolai környezet. A tanulói jóllét az iskolában átélt élmények és tapasztalatok szubjektív, érzelmi és kognitív értékelését jelenti, meglétét leggyakrabban a pozitív élmények dominanciájával, az iskolában átélt örömérzettel és az iskolai teljesítménnyel való elégedettséggel írják le. A iskolához és az iskolai élethez való érzelmi viszonyulás a tanulói önértékeléssel együtt az iskolába lépés kezdetétől folyamatosan változik, ami az iskolai teljesítmény mellett a társas kapcsolatok alakulását is befolyásolja. Az önértékelés szintje serdülőkorban alacsonyabb, mint gyermekkorban, azonban a fiatal felnőttkorban i...
The phrase learning motivation of disadvantaged students 12 refers to the assumption that learnin... more The phrase learning motivation of disadvantaged students 12 refers to the assumption that learning motivation, being 13 different from, and usually lower than that of students 14 from average or advantaged environments, plays a crucial 15 role in the educational failures of students with low socio-16 economic status. On a theoretical basis it is effortless to 17 verify the motivational deficit of disadvantaged students 18 that can be traced back, on one hand, to the parents' 19 influential role in the formation of learning motivation, 20 and, on the other hand, to school failures evolving as 21 a consequence of less-advanced cognitive skills. However, 22 unequivocal empirical evidence supporting the central 23 role of unfavorable family background in the development 24 of a lower level of learning motivation is unavailable. 25 Theoretical Background 26 The relationship between family background and school 27 success has been well documented. It is a well-known fact 28 that disadvantaged children's skills and learning outcomes 29 are poorer than those of their peers from average or 30 advantaged environments. One possible explanation of 31 these differences is the lower level of learning motivation 32 disadvantaged children exhibit. Theoretically it is effort-33 less to verify the association between the unfavorable 34 family background and the low learning motivation 35 which is usually traced back, on the one hand, to parental 36 influence on children's motivation, and on the other hand, 37 to school failures evolving as a consequence of less 38 advanced cognitive skills. 39 According to empirical studies parents have a crucial 40 role in how children approach achievement in the aca-41 demic area through (1) parents' practices with children, 42 (2) parents' thinking about children, and (3) relatedness 43 between parents and children (Pomerantz et al. 2005).
A leszakadó rétegek iskolázottságának támogatása nemcsak az egyéni életkilátásokat befolyásolja k... more A leszakadó rétegek iskolázottságának támogatása nemcsak az egyéni életkilátásokat befolyásolja kedvezően, de a társadalom egésze számára is hasznos. A méltányos oktatás hozzájárulhat egy gazdaságilag előnyösebb helyzetű, egészségesebb, demokratikusabb, szolidárisabb és a társadalmi feszültségek alacsonyabb fokával jellemezhető társadalom létrejöttéhez. Írásunkban a méltányos oktatás társadalmi előnyeinek ismertetését követően néhány releváns kutatási irányt tekintünk át vázlatosan, egyben átfogó képet kínálunk a magyar oktatási rendszer méltányosságáról, az alacsony szocioökonómiai státuszú és roma tanulókra fókuszálva. Röviden összefoglaljuk, hogy (1) a családi háttér milyen módon befolyásolja az iskolai sikerességet, (2) a magyar oktatási rendszer hogyan teljesít a méltányosságot tekintve, (3) mivel magyarázható a roma tanulók iskolai sikertelensége, (4) mennyien vannak a hátrányos helyzetük ellenére jól teljesítő, azaz reziliens tanulók, és (5) milyen tanulságokkal szolgál az oktatási hátránykompenzáló programok hatásvizsgálata. A rendelkezésre álló adatok szerint az oktatási méltányosság tekintetében Magyarország kifejezetten rosszul teljesít, és folyamatosan romlik a helyzet, így a méltányos oktatás kínálta társadalmi előnyök nem realizálódhatnak.
Uploads
Papers by Fejes Balázs