A digitális oktatás nyelvi dimenziói : Válogatás a PeLiKon2020 oktatásnyelvészeti konferencia kerekasztal-beszélgetéseiből és előadásaiból (Kálmán László emlékére)
A 2019/20. tanév 2. féléve rákényszerítette a nyelvtörténeti tárgyak oktatóit (is), hogy távoktat... more A 2019/20. tanév 2. féléve rákényszerítette a nyelvtörténeti tárgyak oktatóit (is), hogy távoktatásra álljanak át. Ez az átállás nem jelenthetett valódi digitális oktatást, ehhez nem mindenhol volt meg a technikai, technológiai támogatás, és az oktatók módszertanilag sem voltak felkészülve, felkészítve az átállásra. Mindenki a saját ismeretei, intézményének támogatása, az ott használt programok alapján próbált alkalmazkodni a helyzethez. A kényszerűségből született megoldásokból azonban kialakulhatnak később is hasznosítható gyakorlatok, módszerek, feladatok, amelyek mind az online, mind a tantermi, jelenléti oktatáshoz visszatérve is használhatók lesznek. A PeLiKon konferencián 2020 novemberében Németh Miklós és Sinkovics Balázs szervezett kerekasztalt abból a célból, hogy a 2020 tavaszán váratlanul jött kísérleti félév tapasztalatairól beszélgessünk, és megosszuk benyomásainkat. A kerekasztal két fő irányvonala az volt, hogy speciálisan az egyetemi nyelvtörténet oktatásában a) milyen problémákkal szembesültek az oktatók a nyelvtörténeti órákon, valamint b) milyen új lehetőségek tárultak föl a távolléti oktatási formában. A konferencián még csak a 2020. tavaszi félévről tudtunk beszámolni, jelen összefoglaló már kismértékben reflektál az azóta történt változásokra is. A digitális oktatás, legalábbis az, ami a közelmúltban Magyarországon megvalósult, általában véve (tehát most nem kifejezetten a nyelvtörténet egyetemi oktatására vonatkoztatva) nem tényleges digitális oktatás még akkor sem, ha digitális eszközökkel történik: valójában ez is frontális oktatás, ahol mindenki előtt ott van a gép (vagy a saját digitális eszköze: tablet, telefon, laptop stb.), és látja rajta vagy a tanárt, vagy azt az anyagot, amit a tanár megoszt vele-legfeljebb ez az, ami nálunk "digitális oktatás" alatt megvalósul (vö. Jánk-Lőrincz 2021). Az élőszóban zajló előadás az egyetemi oktatásnak megszokott és meghatározó eleme régtől fogva mindmáig, melynek előnyei és korlátai egyaránt vannak. A hagyományos, tantermi előadás lényegében az online térben is megvalósítható-amennyiben a technikai feltételek adottak hozzá-, de a tantermi légkör hiánya, a személyes kapcsolatok és a visszajelzések korlátozottsága mindenképpen csökkentik a tanítás és a tanulás hatékonyságát. Az egyetemi szemináriumokat át lehet helyezni online térbe, a kiselőadások, tanári magyarázatok is megvalósíthatók, ha rendelkezésre áll a megfelelő program, de a témák, problémák közös megbeszélését rendkívüli módon megnehezíti az online kapcsolat, például a nem verbális kommunikáció hiánya.
1 A tanulmány az OTKA K 81537. számú, Régi magyar nyelvi források kiadásra való előkészítése és k... more 1 A tanulmány az OTKA K 81537. számú, Régi magyar nyelvi források kiadásra való előkészítése és kiadása című pályázat támogatásával készült.
Culture, way of life, usage int he court of the Batthyanys Personal letters are an important sour... more Culture, way of life, usage int he court of the Batthyanys Personal letters are an important source in studying Middle Hungarian language use. Though they are written records, they reflect the spoken language, mostly in accordance with the skills and competence of the letter writer. This paper is a case study examining the letters of a 16th century aristocrat, Ferenc Batthyany, governor of Croatia. The letters describe everyday life and show correspondence as a mean of maintaining personal relations. The introductory formulae of the letters: salutations, titles, addresses etc. throw light on the social relationships between the corresponding partners, while the composition of the letters registers idiomatic usage. The less formal language of the letters allows the occurance of the elements of everyday stylistic levels: idioms, proverbs, phrases of communicative situations, commonplaces and even rude or indecent expressions.
Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNYT); ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2019
Trópusok és figurák első hazai retorikánkban Tropes and Schemes in the First Hungarian Rhetoric I... more Trópusok és figurák első hazai retorikánkban Tropes and Schemes in the First Hungarian Rhetoric Isagoges Rhetoricae libri duo (Introduction to Rhetoric in two books) by Imre Pécseli Király was published in 1612 in Oppenheim (Germany). The third extended and corrected edition was published in 1639 in Nürnberg (Germany). This third edition was translated from Latin to Hungarian by Zsuzsa Vladár Constantinovits and published in 2017. The present paper is based on this translation and discusses three topics: 1. the author himself and the circumstances of the publication of his rhetoric; 2. the definition and the concept of tropes and schemes in his rhetoric; 3. the classification of tropes and schemes in his rhetoric. 1. Imre Pécseli Király (?1591-?1641) was a Protestant (Calvinist) preacher and teacher in Komárom, a Hungarian town on the left bank of the Danube in a century of turmoil (the Ottoman empire still existed on the other side of the river). He studied in Heidelberg and published his rhetoric for students of the Hungarian schools. He discusses inventio and elocutio; "libri duo" means these two parts of rhetoric in the title of his book. He belonged to the Ciceronian section of the European rhetoricians (the other section was the one of Ramists, i.e. of the followers of Petrus Ramus). In his rhetoric approach Pécseli followed the Greek and Latin classics, especially Rhetorica ad Herennium; however, he also adapted a lot from his German contemporaries and friends. Pécseli's rhetoric was used in the Hungarian schools for one century. 2. Following Quintilian, he defines the tropes and schemes correctly. 3. He distinguishes tropes of words and tropes of text (discourse). Tropes of words are divided into primary and secondary tropes. The primary tropes are the following: metonymy, synecdoche, metaphor and irony. This way he adapts the classification of Petrus Ramus, in the way that the tropes relate to their cognitive basis, i.e. with the argumentation: with topics, topical logic (commonplaces). Furthermore, he distinguishes two groups of schemes, namely schemes of words (figurae dictionis) and schemes of thoughts (figurae sententiarum). Schemes of thoughts are divided into three groups, i.e. schemes beyond the dialogue, schemes in the dialogue and schemes for exaggeration. This last group is connected to the argumentation, i.e. with the topical logic (commonplaces). Pécseli's rhetoric is important for our cultural heritage for many reasons. The book is a proof of the high level of our education at the time which grew in popularity because of its clear structure, correct definitions and rich literary examples. It is especially important for us because it recognized the connection between the topical logic (argumentation) and stylistic devices, i.e. the cognitive basis of stylistics.
Morphologically analysed corpus of Old and Middle Hungarian texts, representating of informal lan... more Morphologically analysed corpus of Old and Middle Hungarian texts, representating of informal language use Nowadays electronic databases play an important role in collecting linguistic data. My paper describes a new project, which is in progress in the Research Institute for Linguistics (Hungarian Academy of Sciences, Budapest). The project aims at building a morphologically annotated historical corpus that intends to represent the daily vernacular of speakers of Old and Middle Hungarian, covering a period of three centuries from the end of the 15th century till the end of the 18th century. In order to approximate natural speech as closely as possible, the corpus will comprise samples of private correspondence and depositions of witnesses in trials. The work represents a pioneering combination of historical linguistics and sociolinguistics intended to lay the foundations of diverse future research on all related fields.
The letters of Mrs Batthyány-Svetkovics can be found under the references OL P1313 A hg. Batthyán... more The letters of Mrs Batthyány-Svetkovics can be found under the references OL P1313 A hg. Batthyány család körmendi levéltára. Törzslevéltár Acta Antiqua. alm. 1. lad. 1. no. 45., OL P 1313. A hg. Batthyány család körmendi levéltára, Törzslevéltár. 56. cs. lad. 35. no. 46: C., a P1314 Missiles no. 3729–4116., 54725–54726, és az OL E185 Archivum familiae Nádasdy Missiles. The letters preserved there were written in the period 1534–1575. The family Svetkovics, through unknown in Hungarian History, had extensive familiar connections mostly through the female members. According to literature, they came from Slavonia but nothing else can be found about them. Their connections show a familiar background in Croatia and there are only a few pieces of data from the family’s history. Katalin, a court-lady of Queen Maria probably married to Ferenc Batthyány on 20th January 1524. They had no children. The exact time of her death is unknown, her last letter is dated on 25th March 1575 and news about her pour health are dated on 19th April the same year. My thesis contains one of the richest collection of early letters, though I did not consider it my task to publish the complete correspondence of Mrs Batthyány-Svetkovics. That is, I did not hunt for letters in all the archives in Hungary and I did not search for them abroad. From the 2nd half of the 16th century on, the documents, of the Batthyány family were preserved in Németújvár, Rohonc and Szalónak. The first revision was carried on in the 17th century, initiated by Ádám Batthyány. In the 18th century a part of the documents got to Körmend where they were revised again and were supplemented with study-aids. At about 1780 the archivist János Paulik made up a series of the documents (Memoralia) of the family which were not significant from the aspects of possession right, but were very important evidence of common history. This became the first and for a long time the only part of the Archives of Körmend that was available for historians, too.
Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből *1 Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvem... more Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből *1 Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek 1. 1838-ban jelent meg a nyelvészeti szemléletű szövegkiadás első nagy vállalkozása, a Régi Magyar Nyelvemlékek című sorozat. A kiadvány története szorosan összeforr szerkesztője, döbrentei gábor nevével. Méltatói a modern nyelvemlékkiadás megteremtőjeként tisztelik, nyelvemlék-kiadási elvei lényegében ma is helytállóak. E jeles évforduló kapcsán tűztem ki feladatomul meglévő ismereteink összerendezését, felidézve Döbrentei Gábor pályájának fontosabb mozzanatait, valamint a korabeli források alapján igyekeztem rekonstruálni a Régi Magyar Nyelvemlékek megjelenésének körülményeit. 2. 1785. december 1-jén született a 19. századi irodalom-és nyelvtudomány egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb alakja, Döbrentei Gábor. Amikor a személyével és munkásságával kapcsolatos tudománytörténeti szakirodalmat fellapozza az olvasó, igen változatos kép fogadja. Az 1926-os Magyar Irodalmi Lexikonban a következőket olvashatjuk: "[…] izgat és serénykedik, de fáradozásait nem kíséri siker, személye iránt nem ébred barátságos vonzalom, tevékenységéből kiütközik önző hiúsága, hiúságából kevély önhittsége, uralkodásra való törekvése, amivel Kazinczyt is elriasztotta, az Auróra-kör komoly, önzetlen munkásságú vezéreit pedig annyira maga ellen ingerelte, hogy nemcsak a Conversations-Lexikon pörben érte igazán érzékeny támadás és vereség, hanem akadémiai törekvései terén is" (ványi szerk. 1926: 217). A későbbiekben sem változik sokat a megítélése: "Nagy műveltségű, de csekély tehetségű író; rendkívül sokat dolgozott és sokféleképpen akart az irodalom és a közélet hasznos szereplője lenni, de tetteit sokkal inkább a törtetés, mintsem az őszinte ügybuzgalom jellemezte" (benedek szerk. 1963: 264). Mivel érdemelte ki ezt az ellenszenvet, amellyel a "hálás utókor" méltatja munkásságát? Az okok messzire nyúlnak: Jancsó eleMér-Döbrentei életrajzírója-szerint Kazinczy halála után azok, akik Döbrenteivel együtt rágalmazták az irodalomszervezőt, ellene fordultak, és őt támadták. "Már ekkor megszületett a vád ellene, hogy Kazinczyval szemben igazságtalan és hálátlan volt és ez ellen a vád ellen hiába védekezik. Haláláig elkíséri és utána is kísért emléke ellen" (Jancsó 1944: 90). Úgy tűnik, az irodalomtörténet egyoldalúan Döbrenteit marasztalja el ebben a pörlekedésben, holott az egymás rágalmazása mögött személyes ellentétek feszülnek. Kifogásolták Döbrentei kétszínűségét, udvaronc szellemét, arisztokrata összeköttetéseit, azonban Kazinczy sem volt tárgyilagos. A két nagyon hiú ember vetélkedéséből a kisebb tekintélyű Döbrentei került ki vesztesen.
A digitális oktatás nyelvi dimenziói : Válogatás a PeLiKon2020 oktatásnyelvészeti konferencia kerekasztal-beszélgetéseiből és előadásaiból (Kálmán László emlékére)
A 2019/20. tanév 2. féléve rákényszerítette a nyelvtörténeti tárgyak oktatóit (is), hogy távoktat... more A 2019/20. tanév 2. féléve rákényszerítette a nyelvtörténeti tárgyak oktatóit (is), hogy távoktatásra álljanak át. Ez az átállás nem jelenthetett valódi digitális oktatást, ehhez nem mindenhol volt meg a technikai, technológiai támogatás, és az oktatók módszertanilag sem voltak felkészülve, felkészítve az átállásra. Mindenki a saját ismeretei, intézményének támogatása, az ott használt programok alapján próbált alkalmazkodni a helyzethez. A kényszerűségből született megoldásokból azonban kialakulhatnak később is hasznosítható gyakorlatok, módszerek, feladatok, amelyek mind az online, mind a tantermi, jelenléti oktatáshoz visszatérve is használhatók lesznek. A PeLiKon konferencián 2020 novemberében Németh Miklós és Sinkovics Balázs szervezett kerekasztalt abból a célból, hogy a 2020 tavaszán váratlanul jött kísérleti félév tapasztalatairól beszélgessünk, és megosszuk benyomásainkat. A kerekasztal két fő irányvonala az volt, hogy speciálisan az egyetemi nyelvtörténet oktatásában a) milyen problémákkal szembesültek az oktatók a nyelvtörténeti órákon, valamint b) milyen új lehetőségek tárultak föl a távolléti oktatási formában. A konferencián még csak a 2020. tavaszi félévről tudtunk beszámolni, jelen összefoglaló már kismértékben reflektál az azóta történt változásokra is. A digitális oktatás, legalábbis az, ami a közelmúltban Magyarországon megvalósult, általában véve (tehát most nem kifejezetten a nyelvtörténet egyetemi oktatására vonatkoztatva) nem tényleges digitális oktatás még akkor sem, ha digitális eszközökkel történik: valójában ez is frontális oktatás, ahol mindenki előtt ott van a gép (vagy a saját digitális eszköze: tablet, telefon, laptop stb.), és látja rajta vagy a tanárt, vagy azt az anyagot, amit a tanár megoszt vele-legfeljebb ez az, ami nálunk "digitális oktatás" alatt megvalósul (vö. Jánk-Lőrincz 2021). Az élőszóban zajló előadás az egyetemi oktatásnak megszokott és meghatározó eleme régtől fogva mindmáig, melynek előnyei és korlátai egyaránt vannak. A hagyományos, tantermi előadás lényegében az online térben is megvalósítható-amennyiben a technikai feltételek adottak hozzá-, de a tantermi légkör hiánya, a személyes kapcsolatok és a visszajelzések korlátozottsága mindenképpen csökkentik a tanítás és a tanulás hatékonyságát. Az egyetemi szemináriumokat át lehet helyezni online térbe, a kiselőadások, tanári magyarázatok is megvalósíthatók, ha rendelkezésre áll a megfelelő program, de a témák, problémák közös megbeszélését rendkívüli módon megnehezíti az online kapcsolat, például a nem verbális kommunikáció hiánya.
1 A tanulmány az OTKA K 81537. számú, Régi magyar nyelvi források kiadásra való előkészítése és k... more 1 A tanulmány az OTKA K 81537. számú, Régi magyar nyelvi források kiadásra való előkészítése és kiadása című pályázat támogatásával készült.
Culture, way of life, usage int he court of the Batthyanys Personal letters are an important sour... more Culture, way of life, usage int he court of the Batthyanys Personal letters are an important source in studying Middle Hungarian language use. Though they are written records, they reflect the spoken language, mostly in accordance with the skills and competence of the letter writer. This paper is a case study examining the letters of a 16th century aristocrat, Ferenc Batthyany, governor of Croatia. The letters describe everyday life and show correspondence as a mean of maintaining personal relations. The introductory formulae of the letters: salutations, titles, addresses etc. throw light on the social relationships between the corresponding partners, while the composition of the letters registers idiomatic usage. The less formal language of the letters allows the occurance of the elements of everyday stylistic levels: idioms, proverbs, phrases of communicative situations, commonplaces and even rude or indecent expressions.
Magyar Nyelvtudományi Társaság (MNYT); ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, 2019
Trópusok és figurák első hazai retorikánkban Tropes and Schemes in the First Hungarian Rhetoric I... more Trópusok és figurák első hazai retorikánkban Tropes and Schemes in the First Hungarian Rhetoric Isagoges Rhetoricae libri duo (Introduction to Rhetoric in two books) by Imre Pécseli Király was published in 1612 in Oppenheim (Germany). The third extended and corrected edition was published in 1639 in Nürnberg (Germany). This third edition was translated from Latin to Hungarian by Zsuzsa Vladár Constantinovits and published in 2017. The present paper is based on this translation and discusses three topics: 1. the author himself and the circumstances of the publication of his rhetoric; 2. the definition and the concept of tropes and schemes in his rhetoric; 3. the classification of tropes and schemes in his rhetoric. 1. Imre Pécseli Király (?1591-?1641) was a Protestant (Calvinist) preacher and teacher in Komárom, a Hungarian town on the left bank of the Danube in a century of turmoil (the Ottoman empire still existed on the other side of the river). He studied in Heidelberg and published his rhetoric for students of the Hungarian schools. He discusses inventio and elocutio; "libri duo" means these two parts of rhetoric in the title of his book. He belonged to the Ciceronian section of the European rhetoricians (the other section was the one of Ramists, i.e. of the followers of Petrus Ramus). In his rhetoric approach Pécseli followed the Greek and Latin classics, especially Rhetorica ad Herennium; however, he also adapted a lot from his German contemporaries and friends. Pécseli's rhetoric was used in the Hungarian schools for one century. 2. Following Quintilian, he defines the tropes and schemes correctly. 3. He distinguishes tropes of words and tropes of text (discourse). Tropes of words are divided into primary and secondary tropes. The primary tropes are the following: metonymy, synecdoche, metaphor and irony. This way he adapts the classification of Petrus Ramus, in the way that the tropes relate to their cognitive basis, i.e. with the argumentation: with topics, topical logic (commonplaces). Furthermore, he distinguishes two groups of schemes, namely schemes of words (figurae dictionis) and schemes of thoughts (figurae sententiarum). Schemes of thoughts are divided into three groups, i.e. schemes beyond the dialogue, schemes in the dialogue and schemes for exaggeration. This last group is connected to the argumentation, i.e. with the topical logic (commonplaces). Pécseli's rhetoric is important for our cultural heritage for many reasons. The book is a proof of the high level of our education at the time which grew in popularity because of its clear structure, correct definitions and rich literary examples. It is especially important for us because it recognized the connection between the topical logic (argumentation) and stylistic devices, i.e. the cognitive basis of stylistics.
Morphologically analysed corpus of Old and Middle Hungarian texts, representating of informal lan... more Morphologically analysed corpus of Old and Middle Hungarian texts, representating of informal language use Nowadays electronic databases play an important role in collecting linguistic data. My paper describes a new project, which is in progress in the Research Institute for Linguistics (Hungarian Academy of Sciences, Budapest). The project aims at building a morphologically annotated historical corpus that intends to represent the daily vernacular of speakers of Old and Middle Hungarian, covering a period of three centuries from the end of the 15th century till the end of the 18th century. In order to approximate natural speech as closely as possible, the corpus will comprise samples of private correspondence and depositions of witnesses in trials. The work represents a pioneering combination of historical linguistics and sociolinguistics intended to lay the foundations of diverse future research on all related fields.
The letters of Mrs Batthyány-Svetkovics can be found under the references OL P1313 A hg. Batthyán... more The letters of Mrs Batthyány-Svetkovics can be found under the references OL P1313 A hg. Batthyány család körmendi levéltára. Törzslevéltár Acta Antiqua. alm. 1. lad. 1. no. 45., OL P 1313. A hg. Batthyány család körmendi levéltára, Törzslevéltár. 56. cs. lad. 35. no. 46: C., a P1314 Missiles no. 3729–4116., 54725–54726, és az OL E185 Archivum familiae Nádasdy Missiles. The letters preserved there were written in the period 1534–1575. The family Svetkovics, through unknown in Hungarian History, had extensive familiar connections mostly through the female members. According to literature, they came from Slavonia but nothing else can be found about them. Their connections show a familiar background in Croatia and there are only a few pieces of data from the family’s history. Katalin, a court-lady of Queen Maria probably married to Ferenc Batthyány on 20th January 1524. They had no children. The exact time of her death is unknown, her last letter is dated on 25th March 1575 and news about her pour health are dated on 19th April the same year. My thesis contains one of the richest collection of early letters, though I did not consider it my task to publish the complete correspondence of Mrs Batthyány-Svetkovics. That is, I did not hunt for letters in all the archives in Hungary and I did not search for them abroad. From the 2nd half of the 16th century on, the documents, of the Batthyány family were preserved in Németújvár, Rohonc and Szalónak. The first revision was carried on in the 17th century, initiated by Ádám Batthyány. In the 18th century a part of the documents got to Körmend where they were revised again and were supplemented with study-aids. At about 1780 the archivist János Paulik made up a series of the documents (Memoralia) of the family which were not significant from the aspects of possession right, but were very important evidence of common history. This became the first and for a long time the only part of the Archives of Körmend that was available for historians, too.
Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből *1 Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvem... more Fejezetek a 19. századi nyelvemlékkiadás történetéből *1 Döbrentei Gábor és a Régi Magyar Nyelvemlékek 1. 1838-ban jelent meg a nyelvészeti szemléletű szövegkiadás első nagy vállalkozása, a Régi Magyar Nyelvemlékek című sorozat. A kiadvány története szorosan összeforr szerkesztője, döbrentei gábor nevével. Méltatói a modern nyelvemlékkiadás megteremtőjeként tisztelik, nyelvemlék-kiadási elvei lényegében ma is helytállóak. E jeles évforduló kapcsán tűztem ki feladatomul meglévő ismereteink összerendezését, felidézve Döbrentei Gábor pályájának fontosabb mozzanatait, valamint a korabeli források alapján igyekeztem rekonstruálni a Régi Magyar Nyelvemlékek megjelenésének körülményeit. 2. 1785. december 1-jén született a 19. századi irodalom-és nyelvtudomány egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb alakja, Döbrentei Gábor. Amikor a személyével és munkásságával kapcsolatos tudománytörténeti szakirodalmat fellapozza az olvasó, igen változatos kép fogadja. Az 1926-os Magyar Irodalmi Lexikonban a következőket olvashatjuk: "[…] izgat és serénykedik, de fáradozásait nem kíséri siker, személye iránt nem ébred barátságos vonzalom, tevékenységéből kiütközik önző hiúsága, hiúságából kevély önhittsége, uralkodásra való törekvése, amivel Kazinczyt is elriasztotta, az Auróra-kör komoly, önzetlen munkásságú vezéreit pedig annyira maga ellen ingerelte, hogy nemcsak a Conversations-Lexikon pörben érte igazán érzékeny támadás és vereség, hanem akadémiai törekvései terén is" (ványi szerk. 1926: 217). A későbbiekben sem változik sokat a megítélése: "Nagy műveltségű, de csekély tehetségű író; rendkívül sokat dolgozott és sokféleképpen akart az irodalom és a közélet hasznos szereplője lenni, de tetteit sokkal inkább a törtetés, mintsem az őszinte ügybuzgalom jellemezte" (benedek szerk. 1963: 264). Mivel érdemelte ki ezt az ellenszenvet, amellyel a "hálás utókor" méltatja munkásságát? Az okok messzire nyúlnak: Jancsó eleMér-Döbrentei életrajzírója-szerint Kazinczy halála után azok, akik Döbrenteivel együtt rágalmazták az irodalomszervezőt, ellene fordultak, és őt támadták. "Már ekkor megszületett a vád ellene, hogy Kazinczyval szemben igazságtalan és hálátlan volt és ez ellen a vád ellen hiába védekezik. Haláláig elkíséri és utána is kísért emléke ellen" (Jancsó 1944: 90). Úgy tűnik, az irodalomtörténet egyoldalúan Döbrenteit marasztalja el ebben a pörlekedésben, holott az egymás rágalmazása mögött személyes ellentétek feszülnek. Kifogásolták Döbrentei kétszínűségét, udvaronc szellemét, arisztokrata összeköttetéseit, azonban Kazinczy sem volt tárgyilagos. A két nagyon hiú ember vetélkedéséből a kisebb tekintélyű Döbrentei került ki vesztesen.
Uploads
Papers by Erika Terbe