Papers by Eszter Korompay
Antik Tanulmányok
Publius Ovidius Naso halálának kétezredik évfordulója világszerte alkalmat ado... more Publius Ovidius Naso halálának kétezredik évfordulója világszerte alkalmat adott a korunkat talán leginkább megszólító római költő életműve előtti tisztelgésre. Budapesten 2017 novemberében került sor az Ovidius 2000 című konferenciára, amelyen a jelen kötet alapul. A négy egységbe foglalt tizenhat tanulmány Ovidius életművének ma legizgalmasabbnak látszó összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei a főműnek tekintett Metamorphoses poétikájával és modern világirodalmi visszhangjaival, az életmű hangsúlyosan római (Ars amatoria, Fasti) és nem római (Tristia, Ibis) tereivel, az elégia műfaji lehetőségeinek sokoldalú ovidiusi kiaknázásával (Heroides, Fasti, Tristia), végül pedig a költő sokrétű hazai befogadástörténetével foglalkoznak. Az itt sorakozó írások fényében úgy tűnik, a 21. század eleji olvasónak...
20 Korompay Eszter (1991) PhD-hall-gató az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási ... more 20 Korompay Eszter (1991) PhD-hall-gató az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájában. Kutatási terüle-te a latin kiejtés magyarországi tör-ténete, valamint Christoph Ransmayr Az utolsó világ című regénye. Mé-szöly Gedeon Seneca-fordítása című könyve az ELTE Ókortudományi In-tézetének kiadásában jelent meg (Budapest, 2016). Álom a filmről, film az álomról Mediális áttűnések Ransmayr Az utolsó világ című regényében Korompay Eszter C hristoph Ransmayr Az utolsó világ című regénye Ovidius Metamorphosesé-nek sokszoros átváltoztatásán alapuló mű. Számos nagyobb jelenetben és apró részletben föllelhető az átváltozás motívuma; jelen tanulmány egy ön-magában is sokféle átváltozást mutató állapotról, az álomról szól, amely az ébrenlét, az elalvás és az ébredés hármasságával egészül ki. Az álom és általában az alvás állapota igen nagy szerepet kap az 1988-ban megjelent regényben; egyik legfonto-sabb és talán legérdekesebb megjelenése a második fejezetben olvasható. A fejezet úgy indul, hogy a törpe termetű Cyparis, a filmvetítős Tomiba jön ekhós szekerével, érkezése pedig bizonytalanságot és kétértelműségek sorát hozza magával. Ahogyan a regény kezdetén, az Ovidiust kereső Cotta útja Rómából Tomiba is a két világ kö-zötti bizonytalan hánykolódás a tengeren, úgy a szárazföldön érkező Cyparis is egy másik világból érkezik: "dél körül bontakozott ki a parti út porfelhőiből, az eszten-dő első hideg porából" (21). Lényeges, hogy a törpe, aki különböző filmeket vetít a városlakóknak, a part mentén (Küstenstraße), tehát a szárazföld és a víz határán érkezik, s először egy nem teljesen transzparens közegben, a porfelhőkön (Staub-wolken) keresztül látszik. A látszás, láttatás, látás kulcsmotívumai ennek a fejezetnek: nem véletlenül a film és az azt láthatóvá tévő vetítőgép kap központi szerepet a részletben. A vetítő mint eszköz, mint a modern világ egyik gépiesített tárgya hangsúlyosan eltávolítja magától az ókori, ovidiusi világot, ugyanakkor a gép kezelője, a filmek tartalma 1 s a hallgatóság is a Metamorphoses alakjainak és történeteinek felelnek meg. Már maga a vetítőgép lehetőséget ad metapoétikus olvasatokra: "[Cyparis] állandóan történetekben nyilatkozott meg, akár a saját honnan-hováját kérdezték, akár a tüllel bélelt ládában rejtőző, tompán csillogó vetítő mechanikájáról érdeklődtek, melybe Cyparis egész élettörténeteket fűzött be, és surrogva életre mozdította ezeket a sor-sokat" (23). Mindemellett a film mint komponált alkotás, amelyben főképp a szem és a fül érzékeli és fogadja az ingereket, olvasva még érdekesebb elemzési lehetősé-gekre világít rá. Az ovidiusi, metapoétikus párhuzam minden apró részletben meg-mutatkozhat, mint például az "élettörténeteket fűzött be" szerkezet esetében: a Metamorphoses több mint kétszázötven, lazán egymásba fűzött történetének sorozata is ott rejtőzik e sorokban. A német eredetiben a "ganze Schicksale einspannen […] konnte" szerepel (24), ennek szó szerinti fordítása "egész sorsokat tudott befogni" lehetne. A vetítőgép lehetőséget ad a fikciós rétegek közötti átlépésre, metalepszis-re, tehát egyúttal közvetítő közeg is két világ között, amely két világ egymáshoz képest határozza meg valóságos, illetve fikciós mivoltát. 2 A vetítő továbbá átvál-toztató eszköz is, amennyiben a filmszalag kockáit mozgóképpé alakítja át Tereus, a Tomi-beli hentes házfalán, így az a terület a film idejére funkciót vált, és vetítő-vászonná alakul, amelyen "életre mozdulnak" az egyrészt a filmszalagba, másrészt Ovidius szövegeibe zárt történetek. Nem véletlen, hogy Konstanze Fliedl a fejezetet egyenesen a "küszöbön álló átváltozások eszményképének" nevezi; 3 megfogalma-zása annál is inkább pontos, mivel az átváltozásnak egyik kulcsszimbóluma a kü-szöb, vagyis két világot összekötő vékony sáv, mely egyik nélkül sem értelmezhető.
Books by Eszter Korompay
A tematikus szám Az antik líra határterületei című NKFI-projekt 2020. szeptember 11-i workshopján... more A tematikus szám Az antik líra határterületei című NKFI-projekt 2020. szeptember 11-i workshopjának szerkesztett anyagát tartalmazza. Az összeállítás a projekt első két évének kutatásairól ad képet. Szerkesztette Beszkid Judit, Böröczki Tamás, Dobos Barna és Tamás Ábel.
Uploads
Papers by Eszter Korompay
Books by Eszter Korompay