In critical sociolinguistics, language is viewed as a fundamentally social phenomenon that is def... more In critical sociolinguistics, language is viewed as a fundamentally social phenomenon that is defined discursively, rather than in terms of individual beliefs and attitudes, and because linguistic practices are themselves intersubjective. Moreover, the broader cultural, historical, and political aspects have also become relevant in the study of language, requiring new ways of addressing sociolinguistic issues. Linguistic ethnography may be a central tool in this inquiry, as it looks at everyday practices in order to understand wider social structures. In this paper, I argue that a festival as a place of encounters provides an adequate context for such research. After discussing the different concepts of the field in doing ethnographic work, I examine the online presence of the festival in question. Tusványos is an event organized in Transylvania every year, with the intention of bringing together Hungarian participants from Hungary and Romania, as well as Romanians.
The advent of computers resulted in a certain revolution of technology affecting our lives both d... more The advent of computers resulted in a certain revolution of technology affecting our lives both directly and indirectly. In the present article we argue that globalization (internationalization) is one of the direct consequences of this revolution, leading to a revolution in the translation industry as well. At present, quality translation of specialized languages presupposes the use of computer-assisted tools, including term bases and translation memories. Legalese translation is one of the most demanding type of translation and we think that the larger the legal database, the better quality may be reached. However, certain drawbacks and impediments are worth discussing on creating a legalese term base.
This is a self-archived version of an original article. This version may differ from the original... more This is a self-archived version of an original article. This version may differ from the original in pagination and typographic details.
Our paper discusses the methodological implications of an ethnographic linguistic research projec... more Our paper discusses the methodological implications of an ethnographic linguistic research project in the context of the COVID-19 pandemic of 2020. Starting from pertinent definitions of linguistic ethnography and interpretations of the field, we offer a demonstration of the process in which this particular participatory research project was faced with the fact that the field became unavailable and inaccessible for the non-local participants. We argue that moving the research online in this case does not mean a shift to “virtual ethnography” (Hine) or “digital ethnography” (Varis), but provides an example for the research site as an emerging construct which adds to the complexities of ethnographic research.
The issue of gender roles is a major topic in Hungarian traditional and online media, especially ... more The issue of gender roles is a major topic in Hungarian traditional and online media, especially due to the fact that it was a leading subject in public life over the course of 2015. Several well-known personalities (politicians, and a defining figure of the cultural life) made statements and expressed their opinions about women's place in society and family, triggering extreme reactions. Facebook was one of the spaces where the debate was the most aggressive, where people shared their views with their names and faces, without being moderated or censored. Our aim is to analyze the Facebook pages of the most followed Hungarian online press products from a gender linguistic point of view, more exactly the comments under the posts about the topic in question. Particular emphasis is placed on the linguistic and non-linguistic strategies that lead to constructing the classical and non-classical gender roles and stereotypes in Facebook communication. Kulcsszavak: gender, nyelvi viselkedés, új média, társadalmi szerep, nyelvhasználat Bevezető 2015 magyar közéletének egyik legvitatottabb témája a genderszerepeké volt. Több ismert személyiség (politikus, illetve a kulturális élet egyik meghatározó szereplője) nyilatkozott és véleményt nyilvánított a nőknek a társadalomban és családban elfoglalt helyéről, ugyanakkor felhívást intézett hozzájuk a konzervatívként meghatározható nemi szerepek megerősítéséért. A kérdés a hagyományos és online sajtóban is erőteljesen jelen volt, mely termékek pozicionálódását elsősorban politikai elkötelezettségük határozta meg. Az új médiát – természetéhez híven – a vita, ha nem is a klasszikus értelemben vett párbeszéd jellemezte. A facebook volt egyike azoknak a tereknek, ahol ez leginkább erőre kapott, és ahol az arc és a név felvállalásával, moderálás nélkül fejthették ki nagy általánosságban valamilyen szempontból radikális véleményüket a hozzászólók. Vizsgálatunk célkitűzése azoknak a facebook-hozzászólásoknak a gendernyelvészeti szempontú elemzése, amelyek a legszámosabb követővel rendelkező magyar online sajtótermékek facebookos felületének a témához kapcsolódó hírei alatt szerepelnek. Vizsgálatunkban nem az adott sajtótermékek politikai színezete, hanem az új médiában való hangsúlyos szerepe a fő szempont. Különös hangsúlyt fektetünk azokra a nyelvi és nem nyelvi stratégiákra, ahogyan a klasszikus és nem klasszikus genderszerepek megfogalmazásra kerülnek, illetve ahogyan az ezzel kapcsolatos érvelési stratégiák felépülnek a facebookos kommunikációban. Elméleti bevezető A korai gendernyelvészeti irányelvek a nők és a férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenségből merítettek, amelynek következményeként nemcsak hierarchizálták a nyelvhasználatot, hanem bináris entitásként határozták meg a gendert. Az így körvonalazódó
In critical sociolinguistics, language is viewed as a fundamentally social phenomenon that is def... more In critical sociolinguistics, language is viewed as a fundamentally social phenomenon that is defined discursively, rather than in terms of individual beliefs and attitudes, and because linguistic practices are themselves intersubjective. Moreover, the broader cultural, historical, and political aspects have also become relevant in the study of language, requiring new ways of addressing sociolinguistic issues. Linguistic ethnography may be a central tool in this inquiry, as it looks at everyday practices in order to understand wider social structures. In this paper, I argue that a festival as a place of encounters provides an adequate context for such research. After discussing the different concepts of the field in doing ethnographic work, I examine the online presence of the festival in question. Tusványos is an event organized in Transylvania every year, with the intention of bringing together Hungarian participants from Hungary and Romania, as well as Romanians.
The advent of computers resulted in a certain revolution of technology affecting our lives both d... more The advent of computers resulted in a certain revolution of technology affecting our lives both directly and indirectly. In the present article we argue that globalization (internationalization) is one of the direct consequences of this revolution, leading to a revolution in the translation industry as well. At present, quality translation of specialized languages presupposes the use of computer-assisted tools, including term bases and translation memories. Legalese translation is one of the most demanding type of translation and we think that the larger the legal database, the better quality may be reached. However, certain drawbacks and impediments are worth discussing on creating a legalese term base.
This is a self-archived version of an original article. This version may differ from the original... more This is a self-archived version of an original article. This version may differ from the original in pagination and typographic details.
Our paper discusses the methodological implications of an ethnographic linguistic research projec... more Our paper discusses the methodological implications of an ethnographic linguistic research project in the context of the COVID-19 pandemic of 2020. Starting from pertinent definitions of linguistic ethnography and interpretations of the field, we offer a demonstration of the process in which this particular participatory research project was faced with the fact that the field became unavailable and inaccessible for the non-local participants. We argue that moving the research online in this case does not mean a shift to “virtual ethnography” (Hine) or “digital ethnography” (Varis), but provides an example for the research site as an emerging construct which adds to the complexities of ethnographic research.
The issue of gender roles is a major topic in Hungarian traditional and online media, especially ... more The issue of gender roles is a major topic in Hungarian traditional and online media, especially due to the fact that it was a leading subject in public life over the course of 2015. Several well-known personalities (politicians, and a defining figure of the cultural life) made statements and expressed their opinions about women's place in society and family, triggering extreme reactions. Facebook was one of the spaces where the debate was the most aggressive, where people shared their views with their names and faces, without being moderated or censored. Our aim is to analyze the Facebook pages of the most followed Hungarian online press products from a gender linguistic point of view, more exactly the comments under the posts about the topic in question. Particular emphasis is placed on the linguistic and non-linguistic strategies that lead to constructing the classical and non-classical gender roles and stereotypes in Facebook communication. Kulcsszavak: gender, nyelvi viselkedés, új média, társadalmi szerep, nyelvhasználat Bevezető 2015 magyar közéletének egyik legvitatottabb témája a genderszerepeké volt. Több ismert személyiség (politikus, illetve a kulturális élet egyik meghatározó szereplője) nyilatkozott és véleményt nyilvánított a nőknek a társadalomban és családban elfoglalt helyéről, ugyanakkor felhívást intézett hozzájuk a konzervatívként meghatározható nemi szerepek megerősítéséért. A kérdés a hagyományos és online sajtóban is erőteljesen jelen volt, mely termékek pozicionálódását elsősorban politikai elkötelezettségük határozta meg. Az új médiát – természetéhez híven – a vita, ha nem is a klasszikus értelemben vett párbeszéd jellemezte. A facebook volt egyike azoknak a tereknek, ahol ez leginkább erőre kapott, és ahol az arc és a név felvállalásával, moderálás nélkül fejthették ki nagy általánosságban valamilyen szempontból radikális véleményüket a hozzászólók. Vizsgálatunk célkitűzése azoknak a facebook-hozzászólásoknak a gendernyelvészeti szempontú elemzése, amelyek a legszámosabb követővel rendelkező magyar online sajtótermékek facebookos felületének a témához kapcsolódó hírei alatt szerepelnek. Vizsgálatunkban nem az adott sajtótermékek politikai színezete, hanem az új médiában való hangsúlyos szerepe a fő szempont. Különös hangsúlyt fektetünk azokra a nyelvi és nem nyelvi stratégiákra, ahogyan a klasszikus és nem klasszikus genderszerepek megfogalmazásra kerülnek, illetve ahogyan az ezzel kapcsolatos érvelési stratégiák felépülnek a facebookos kommunikációban. Elméleti bevezető A korai gendernyelvészeti irányelvek a nők és a férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenségből merítettek, amelynek következményeként nemcsak hierarchizálták a nyelvhasználatot, hanem bináris entitásként határozták meg a gendert. Az így körvonalazódó
Uploads
Papers by Blanka Barabás