Proceedings - International Scientific Conference "Strategies XXI" , 2022
The incorporation of Artificial Intelligence (AI) into military capabilities creates various chal... more The incorporation of Artificial Intelligence (AI) into military capabilities creates various challenges for NATO. Since AI will impact the full spectrum of military capabilities, different militaries will have various reactions for these challenges. This article asks how might these reactions impact NATO member states' strategic thinking around AI? To answer this question the article analyzes member state-specific data published by the NATO Cooperative Cyber Defence Center of Excellence (CCDCOE) and cross referencing it with specific operator countries. On the strategic level, the article compares the United States' and France's AI defense strategies, highlighting their similarities and differences with regards to their assessments on the strategic environment; emerging threats; as well as objectives and capabilities. The analysis shows diverging development paths among NATO members, thus pointing towards the emergence of different AI-enabled technology clusters in the alliance. The integration of AI-enabled systems into allied military forces shows not only striking disparities but a deep level of fragmentation. The article also identifies a new form of capability gap among those member states, which have more capabilities. In this context, policies pursued by AI great powers are deepening intra-alliance fragmentations, while AI middle powers, like Poland or the Netherlands, are becoming more interoperable with other member states.
Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ez... more Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ezek egy része volt csak köthető azonban a haderő tartós alulfinanszírozottságából fakadó készenléti és humánerőforrás problémákhoz. 2 A botrányok másik köre jellemzően abból fakadt, hogy számos eset alapján a német haderőn belül jelentős problémát okoz a szélsőséges tendenciák jelenléte. Különösen aggasztó hírként járta be a médiát az úgynevezett Hannibal-hálózat felderítése, amelynek célja az volt, hogy tagjai államcsínyt hajtsanak végre az úgynevezett X napon (Tag X). 3 Magyarországnak elemi érdeke, hogy az egyik legfontosabb biztonság-és védelempolitikai szövetségeseként és kiemelt hadiipari partnereként számon tartott Németország hadereje mentes legyen a szélsőséges elemektől. 4 Éppen ezért jelen elemzés célja, hogy átfogóan vizsgálja a különböző jelentések, tanulmányok és vizsgálati dokumentumok alapján elérhető információkat a Bundeswehren belüli szélsőséges tendenciákkal kapcsolatban. A tanulmány először röviden áttekinti a német társadalmat érintő szélsőséges esetek alakulását. Ezt követően bemutatja a németországi fegyveres szervezeteken belüli szélsőséges tendenciákat, különös figyelmet fordítva a haderő esetére. Végül pedig a német haderő különleges műveleti képességét biztosító Kommando Spezialkräfte (KSK) esetét elemzi, mely alapján az is kirajzolódik, hogy a szélsőséges esetekből fakadó problémák a haderő alkalmazhatóságát is korlátozhatják.
The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) conducted a new societal survey to analyz... more The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) conducted a new societal survey to analyze the main characteristics of Hungarian security perception. This analysis presents the primary results of the survey, specifically highlighting the societal attitudes and knowledge concerning defense expenditures, military capabilities, allies and threats.
A tanulmány a magyar társadalom biztonságpercepciójának átalakulását mutatja be 1999 és 2019 közö... more A tanulmány a magyar társadalom biztonságpercepciójának átalakulását mutatja be 1999 és 2019 között három, azonos kérdésekkel elvégzett reprezentatív közvéleménykutatás (1999, 2008, 2019) alapján. A kutatások négy területre fókuszáltak: a biztonság fogalma, a biztonság egyes dimenzióinak fontossága és a társadalom szubjektív biztonságérzete e területeken, a biztonság- és védelempolitikai döntésekért vállalt felelősség társadalmi megítélése, illetve a társadalom biztonsággal kapcsolatos értékpreferenciái.
2020. június 6-án a Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: Donald Trump e... more 2020. június 6-án a Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: Donald Trump elnök utasította a Pentagont, hogy 9.500 fővel csökkentse az Egyesült Államok né-metországi katonai jelenlétét. E döntéssel az állandó amerikai katonai jelenlét 25.000 főre csökkenne az országban, és ugyanennyiben maximalizálná az elnök az egy időben Német-országban tartható erők számát is a jelenlegi 52.000 helyett. 3 A cikk megjelenését követően Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilat-kozott, hogy a német kormány nem kapott elő-zetes tájékoztatást, és a kormány tagjai azóta is folyamatos kritikával illetik a tervezett lépést. Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi mi-niszter asszony azt hangoztatta, hogy "a NATO nem egy kereskedelmi szervezet, a biztonság pedig nem árucikk" reagálva a Trump elnök által évek óta gyakorolt "tranzakcionális külpolitika" gyakorlatára és a Berlint ért kritikára, miszerint nem költ eleget védelmi célokra. A német reakciókkal párhuzamosan Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök június 8-i rádióinterjújában azt hangsúlyozta, hogy re-méli, a Németország területéről kivont amerikai katonák egy része Lengyelországba kerül majd. Elemzésünk a stratégiai kontextus és az amerikai nemzetközi katonai jelenlét elmúlt évtizedének trendjei alapján értékeli a bejelen-tést és potenciális következményeit.
Elemzésünk fő logikai vonalát az adja, hogy minden egyes iskola esetében három fő kérdésre keress... more Elemzésünk fő logikai vonalát az adja, hogy minden egyes iskola esetében három fő kérdésre keressük a választ, amelyek sorrendben a következők: • az elméleti iskola mit/miket tekint a konfliktusok okainak; • a konfliktusok elemzése során melyek a rendelkezésre álló eszközök az iskolán belül; • az iskola szerint melyek a konfliktusok megoldási lehetőségei.
Munkánkat a három tradicionális iskola – realista, liberális, konstruktivista – mentén haladva alakítjuk. A fejezet első felében a realista értelmezési keretrendszert vizsgáljuk, ezt követően a liberális iskola sajátosságait elemezzük, majd ezután térünk át a konstruktivista értelmezés bemutatására.
Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai Szemle, 2020
A tanulmány a magyar társadalom biztonságpercepciójának átalakulását mutatja be 1999 és 2019 közö... more A tanulmány a magyar társadalom biztonságpercepciójának átalakulását mutatja be 1999 és 2019 között három, azonos kérdésekkel elvégzett reprezentatív közvé-leménykutatás (1999, 2008, 2019) alapján. A kutatások négy területre fókuszáltak: a biztonság fogalma, a biztonság egyes dimenzióinak fontossága és a társadalom szubjektív biztonságérzete e területeken, a biztonság-és védelempolitikai döntésekért vállalt felelősség társadalmi megítélése, illetve a társadalom biztonsággal kapcsolatos érték preferenciái
Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai Szemle, 2020
E tanulmány arra keresi a választ, hogy hogyan percepcionálja a magyar társadalom a biztonság- és... more E tanulmány arra keresi a választ, hogy hogyan percepcionálja a magyar társadalom a biztonság- és védelempolitikával, illetve a haderővel kapcsolatos kulcskérdéseket napjainkban, emellett pedig arra is kísérletet tesz, hogy kontextusba helyezze a társadalmi biztonságpercepció alakulását azoknak a szakembereknek a percepciójával, akik aktívan részt vesznek a magyar biztonság- és védelempolitika formálásában a Honvédelmi Minisztériumban. Az empirikus adatok alapján úgy tűnik, hogy a magyar társadalom a klímaváltozást és az irreguláris migrációt egyformán fenyegetőnek tartja az ország biztonsága szempontjából, míg a védelempolitikai szakemberek elsősorban az irreguláris migrációt, a nemzetközi terrorizmust és a hibrid fenyegetéseket látják a leginkább problémásnak. Mind a magyar társadalom, mind pedig a szakértői szint elkötelezett ugyanakkor az ország jelenlegi szövetségi rendszere iránt, és mindkét szint a Visegrádi Csoportot, az Egyesült Államokat és Németországot látja a legfontosabb katonai partnernek. Míg a társadalom többsége jelentős mértékben támogatná az európai védelmi integráció előmozdítását – akár kormányzati jogkörök átadása esetén is – addig a szakértők jóval szkeptikusabban látják az európai védelmi kezdeményezéseket. A társadalom többsége a jelenlegi szinten tartaná, vagy még tovább növelné az ország védelmi kiadásait, míg a magyar védelempolitikai közösség jelentős mértékben támogatja az elmúlt években végbement kiadásnövelést.
Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ez... more Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ezek egy része volt csak köthető azonban a haderő tartós alulfinanszírozottságából fakadó készenléti és humánerőforrás problémákhoz. A botrányok másik köre jellemzően abból fakadt, hogy számos eset alapján a német haderőn belül jelentős problémát okoz a szélsőséges tendenciák jelenléte. Különösen aggasztó hírként járta be a médiát az úgynevezett Hannibal-hálózat felderítése, amelynek célja az volt, hogy tagjai államcsínyt hajtsanak végre az úgynevezett X napon (Tag X). Magyarországnak elemi érdeke, hogy az egyik legfontosabb biztonság- és védelempolitikai szövetségeseként és kiemelt hadiipari partnereként számon tartott Németország hadereje mentes legyen a szélsőséges elemektől. Éppen ezért jelen elemzés célja, hogy átfogóan vizsgálja a különböző jelentések, tanulmányok és vizsgálati dokumentumok alapján elérhető információkat a Bundeswehren belüli szélsőséges tendenciákkal kapcsolatban. A tanulmány először röviden áttekinti a német társadalmat érintő szélsőséges esetek alakulását. Ezt követően bemutatja a németországi fegyveres szervezeteken belüli szélsőséges tendenciákat, különös figyelmet fordítva a haderő esetére. Végül pedig a német haderő különleges műveleti képességét biztosító Kommando Spezialkräfte (KSK) esetét elemzi, mely alapján az is kirajzolódik, hogy a szélsőséges esetekből fakadó problémák a haderő alkalmazhatóságát is korlátozhatják.
The Institute for Strategic and Defense Studies began to analyze the perception of security in Hu... more The Institute for Strategic and Defense Studies began to analyze the perception of security in Hungary, based on the results of a representative social survey and 10 semi-structured interviews that were conducted at the Ministry of Defense during the autumn of 2019. As a follow-up to this initial research project, the perception of those security and defense policy professionals who work either at the Ministry of Foreign Affairs and Trade or at various background institutions was also analyzed. During the autumn of 2020, 23 semi-structured interviews were conducted at the Ministry of Foreign Affairs and Trade, the Institute for Foreign Affairs and Trade and the Institute for Strategic and Defense Studies. This study aims to introduce the results of these interviews and compare them to the results of the interviews from 2019, to provide a more comprehensive picture concerning the perception of security and perception of threats within the Hungarian security and defense policy community.
Out of the 47 running PESCO projects, only 1/5 have more than 7 members, while almost half of the... more Out of the 47 running PESCO projects, only 1/5 have more than 7 members, while almost half of the projects have only 3 or less participants. Based on coordination and membership accounts, France (31) Italy (26) Spain (24) Germany (16), as the Big Four, are the most involved participating Member States. Subsequently, with regards to Member States’ involvement in capability areas, the Big Four’s involvement is the most diverse, while Poland, the Czech Republic, Netherlands, and Greece are also involved in at least 5 key project areas out of 7. Most PESCO projects contribute to general objectives of creating Enabling capabilities to operate autonomously within EU’s Level of Ambition (LoA), while high-end capability contributions are fewer, partly because PESCO projects contribute to Capability Development Priorities through complementing other activities and projects coordinated by EDA. Therefore, in some cases, the lack of PESCO projects aiming at these missing capability priorities can be explained by parallel EDA projects addressing those capability shortfalls.
Member states are rather aligning their PESCO capability developments with the Big Four than with anyone else. This makes the overall PESCO network fundamentally centralized, in which everyone is tied to the core, while the relations among the peripheral nodes are rather limited. Central and Eastern European intra-regional PESCO relations are rather weak, since the participation in PESCO did not lead to the emergence of a strong and visible regional sub-cluster. Similarly, the V4 remains less visible within PESCO, suggesting that members of the group did not align their efforts in this field.
The Hungarian migration discourse has become important not only on a domestic level, but it was a... more The Hungarian migration discourse has become important not only on a domestic level, but it was also able to thematize Europe-wide debates. Despite its influence, there is still a lack of understanding about how the Hungarian government has maintained its migration discourse during the past few years. Using discourse analysis, the present study fills this gap by focusing on the transformation of the governmental discourse. Whereas the governmental discourse could initially establish antagonism towards migrants and refugees, its turn towards internal actors disrupted this dichotomous structure. Ever since, the discourse has operated through an offensive and alienating frame as well as through a mitigation frame at the same time. The mixture of these two patterns as seemingly ambivalent yet interlocking tendencies characterizes the Hungarian governmental discourse that can be qualified as a liminal populist discourse. Liminal populism has the ability to maintain alienation and to blur social relations at the same time. Liminal populism is a flexible discursive strategy to decrease social pressure, while it is also a discursive necessity, an unsuccessful attempt to establish antagonism.
The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian... more The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian threat perception since the 1990s. This analysis follows these efforts and aims to introduce the transformation of Hungarian security perception between 1999 and 2019, based on the results of three societal surveys conducted in 1999, in 2008 and in 2019. The surveys focused primarily on four related areas: the conceptualization of security and threats; the importance and the perceived level of security within various sectors; the right to decide on the field of security policy; and the value preferences of Hungarian society.
The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian... more The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian threat perception since the 1990s. This analysis follows these efforts and aims to introduce how Hungarians think about security, defense and military-related issues based on the results of a recent social survey commissioned by ISDS. Besides, this study is also an attempt to contextualize social perceptions with the security perception of those defense policy professionals who are participating in the formulation of Hungarian defense policy within the Hungarian Ministry of Defense.
After the 2016 Brexit referendum and the US presidential elections, the concept of post-truth has... more After the 2016 Brexit referendum and the US presidential elections, the concept of post-truth has become influential within both the media and academic discourse. However, this discussion remained rather theoretical, with relatively few empirical studies applying the concept. This article aims to broaden the empirical scope of the post-truth concept by introducing it in the Hungarian context. Following Lewandowsky, Ecker and Cook’s (2017a) argument post-truth will be approached as an alternative epistemology. After this, the empirical analysis captures how this alternative epistemology has gained a dominant position within the Hungarian society through direct governmental support. The case study reveals that the primary aim of post-truth as a conscious political strategy is to preserve the division between social epistemologies, instead of creating an exclusive one. Thus, post-truth politics cannot only effectively support anti-establishment initiatives but should also preserve and strengthen already existing power structures.
Az utóbbi hónapokban folyamatosan növekedett a drónokat érintő katonai műveletek száma a közel-ke... more Az utóbbi hónapokban folyamatosan növekedett a drónokat érintő katonai műveletek száma a közel-keleti konfliktusokban. Ezek nyomán elemzésünkben az állami szereplők által a Közel-Kelet térségében végrehajtott dróntámadásokat és ezek eszkalációs potenciálját vizsgáljuk. Az elemzés első felében a drónok harctéri alkalmazásának előnyeit és eszkalációs potenciálját összegezzük, majd ezt követően az állami szereplőket érintő dróntámadásokat tekintjük át a Közel-Kelet térségére fókuszálva.
A Németország stratégiai jövőképét bemutató elemzésünk nyomán a német védelmi kiadások alakulását... more A Németország stratégiai jövőképét bemutató elemzésünk nyomán a német védelmi kiadások alakulását és ezek tükrében a Bundeswehr helyzetét elemezzük. Előbb a német védelmi kiadások trendjeit tekintjük át és összehasonlítjuk azokat az európai kontinens vezetői katonai hatalmainak ráfordításaival, majd a Bundeswehr helyzetére fókuszálunk, amelynek keretében egyfelől bemutatjuk a haderő személyi állományának alakulását, másfelől értékeljük eszközeit és a készen-léttel, modernizációval kapcsolatos problémákat.
Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések 2019/19, 2019
A német biztonság- és védelempolitika szakértői vizsgálata Magyarországon az elmúlt években többn... more A német biztonság- és védelempolitika szakértői vizsgálata Magyarországon az elmúlt években többnyire nem haladta meg a „normalizálódás” és a Bundeswehr 2010-ben elkezdett átalakításának tanulmányozását. A német stratégiai gondolkodást azonban 2015-ben – túlzás nélkül állíthatjuk, hogy – új alapokra helyezték az ún. müncheni konszenzus által, ami a 2016-os Fehér Könyvben, majd a 2018-as Bundeswehr Koncepcióban is jól látható tartalmi elemekkel jelent meg – nem beszélve a német védelempolitikai gyakorlatban, a nemzetközi szerepvállalásban megfigyelhető változásokról. Elemzésünk azt a folyamatot tekinti át, amely az ezredforduló „civil hatalom” koncepciójától eljuttatta a német stratégiai gondolkodást a müncheni konszenzusig, különösképpen pedig e folyamat gyakorlati megvalósulását értékeli, kitekintéssel a jelenlegi német stratégiai tervezési időszakra 2032-ig.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. Jelenlegi (angol nyelven megjelent) számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: "Why Does the Assad Regime Use Chemical Weapons in the Syrian Civil War?".
Richard Burchill – TRENDS Research & Advisory Elias Dahrouge – Corvinus University of Budapest Alex Etl – Centre for Strategic and Defence Studies Péter Marton – Corvinus University of Budapest
Proceedings - International Scientific Conference "Strategies XXI" , 2022
The incorporation of Artificial Intelligence (AI) into military capabilities creates various chal... more The incorporation of Artificial Intelligence (AI) into military capabilities creates various challenges for NATO. Since AI will impact the full spectrum of military capabilities, different militaries will have various reactions for these challenges. This article asks how might these reactions impact NATO member states' strategic thinking around AI? To answer this question the article analyzes member state-specific data published by the NATO Cooperative Cyber Defence Center of Excellence (CCDCOE) and cross referencing it with specific operator countries. On the strategic level, the article compares the United States' and France's AI defense strategies, highlighting their similarities and differences with regards to their assessments on the strategic environment; emerging threats; as well as objectives and capabilities. The analysis shows diverging development paths among NATO members, thus pointing towards the emergence of different AI-enabled technology clusters in the alliance. The integration of AI-enabled systems into allied military forces shows not only striking disparities but a deep level of fragmentation. The article also identifies a new form of capability gap among those member states, which have more capabilities. In this context, policies pursued by AI great powers are deepening intra-alliance fragmentations, while AI middle powers, like Poland or the Netherlands, are becoming more interoperable with other member states.
Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ez... more Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ezek egy része volt csak köthető azonban a haderő tartós alulfinanszírozottságából fakadó készenléti és humánerőforrás problémákhoz. 2 A botrányok másik köre jellemzően abból fakadt, hogy számos eset alapján a német haderőn belül jelentős problémát okoz a szélsőséges tendenciák jelenléte. Különösen aggasztó hírként járta be a médiát az úgynevezett Hannibal-hálózat felderítése, amelynek célja az volt, hogy tagjai államcsínyt hajtsanak végre az úgynevezett X napon (Tag X). 3 Magyarországnak elemi érdeke, hogy az egyik legfontosabb biztonság-és védelempolitikai szövetségeseként és kiemelt hadiipari partnereként számon tartott Németország hadereje mentes legyen a szélsőséges elemektől. 4 Éppen ezért jelen elemzés célja, hogy átfogóan vizsgálja a különböző jelentések, tanulmányok és vizsgálati dokumentumok alapján elérhető információkat a Bundeswehren belüli szélsőséges tendenciákkal kapcsolatban. A tanulmány először röviden áttekinti a német társadalmat érintő szélsőséges esetek alakulását. Ezt követően bemutatja a németországi fegyveres szervezeteken belüli szélsőséges tendenciákat, különös figyelmet fordítva a haderő esetére. Végül pedig a német haderő különleges műveleti képességét biztosító Kommando Spezialkräfte (KSK) esetét elemzi, mely alapján az is kirajzolódik, hogy a szélsőséges esetekből fakadó problémák a haderő alkalmazhatóságát is korlátozhatják.
The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) conducted a new societal survey to analyz... more The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) conducted a new societal survey to analyze the main characteristics of Hungarian security perception. This analysis presents the primary results of the survey, specifically highlighting the societal attitudes and knowledge concerning defense expenditures, military capabilities, allies and threats.
A tanulmány a magyar társadalom biztonságpercepciójának átalakulását mutatja be 1999 és 2019 közö... more A tanulmány a magyar társadalom biztonságpercepciójának átalakulását mutatja be 1999 és 2019 között három, azonos kérdésekkel elvégzett reprezentatív közvéleménykutatás (1999, 2008, 2019) alapján. A kutatások négy területre fókuszáltak: a biztonság fogalma, a biztonság egyes dimenzióinak fontossága és a társadalom szubjektív biztonságérzete e területeken, a biztonság- és védelempolitikai döntésekért vállalt felelősség társadalmi megítélése, illetve a társadalom biztonsággal kapcsolatos értékpreferenciái.
2020. június 6-án a Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: Donald Trump e... more 2020. június 6-án a Wall Street Journal kormányzati forrásokra hivatkozva közölte: Donald Trump elnök utasította a Pentagont, hogy 9.500 fővel csökkentse az Egyesült Államok né-metországi katonai jelenlétét. E döntéssel az állandó amerikai katonai jelenlét 25.000 főre csökkenne az országban, és ugyanennyiben maximalizálná az elnök az egy időben Német-országban tartható erők számát is a jelenlegi 52.000 helyett. 3 A cikk megjelenését követően Heiko Maas német külügyminiszter úgy nyilat-kozott, hogy a német kormány nem kapott elő-zetes tájékoztatást, és a kormány tagjai azóta is folyamatos kritikával illetik a tervezett lépést. Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi mi-niszter asszony azt hangoztatta, hogy "a NATO nem egy kereskedelmi szervezet, a biztonság pedig nem árucikk" reagálva a Trump elnök által évek óta gyakorolt "tranzakcionális külpolitika" gyakorlatára és a Berlint ért kritikára, miszerint nem költ eleget védelmi célokra. A német reakciókkal párhuzamosan Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök június 8-i rádióinterjújában azt hangsúlyozta, hogy re-méli, a Németország területéről kivont amerikai katonák egy része Lengyelországba kerül majd. Elemzésünk a stratégiai kontextus és az amerikai nemzetközi katonai jelenlét elmúlt évtizedének trendjei alapján értékeli a bejelen-tést és potenciális következményeit.
Elemzésünk fő logikai vonalát az adja, hogy minden egyes iskola esetében három fő kérdésre keress... more Elemzésünk fő logikai vonalát az adja, hogy minden egyes iskola esetében három fő kérdésre keressük a választ, amelyek sorrendben a következők: • az elméleti iskola mit/miket tekint a konfliktusok okainak; • a konfliktusok elemzése során melyek a rendelkezésre álló eszközök az iskolán belül; • az iskola szerint melyek a konfliktusok megoldási lehetőségei.
Munkánkat a három tradicionális iskola – realista, liberális, konstruktivista – mentén haladva alakítjuk. A fejezet első felében a realista értelmezési keretrendszert vizsgáljuk, ezt követően a liberális iskola sajátosságait elemezzük, majd ezután térünk át a konstruktivista értelmezés bemutatására.
Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai Szemle, 2020
A tanulmány a magyar társadalom biztonságpercepciójának átalakulását mutatja be 1999 és 2019 közö... more A tanulmány a magyar társadalom biztonságpercepciójának átalakulását mutatja be 1999 és 2019 között három, azonos kérdésekkel elvégzett reprezentatív közvé-leménykutatás (1999, 2008, 2019) alapján. A kutatások négy területre fókuszáltak: a biztonság fogalma, a biztonság egyes dimenzióinak fontossága és a társadalom szubjektív biztonságérzete e területeken, a biztonság-és védelempolitikai döntésekért vállalt felelősség társadalmi megítélése, illetve a társadalom biztonsággal kapcsolatos érték preferenciái
Nemzet és Biztonság - Biztonságpolitikai Szemle, 2020
E tanulmány arra keresi a választ, hogy hogyan percepcionálja a magyar társadalom a biztonság- és... more E tanulmány arra keresi a választ, hogy hogyan percepcionálja a magyar társadalom a biztonság- és védelempolitikával, illetve a haderővel kapcsolatos kulcskérdéseket napjainkban, emellett pedig arra is kísérletet tesz, hogy kontextusba helyezze a társadalmi biztonságpercepció alakulását azoknak a szakembereknek a percepciójával, akik aktívan részt vesznek a magyar biztonság- és védelempolitika formálásában a Honvédelmi Minisztériumban. Az empirikus adatok alapján úgy tűnik, hogy a magyar társadalom a klímaváltozást és az irreguláris migrációt egyformán fenyegetőnek tartja az ország biztonsága szempontjából, míg a védelempolitikai szakemberek elsősorban az irreguláris migrációt, a nemzetközi terrorizmust és a hibrid fenyegetéseket látják a leginkább problémásnak. Mind a magyar társadalom, mind pedig a szakértői szint elkötelezett ugyanakkor az ország jelenlegi szövetségi rendszere iránt, és mindkét szint a Visegrádi Csoportot, az Egyesült Államokat és Németországot látja a legfontosabb katonai partnernek. Míg a társadalom többsége jelentős mértékben támogatná az európai védelmi integráció előmozdítását – akár kormányzati jogkörök átadása esetén is – addig a szakértők jóval szkeptikusabban látják az európai védelmi kezdeményezéseket. A társadalom többsége a jelenlegi szinten tartaná, vagy még tovább növelné az ország védelmi kiadásait, míg a magyar védelempolitikai közösség jelentős mértékben támogatja az elmúlt években végbement kiadásnövelést.
Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ez... more Az elmúlt évek során a német haderő (Bundeswehr) többször is a médiakritikák fókuszába került. Ezek egy része volt csak köthető azonban a haderő tartós alulfinanszírozottságából fakadó készenléti és humánerőforrás problémákhoz. A botrányok másik köre jellemzően abból fakadt, hogy számos eset alapján a német haderőn belül jelentős problémát okoz a szélsőséges tendenciák jelenléte. Különösen aggasztó hírként járta be a médiát az úgynevezett Hannibal-hálózat felderítése, amelynek célja az volt, hogy tagjai államcsínyt hajtsanak végre az úgynevezett X napon (Tag X). Magyarországnak elemi érdeke, hogy az egyik legfontosabb biztonság- és védelempolitikai szövetségeseként és kiemelt hadiipari partnereként számon tartott Németország hadereje mentes legyen a szélsőséges elemektől. Éppen ezért jelen elemzés célja, hogy átfogóan vizsgálja a különböző jelentések, tanulmányok és vizsgálati dokumentumok alapján elérhető információkat a Bundeswehren belüli szélsőséges tendenciákkal kapcsolatban. A tanulmány először röviden áttekinti a német társadalmat érintő szélsőséges esetek alakulását. Ezt követően bemutatja a németországi fegyveres szervezeteken belüli szélsőséges tendenciákat, különös figyelmet fordítva a haderő esetére. Végül pedig a német haderő különleges műveleti képességét biztosító Kommando Spezialkräfte (KSK) esetét elemzi, mely alapján az is kirajzolódik, hogy a szélsőséges esetekből fakadó problémák a haderő alkalmazhatóságát is korlátozhatják.
The Institute for Strategic and Defense Studies began to analyze the perception of security in Hu... more The Institute for Strategic and Defense Studies began to analyze the perception of security in Hungary, based on the results of a representative social survey and 10 semi-structured interviews that were conducted at the Ministry of Defense during the autumn of 2019. As a follow-up to this initial research project, the perception of those security and defense policy professionals who work either at the Ministry of Foreign Affairs and Trade or at various background institutions was also analyzed. During the autumn of 2020, 23 semi-structured interviews were conducted at the Ministry of Foreign Affairs and Trade, the Institute for Foreign Affairs and Trade and the Institute for Strategic and Defense Studies. This study aims to introduce the results of these interviews and compare them to the results of the interviews from 2019, to provide a more comprehensive picture concerning the perception of security and perception of threats within the Hungarian security and defense policy community.
Out of the 47 running PESCO projects, only 1/5 have more than 7 members, while almost half of the... more Out of the 47 running PESCO projects, only 1/5 have more than 7 members, while almost half of the projects have only 3 or less participants. Based on coordination and membership accounts, France (31) Italy (26) Spain (24) Germany (16), as the Big Four, are the most involved participating Member States. Subsequently, with regards to Member States’ involvement in capability areas, the Big Four’s involvement is the most diverse, while Poland, the Czech Republic, Netherlands, and Greece are also involved in at least 5 key project areas out of 7. Most PESCO projects contribute to general objectives of creating Enabling capabilities to operate autonomously within EU’s Level of Ambition (LoA), while high-end capability contributions are fewer, partly because PESCO projects contribute to Capability Development Priorities through complementing other activities and projects coordinated by EDA. Therefore, in some cases, the lack of PESCO projects aiming at these missing capability priorities can be explained by parallel EDA projects addressing those capability shortfalls.
Member states are rather aligning their PESCO capability developments with the Big Four than with anyone else. This makes the overall PESCO network fundamentally centralized, in which everyone is tied to the core, while the relations among the peripheral nodes are rather limited. Central and Eastern European intra-regional PESCO relations are rather weak, since the participation in PESCO did not lead to the emergence of a strong and visible regional sub-cluster. Similarly, the V4 remains less visible within PESCO, suggesting that members of the group did not align their efforts in this field.
The Hungarian migration discourse has become important not only on a domestic level, but it was a... more The Hungarian migration discourse has become important not only on a domestic level, but it was also able to thematize Europe-wide debates. Despite its influence, there is still a lack of understanding about how the Hungarian government has maintained its migration discourse during the past few years. Using discourse analysis, the present study fills this gap by focusing on the transformation of the governmental discourse. Whereas the governmental discourse could initially establish antagonism towards migrants and refugees, its turn towards internal actors disrupted this dichotomous structure. Ever since, the discourse has operated through an offensive and alienating frame as well as through a mitigation frame at the same time. The mixture of these two patterns as seemingly ambivalent yet interlocking tendencies characterizes the Hungarian governmental discourse that can be qualified as a liminal populist discourse. Liminal populism has the ability to maintain alienation and to blur social relations at the same time. Liminal populism is a flexible discursive strategy to decrease social pressure, while it is also a discursive necessity, an unsuccessful attempt to establish antagonism.
The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian... more The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian threat perception since the 1990s. This analysis follows these efforts and aims to introduce the transformation of Hungarian security perception between 1999 and 2019, based on the results of three societal surveys conducted in 1999, in 2008 and in 2019. The surveys focused primarily on four related areas: the conceptualization of security and threats; the importance and the perceived level of security within various sectors; the right to decide on the field of security policy; and the value preferences of Hungarian society.
The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian... more The Institute for Strategic and Defense Studies (ISDS) has conducted various studies on Hungarian threat perception since the 1990s. This analysis follows these efforts and aims to introduce how Hungarians think about security, defense and military-related issues based on the results of a recent social survey commissioned by ISDS. Besides, this study is also an attempt to contextualize social perceptions with the security perception of those defense policy professionals who are participating in the formulation of Hungarian defense policy within the Hungarian Ministry of Defense.
After the 2016 Brexit referendum and the US presidential elections, the concept of post-truth has... more After the 2016 Brexit referendum and the US presidential elections, the concept of post-truth has become influential within both the media and academic discourse. However, this discussion remained rather theoretical, with relatively few empirical studies applying the concept. This article aims to broaden the empirical scope of the post-truth concept by introducing it in the Hungarian context. Following Lewandowsky, Ecker and Cook’s (2017a) argument post-truth will be approached as an alternative epistemology. After this, the empirical analysis captures how this alternative epistemology has gained a dominant position within the Hungarian society through direct governmental support. The case study reveals that the primary aim of post-truth as a conscious political strategy is to preserve the division between social epistemologies, instead of creating an exclusive one. Thus, post-truth politics cannot only effectively support anti-establishment initiatives but should also preserve and strengthen already existing power structures.
Az utóbbi hónapokban folyamatosan növekedett a drónokat érintő katonai műveletek száma a közel-ke... more Az utóbbi hónapokban folyamatosan növekedett a drónokat érintő katonai műveletek száma a közel-keleti konfliktusokban. Ezek nyomán elemzésünkben az állami szereplők által a Közel-Kelet térségében végrehajtott dróntámadásokat és ezek eszkalációs potenciálját vizsgáljuk. Az elemzés első felében a drónok harctéri alkalmazásának előnyeit és eszkalációs potenciálját összegezzük, majd ezt követően az állami szereplőket érintő dróntámadásokat tekintjük át a Közel-Kelet térségére fókuszálva.
A Németország stratégiai jövőképét bemutató elemzésünk nyomán a német védelmi kiadások alakulását... more A Németország stratégiai jövőképét bemutató elemzésünk nyomán a német védelmi kiadások alakulását és ezek tükrében a Bundeswehr helyzetét elemezzük. Előbb a német védelmi kiadások trendjeit tekintjük át és összehasonlítjuk azokat az európai kontinens vezetői katonai hatalmainak ráfordításaival, majd a Bundeswehr helyzetére fókuszálunk, amelynek keretében egyfelől bemutatjuk a haderő személyi állományának alakulását, másfelől értékeljük eszközeit és a készen-léttel, modernizációval kapcsolatos problémákat.
Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések 2019/19, 2019
A német biztonság- és védelempolitika szakértői vizsgálata Magyarországon az elmúlt években többn... more A német biztonság- és védelempolitika szakértői vizsgálata Magyarországon az elmúlt években többnyire nem haladta meg a „normalizálódás” és a Bundeswehr 2010-ben elkezdett átalakításának tanulmányozását. A német stratégiai gondolkodást azonban 2015-ben – túlzás nélkül állíthatjuk, hogy – új alapokra helyezték az ún. müncheni konszenzus által, ami a 2016-os Fehér Könyvben, majd a 2018-as Bundeswehr Koncepcióban is jól látható tartalmi elemekkel jelent meg – nem beszélve a német védelempolitikai gyakorlatban, a nemzetközi szerepvállalásban megfigyelhető változásokról. Elemzésünk azt a folyamatot tekinti át, amely az ezredforduló „civil hatalom” koncepciójától eljuttatta a német stratégiai gondolkodást a müncheni konszenzusig, különösképpen pedig e folyamat gyakorlati megvalósulását értékeli, kitekintéssel a jelenlegi német stratégiai tervezési időszakra 2032-ig.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a... more A Külügyi és Külgazdasági Intézet 4:1 című sorozatában négy kutató válaszol röviden ugyanarra – a nemzetközi politikát és gazdaságot érintő – kérdésre. Célunk a magyarországi tudományos viták elindítása és a szakértők közötti párbeszéd elősegítése. Jelenlegi (angol nyelven megjelent) számunkban a következő kérdésre kerestük a választ: "Why Does the Assad Regime Use Chemical Weapons in the Syrian Civil War?".
Richard Burchill – TRENDS Research & Advisory Elias Dahrouge – Corvinus University of Budapest Alex Etl – Centre for Strategic and Defence Studies Péter Marton – Corvinus University of Budapest
Kötetünk a napjainkra önálló szakterületté vált konfliktuselemzés módszertani alapjaival ismertet... more Kötetünk a napjainkra önálló szakterületté vált konfliktuselemzés módszertani alapjaival ismerteti meg az olvasót. A biztonság értelmezésének változásával az elmúlt évtizedekben jelentősen meg-változott, átalakult és kibővült a konfliktus fogalma, ennek eredményeképpen pedig differenciálódtak a konfliktus elemzés keretei és módszertani eljárásai is. Az önállósodó tudomány- és szakterületeken felhalmozott elméleti és gyakorlati tapasztalatok pedig új koncepciókat, új elemzési kereteket, új módszerta-ni eljárásokat és új eszközöket hoztak létre, sőt hoznak létre ma is a konfliktusok elemzése, megismerése és kezelése terén.Kötetünk tanulmányai az említett folyamatokat, illetve azok elméleti és gyakorlati eredményeit foglalják össze röviden és érthetően. Szerzőinket – akik maguk is gyakorló elemzők – a konfliktuselemzés legfontosabb területeinek és módszereinek bemutatására kértük fel, remélve, hogy az olvasóink közül minél többen kapnak kedvet a konfliktuselemzés területének a jelen tankönyvön túli megismeréséhez is.
A 20. század utolsó harmadától felgyorsult globalizáció számos olyan biztonsági problémával és ki... more A 20. század utolsó harmadától felgyorsult globalizáció számos olyan biztonsági problémával és kihívással szembesítette a nemzetközi közösség tagjait, amelyek kezelése – nagyságrendjük, kiterjedtségük vagy komplexitásuk miatt – meghaladja a nemzetállamok és a kontinentális nemzetközi szervezetek biztonságpolitikai kompetenciáját. Ezek olyan aggodalomra okot adó társadalmi folyamatok, természeti vagy technológiai változások, amelyek bolygónkat és népességét már ma is érintik, illetve a közeljövőben fokozottabban érinthetik, s amelyek megelőzése és kezelése már most a nemzetközi közösség közös fellépését igényli. A nemzetközi politikai közbeszéd e problémákat összefoglalóan globális biztonsági kihívásoknak nevezi, jóllehet látszólag rendkívül különböző természetű jelenségekről van szó. Az egyes fejezetek célja e globális biztonsági kihívások sajátosságainak bemutatása.
Demography and Migration in Central and Eastern Europe, 2020
This volume aims to summarise the demographic and migration processes of nine Central and Eastern... more This volume aims to summarise the demographic and migration processes of nine Central and Eastern European countries (including Austria, the Czech Republic, Croatia, Hungary, Romania, Serbia, Slovenia, Slovakia and Ukraine) from the collapse of the bipolar world order until 2018. The studies analyse the issues of demography and migration together, because of the convincing argument that the complex demographic problems of the region can only be mitigated in the future through a comprehensive demographic policy that encourages childbirth, supports health preservation and builds on an effective migration policy as well. In general, Central and Eastern European countries belong to a region, where demographic prospects are less and less favourable, while there are several demographic macro processes that have influenced these countries in similar ways (but not to the same extent) during the past 28 years. The chapters in this volume also aim to answer the question of how the introduced demographic processes affect the security, as well as the security perceptions of these societies; whether the people and political elites interpreted them as security issues; and whether these countries had prepared proper plans and strategies to resolve or at least to mitigate their demographic challenges.
Regional and Bilateral Relations of the European Union, 2019
This chapter explores how the EU–V4 relations have changed through the course of transformation f... more This chapter explores how the EU–V4 relations have changed through the course of transformation from an external, regional domain to an internal partnership. Keeping in mind the fact that the V4 has become an integral part of the European Union, the analysis clearly necessitates slight modifications, compared to other case studies of the book. Thus the chapter is constructed as follows. The first part will start with the V4’s historical background between 1991 and 2004. It proceeds with the introduction of institutional relations, which in this special case will mostly focus on the V4’s institutional positions within the European Union. The second part of the study will demonstrate the challenges and opportunities ahead the EU–V4 relations. One the one hand, it will focus on the role of the “Visegrád brand”, and highlight its importance for the Group, while it will also introduce the added value of the V4 to the EU’s external relations. On the other hand, the analysis will also highlight political, social and economic challenges of the Visegrád Group, to point out some problems which could fundamentally undermine sustained effective cooperation among the V4. The chapter concludes, based on V4 voting patterns in the Council of the Ministers of the EU, as well as demographic and economic challenges, that internal division in the V4 prevents greater long-term cooperation.
A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás jo... more A mű szerzői jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthető.
Uploads
Papers by Alex Etl
• az elméleti iskola mit/miket tekint a konfliktusok okainak;
• a konfliktusok elemzése során melyek a rendelkezésre álló eszközök
az iskolán belül;
• az iskola szerint melyek a konfliktusok megoldási lehetőségei.
Munkánkat a három tradicionális iskola – realista, liberális, konstruktivista – mentén haladva alakítjuk. A fejezet első felében a realista értelmezési keretrendszert vizsgáljuk, ezt követően a liberális iskola sajátosságait elemezzük, majd ezután térünk át a konstruktivista értelmezés bemutatására.
tartja az ország biztonsága szempontjából, míg a védelempolitikai szakemberek elsősorban az irreguláris migrációt, a nemzetközi terrorizmust és a hibrid fenyegetéseket látják a leginkább problémásnak. Mind a magyar társadalom, mind pedig a szakértői szint elkötelezett ugyanakkor az ország jelenlegi szövetségi rendszere iránt, és mindkét szint a Visegrádi Csoportot, az Egyesült Államokat és Németországot látja a legfontosabb katonai partnernek. Míg a társadalom többsége jelentős mértékben támogatná az európai védelmi integráció előmozdítását – akár kormányzati jogkörök átadása esetén is – addig a szakértők jóval szkeptikusabban látják az európai védelmi
kezdeményezéseket. A társadalom többsége a jelenlegi szinten tartaná, vagy még tovább növelné az ország védelmi kiadásait, míg a magyar védelempolitikai közösség jelentős mértékben támogatja az elmúlt években végbement kiadásnövelést.
Member states are rather aligning their PESCO capability developments with the Big Four than with anyone else. This makes the overall PESCO network fundamentally centralized, in which everyone is tied to the core, while the relations among the peripheral nodes are rather limited. Central and Eastern European intra-regional PESCO relations are rather weak, since the participation in PESCO did not lead to the emergence of a strong and visible regional sub-cluster. Similarly, the V4 remains less visible within PESCO, suggesting that members of the group did not align their efforts in this field.
be approached as an alternative epistemology. After this, the empirical analysis captures how this alternative epistemology has gained a dominant position within the Hungarian society through direct governmental support. The case study reveals that the primary aim of post-truth as a conscious political strategy is to preserve the division between social epistemologies, instead of creating an exclusive one. Thus, post-truth politics cannot only effectively support anti-establishment initiatives but should also preserve and strengthen already existing power structures.
Richard Burchill – TRENDS Research & Advisory
Elias Dahrouge – Corvinus University of Budapest
Alex Etl – Centre for Strategic and Defence Studies
Péter Marton – Corvinus University of Budapest
• az elméleti iskola mit/miket tekint a konfliktusok okainak;
• a konfliktusok elemzése során melyek a rendelkezésre álló eszközök
az iskolán belül;
• az iskola szerint melyek a konfliktusok megoldási lehetőségei.
Munkánkat a három tradicionális iskola – realista, liberális, konstruktivista – mentén haladva alakítjuk. A fejezet első felében a realista értelmezési keretrendszert vizsgáljuk, ezt követően a liberális iskola sajátosságait elemezzük, majd ezután térünk át a konstruktivista értelmezés bemutatására.
tartja az ország biztonsága szempontjából, míg a védelempolitikai szakemberek elsősorban az irreguláris migrációt, a nemzetközi terrorizmust és a hibrid fenyegetéseket látják a leginkább problémásnak. Mind a magyar társadalom, mind pedig a szakértői szint elkötelezett ugyanakkor az ország jelenlegi szövetségi rendszere iránt, és mindkét szint a Visegrádi Csoportot, az Egyesült Államokat és Németországot látja a legfontosabb katonai partnernek. Míg a társadalom többsége jelentős mértékben támogatná az európai védelmi integráció előmozdítását – akár kormányzati jogkörök átadása esetén is – addig a szakértők jóval szkeptikusabban látják az európai védelmi
kezdeményezéseket. A társadalom többsége a jelenlegi szinten tartaná, vagy még tovább növelné az ország védelmi kiadásait, míg a magyar védelempolitikai közösség jelentős mértékben támogatja az elmúlt években végbement kiadásnövelést.
Member states are rather aligning their PESCO capability developments with the Big Four than with anyone else. This makes the overall PESCO network fundamentally centralized, in which everyone is tied to the core, while the relations among the peripheral nodes are rather limited. Central and Eastern European intra-regional PESCO relations are rather weak, since the participation in PESCO did not lead to the emergence of a strong and visible regional sub-cluster. Similarly, the V4 remains less visible within PESCO, suggesting that members of the group did not align their efforts in this field.
be approached as an alternative epistemology. After this, the empirical analysis captures how this alternative epistemology has gained a dominant position within the Hungarian society through direct governmental support. The case study reveals that the primary aim of post-truth as a conscious political strategy is to preserve the division between social epistemologies, instead of creating an exclusive one. Thus, post-truth politics cannot only effectively support anti-establishment initiatives but should also preserve and strengthen already existing power structures.
Richard Burchill – TRENDS Research & Advisory
Elias Dahrouge – Corvinus University of Budapest
Alex Etl – Centre for Strategic and Defence Studies
Péter Marton – Corvinus University of Budapest