Instititute of Legal History and Legal Theory

The paper aims to contribute to the understanding of the connection of law and legal science, on the one hand, and the Big Data phenomenon, on the other. The connection of Big Data and law can be thematised in several ways. This article makes a distinction whereby there are two levels of interplay between Big Data and the law (and legal science). Big Data on the one hand can be the subject of legal regulation and legal science, but it also can be a tool for better, ‘predictive’ law making and lawyering. This latter is also true for legal science: Big Data opens a whole range of possibilities as a new tool. Thus, this article discusses three fields and questions in three sections: 1. Big Data as the subject of legal regulation. What kind of moral questions does Big Data, and the predictive potential it has, raise? How does law recently frame, define and regulate the Big Data phenomenon? How does Big Data affect existing legal framework rules regarding privacy, data protection, compet...

The comprehensible style of legal texts seems to be a predominantly linguistic problem. This is how the plain-legal-language movements present it. But, while plain-language statutes have been on the agenda for decades in every civilised country, laws still become more and more complicated. The paper attempts to explain this controversy. First, it argues that comprehensibility has more aspects beyond the linguistic or stylistic one. Sometimes it is the linguistically simplest texts that raise the most serious comprehensibility problems. The paper refers to two pieces of corpus linguistic research that provide evidence that vocabulary and grammar in themselves do not explain the incomprehensibility of the legal texts. Second, for a more subtle handling of the comprehensibility problem, the paper offers a framework of three typical pragmatic situations – the processual, the problem-solving and the compliance settings – where comprehensibility problems arise in different ways. The concl...

A tanulmany egy kozel egy evig tarto kutatas eredmenyeit foglalja ossze, amelyet a Birosagi Hatarozatok Gyűjtemenye (BHGY) tobb, mint 60 000 iteletet felolelő adatbazisan vegeztunk el. A kutatas celja a korabbi birosagi iteletekre tortenő hivatkozasok mintazatainak megismerese, es magyar biroi gyakorlat "precedens-vezereltsegenek" feltarasa volt. A dolgozat, a bevezető modszertani fejezet utan harom reszre tagolodik. Az első resz a precedensjog es a precedensek termeszetet, a kontinentalis, valamint a magyar biroi gyakorlat esetre tortenő hivatkozasainak elmeleti kereteit es a kettő kulonbseget mutatja be. A masodik resz a 2007 es 2012 kozott a BHGY-ben publikalt itelethalmaz szamitogeppel feltart statisztikai osszefuggeseit ismerteti. Vegul a harmadik reszben egy kisebb, 520 iteletet felolelő mintan vegzett kvalitativ kutatas eredmenyeit ismertetjuk. Ebben a reszben olyan elolvasast es ertelmezest igenylő kerdesekre kerestuk a valaszt, mint hogy milyen szovegosszefuggesek...

To differentiate ‘civilian’ to ‘common law’ systems is a commonplace among lawyers. It is trite learning that precedents count for less in civilian legal systems than in those of the common law, and it has sometimes been doubted, whether they stand for anything much at all in civilian systems. The present work shows, the doubt to be groundless. Here it is shown that precedent counts for a great deal in civilian systems. The tendency to convergence between systems of the two types is a salient fact of the later twentieth century, although there remain real differences, some of great importance.3

Gig-work, or platform work, has been in the crosshairs of regulators since roughly the mid-2010s. The employment of an increasing number of platform workers raises a number of problems, however, there is no longer a consensus as to whether these problems are only the emergence of certain well-established labor law issues in a new guise, or completely new ones. To date, only one possible solution seems to have emerged, that of bringing platform work under the umbrella of labor law. This study argues, on the one hand, that platform work has a characteristic that was previously unknown in the world of labor relations (algorithmic and data-based work organization) and, on the other hand, that it has two other characteristics (tripartite structure and network effect) that create an entirely new quality that requires innovative legal approaches. The study selects some of the recent European Union standards regulating various kinds of online platforms which may also provide useful solution...

It is one of the most popular leitmotifs in comparative legal science that civil and common legal systems are converging. The primary consideration behind this is that the role of “precedents” are increasing in civil legal systems, while statutory law’s importance is growing in common law jurisdictions. In 2012 a group of lawyers and IT experts made a research on a database of Hungarian judicial decisions in order to explore the citation patterns to previous judicial decisions. The article shows the quantitative, and the qualitative results of the research. It argues that, though the number of citations to previous cases in certain fields is surprisingly high, and it is increasing, the structure and the context of the judicial reasoning is still formalistic, and statute-centered.

To differentiate ‘civilian’ to ‘common law’ systems is a commonplace among lawyers. It is trite learning that precedents count for less in civilian legal systems than in those of the common law, and it has sometimes been doubted whether they stand for anything much at all in civilian systems. The present work shows the doubt to be groundless. Here it is shown that precedent counts for a great deal in civilian systems. The tendency to convergence between systems of the two types is a salient fact of the later twentieth century, although there remain real differences, some of great importance.3

The empirical study focuses on the quality-assurance system of administration of justice. The key findings are as follow: The governance of the Hungarian judiciary is highly centralized. The advantage of this situation is that the central administration has been able and has done very effective steps to improve the timeliness of the adjudication, to reduce backlogs and to balance the disproportionate workload between courts and between judges of a court These steps rather quantity-orientated but there are signs of monitoring the quality of judicial work (by publishing appeal and quash rates by courts and putting emphasis on soft judicial skills in the process of selection and evaluation of judges) The disadvantage of this governance model is that judges feel pressure to please their immediate superiors who evaluate them and decide on their career within the judiciary (that can be a threat to autonomous decision-making). Bottom-up initiatives are relatively rare in the hierarchical s...

A tanulmány egyes megállapításait (2-4. pont) nagymértékben, sok helyen szövegazonos módon alapozom korábbi kutatásaimra, amelyet a BITSKEY Botond-FRÖHLICH Johanna-GÁRDOS-OROSZ Fruzsina-RAJOS Krisztina: Az alkotmányjogi panasz eljárások tapasztalatai az indítvány beérkezésétől az érdemi elbírálásig. in: BITSKEY Botond-TÖRÖK Bernát (szerk.

Á l l a mé s J o g t u d o m á n y • L V. é V f o L ya m • 2 0 1 4 • 3. s z á m • 6 0-8 5 ződi zsoLt * PrecedensköVetés és JogszabáLy-érteLmezés ** A modern jogrendszereket szokásszerűen két nagy jogcsaládba szoktuk sorolni: a common law-ba és a kontinentálisba. Az előbbit dominánsan esetjogként, míg a másodikat törvényi jogként emlegetjük. Az összehasonlító jog egyik, (ha nem a) legfontosabb diskurzusa arról szól, hogy ez a két jogrendszer mely pontjain és milyen jegyeiben különbözik, egyezik meg, vagy épp közelít, konvergál egymáshoz. Azt azonban mind a konvergenciapártiak, mind pedig az ezt vitatók elfogadják, hogy a két jogrendszer módszere, amellyel a korábbi ítéleteket kezeli, radikálisan különbözik. A common law-ban a korábbi jogesetek kezelése a precedenstan elemein nyugszik, míg a kontinentális jogban a jogeseteket a jogszabály-értelmezés segítségével oldják meg, ezért a döntvényi vagy bírói jog szerepe korlátozott, alárendelt. A tanulmány ezt a sommás képet igyekszik árnyalni. A cikk három részre oszlik. Az első részben a precedensdoktrína és a jogszabály-értelmezés elméletével, és gyakorlati önképével ismerkedhetünk meg. A második rész újabb két részre bomlik. Az első alfejezet egy közelmúltban lezajlott empirikus kutatás eredményeit ismerteti. Ez a kutatás a számítógépes statisztika módszereivel igyekezett a korábbi jogesetekre történő hivatkozásokat feltárni a közzétett magyar bírósági ítéleti korpuszban. A második alfejezet pedig egy konkrét jogterület, a veszélyes üzem által okozott kár angol és magyar bírói érvelési mintáit igyekszik felvillantani. A tanulmány harmadik része szembesíti az elméleteinket és sztereotípiáinkat a második részben ismertetett kutatással és példával. A két módszer között szokásosan emlegetett öt különbséget számba véve arra a következtetésre jut, hogy a két jogrendszernek a korábbi jogesetek kezelésére szolgáló módszere-legalábbis ami a felsőbírósági gyakorlatot illeti-korántsem olyan radikálisan különböző, mint ahogyan ezt a tankönyvek sugallják.

Google és a Facebook (még ha a jelenlegi szabályozás szerint nem is) ma már a jogtudomány szempontjából médiavállalkozásnak minősülnek." (117. o.) brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk provided by Repository of the Academy's Library

Itt hadd jegyezzem meg, hogy a Iustinianus által 530-ban kiküldött bizottság a Lex Citationisra tekintet nélkül 39 jogtudós műveiből válogatva állította össze a Digestát, amelyben azonban 1/3 részt tett ki az Ulpianusra, 1/6 részt Paulusra, 1/18 Papinianusra történő hivatkozás, amely nagyon úgy fest, hogy hatványeloszlást és skálafüggetlenséget jelent. Így hát már a Digesta is skálafüggetlen hálózat volt. 2 Jelenleg a módszertan és a kiadvány a Thomson Reuters tulajdonában van. http://thomsonreuters.com/products_services/science/science_products/a-z/science_citation_index/ Garfield több helyen nyilatkozott a projektről, és az ötletről, pl. a Chemical Intelligencer 1999 októberi számában Istvan Hargittainak, (p. 26-31.-elektronikus verziója: http://www.garfield.library.upenn.edu/papers/chemicalintelligencerp26y1999.pdf) valamint a webofstories oldalon közzétett videointerjúban: http://www.webofstories.com/play/19446 Az idézett interjúban Garfield mesél arról, hogy az '50-es években, amikor a tudományos közlemények mennyisége áttekinthetetlen lett, indítottak egy projektet a John Hopkins egyetemen a helyzet megoldására. A Hopkins egyetem PR részlege a projektről beszámolt a sajtónak, amely országosan is hírét vitte annak. Garfield egy napon zöld tintával, kézzel írt levelet kapott egy bizonyos William C. Adair úrtól, aki akkor már a Shepard Citation Services nyugalmazott alelnöke volt, és beszámolt neki arról, hogy az 1870-es évektől kezdve működő, és az esetjogon belüli hivatkozásokat listázó Shepard ötletét ők is alkalmazni akarták a tudomány területén is, de abban végül semmi gyakorlati hasznot (azaz profitot) nem láttak, így letettek róla. Garfield-mivel akkor még nem is ismerte egyáltalán a Shepard-ot,-elkezdett érdeklődni iránta, és amikor végül átlátta a lényegét, az teljesen megváltoztatta a gondolkodását. Addig ugyanis a cikkek tartalmát akarták kivonatolni és indexelni

Az internetes platformok által szervezett vagy az ezeken történő munkavégzés (gig-work, „haknimunka”) egyre több embert érint, és a 2010-es évek közepe óta a szabályozók is felfigyeltek rá. Az egyre nagyobb számú platformmunkás munkavégzése több problémát is felvet, de már abban sincsen konszenzus, hogy ezek a problémák csak bizonyos régóta ismert munkajogi kérdések új köntösben történő megjelenései, vagy teljesen új természetűek. Megoldási javaslatként a nemrég megjelent platformmunka irányelvtervezetig csak egyetlen ötlet merült fel, ennek a fajta munkának így vagy úgy, de a hagyományos munkajog keretei közé történő beszorítása. A tanulmány egyrészt azt állítja, hogy a platformmunkának van olyan jellegzetessége, amely eddig ismeretlen jelenség volt a munkaviszonyok világában (az algoritmus- és adatalapú munkaszervezés), másrészt azt, hogy ez két másik jellegzetességgel (a háromoldalú szerkezettel és a hálózatos hatással) kombinálódva teljesen új minőséget hoznak létre, amely újsze...

Első látásra a kérdés sem tudományosnak, sem nehezen megválaszolhatónak nem tűnik. Nem tűnik tudományosnak, mert túlságosan praktikus, valami olyasmihez hasonlít, mint hogy "lehet-e téli gumit használni nyáron", vagy valami hasonló. És nem tűnik nehezen megválaszolhatónak sem, hiszen sejthető, hogy bizonyos jogi problémák esetén a Google jól fog működni, míg más problémák esetén kevésbé. Ami mégis indokolja a kérdésfeltevést, az két megfontolás. a) (A keresőkérdés, mint intralingvális átfordítás) Az első, hogy mindnyájan érezzük, hogy a Google használata esetén, a jogi problémáinkat megragadó keresőkérdéseink megfogalmazásakor a hétköznapi nyelv és a jogi szaknyelv, a jogi szövegek és az interneten található hétköznapi nyelven megfogalmazott szövegtöredékek ezreinek viszonyáról is szó van. Ha azt a kérdést firtatjuk, hogy egyáltalán mi történik akkor, amikor megkérdezünk egy keresőrendszert, akkor könnyen belátható, hogy egy többszörös nyelvi konverzióról, (intralingvális átfordításról) is beszélünk. Hiszen a jogi problémánk megfogalmazásakor azt kereső-kifejezésekké redukáljuk, és az, hogy ez a redukció mennyiben eredményez majd inkább jogi szakkifejezéseket, vagy inkább hétköznapi fogalmakat, vagy a kettő keverékét, nagyban múlik azon, hogy mi magunk kik vagyunk, és mennyi előismeretünk van az adott problémáról. A kérdés mostmár ebben az esetben az lesz, hogy a különböző pontossággal, és nyelvi mix formájában feltett kérdéseinkre a Google milyen válaszokat fog adni.

A robottanácsadók a kétezres évek végén jelentek meg a pénzügyi tanácsadói piacon. Olyan szoftverekről van szó, amelyek személyre szabott befektetési tanácsokat adnak, majd jóváhagyás esetén befektetéseket eszközölnek vagy súlyoznak át automatikusan. Az írás két részből áll: az első részben bemutatja a robottanácsadókat és a jelenlegi szabályozási környezetet, amely nagyobbrészt a pénzügyi fogyasztóvédelem szabályait jelenti, és megpróbálja a jelenlegi szabályokat alkalmazni a robottanácsadókra. A második részben a tanulmány kissé eltávolodik a robottanácsadó tematikától, és azt az általános kérdést teszi fel, hogy hogyan kellene szabályozni a robotokat. A szabályozásra vonatkozóan sok elképzelés van, de az írás öt előkérdés tisztázását ajánlja: mi legyen a mesterséges intelligencia jogi definíciója, kinek címezzük azokat a szabályokat, amelyek szabályozzák, mi legyen a régi szabályokkal, mekkora legyen a szerepe a szabályozásban a technológiaszabályozásnak és a számítógépes kódoknak, valamint van-e értelme egy általános robotjogi kódexnek.